Vegyipari Dolgozó, 1969 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1969-08-01 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, I. SZÁM 199. AUGUSZTUS Próbaüzemei a Székesfehérvári Könnyűfémmű szélesszalag hengerműve AZ ILLETÉKES SZOVJET­ ÉS MAGYAR VEZETŐK 1962-­­ ben aláírták az azóta nemzet-­­­közi téren is ismertté vált és az új típusú szocialista együtte­s működés jó eredményeként emlegetett szovjet—magyar timföld—alumínium egyez­ményt. Az egyezmény az alá­író felek mindegyikére igen jelentős gazdasági előnyöket jelent, ugyanakkor ez gazdasá­gi eredmények elérése céljából meghatározott feladatok el­végzését irányozta elő. Az egyezmény biztosítja, hogy a Magyar Népköztársaság igen jelentős bauxitkincsét az or­szág számára gazdaságos mó­don alumíniummá lehessen feldolgozni. A feladat tehát az, hogy az így évről évre na­gyobb mennyiségben rendel­kezésre álló alumínium to­­vábbfeldolgozásának hazai bá­zisát kell megteremteni. E cél biztosítására távlati fejlesztési tervek kerültek kidolgozásra, amelyek meghatározták és meghatározzák az iparág je­lenlegi és perspektivikus fej­lesztési irányát és annak üte­mét. Az egyezménynek és a ki­dolgozott iparági é­ fejlesztési terveknek megfelelően kezdő­dött meg a Székesfehérvári Könnyűfémmű ipartelep bőví­tése. A fejlesztési munkák ke­retében a 60-as évek első évei­ben megépült az úgynevezett prés- és húzómű, melynek ter­mékei ma már nemcsak bel­földön, hanem külföldön is ke­resett áruk. Ezeket a terméke­ket ma már a népgazdaság csaknem minden területén fel­használják, és a mennyiségi igény évről évre nő. Ugyan­akkor előrelátható volt, hogy a vállalatnál működő, viszony­lag kis kapacitású lemezhen­germű a növekvő mennyiségi és minőségi igényeknek igen rövid időn belül nem fog tud­ni eleget tenni. Ezért került elhatározásra a vállalat lemez­gyártó kapacitásának növelé­se. 1965-BEN A KORMÁNY JÓVÁHAGYTA egy korszerű, nagy teljesítményű szélesszalag hengermű beruházási prog­ramját. A program középpont­jában maga a szélesszalag hengermű áll. Ezen túlmenően tartalmazza mindazon kapcso­lódó objektumok előirányzatát, amelyek megvalósítása szüksé­ges ahhoz, hogy a szélesszalag hengermű az első lépcsőben teljesíteni tudja termelési fel­adatát. Ez azt jelenti, hogy a program eleve magában fog­lalja a további fejlesztésnek nemcsak a lehetőségét, hanem a szükségességét is. Támaszkodva a szovjet— magyar egyezményre, a beru­házás alapkoncepciója úgy lett kialakítva, hogy az alapvető technológiai berendezéseket, megfelelő paraméterek biztosí­tása mellett, a­­ Szovjetunió, míg egyes kiegészítő berende­zéseket más országok, így tő­kés országok is, szállítják. Ez az elhatározás amellett, hogy a gazdaságosság szem előtt tar­tásával biztosítja a szükséges műszaki színvonalat, a megva­lósítás időszakában igen szé­les és bonyolult kooperációs tevékenységet igényel. Már elöljáróban is meg lehet mon­dani, hogy az eddigi tapaszta­latok azt mutatják, hogy érde­mes volt vállalni a széles koo­perációval kapcsolatos többlet­gondokat, mert az eredmények biztatók.