Vegyipari Dolgozó, 1970 (14-15. évfolyam, 1-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

Megduplázta vállalását a Mechanikai Művek kollektívája Ha röviden akarnánk meghatározni, hogy mi jellem­zi a Mechanikai Művek kollek­tívájának munkáját, akkor azt mondhatnánk, hogy „dinami­kus fejlődés”. Az elmúlt év­ben lett a Mechanikai Művek „A” kategóriájú vállalat, idén a tavalyihoz képest 17 száza­lékkal növeli termelését, és ez a százalék például 100 000 da­rabbal több olajkályhát jelent a népgazdaságnak. Az elmúlt időszak eredmé­nyeiben és jelen terveink tel­jesítésében jelentős szerepet játszik a szocialista verseny­mozgalom, amely a vállalat majd minden kollektíváját, dolgozóját érinti. Évről évre folyamatos verseny A szocialista versenymozga­lom gerincét képezik a szinte már hagyományos év eleji munkásnagygyűlésen tett és egész évre kiterjedő vállalá­sok, ezekkel a Mechanikai Mű­vekben állandó jellegű évről évre folyamatos a munkaver­seny. Az idén ezt a munkaver­senyt felszabadulásunk 25. év­fordulója tiszteletére indítot­tuk, és ez tükröződött a válla­lásokon is. Pártunk X. kongresszusának tiszteletére az éves munkaver­­senymozgalmat mintegy ma­gasabb fokra emelve, új mun­kaverseny indul gyárunkban. Az egyik részleg, az üzemfenn­tartási főosztály szocialista munkabrigádjai versenyfelhí­vással fordultak a vállalat töb­bi brigádjaihoz, és évi válla­lásaikat alaposan „megdupláz­ták”. Vállalták 11 gép határidő előtti elkészítését, 5 gép terven felüli átalakítását, munkavé­delmi felszerelések felújítását. Ezt az utóbbi vállalást már teljesítették is. A reform szellemében Az üzemfenntartási főosztály brigádjai helyi tömegmozgal­mat indítottak a Mechanikai Műveknél, pártunk X. kong­resszusára tett munkaverseny­­felajánlásukkal, és ez a moz­galom, szinte minden kollek­tívát mozgásba hozott a válla­latnál. A felhívás hatására egyre­­másra születtek az éves m mun­­kaversenyfelajánláson felüli vállalások. A reform szellemé­nek megfelelően főleg gazdasá­gi jellegű feladatok megoldá­sát vállalták a különböző kol­­­ lektívák. Például a kísérleti­­ műhely munkabrigádjai jóval , a határidő előtt indítják el új gyártmányok próbaszerelését, több újítás kivitelezését mimu­n­kaidő után végzik el. A szer- I Számműhely műszaki brigádja vállalta, hogy több új típushoz a gyárban még nem alkalma­zott szerszámot terveznek és kísérleteznek ki. Új gyártmá­nyokhoz 30 darab szerszámot — más társosztálynak segítés-­­­ként — legyártanak. Még sok­­ mindent vállaltak a gyár kol-­­ lektívái, aktuális pillanatnyi­­ problémák megoldását is. Az egyik gyáregység önhibáján kí­vüli első negyedévi lemaradá­sát már a második negyedév végére vállalta behozni, és ezt teljesítette is határidőre. A hazánkat sújtó elemi csa­pás is megmozgatta a brigádok kollektíváit, és a pártkongresz­­szus tiszteletére indított mun­kaversenybe beszámító mun­kafelajánlásokat tettek. A tmk­­műhely 16 szocialista brigádja öt faház elkészítését vállalta munkaidőn kívül. Ezt a válla­lást már teljesítették is. Ezen kívül 12 brigád összesen 1000 órai, munkaidő után végzendő munkát vállalt. Az arra az idő­re járó keresetüket az árvízká­rosultak javára adományozták. A kísérleti és a tmk-műhely szocialista brigádtagjai a hely­színen dolgoznak társadalmi munkában az árvíz sújtotta te­rületeiken. A Mechanikai Műveknél a hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben 114 szocia­lista munkabrigád versenyez. Pártunk X. kongresszusa tisz­teletére