Vegyipari Dolgozó, 1973 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

Tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége (Folytatás az 1. oldalról.) A béremelés elosztásának elveiről szólva elmondotta, hogy az elosztás differenciált módon kell, hogy történjen, de oly módon, hogy minden munkást és művezetőt a köz­ponti bérintézkedés kapcsán béremelésben kell részesíteni. Felhívta a figyelmet a vál­lalatokon belüli differenciá­lásra is. A folyamatos üze­mekben dolgozók, a nehéz fi­zikai munkát végző, a nődol­gozók bérarányának javítását is figyelembe kell venni a bérfejlesztések során. Gazdasági szervező mun­kánknak — mondotta Dajka elvtárs — a vegyipari dolgo­zók nevelésének fontos eszkö­ze a tömegek körében vég­zett politikai nevelőmunka. Szakszervezetünk nevelő­munkájában arra kell töre­kedni, hogy a vegyipari dol­gozók ne legyenek közömbö­sek a közösségi ügyek és sa­ját munkájuk, munkatársaik iránt. Ezért az eddigieknél jobban kell becsülniük azokat a dolgozókat, akik a szocia­lista versenyben, a szocialis­ta brigádokban aktív, kezde­ményező szerepet vállalnak és aszerint élnek és cseleksze­nek. A vegyipari dolgozók nagy többségének közgondol­kodása sokat fejlődött az el­múlt években, de a szocialis­ta közgondolkodás erősítéséért továbbra is, szinte naponta harcolni kell a szakszervezet aktivistáinak. Dajka elvtárs végezetül ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy most a tettek időszaka követ­kezik. Következetesen végre kell hajtani pártunk Központi Bizottságának határozatát, amelyből cselekvően kivesz­­szük mi is a részünket annak érdekében, hogy a párt poli­tikai vonala érvényre jusson a gazdasági, ideológiai és társa­dalmi élet minden területén. Ezért, és ilyen szándékkal vesszük figyelembe mindazo­kat a jelzéseket, amelyekre a szervezett dolgozók figyelmez­tetnek bennünket segítő és féltő szándékkal fellépünk minden jelenség ellen, amely a párt politikai vonalától való eltérést jelentené a mi terüle­tünkön. Úgy kell tehát dol­goznunk és mozgósítanunk szakszervezetünk tagságát, hogy munkánkkal naponta ki­vívjuk a vegyipari dolgozók bizalmát és alkotó támogatá­sát — fejezte be Dajka elv­társ. Vita a beszámoló felett A beszámolót követő vitá­ban Gór Nagy Sándor nehéz­ipari miniszterhelyettes ele­mezte az 1972. évi gazdálko­dás főbb tapasztalatait. Meg­állapította, hogy a vegyipar egészében teljesítette felada­tait, a­ társadalmi, termék ér­téke 1972-ben meghaladja az 50 milliárd forintot. 1973-ban a társadalmi ter­mék értékét 55 milliárd fo­rintra kell növelni, oly mó­don, hogy a termelés a bel­földi és exportigényekhez egy­aránt maximálisan alkalmaz­kodjék. 45 százalékkal kell növelni a vegyiszálak terme­lését, 7 százalékkal a nitrogén műtrágya hatóanyag és 11 szá­zalékkal a foszfor műtrágya hatóanyag termelését. Kőolaj­feldolgozó iparunkban 7,7 mil­lió tonna kőolajat kell fel­dolgoznia, nál ezt a munkarendszert. A vállalat 1973. évi tervének fő részeit, legfontosabb témáit egy kiadványban 6500 pél­dányban eljuttatták a vállalat törzsgárdatagjaihoz, a szocia­lista brigádvezetőkhöz, a részjegyes versenymozgalom tagjaihoz és kérték őket, hogy adjanak segítést a vezetésnek, vegyenek rés­z­munkájában. Végezetül a gazdasági veze­tők, mozgalmi szervek fokozott együttműködésére hívta fel a figyelmet. A tanácskozás részvevői 11,5 milliárd a vegyipar beruházásaira Jelentős teendőink vannak a beruházási területeken is. A vegyipar 1973. évi beruházási előirányzata 9,5 milliárd fo­rint. 1973 az egyedi nagy­­beruházások döntő éve lesz. A Péti Nitrogénművek műtrágya­­gyára, a leninvárosi olefinmű döntő szakaszukba érkeznek és egyenként