Vegyipari Dolgozó, 1970 (14-15. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
A kollektív szerződések módosításának néhány tanulsága Elnökségünk az 1969—70. évi kollektív szerződések módosításának tapasztalatait vizsgálta, különös tekintettel a jövedelemelosztásban érvényesülő új szabályokra. A vizsgálat azért jelentős, mert eredményeként következtetéseket vonhattunk le a jövőre nézve, milyen módszerekkel végezzük az elkövetkező időszakban a kollektív szerződések készítését, hogyan vonjuk be a dolgozók minél nagyobb számát abba az alkotó munkába, amelyet a kollektív szerződés készítése jelent. Egyik legfontosabb tanulságként szolgáljon, hogy az előkészítés időszakában is már szükséges a dolgozókkal az egyes szabályozásra váró kérdéseket úgy megvitatni, hogy miközben javaslataikat kérjük, tájékoztatjuk őket arról, mit tesz lehetővé a magasabb jogszabály, illetve milyen vállalati lehetőségek, igények vannak. Ezzel elkerülhetjük azt is, hogy a kollektív szerződés néhány ember tevékenységének eredménye legyen. Szükséges, hogy a kollektív szerződések készítésénél a tervezeteket lehetőleg időben megismerjék mind a dolgozók, mind a szakszervezeti bizottság, illetve tanács tagjai. Így érdemi javaslatokat és észrevételeket tehetnek, és nem a szakszervezeti tanács ülésén tesznek fel például kérdéseket bizonyos meg nem értett részletek vonatkozásában. Ilyen módon elérhető, hogy a kollektív szerződéseket nagyon alaposan készítsük elő. Az 1969—70. évi kollektív szerződések módosításával kapcsolatban megállapítható, hogy elég sok helyen módosították a vállalatok a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, annál is inkább, mert a kategóriák megszüntetésével újra meg kellett határozni, melyek azok a dolgozói csoportok, amelyeket állásuknál, beosztásuknál fogva hosszabb felmondási idő illet meg. Úgyszintén tapasztalható volt, hogy jónéhány vállalatnál a szakszervezeti jogok érvényesítése volt az egyik probléma, különösen az egyedi ügyekként kezelhető ügyekben. Egyedi ügyekre nézve ugyanis a gazdasági vezető a saját felelősségére dönt. Az ilyen jellegű ügyekben a szakszervezeti szervek véleményezési és ellenőrzési jogokat gyakorolhatják. Több vállalatnál, ennek részben a kollektív szerződésben való rögzítése, részben gyakorlati megvalósítása okozott gondot A vállalatok többségénél az idevonatkozó szabályok a helyes gyakorlat kialakítását lehetővé teszik. Egyik-másik helyen szükséges volt pontosan meghatározni azokat a munkaköröket, amelyek a vállalatnál „változó munkahelynek” számítanak. Erre különösen a „nem telepített” iparban van szükség, de hasonló szükség lehet például az egyes szerelőipari tevékenységet folytató, de egyébként telepített vállalatoknál, mert itt is hasonló munkahelyek lehetnek (például a gázgyárak). A vállalatoknál a rövidített munkaidő bevezetése kapcsán módosításra került a munkaidőrend, és ezt a vállalati kollektív szerződések is tükrözik. Néhány vállalatnál felülvizsgálták a túlmunkára vonatkozó szabályokat, és helyesen, a szükségleteknek megfelelően határozták meg a felső határokat. Itt kell rámutatni arra, hogy a fizikai dolgozóknak, amenynyiben túlmunkát teljesítenek, azt pénzben kell kifizetni. Kivétel az az eset, amikor a dolgozó kéri, hogy a túlmunkáját szabad idővel váltsák meg. (A vállalatok jelentős részénél, még ott, ahol kéri is a dolgozó, hogy szabad időben adják ki teljesített túlmunkáját, erre vonatkozó dokumentáció alig lelhető fel.) Helyteleníthető az a gyakorlat, ahol a dolgozóval túlmunkát végeztetnek, de nem túlmunkában számolják azt el, hanem prémiumot, jutalmat helyeznek kilátásba. E prémiumot, jutalmat a dolgozó meg is kapja, mégis roszszul jár, általában kevesebb ennek az összege, mintha a túlórát pótlékolt bérrel kapta volna. A vállalat pedig ezzel eltorzítja a túlórafelhasználásra vonatkozó statisztikáját. Az is megfigyelhető, hogy néhány vállalat igyekszik a túlóra felső határát emelni a munkaerőhiánnyal összefüggésben. Ezt bizonyos mértékig meg lehet érteni, de fel kell hívnunk a vállalati szakszervezeti