mintegy „külön” mun­kaverseny indul gyárunkban, és nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyítja, hogy dolgozóink egyetértenek, s tá­mogatják pártunk politikáját. Agárdi Zoltánné szb-titkár Vállaltuk, teljesítettük Híradás a Reanalból Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére indult szocialista munkaver­senybe vállalatunk minden brigádja egyöntetűen bekap­csolódott. A szocialista bri­gádok, illetve a dolgozók vál­lalásaira alapozva, kialakult a Reanal Finomvegyszergyár munkaversenyvállalása is. Vállalatunknál igen nagy problémát okozott ez év elején a raktározás kapacitása. Ezért igen nagy jelentőségű volt a raktározási helyzet megjaví­tására tett pótfelajánlás. En­nek értelmében a beruházás, a karbantartás, a szállítás és a raktár dolgozóinak összefo­gásával a tervezett határidőre megfeszített és szervezett munkával elkészítették az 1200 négyzetméter összterületű mo­duldarabokat és azok szere­lési munkálatait. A raktári és szállítási dol­gozók ezen túlmenően pót­felajánlásban vállalták, hogy — a porvegyszer-raktárt 1970. március 31-ig az új raktárba beköltöztetik a BNV pavilonjából; — az átköltöztetést úgy szervezik meg, hogy a nagy volumenű kiadásokat to­vábbra is zökkenőmentesen biztosítsák, és a diszponá­lásokra történő árukiadá­sok is csak három napig szüneteljenek. Ugyanakkor az áruátvétel munkáját úgy szervezik meg, hogy az át­költözés ideje alatt is fogad­ják az importszállítmányo­kat, hogy ezzel is csökkent­sék a vám-, illetve a vagon­­állási költségeket; az át­költöztetésre váró 3800-féle cikket úgy csomagolják, hogy azokban a háromszori rakodás és szállítás ellené­re se keletkezzék anyagi kár. Mindemellett a nyers és félkész árukat úgy cso­portosítják, hogy azokat az illetékes raktár részére kü­lön munkafázis kiküszöbölé­sével adják át. E vállalásokat a brigádok, illetve a különböző részlegek becsülettel és eredményesen teljesítették. Fentiek csak kis részletek a vállalat életéből, de ezek is mutatják, hogy szocialista brigádjaink kezdeményezései milyen hatással vannak a bri­gádon kívüli dolgozókra. Ez a hatás, ez a kezdeményezés biz­tosíték arra, hogy­­­ továbbiak­ban is ilyen jelentős pótfel­ajánlások születnek pártunk X. kongresszusának tiszteleté­re. Csengery Jenő vállalati versenyfelelős 2 VEGYIPAR DOLGOZÓ Anyagtakarékosság, készletcsökkentés, termelésnövelés a kongresszusi vállalásokban Typst, hogy túljutottunk a 1ó­ jubileumi év fő ünnepi sorozatán, láthatóvá válnak azok az eredmények, amelyek a szocialista brigádjaink, vál­lalatunk dolgozóinak és üze­meinek a jubileumi munka­verseny vállalásai nyomán bontakoznak ki. Ez a verseny is bizonyítja a szocialista ver­senymozgalom állandó fejlő­dését. Ebben az évben 198 brigád kötött szocialista szerződést, ezzel 2661 dolgozót vonva be a kollektív versenyformába. Különösen jelentős volt az a kezdeményezés, melyet a „H”­­üzem Kállai Éva brigádja a brigádok közötti, és a Kémia 4. üzem tett az üzemek kö­zötti jubileumi munkaverseny elindítására. Ezek a felhívá­sok jól tükrözik azt a helyze­tet, hogy a dolgozók közvet­lenebbül élvezzék munkájuk társadalmi hasznosságát, mely egyéni jólétük gyorsabb üte­mű növekedését teszi lehetővé. A vállalások kettős célt szolgálnak: egyrészt gaz­dasági téren, olyan feladatok végrehajtását, melyek a vál­lalat, és ezzel együtt a nép­gazdaság eredményeit­ növe­lik. Ilyenek például az anyag­ot áruforgalmi osztály Rad­nóti Miklós brigádjának vál­lalása, mely a vállalat