mintegy 2 mil­­lliárd forintot használnak fel e két nagy beruházás terüle­tén. A Dunai Kőolajipari Vál­lalatnál csaknem másfél mil­liárd a beruházási előirányzat. Fontos a jövő évben megkez­dődő Tiszai Kőolajipari Válla­lat beruházásának megvalósí­tása is. Az alumíniumiparban be kell fejezni két egyedi nagy beruházást, az Ajkai Timföld­gyár és a székesfehérvári szé­les szalag hengermű I. üze­mének építését. Meg kell kez­denünk az olefinprogram egy nagy létesítményének, a Bor­sodi Vegyi Kombinát PVC- üzem beruházásának előkészí­tését és a Magyar Viscosa gyár PAN-üzem bővítésének előké­szítését is. A továbbiakban kiemelte a munkatermelékenység foko­zását. A vegyipar jelenlegi techn­oi-technológiai­­ szín­vonala nagyobb munkaterme­lékenységet tesz lehetővé, mint amilyen terveinkben realizá­lódik. Célul kell kitűzni, hogy a vegyipari munkatermelé­kenységet nemzetközi össze­hasonlításban vizsgáljuk — erre ma már minden lehető­ségünk megvan — és így te­gyünk erőfeszítéseket a mun­katermelékenység jelentős nö­velésére. Végezetül a vegyipari dol­gozók általános műveltségének és szakmai k­épzettségének nö­velésével foglalkozott. Java­solta, ha­­ a szakszervezet el­nöksége a minisztériummal együtt vizsgálja meg az álta­lános iskolai végzettség hely­zetét. S a felszámolásra reá­lis határidőt kitűzve indít­son mozgalmat azért, hogy a vegyiparban dolgozó 45 év alatti munkások elvégezzék az általános iskola nyolc osz­tályát, s ezzel megteremtsük a bázisát a szakmunkáskép­zésnek, a továbbképzésnek, amely nemcsak egyszerűen közművelődési kérdés, ha­nem a vegyipar fejlődésének és fej­lesztésének egyik fontos alap­ja és eszköze. 2 VEGYIPARI DOLGOZÓ Üzemszervezés, DH-munkarendszer Lakatos Károlyné (Kőbá­nyai Gyógyszerárugyár) hozzá­szólásában a munka- és üzem­­szervezés helyzetével foglalko­zott. Elmondotta, hogy náluk e témával kapcsolatban szak­­szervezeti szervező bizottság alakult, amelyhez a dolgozók javaslatokat juttattak el, ame­lyeket megítélésünk szerint nem nagy beruházással meg lehet valósítani. Aktíváink, brigádjaink a ja­vaslatok megvalósításának el­lenőrzésén, újabb javaslatok összegyűjtésén, és a téma ál­landó napirenden tartásán munkálkodnak, mondotta, hogy az üzem- és munkaszervezés mindennapunk állandó gya­korlattá váljék, népgazdasá­gunk, vállalataink az ember és az egész társadalom javá­ra. Igényeljük a dolgozók se­gítségét. Scheszták Gyula (Országos Gumiipari Vállalat) hozzászó­lásában a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának november 14—15-i határozatáról beszélt. Az OGV munkásai megértették azt a felfogást, amely a Központi Bizottság állásfoglalásaiban ér­vényre jutott. Beszélt a „Dol­gozz hibád­an­ul!” munkarend­­szer Országos Gumiipari Vál­lalatnál lévő tapasztalatairól, az eddigi kedvező eredmények alapján úgy döntöttek, hogy szélesíteni fogják a vállalat­ A vegyipar szerepe a népgazdaság szerkezeti változásában Vályi Péter, a kormány el­nökhelyettese örömét fejezte ki, hogy meghívták a központi vezetőség ülésére, annál is in­kább, mivel valaha ő is tag­ja volt a vegyipari dolgozók kollektívájának. Hangsúlyoz­ta, hogy egyetért a központi vezetőségi ülésen elhangzot­takkal, a szóbeli beszámoló megállapításaival. A vegyipar a népgazdaságnak rendkívül fontos területe, hiszen a nép­gazdaság jövőbeni struktúráját meghatározó, változó, gyorsan fejlődő terület. Ezért külö­nös jlentősége van annak, hogyan fogják fel a vegyipari dolgozók feladataikat és ho­gyan látnak hozzá a hibák kiküszöböléséhez. A továbbiakban a beruhá­zások hatékony, határidőre történő megvalósítására hívta fel a figyelmet. Hangsúlyoz­ta, hogy a rendcsinálás a