­­...................... A szélesszalagú hengermű építészeti munkái 1985 tava­szán kezdődtek. Ezzel egy idő­ben megkezdődtek a bonyolult kereskedelmi és műszaki tár­gyalások a kiválasztott külföl­di és belföldi szállítókkal. Az idő sürgetett, ezért vállalni kellett a párhuzamos tervezés­sel és kivitelezéssel esetlege­sen együttjáró rizikót. Megér­te, mert ennek csak pozitív eredményei lettek és egyetlen esetben sem került sor arra, hogy a megépített objektumot vagy legyártott berendezést lé­nyegesen módosítani kellett volna. A TERVEZÉSI MUNKÁ­KAT az Alumíniumipari Ter­vező Intézet vállalta generál­­tervezői minőségben, így rá várt az a feladat, hogy a nagy­számú szaktervező intézet munkáját koordinálva, időben és jó minőségben biztosítsa a megvalósításhoz szükséges ter­veket. Jelentős szerepet vállalt a tervezési munkában a Gip­­roaviaprom szovjet technoló­giai tervező intézet, az IPAR­TERV, a LAKÓTERV, a MÉLYÉPTERV, a KGMTI, az ÉGI, a POTI, a Győri Tervező Iroda és még sok alkotó-terve­ző kollektíva. A munkák kivi­telezésével építőipari területen a 22. sz. Állami Építőipari Vállalat, a technológiai szere­lés területén a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat, a VILATI, a KGYV, a Ganz-MÁVAG, a Vízgépészeti Vállalat kapott megbízást fővállalkozói minő­ségben, és ez azt jelenti, hogy a felsorolt vállalatokon kívül alvállalkozói, illetve szubal­­vállalkozói minőségben az or­szágban még sok száz vállalat kapcsolódott be. Az építőipari munkák előre­haladásának függvényében az első gépegységek szerelését a vállalatok 1968 nyarán kezdték meg, és ettől az időponttól a munkaterületen egészséges verseny kezdődött, aminek az volt a célja, hogy a beruházá­si programban meghatározott feladatokat maradéktalanul teljesíteni tudja a meg­valósításban részt vevő minden vállalat és kol­lektíva. Sok nehézséget és akadályt kellett leküz­deni, és ebben sok szerv igen aktívan nyújtott segítséget. A Minisztertanács az egyezmény­ben a magyar félre háruló kö­telezettségek teljesítésének biztosítására kormánybizott­ságot nevezett ki. A feladatok tovább bontása céljából a kor­mánybizottság operatív bizott­ságot hozott létre, amely bi­zottság azokban a kritikus idő­szakokban, amikor arra a leg­nagyobb szükség volt, megfe­lelő intézkedésekkel és határo­zatokkal tette szabaddá az utat a további megvalósítás előtt. A feladat, amelyet el kell végeznünk, rendkívül sok­rétű. MÁR A BERUHÁZÁS ELSŐ SZAKASZÁBAN arra kellett venni az irányt, hogy a megva­lósításban részt vevő vállala­tok, intézmények közötti kap­csolat elsősorban ne jogi kap­csolat legyen, hanem azt mesz­­sze túlhaladó, egy cél irányába mutató szocialista kapcsolat. Ez a­ felismerés vezette a rész­vevőket arra az elhatározásra, hogy a­­kapcsolatokat együtt­működési megállapodásban, majd ezt követően szocialista szerződésben rögzítsék. Az el­múlt idők tapasztalatai alap­ján elmondható, hogy hasz­nosnak bizonyult ez az elha­tározás. A vállalatoknak ez le­hetőséget biztosított arra, hogy a munkába aktívan be lehes­sen kapcsolódni a gazdasági vezetés mellett a párt-, a KISZ- és a szakszervezeti bi­zottságoknak. Az így kialakult és széles alapokon nyugvó tár­sadalmi összefogást jól egészí­tette ki a KISZ Központi Bi­zottság védnökségvállalása. Az együttműködési megálla­podások és az ezekben foglal­tak megvalósítását elősegítő szocialista szerződés több pontban határozzák meg az el­végzendő gazdasági