szervek figyelmét arra, hogy ne egyezzenek bele olyan túlmunkáztatásba, amely a dolgozók egészségét, testi épségét, családi életét veszélyezteti. Helyeselhető, hogy néhány vállalatnál a második, de főleg a harmadik műszak pótlékát a részesedési alap terhére megemelték, és ugyancsak rendezték azt, hogy a csoportvezetőket hogyan pótlékolják. Azzal is egyet lehet érteni, hogy a kivételesen „rossz” munkabeosztást, például vasárnapi munkát, igyekeznek pótlékolni a vállalatok. Ami az anyagi ösztönzéssel összefüggő szabályokra vonatkozik, megállapítható, hogy a vállalatoknál igyekeztek a jogszabály szerint eljárni és biztosítani a részesedési alap megfelelő elosztását. Talán az merülhet fel kifogásként, hogy néhány vállalatnál nem határozták meg, hogy a tervezett részesedési alap körülbelül hány százalékát lehet évközi jutalmazásra, premizálásra felhasználni. Ugyancsak néhány helyen gondot okozott, hogy előre kitűzött célokra célprémiumként, nyereségprémiumként használják-e fel a rendelkezésre álló összeget, vagy inkább utólagos jutalmazásra. Csak néhány vállalatnál jutottak arra a helytelen álláspontra, hogy kizárólag utólagos jutalmazásra kívánják felhasználni a rendelkezésre álló eszközöket. A legtöbb vállalatnál — helyesen — igyekeztek kombinálni a premizálás és a jutalmazás lehetőségeit. Ami az év végi részesedésre vonatkozó szabályokat illeti, rá kell mutatni arra, hogy igen nagy szóródás van az úgynevezett „bérarányos rész” meghatározása tekintetében. Ez egészen 45—70 százalék között váltakozik. Ugyancsak nagy szóródás tapasztalható az úgynevezett „időarányos rész” meghatározásánál, ahol olyan törekvések tapasztalhatók, hogy áthelyezéssel vállalathoz került dolgozókat igyekeznek háttérbe szorítani azokkal a dolgozókkal szemben, akik ugyanazon vállalatnál dolgozták le munkaviszonyuk túlnyomó részét. Mindkét nézetet meg lehet védeni, mindenesetre a megfelelő összhangot kell megtalálni. Ami nagyon kifogásolható a kollektív szerződés új szabályaiban, hogy szinte alig találni vállalatot, ahol fizikai dolgozó év végi nyereségprémiumban részesült volna. Pedig biztosan vannak olyan fizikai munkakörök, amelyekben a dolgozók tevékenysége nagymértékben befolyásolja a vállalat eredményeit, összességében megállapítható, hogy a kollektív szerződések módosításánál jobban követik a Munka Törvénykönyvét, annak szellemét, az ott meghatározott célokat, feladatokat jobban be tudják tölteni, és a részesedési alap elosztásával kapcsolatos szabályok a nagyobb teljesítményekre, a vállalatok iránti fokozott hűségre ösztönöznek. Szervezett dolgozók, szakszervezeti aktivisták a továbbiak során is tanulmányozzák a kollektív szerződés szabályaival összefüggésben, részben a magasabb jogszabályokat, részben a vállalat életét, mert ez év végén újra, most már éves időtartamra új kollektív szerződéseket kell kötni. Azoknak a dolgozóknak, akik kisebb-nagyobb aktivitással, hozzászólásokkal, javaslatokkal segítették a kollektív szerződések készítését, illetve a módosításokat, mondjanak köszönetet a vállalatok gazdasági és szakszervezeti szervei. Dr. Burián László 2 VEGYIPARI DOLGOZÓ 157 szocialista brigád vállalása Az 1969. áprilisában megtartott III. országos szocialista briigádvezető tanácskozáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára felszólalásában rámutatott arra, hogy a szocialista brigádmozgalom hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a szocializmus további építésének nagyon fontos tényezője legyen. A mozgalom fejlődésének feltételei jók, további megerősödése lehetséges és feltétlenül szükséges. A szocialista brigádmozgalom nagyon fontos szocialista életünknek és egész társadalmunknak. E tényt csak erősítette, hogy országos jellegűvé szélesedett az 1969 második felében elindított és jelenleg is tartó jubileumi munkaverseny. Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár kollektívája is csatlakozott e nemes mozgalomhoz. A vállalatvezetőség, a pártbizottság, a KISZ és a szakszervezeti bizottság jubileumi programot állított öszsze, amely minden üzemre, alapszervre, szocialista brigádra és tagjaikra vonatkozik. A jubileumi munkaversenyre tett felajánlások összefoglalva tartalmazzák a vállalaton belül működő 157 szocialista brigád felajánlásait. Fő céljuk a minőség biztosítása és állandó fokozása. Az eredmények elérésében nagy szerepe van a vállalat vezetőségének és a brigád patronálóinak, akik jelentős segítséget nyújtanak a gazdasági, a társadalmi, politikai munka teljesítésében. A szocialista brigádok vállalásaikat pontokba foglalták, és itt első pontként szerepel az anyagköltség csökkentése. A balesetből kiesett műszakok számát minimálisra csökkentik. Választékbővítés érdekében új készítményekkel kísérleteznek. Termelékenységnövelés érdekében új gépeket állítanak üzembe. Az alapanyaggyártó üzemek karbantartó csoportjai a váratlan meghibásodásoknál az azonnali javításokat elvégzik. Társosztályokkal és külső vállalatokkal (pl. MEDIMPEX, békéscsabai Kner Nyomda) szocialista szerződést kötnek, ezzel biztosítják a munkaverseny sikerét. A felajánlásokból arra lehet következtetni, hogy igen körültekintően tették meg vállalásaikat a szocialista brigádok. Ezek az eredmények nagymértékben befolyásolják a vállalat gazdasági eredményeit. A műhelybizottságok és az üzemi szakszervezeti bizottság negyedévenként értékelik a szocialista brigádok munkáját. A legjobb eredményt elért brigádokat az erkölcsi elismerésen kívül anyagi jutalomban is részesíti a szakszervezeti bizottság. Az eredmények értékelése során arra az álláspontra lehet helyezkedni, hogy a vállalat vezetősége bátran támaszkodhat a brigádok munkájára, és jogosan várhat tőlük szép eredményeket. Szocialista brigádjaink a jubileumi munkaverseny-mozgalmat tovább viszik pártunk X. kongresszusának megünnepléséig. Vállalásaik értéke-lése ebben a szellemben történik. Tolnai József A vegyipar az 1970. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron EBBEN AZ ÉVBEN A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRON méltó módon kívántuk kifejezésre juttatni hazánk felszabadulásának 25 éves jubileumát, ezért az évek óta megszokott pavilont átalakítottuk és a most ezüstös fényű alumíniumba burkolt kupolacsarnok belső kiképzése is megváltozott. A belső teret fehér Hungarocell habból készült dekoráció uralja. A műanyag és alumínium szerkezeten körbefutó grafikák pedig korszerű vegyipari létesítményeinket ábrázolják. Jellemző a vegyipar ez évi bemutatójára, hogy a kiállított termékeink elérték a világszínvonalat, és egyre inkább érvényesül az a célkitűzés, hogy a már megvalósult eredményeket a szabadalmak megvásárlása és a fokozott nemzetközi kooperáció útján sajátítsuk el, kutatási kapacitásunkat pedig új termékek kidolgozására koncentráljuk. Egyre több ilyen eredeti új termék is megjelenik vegyianyagok, növényvédő szerek, lágyítók, gyógyszerek formájában, és a vegyipari üzemeink, sőt szénbányászatunk szabad gépi kapacitásait jól felhasználva, új vegyipari gépek egész sora is látható volt a TVK külön pavilonjában, a Tatabányai Szénbányák bemutató területén és a Chinoin évtizedeken át csak gyógyszereket márkázó neve alatt, mivel már ezen a néven állította ki termékeit a Chinoinba beolvadt Bányagyutacsgyár. NEMCSAK KIÁLLÍTÁSI CSARNOKAINK ÉPÍTÉSÉNÉL alkalmazzuk tudatosan a műanyagipar és alumíniumipar erre a célra alkalmas termékeit, hanem igyekeztünk az árubemutatóval is felhívni a figyelmet arra, hogy a vegyipar a népgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Az volt a szándékunk, hogy a kiállítás érzékeltesse gazdaságpolitikánk fő szempontjait, azt a törekvésünket, hogy a felhasználók igényeit, amenynyiben az hazai termeléssel gazdaságosan megoldható, a lehető legteljesebb mértékben kielégítsük. A világméretű gyors fejlődést és a gazdaságos kapacitások egyre növekvő méretét figyelembe véve, a szocialista integráció elveit követve, a nemzetközi együttműködés fokozásával, de a tőkés cégekkel való kooperáció útján is, javítani kívánjuk termelésünk gazdaságosságát. A KEMSZALAS JEGYÉBEN A MEZŐGAZDASÁGOT egyre több és korszerűbb, magas hatóanyag-tartalmú növényvédő