be­ruházások területén nem egye­dül a vezetők feladata, hanem min­t akinek kötelessége, aki valamilyen formában kapcso­latba kerül a beruházásokkal. A népgazdaság fejlődését és a vegyipar fejlődését szolgáló erőfeszítéseknek ténylegesen arányban kell lenni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az új beruházások, a nagy szer­kezeti változások mellett, ame­lyek a technológiák fejlődésé­vel járnak, többet kell törőd­ni a meglévő termelőfolyama­tok, a meglévő gépi berende­zések, a meglévő kollektívák továbbfejlesztésével is. A bérintézkedésről szólva elmondotta, hogy erre a nagy­arányú és régóta várt intéz­kedésre ténylegesen szükség volt. A Központi Bizottság igen figyelmesen igyekezett azoknak az árintézkedéseknek a legkisebb jövedelmű réte­gekre való hatását kompen­zálni, amelyek most elhatáro­zásra kerül­tek és amelyek rö­videsen életbe is fognak lép­ni De mindenki részére eb­ben az országban ezt kom­penzálni lehetetlen, miközben egy ilyen nagyarányú bér­emelésre is határozat született az ipari munkássággal kap­csolatban. Végezetül szólott arról, hogy nagyon sok munka vár ránk az 1973-as esztendőben. Fe­gyelmezettebben dolgozzunk, mutassuk meg, hogy az anya­gi hatáson kívül erkölcsi ha­tása is volt ennek a nagyará­nyú bérintézkedésnek. Erősít­sük tovább a dolgozók szocia­lista tudatát, egybeforrottsá­­gunkat a szocializmus eszmé­jével, társadalmunk szocialis­ta és humánus jellegét, szak­­szervezeteink demokratikus jellegét és egységesen sora­kozzáink fel a Közp­onti Bi­zottság határozata mögé. Bertha Emil (Ajkai Tim­földgyár) hozzászólásában , az egyedi nagy beruházások ügyével foglalkozott. Elmon­dotta, hogy a próbaüzemelés­nél problémák jelentkeztek, a beépített gépegységek nem működtek kifogástalanul. Az üzem kollektíváját foglalkoz­tatja az, hogy milyen­­ kár származik, amikor millió fo­rintos értékek kinn hevernek az udvaron. A dolgozóknak minden célkitűzése az, hogy terveiket teljesítsék, de a raj­tuk kívül álló okok miatt ez nehéz. Tóth Gyula (VDSZ kulturá­lis, agit.-prop.-oszt.-vezetője). A tömegpolitikai munka ereje és hatékonysága olyan megha­tározó tényező, amely a szak­­szervezeti élet minden szint­jén és minden területén lé­nyegesen befolyásolja eredmé­nyeinket. Ezért politizálóbbá, agitatívabbá szükséges tenni munkánkat. Lényeges a meg­felelő szemléletformálás a központi vezetőségtől egészen a bizalmiakig. Olyan szemlé­letalakításra van szükség — mondotta —, amely tudomásul veszi, hogy az üzemben nem­csak termelés folyik, hanem végső soron a különböző ha­tások következtében ember­formáló tevékenység is és egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a hatások milyenek, hon­nan, kinek a részéről érik a munkásokat. A másik dolog a megfelelő arányok kialakítása a kulturá­lis nevelés és az agitációs, propagandamunka közt. Szak­mánkban helyesen, jobban elő­térbe került az agitációs pro­pagandamunka, amelyet a jö­vőben is fejleszteni kell, de ezzel együtt és ilyen súly­­lyal el kell végeznünk a kul­­turális nevelő tevékenységben ránk .­áruló feladatokat is, a vegyipari dolgozók ilyen irá­nyú igényeinek magasabb szintű kielégítésével. Agitá­­cióink még mindig nem felel­nek meg a követelményeknek — mondotta —, mérlegre kell tehát tenni, mennyire becsü­lik ezt a munkát, mekkora a távolság a szavak és a tettek között. Nagyobb erőfeszítése­ket kell tenni az általános és szakmai műveltség növelésére is, amelyet a vegyipar­­ gyors ütemű fejlesztése feltétlenül megkíván. megyei pártbizottság rendsze­resen vizsgálta az ipari válla­latok, köztük a vegyipari vál­lalatok tevékenységének jó néhány alapvető kérdését. Foglalkoztak a beruházási