feladato­kat. Ezek között első helyen szerepelt az az előirányzat, il­letve vállalás, hogy a szélesza­­lag hengermű első termelő be­rendezése, a 2. számú kombi­nált hideg hengerállvány sze­relési munkáit és ezzel össze­függő építési munkáit úgy kell végezni, hogy a berendezés üzemi próbái 1969. július 15-én megkezdhetők legyenek. Bátor vállalkozás volt ez, mert a­­ részvevők nem tartalékidők I biztosítására törekedtek, ha­­­­nem eleve abból indultak ki,­­ hogy ezt a célt csak magasan ■ szervezett, fegyelmezett és ön­­­­tudatos munkával, botladozás­­­­mentes együttműködéssel lehet I elérni. A VÁLLALÁS TELJESÜLT, 1969. július 14-én a délelőtti órákban a sikeres 72 órás komplett forgatás befejezésé­vel az üzemi próbák elkezdőd­tek. Fontos lépés volt ez a­­ megvalósítás útján. Ezzel ez a­­ napról napra növő ipari óriás­­ a fejlődés új szakaszába lé­­­­pett. A feladat még bonyolul­­­­tabbá vált, mert amikor az üzemben jelentős építőipari munkák vannak hátra, más te­rületeken nagy iramban sze­relési munkák folynak az üzem területének ezen a kis szigetén a leendő gazdák bir­tokba kell, hogy vegyék az el­ső termelő berendezést. Az el­következő három hónapban — az üzemi próbák ideje alatt — el kell végezni a villamos és automatika berendezések tel­jes beszabályozását és üzembe helyezését; meg kell győződni arról, hogy a gépészeti beren­dezés a célnak teljes mérték­ben megfelel-e és nem utolsó­sorban ezeken keresztül bizto­sítani kell a megtervezett technológia kipróbálását, be­vezetését, elsősorban a géppel dolgozók megfelelő fokú be­gyakorlásának biztosításával. Tóth Géza beruházási főmérnök A hatalmas üzemcsarnok Indul a gép Vegyipari nap Komárom megyében Augusztus 16-án az Almás­füzitői Timföldgyár Petőfi Sándor Művelődési Otthoná­ban tartják a megyében már hagyományos „megyei vegy­ipari napot”. A vegyipari napon az üze­mek aktivistái, gazdasági ve­zetői és a pártszervezetek kép­viselői nagy aktívaülés kere­tében megtárgyalják a VDSZ központi vezetősége 1969. jú­lius 1-i határozatát a vegyipar munka- és bérügyi helyzetéről, az e területen történő tevé­kenység további javításáról. Délután kerül sor a sport­pályán a vegyipari üzemek sportolóinak versenyére. Este a művelődési otthonban kul­túrműsor, majd „vegyipari bál” zárja az eseményeket. A dolgozók 90 százaléka versenyez Vállalatunknál 1969 évben aktív versenymozgalom ala­kult ki. Hét üzem és 26 bri­gád küzd a megtisztelő Szo­cialista Üzem, illetve Szocia­lista Brigád cím megtartá­sáért, illetve elnyeréséért. Vállalásaikban messzeme­nően­ érvényesülnek az új gazdaságirányítás elvei. Gazdasági vállalásaikban a mennyiségi tervek teljesítése mellett a termékek minősé­gének javítása kapott döntő szerepet. A kénsavüzemek a sav tisztaságának növelését tűzték ki feladatul, a szuperfoszfát üzem a granulált foszfát ex­portképességének javítását kí­vánják növelni. A mosószer­üzem a „Tomi” mosóporok mennyiségileg elegendő gyár­tása mellett szeretné növelni export-tevékenységét. Már a próbaüzem alatt jelentős szov­jet és román megrendelést kaptak. A szállító üzem a minimális kocsiálláspénz-fize­tésre törekszik. A versenyző egységek sport­vállalásaik teljesítéséhez ak­tív segítséget nyújt a tömeg­sportmozgalom. Házibajnoksá­gokat szerveznek, melyekben minden üzemrész képviselteti magát. A továbbképzés területén a szakszervezet Időszerű politi­kai kérdések címmel nyolc előadásból álló tanfolyamot indított, melyen 358 személy vett részt.