kész­termékkészletének 2 százalé­kos csökkentését tartalmazza; a vasútüzem vállalta, hogy a tonnakilométer egységárat csökkenti; a „P”-üzem bri­gádjai a termékek anyagfajla­gosát 3—4 százalékkal csök­kentik. Ezeken kívül hasznos formáknak bizonyultak még a munkaidőráfordítás, a segéd­anyag, energiaszükséglet, ál­lásidők csökkentése, valamint ahol azt a megrendelések le­hetővé teszik, termelésnöve­lésre. Mindezen vállalások, több mint 8 millió forint meg­takarítást eredményeznek, mely összeg közvetlenül a vál­lalat nyereségében realizálód­hat. Egy másik fontos területe a vállalásoknak a politikai munka javítása, ami a szocia­lista nevelés célját szolgálja. E téren kiemelkedő volt a Kun Béla szocialista brigád tevékenysége, melynek ered­ménye a Benin életét és mun­kásságát bemutató kiállítás volt, valamint a Kilián György ifjúsági szocialista brigád munkája, mely a vál­lalat 25 éves fejlődéséről állí­tott össze kiállítást. A többi brigád üzemi kiál­­l­­ítások rendezésében (gyárte­lep felszabadulása, a Tanács­­köztársaság dokumentumai stb.) ünnepélyes brigádülések tartásában, központi jubileu­mi rendezvényekben, új brigá­dok szervezésében vettek részt. Á­­­prilis 4-én megtörtént az első értékelés is. Ennek során a Kémia 4. üzem és az Erőtelep, valamint a Dél üzem II. Rákóczi Ferenc, a PVP Kun Béla szocialista brigádja és az Energiaüzem Kilián György ifjúsági, szocialista brigádja, elnyerte a párt­­bizottság által alapított zászlót és az ezzel járó 9000 forint jutalmat. Kopcsa László Nitrokémia Jó munkával köszöntjük az MSZMP X. kongresszusát A kőolajipari szocialista brigádok példája A Komáromi Kőolajipari Vállalat dolgozói ez év elején csatlakoztak a felső szervek felhívásához, hogy az 1970. évi szocialista munkaversennyel méltóképpen emlékezzenek meg hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulójáról. A vállalat gazdasági és tár­sadalmi vezetői intézkedési tervben határozták meg a har­madik ötéves terv befejező évének vállalati feladatait. En­nek alapján a jubileumi mun­kaverseny keretében az 1970. évre kialakított vállalások összértéke 13 millió 600 ezer forint. A vállalások döntő részben a fajlagos vegyszer, energia­feldolgozási veszteség csökken­tésére és a használt karbantar­tási anyagok felújítására s is­mételt igénybevételére irá­nyultak. A rendelkezésre álló adatok alapján az első negyed­évben a vállalások teljesítésé­nek értéke 3 millió 774 ezer forint. Különös figyelmet ér­demel a karbantartóműhely 40 szocialista brigádjának mun­kája; a használt karbantartási anyagok felújításával, majd igénybevételével 160 ezer fo­rintot takarítottak meg. A munka pártunk X. kong­resszusának tiszteletére, ismé­telten fellendült, és a brigádok további eredményes munkával kívánnak hozzájárulni a kong­resszus megünnepléséhez. A furfuroi üzem szocialista brigádja felhívással fordult a vállalat valamennyi brigádjá­hoz, hogy a jubileumi munka­versenyt fejlesszük tovább, s hogy új vállalások szülessenek pártunk közelgő X. kongresz­­szusának tiszteletére. A felhívásra válaszul a kar­bantartó üzem brigádjai máris elhatározták, hogy az év elején tett 500 000 forint értékű vál­lalásukat év végéig 100 000 fo­rinttal kívánják túlteljesíteni. A termelő üzemek brigádjai vállalásaikat a második ne­gyedévi eredmények alapján fogják megtenni, hogy a konk­rét helyzetet és a lehetősége­ket ismerve, járuljanak hozzá a verseny sikeréhez. Az eddig elért eredmények, a brigádmozgalomban részt vevő fizikai, műszaki