te­vékenységgel, elemezték a ter­melő munka hatékonyságát, a munka- és üzemszervezést, a szocialista munkaverseny helyzetét és tapasztalatait, s az eredmények elismerésével egyidejűleg meghatározták a további feladatokat. A továb­biakban az MSZMP Központi Bizottságának határozatával foglalkozott, méltatta az intéz­kedések szükségességét, he­lyességét. Továbbiakban elmondotta, hogy azokon a területeiken, ahol évek óta jelentősebb mértékben nem tudunk előbb­re haladni, indokolt maga­sabb követelményeket támasz­tani és határozottabban cse­lekedni. Dr. Simon Ákosné, a köz­ponti vezetőség tagja, hozzá­szólásában a tanulással, az oktatás tapasztalataival fog­lalkozott. Nemzetközi tapasz­talatokkal igazolta az általá­nos műveltség növelésének fontosságát, megengedhetet­len, hogy nagy szakadék ke­letkezzen az alapvető iskolá­kon szerzett ismeretek és a főiskolák, egyetemek színvo­nala között. Arra kérte a központi vezetőséget, hogy minden vonalon fogjunk ösz­­sze, sokkal nagyobb erőt for­dítsunk a dolgozók iskolai végzettségének javítására. Szabó András (Bakonyi Bauxitbánya Vállalat) hozzá­szólásában a bauxitbányászat eredményeiről, problémáiról szólott. Elmondotta, hogy a dolgozók a termelékenységi tervet 1972-ben körülbelül 5 százalékkal teljesítették túl. Mennyiségi tervüket decem­ber 12-ére befejezték. Ezenfe­lül még 12 ezer tonna bauxit­­kitermelést vállaltak. Jelentősen növekedett a ter­melékenység, a vállalat az el­múlt években nagy teljesít­ményű önrakodó járógépeket szerzett be, amelyek a terme­lékenység növekedését ered­ményezték. Kifogásolta azon­ban, hogy bár náluk is beve­zették a korszerű számoló­gépeket, gépesítették a köny­velést, mégis növekszik az adminisztrációs léts­zám. A munkások ezt észreveszik, ki­fogásolják és sérelmezik. Végezetül a szocialista bri­gádok tudat- és em­berformáló erejével foglalkozott, ismertet­te, hogy terveik vannak egy brigádklub létrehozására, hogy ezáltal bevonják azokat is a munkába, a kultúrálódás­­ba, a szórakozásba, akik jelen­leg még nem élnek ezekkel a leh­etősé­gekkel. Dajka Ferenc vitaösszefog­lalójában elmondotta, hogy a felszólalók kifejezték egyet­értésüket a párt Központi Bizottságának határozatával. Meg­erősítették, hogy helyesen választottuk meg, jelöltük ki a feladatokat, amelyekkel a szakszervezet sajátos eszkö­zeivel élve érdemben is jól segíthetjük a végrehajtást a vegyipar területén. Megerő­sítették a hozzászólások azt is, hogy indokolt a magasabb követelmény állítása önma­gunk és a szakszervezeti bi­zottságok elé. Tovább kell fej­leszteni a politikai munkát, a szakszervezeti munka poli­­tizálóbb, mozgalmibb jellegét, amelynek alapvető célja meg­győzni a vegyipari dolgozó­kat tevékenységünk helyessé­géről, mindennap megnyerni őket ügyünk és célkitűzéseink támogatására. Ehhez a felté­telek általában jók, az adott­ságokat jobban ki kell hasz­nálni. A központi vezetőség az­ elő­terjesztett írásos és szóbeli beszámolót elfogadta, majd­ másodi­k napirendi pontként megtárgyalta és elfogadta a központi vezetőség 1973. évi programját. A szervezettség növeléséért Harmadik napirendi pont­ként vitatta meg központi ve­zetőségünk szakszervezetünk 1973. évi költségvetését. Az írásos előterjesztéshez Berecz Dezső, a VDSZ számvizsgáló bizottsága elnöke, tett észre­vételeket. Mint mondotta, az elmúlt esztendőben is számos esetben foglalkozott a szám­vizsgáló bizottság szakszerve­zetünk pénzügyi és ügyviteli munkájával. Észrevételeivel, megjegyzéseivel segíteni, erő­síteni tudta ezt a tevékenysé­get. Szól arról is, hogy az ipar fejlesztése során létszám­­növekedés következik be, amely a szakszervezeti tagság