­­ A nagyobb poli­tikai eseményeket röpgyűlése­­ken vitatják meg. Ismét meg­szervezték a szervetlen vegy­ipari szakmunkás tanfolya­mot, amelyen elsajátíthatják a megfelelő mélységű szakmai ismereteket. A különböző technikumok, felsőfokú tech­nikumok és egyetemek esti és levelező tagozatain mintegy hatvan dolgozó tanul. Kulturális vállalásaikhoz hathatós segítséget nyújt a vállalat kultúrháza. Író-olvasó találkozót, élménybeszámoló­kat szervez, melyeken neves írók, művészek és sportolók vesznek részt. Az üzemek és brigádok kö­zös kirándulásokat szerveznek az ország különböző pontjaira. A szocialista brigádok ez év­ben 6000 kilométert utazhat­nak ingyen a vállalati autó­busszal. A laboratóriumi „Jo­­liot-Curie” négyszeres szocia­lista brigád egy peremartoni szocialista brigáddal egyezett meg kölcsönös üzemlátogatás­ban. Nyolc brigádunk az őszi évadra színházbérletet váltott a Szigligeti Színház előadásai­ra. Két brigád szerződést kötött a kultúrház könyvtárával; en­nek értelmében a brigádok va­lamennyi tagja belép a könyv­tár olvasóinak sorába. A mozgalomban dolgozóink 90 százaléka vesz részt. A mű­szakiak valamennyien részt­­vesznek a versenyben, és szakértelmükkel segítik a vál­lalások teljesítését, biztosítják a feltételeket a verseny sike­res lebonyolításához. Füle Pál Tiszamenti Vegyiművek Jól sikerült növényvédelmi bemutató Július 11-én került sor az Észak-magyarországi Vegyi­művekben gyártott növény­védőszerek szabadföldi hatás­­mechanizmusánal­ bemutatá­sára. A Növényvédelmi Ku­tató Intézet és az ÉMV szak­emberei közösen tekintették meg a kísérleti parcellákat. Tudni kell, hogy mielőtt egy­­egy növényvédőszer forgalom­ba kerülne, tisztá­zni kell na­gyon sok kérdést. Például a szer hatása, előállítása, ak­tivitása, lebomlása stb. Ezeket a vizsgálatokat hazánkban a Növényvédelmi Kutató Inté­zet végzi, és az ő engedélye alapján adják ki a pesztici­­dekre a kísérleti, ideiglenes, majd a végleges engedélyezé­si okiratot. Utólag levonva a következtetéseket, nem túlzás, ha azt mondjuk: nagyon hasz­nosak az ilyen és hasonló al­­kalmazástechnikai bemutatók.­­ Egyrészt azért, mert a ve­gyészszakemberek i­tt látják meg sok fáradságuk eredmé­nyét, másrészt pedig az ilyen irányú kapcsolatok előbb utóbb nagyon sok előnnyé járnak. A Julianna-majort be­mutató kísérleti telepen na­gyon­ sok növényvédőszer ke­rül kipróbálásra. Több nö­vényvédőszert hasonlítanak össze egymással, és egy kont­roll-parcellával. A parcellái nagysága változó: 1 m2-től­­ 50 m2-ig terjed. A bemutatott növényvédő szerek közül a Monolinuro­ és Karbamát típusú készítmé­nyeinre nagyon jó hatásúnál bizonyultak, és kivívták a nö­­vényvédelmi szakemberek el­­ismerését. Készítményeink a kombinációban alkalmazva­­ kiváló hatás jellemezte. A szabadföldi kísérletek tehá bebizonyították, hogy a tava­lyi sikerekhez hasonlóan az ez évi növényvédőszer-termé­kek is megállják helyüket t­öbb száz más növényvédő, szer között, és nagyban hoz. "Ki árulnák a mezőgazdaság kemizálásának fejlesztéséhez Petrohay György

Next