és ad­minisztratív dolgozók mozgal­ma és lelkesedése azt bizonyít­ja, hogy vállalatunk kollektí­vája példamutatóan vesz részt a X. pártkongresszus tisztele­tére kezdeményezett munka­versenyben. Bóna István 107 brigád vállalását értékeltük között megfelelő partnerkap­csolatokkal biztosítani tudják a versenyformák szervezését, irányítását, az értékelést és nyilvánosságot. Összhangba kellett hozni a különböző ver­senyformák elismerési fokoza­taival adható pénzjutalmakat, mert feltétlenül fontos az, hogy az egyéni vagy kollektív versenyformák különböző el­ismerési fokozata kifejezze az illető elismerés rangját és a fokozatnak egymáshoz mérhe­tő viszonyát. A végrehajtás első lépése­ként meg kellett kezdeni a brigádok vállalásainak „ér­­tékelés”-ét. Ezt a feladatot fő­osztályi munkaértekezlet kere­tében a főosztályvezető, MB és KISZ termelési felelősök, va­lamint az illető brigád gazda­sági egységének vezetője és a brigádvezető együttesen végez­ték. Minden brigádnak elemez­ték az éves vállalását, az ész­lelt hiányosságokra felhívták az érintett „vezetők” figyel­mét, meghatározva, hogy csak az észrevételek pótlása esetén pályázhat meg a kollektíva újabb elismerési fokokat. Vál­lalati munkaértekezlet kere­tében kerültek megvizsgálásra a főosztályoknál észlelt ta­pasztalatok, hogy megfelelő követelményt tudjunk támasz­tani az egyes elismerési foko­zatok elnyeréséhez, a különbö­ző körülmények és adottságok mellett tevékenykedő brigádok részére. A brigádonkénti elbí­rálásoknál módott kellett adni a kolektíváknak, hogy megfe­lelő tartalmú felajánlásokat tegyenek és azok teljesítéséhez minden feltétel folyamatosan biztosítva legyen. Nagy munka volt 107 brigád éves vállalását értékelni, de ahhoz, hogy a második fél­éves „Vállalati Irányelvek”­­ben kitűzött újabb célfelada­tokat a X. kongresszus tisztele­tére kiegészítésre kerülő vál­lalások tartalmában megfelel­jenek a kitüntetési fokozatok színvonalának, szükség volt az ilyenforma elemző munkára. Minden brigád mérlegelte a munkaértekezletek javaslatait. Az a tapasztalatunk, hogy a gazdasági és társadalmi szervek együttes irányító, szer­vező munkájával a rendelet végrehajtásának feladatai za­vartalanul valósulnak meg. Strasszer Gáspár vállalati munkaverseny-f­elel­ős A­z 1001/1970. MTI SZOT határozat végrehajtása felelősségteljes intézkedéseket követel meg ebben az évben a vállalatok gazdasági, szakszer­vezeti és KISZ-szervezeteinek vezetőitől és aktíváitól. Mint ismeretes, a határozat megjelenése előtt a régi for­mák szerint megtették a szo­cialista brigádok az éves válla­lásaikat. A rendelet alapján át kellett dolgozni a „Munkaver­seny Szabályzat”-ot. Gondos munkát jelentett létrehozni azokat a fórumokat, amelyek decentralizált körülmények Napirenden: a mezőgazdas­ ­ár másodízben hívta meg a mezőgazdaság kemizálásával foglalkozó vezető szakembere­ket a Magyar Kémikusok Egyesülete, a Magyar Agrártu­dományi Egyesület közremű­ködésével a Magyar Vegyipari Egyesülés és az AGRO­­TRÖSZT. A második találko­zásra június 12-én a mező­­gazdasági szakemberképzés fellegvárában, Keszthelyen az Agrártudományi Főiskola falai között került sor. Itt gyűltek össze a mezőgazdaság és a vegyipar szakemberei, több mint kétszázan. Aláhúzta az ankét jelentőségét az a tény is, hogy Keszthelyen a főiskola keretein belül lesz az ipar és a mezőgazdaság közös kísérleti és bemutató üzeme, de a fő­iskolán a Veszprémi Nehéz­vegyipari Egyetemmel közö­sen kerül megvalósításra az