növekedésével is jár, így na­gyobbak lesznek a bevételek is. Emellett változatlanul tö­rekedni kell arra, hogy a szervezettség is tovább növe­kedjen. Vannak még szerve­zetlen dolgozók és olyan vál­lalatok, ahol igen alacsony a szervezettség. Megfelelő gon­dot kell fordítani a tagdíjfi­zetési készség növekedésére, különösen ott, ahol ezzel ko­molyabb problémák vannak. Lakatos Károlyné (Kőbá­nyai Gyógyszerárugyár) fog­lalkozott a kulturális támoga­tásokkal, valamint a kultúr­intézmény besorolásával. Erre a felszólalásra Bodnár László (VDSZ főkönyvelő) válaszolt. Válaszában kitért arra, hogy alaposabb vizsgálat tárgyává kell tenni a kulturális támo­gatásokat, s ennek végleges kialakítását a szakszervezeti bizottságokkal együtt megbe­szélve kell eszközölni. A költségvetést ezután a központi vezetőség elfogadta. Dr. Zádor György ezután a központi vezetőség nevében is sikerekben gazdag, boldog új esztendőt és jó egészséget kívánt a szakszervezeti tiszt­ségviselőknek, aktivisták­nak, vegyipari dolgozóknak, majd az ülést bezárta. Nagyobb követelményeket Tóth István, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságá­nak titkára, szakszervezetünk központi vezetőségének tagja, hozzászólásában a megyei pártbizottság tapasztalatai­ról szólott Mint mondotta, egy olyan megye tapasztala­tairól, amelyben a vegyipar­ban igen nagy súlya van. A A Forte szocialista brigádjai az exportterv teljesítéséért A szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozá­sának legfontosabb megállapí­tása az volt, hogy a jövőben a szocialista brigádmozgalmat az eddiginél hatékonyabban állítsuk társadalmi és gazdasá­gi céljaink megvalósításának szolgálatába. Vállalatunk célkitűzéseiben évek óta szerepel az exportkö­telezettségek teljesítése. Másik legfontosabb feladatunk ter­mékeink minőségének javítása. A két feladat tulajdonképpen szorosan összetartozik, azért, mert az exportképesség alap­­feltétele a jó minőségű termék. Szocialista brigádjaink sokat tesznek annak érdekében, hogy a fenti két tényező megvaló­suljon. Termékeink minőségét a gyártási veszteség alakulásá­val tudjuk mérni, éppen ezért minden brigád az egész válla­lati vertikumon belül legfonto­sabb feladatának tekinti a technológiai paraméterek be­tartását, elérve ezáltal az egyenletes minőséget. Ebben az évben több bri­gádvezetői értekezletet tartot­tunk, mint a korábbi években, ahol a menetközben felmerülő akadályozó tényezők megszün­tetésére számos hasznos javas­lat született. ­v­állalatunknál az éves­­ munkaverseny-vállalások teljesítését hagyományainkhoz híven, a május 1-i ünnepségen értékeljük. Az értékelés az előírásoknak megfelelően történt, ahol a gazdasági vállalásokon kívül a szocialista brigád elérhetősé­gét biztosító egyéb tényezőket is alapos vizsgálat tárgyává tesszük. Brigádjaink munkáját év közben is felülvizsgáljuk, cé­lunk ezzel a kellő időben tör­ténő beavatkozás, a tévesen felfogott munka kijavítása és az évközi feladatmódosítások tudatosítása. A vizsgálódás során kiderült, hogy brigádjaink mind a tár­sadalmi munkaórák teljesítése terén, mind a szocialista em­bertípus kialakításában és a kulturális képzés növelése te­rén alapos munkát végeztek. A fentiek igazolására el­mondhatjuk, hogy a városi pártbizottság által meghirde­tett szellemi vetélkedő városi döntőjében első helyezettként kerültünk ki. Büszkék va­gyunk erre az eredményre azért is, mert a szellemi vetél­kedő győztese a t­ mk egyik fi­­­zikai dolgozókból álló forgá­csol­óbriigádja lett. J­elenlegi feladatunkat ab­­ban látjuk, hogy dolgo­zunk az 1973-as brigádvállalá­sok kialakításában, biztosítva ezáltal az év eleji beindulást. F. Gy.

Next