Vegyipari Dolgozó, 1973 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

Tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége (Folytatás az 1. oldalról.) A béremelés elosztásának elveiről szólva elmondotta, hogy az elosztás differenciált módon kell, hogy történjen, de oly módon, hogy minden munkást és művezetőt a központi bérintézkedés kapcsán béremelésben kell részesíteni. Felhívta a figyelmet a vállalatokon belüli differenciálásra is. A folyamatos üzemekben dolgozók, a nehéz fizikai munkát végző, a nődolgozók bérarányának javítását is figyelembe kell venni a bérfejlesztések során. Gazdasági szervező munkánknak — mondotta Dajka elvtárs — a vegyipari dolgozók nevelésének fontos eszköze a tömegek körében végzett politikai nevelőmunka. Szakszervezetünk nevelőmunkájában arra kell törekedni, hogy a vegyipari dolgozók ne legyenek közömbösek a közösségi ügyek és saját munkájuk, munkatársaik iránt. Ezért az eddigieknél jobban kell becsülniük azokat a dolgozókat, akik a szocialista versenyben, a szocialista brigádokban aktív, kezdeményező szerepet vállalnak és aszerint élnek és cselekszenek. A vegyipari dolgozók nagy többségének közgondolkodása sokat fejlődött az elmúlt években, de a szocialista közgondolkodás erősítéséért továbbra is, szinte naponta harcolni kell a szakszervezet aktivistáinak. Dajka elvtárs végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy most a tettek időszaka következik. Következetesen végre kell hajtani pártunk Központi Bizottságának határozatát, amelyből cselekvően kiveszszük mi is a részünket annak érdekében, hogy a párt politikai vonala érvényre jusson a gazdasági, ideológiai és társadalmi élet minden területén. Ezért, és ilyen szándékkal vesszük figyelembe mindazokat a jelzéseket, amelyekre a szervezett dolgozók figyelmeztetnek bennünket segítő és féltő szándékkal fellépünk minden jelenség ellen, amely a párt politikai vonalától való eltérést jelentené a mi területünkön. Úgy kell tehát dolgoznunk és mozgósítanunk szakszervezetünk tagságát, hogy munkánkkal naponta kivívjuk a vegyipari dolgozók bizalmát és alkotó támogatását — fejezte be Dajka elvtárs. Vita a beszámoló felett A beszámolót követő vitában Gór Nagy Sándor nehézipari miniszterhelyettes elemezte az 1972. évi gazdálkodás főbb tapasztalatait. Megállapította, hogy a vegyipar egészében teljesítette feladatait, a társadalmi, termék értéke 1972-ben meghaladja az 50 milliárd forintot. 1973-ban a társadalmi termék értékét 55 milliárd forintra kell növelni, oly módon, hogy a termelés a belföldi és exportigényekhez egyaránt maximálisan alkalmazkodjék. 45 százalékkal kell növelni a vegyiszálak termelését, 7 százalékkal a nitrogén műtrágya hatóanyag és 11 százalékkal a foszfor műtrágya hatóanyag termelését. Kőolajfeldolgozó iparunkban 7,7 millió tonna kőolajat kell feldolgoznia, nál ezt a munkarendszert. A vállalat 1973. évi tervének fő részeit, legfontosabb témáit egy kiadványban 6500 példányban eljuttatták a vállalat törzsgárdatagjaihoz, a szocialista brigádvezetőkhöz, a részjegyes versenymozgalom tagjaihoz és kérték őket, hogy adjanak segítést a vezetésnek, vegyenek részmunkájában. Végezetül a gazdasági vezetők, mozgalmi szervek fokozott együttműködésére hívta fel a figyelmet. A tanácskozás részvevői 11,5 milliárd a vegyipar beruházásaira Jelentős teendőink vannak a beruházási területeken is. A vegyipar 1973. évi beruházási előirányzata 9,5 milliárd forint. 1973 az egyedi nagyberuházások döntő éve lesz. A Péti Nitrogénművek műtrágyagyára, a leninvárosi olefinmű döntő szakaszukba érkeznek és egyenként mintegy 2 millliárd forintot használnak fel e két nagy beruházás területén. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál csaknem másfél milliárd a beruházási előirányzat. Fontos a jövő évben megkezdődő Tiszai Kőolajipari Vállalat beruházásának megvalósítása is. Az alumíniumiparban be kell fejezni két egyedi nagy beruházást, az Ajkai Timföldgyár és a székesfehérvári széles szalag hengermű I. üzemének építését. Meg kell kezdenünk az olefinprogram egy nagy létesítményének, a Borsodi Vegyi Kombinát PVC- üzem beruházásának előkészítését és a Magyar Viscosa gyár PAN-üzem bővítésének előkészítését is. A továbbiakban kiemelte a munkatermelékenység fokozását. A vegyipar jelenlegi technoi-technológiai színvonala nagyobb munkatermelékenységet tesz lehetővé, mint amilyen terveinkben realizálódik. Célul kell kitűzni, hogy a vegyipari munkatermelékenységet nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk — erre ma már minden lehetőségünk megvan — és így tegyünk erőfeszítéseket a munkatermelékenység jelentős növelésére. Végezetül a vegyipari dolgozók általános műveltségének és szakmai képzettségének növelésével foglalkozott. Javasolta, ha a szakszervezet elnöksége a minisztériummal együtt vizsgálja meg az általános iskolai végzettség helyzetét. S a felszámolásra reális határidőt kitűzve indítson mozgalmat azért, hogy a vegyiparban dolgozó 45 év alatti munkások elvégezzék az általános iskola nyolc osztályát, s ezzel megteremtsük a bázisát a szakmunkásképzésnek, a továbbképzésnek, amely nemcsak egyszerűen közművelődési kérdés, hanem a vegyipar fejlődésének és fejlesztésének egyik fontos alapja és eszköze. 