agrokémiai szakemberképzés is. Ezek tették indokolttá, hogy a rendező szervek „A magyar vegyipar szerepe a mezőgazdaság kemizálásában" címmel itt rendezzék ezt az ankétet. A rendezők célul tűzték ki azt, hogy a mezőgazdaság ve­zető szakemberei részére olyan tájékoztatót adjanak, mellyel főbb vonalaiban megismerhessék a vegyipar közeli és távoli jövőre vo­natkozó elképzeléseit, mellyel hozzá kíván járulni mezőgazdaságunk fejlődéséhez. Másrészt a vegyiparnak szük­sége van a mezőgazdasági problémák ismeretére, melyek lehetővé teszik számára a ki­tűzött célfeladatok megalapo­zását. A két ankét tapasztala­tainak leszűrése után elmond­­hatjuk, hogy szükség volt ezekre a találkozásokra, mert a bevezető előadás utáni viták, valamint a mezőgazdasági és ipari szakemberek között ki­alakult további beszélgetések mindkét fél részére bő isme­reteket biztosított. Gór Nagy Sándor, a Magyar Vegyipar Egyesülés elnöke vi­taindító előadásában tájékoz­tatta a megjelenteket a mű­trágya, növényvédőszer, az ál­lati takarmánypótló anyagok és műanyagok gyártásával kapcsolatos termelési elképze­lésekről, az ipar műszaki fej­lesztési koncepcióiról és a be­ruházások állásáról. Ismertette a fejlesztési munkákkal kap­csolatos, és a mezőgazdasági szakemberekkel közösen vég­zett és végzendő munkákat. Elmondotta, hogy a Magyar Vegyipar Egyesülés központi feladatának tekinti a mező­­gazdaság kemizálásával kap­csolatos teendőket. Ezért fog­lalkozik az egyesülés olyan kérdésekkel is, mint a mezőgazdasági propa­ganda, a piackutatás, egyes mezőgzadasági üze­mek műtrágyái elhaszná­lásának optimalizálása, valamint a szaktanácsadás jö­vőbeni megszervezése, de nem utolsó sorban mezőgazdasági szakemberekkel történő kon­zultációs beszélgetésekkel. A hozzászólók közül dr. Konkoly István ismertette az AGROTRÖSZT szerepét, me­lyet mint közvetítőt, kereske­delem tölt be az ipar és a me­zőgazdaság között. Beszélt az összefogás szükségességéről, mely e három szektor jobb és eredményesebb munkájához feltétlenül kell. Dr. Egerszegi Sándor egyetemi tanár a ke­­mizálásnak a mezőgazdaság­ban betöltendő jövendőbeli szerepéről, a kemotechni­káról beszélt és ismertette ennek az új fogalomnak a lényegét. Az állami gazdaságok részéről felszólaló Gyémánt Gyula és Oravecz Dezső elvtársak is­mertették az állami gazdaságok iránt mutató szerepét, melyet a magyar mezőgazda­ságban betöltenek, azokat a közösen megoldandó problé­mákat, melyek nagyban elő­segítenék a mezőgazdaság­ fej­lődését. Dr. Bordás Sándor egyetemi tanár, a hazai nö­­vényvédőszer-gyártás és fel­­használással kapcsolatos egészségügyi problémákról és kérdésekről, dr. Láng Géza egyetemi tanár pedig az agrár­­kémiai szakemberképzésről beszélt. Ismertette a főiskola munkáját, a műtrágyák gaz­daságos és hatékony felhasz­nálása érdekében végzett kí­sérletekkel. Dr. Pais István egyetemi ta­nár igen érdekes összefoglalót adott a mikroelemek alkalma­zásáról a mezőgazdaságban és ismertette idevonatkozó kí­sérleti eredményeit. Dr. Lő­­rincz József főosztályvezető és a többi hozzászólók egyértel­műen állást foglaltak a vegy­ipar majdnem minden terüle­tének jelentős szerepe mellett a mezőgazdaság fejlesztésében A ma agrokémiája szoros és termékeny együttműködést követel meg a népgazdaság, e két jelentős ágazata között. Reméljük, hogy ez a tanács­kozás is elősegítette annak a közös nyelvnek a megtalálását amellyel a kívánságok, prob­lémák kölcsönösen rendezhe­tők lesznek. Csigás Kálmán Várnagy László

Next