szerrel, műtrágyával, az ipart és építőipart szintetikus szerkezeti anyagokkal és korszerű védőbevonatokkal, a közlekedést jó minőségű hajtó- és kenőanyagokkal kívánjuk ellátni és emellett a lakosságnak az életszínvonal emelkedésével arányosan növekvő igényét minél szélesebb választékú és minőségű árukínálattal kielégíteni. Iparstruktúránk céltudatos, fokozatos fejlesztését és műszaki fejlesztésünk eredményeit érzékelteti, hogy vállalataink pályázatai alapján, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége javaslata és a Vásárdíj Bizottság döntése szerint vegyiparunk egy terméke elnyerte Budapest főváros VB-nagydíját, további nyolc terméke pedig BNV-díjat nyert. Ezeken kívül számos más ágazatban díjazott termék alapanyagait szolgáltatta a vegyipar. Nagyon röviden ismertetném a díjat nyert termékeket és egy párat azok közül, melyek más termékek alapanyagaiként jutottak díjazáshoz, vagy melyek olyan újak, hogy csak a jövőben kerülhetnek elbírálásra. BUDAPEST FŐVÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK NAGYDÍJÁT nyerte el a Nitrokémia Ipartelepek által gyártott M—201-es kenőolajadalék. Ezt a terméket 1000 tonnás nagyságrendben már gyártja az üzem. Korróziógátló hatásával javítja forgalomban levő motorolajainkat és minősége — a külföldi vizsgálatok alapján is — legalább egyenértékű a legnagyobb európai világcégek termékeivel. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat a fővárosszerte már használatban levő műanyag „KUKA” szeméttartálya BNV-díjat nyert. A tartály súlya egyötöde a fémből készültnek. A vele dolgozók munkáját város- és ország- szerte könnyíti meg ez a termék és zajtalansága zavartalanabbá teszi mindnyájunk álmát és pihenését. Az Egyesült Vegyiművek „Eviplast 610” lágyítója részese a „Graboplast” műbőrök világhírnevének. Hazai felhasználási lehetőségein kívül, közel 30% van belőle a Volkswagen kocsik, a Fiat olasz és az új szovjet típusainak ülésén feszülő műbőrökben. A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat „Camea Luxus” bőrápoló sorozata ugyancsak díjnyertes. Ez a korszerű, tonizáló hatású bőrápolóterem-sorozat és az éppen a vásáron forgalomba hozott szilárd púderkompakt megállja a helyet minőségben, de csomagolásban is a fejlett nyugati kozmetikai ipar termékeivel szemben is. A Tiszai Vegyiművek „TOMI” mosóporsorozata már ismert országszerte, a most díjazott „TOMI Automat 58—2” a korszerű automata mosógépekhez egyedül alkalmas hazai mosópor. A Borsodi Vegyi Kombinát cipőipari célra alkalmas lágy PVC granulátuma, egy értékes, eddig importált granulátumtípussal bővíti a hazai választékot. A Reanal Finomvegyszergyár gélelektroforézis készüléke Európában egyedülálló kisberendezés, mely az analitikusok munkáját könnyíti. A Péti Nitrogénművek most nem először egy új, saját eljárással gazdaságosan állította elő a szerves vegyipar fontos alapanyagát, a monoizopropilamint. Végül a Budapesti Vegyiművek a „BUVINOL” elnevezésű új gyomirtószerért kapott díjat. A FEJLŐDÉS GYORS ÜTEME MIATT egyes újdonságokkal a vállalatok még pályázni sem tudtak és csak jövő évben vehetnek részt a versenyben. Ilyen elsősorban a Chinoin „Glypondin” néven forgalomba kerülő baromfitápszer-adaléka, mely a takarmány hasznosítását javítja és a világon egyedülálló jó tulajdonságai miatt, a szabadalom eladásával kapcsolatos tárgyalások Európa több országában és az USA-ban is folyamatban vannak. Ilyen az új, eredeti magyar fájdalomcsillapító, melyet az Orvostudományi Egyetem és a Chinoin kutatói dolgoztak ki és még neve sincs véglegesen eldöntve. Említést érdemelnek a világhírű nyugati cégekkel kooperációban a TVK által gyártott festékipari, vegyipari és műanyagfeldolgozó gépek, és az Országos Gumiipari Vállalat világhírű kempingcikkei és műszaki gumiárui, ezek közül is kiemelve a mélyfúrótömlőt, melyet Európában egyedül mi gyártunk, és ezzel ellátjuk a szocialista országokban működő olajfúró berendezéseket. Dr. Csákoári György főosztályvezető Az Országos Gumiipari Vállalat bemutatója Forte-termékek a vásáron A gyógyszeripar kiállítása