2 VEGYIPARI DOLGOZÓ Üzemszervezés, DH-munkarendszer Lakatos Károlyné (Kőbányai Gyógyszerárugyár) hozzászólásában a munka- és üzemszervezés helyzetével foglalkozott. Elmondotta, hogy náluk e témával kapcsolatban szakszervezeti szervező bizottság alakult, amelyhez a dolgozók javaslatokat juttattak el, amelyeket megítélésünk szerint nem nagy beruházással meg lehet valósítani. Aktíváink, brigádjaink a javaslatok megvalósításának ellenőrzésén, újabb javaslatok összegyűjtésén, és a téma állandó napirenden tartásán munkálkodnak, mondotta, hogy az üzem- és munkaszervezés mindennapunk állandó gyakorlattá váljék, népgazdaságunk, vállalataink az ember és az egész társadalom javára. Igényeljük a dolgozók segítségét. Scheszták Gyula (Országos Gumiipari Vállalat) hozzászólásában a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 14—15-i határozatáról beszélt. Az OGV munkásai megértették azt a felfogást, amely a Központi Bizottság állásfoglalásaiban érvényre jutott. Beszélt a „Dolgozz hibádanul!” munkarendszer Országos Gumiipari Vállalatnál lévő tapasztalatairól, az eddigi kedvező eredmények alapján úgy döntöttek, hogy szélesíteni fogják a vállalat A vegyipar szerepe a népgazdaság szerkezeti változásában Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese örömét fejezte ki, hogy meghívták a központi vezetőség ülésére, annál is inkább, mivel valaha ő is tagja volt a vegyipari dolgozók kollektívájának. Hangsúlyozta, hogy egyetért a központi vezetőségi ülésen elhangzottakkal, a szóbeli beszámoló megállapításaival. A vegyipar a népgazdaságnak rendkívül fontos területe, hiszen a népgazdaság jövőbeni struktúráját meghatározó, változó, gyorsan fejlődő terület. Ezért különös jlentősége van annak, hogyan fogják fel a vegyipari dolgozók feladataikat és hogyan látnak hozzá a hibák kiküszöböléséhez. A továbbiakban a beruházások hatékony, határidőre történő megvalósítására hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a rendcsinálás a beruházások területén nem egyedül a vezetők feladata, hanem mint akinek kötelessége, aki valamilyen formában kapcsolatba kerül a beruházásokkal. A népgazdaság fejlődését és a vegyipar fejlődését szolgáló erőfeszítéseknek ténylegesen arányban kell lenni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az új beruházások, a nagy szerkezeti változások mellett, amelyek a technológiák fejlődésével járnak, többet kell törődni a meglévő termelőfolyamatok, a meglévő gépi berendezések, a meglévő kollektívák továbbfejlesztésével is. A bérintézkedésről szólva elmondotta, hogy erre a nagyarányú és régóta várt intézkedésre ténylegesen szükség volt. A Központi Bizottság igen figyelmesen igyekezett azoknak az árintézkedéseknek a legkisebb jövedelmű rétegekre való hatását kompenzálni, amelyek most elhatározásra kerültek és amelyek rövidesen életbe is fognak lépni De mindenki részére ebben az országban ezt kompenzálni lehetetlen, miközben egy ilyen nagyarányú béremelésre is határozat született az ipari munkássággal kapcsolatban. Végezetül szólott arról, hogy nagyon sok munka vár ránk az 1973-as esztendőben. Fegyelmezettebben dolgozzunk, mutassuk meg, hogy az anyagi hatáson kívül erkölcsi hatása is volt ennek a nagyarányú bérintézkedésnek. Erősítsük tovább a dolgozók szocialista tudatát, egybeforrottságunkat a szocializmus eszméjével, társadalmunk szocialista és humánus jellegét, szakszervezeteink demokratikus jellegét és egységesen sorakozzáink fel a Központi Bizottság határozata mögé. Bertha Emil (Ajkai Timföldgyár) hozzászólásában , az egyedi nagy beruházások ügyével foglalkozott. Elmondotta, hogy a próbaüzemelésnél problémák jelentkeztek, a beépített gépegységek nem működtek kifogástalanul. Az üzem kollektíváját foglalkoztatja az, hogy milyen kár származik, amikor millió forintos értékek kinn hevernek az udvaron. A dolgozóknak minden célkitűzése az, hogy terveiket teljesítsék, de a rajtuk kívül álló okok miatt ez nehéz. Tóth Gyula (VDSZ kulturális, agit.-prop.-oszt.-vezetője). A tömegpolitikai munka ereje és hatékonysága olyan meghatározó tényező, amely a szakszervezeti élet minden szintjén és minden területén lényegesen befolyásolja eredményeinket. Ezért politizálóbbá, agitatívabbá szükséges tenni munkánkat. Lényeges a megfelelő szemléletformálás a központi vezetőségtől egészen a bizalmiakig. Olyan szemléletalakításra van szükség — mondotta —, amely tudomásul veszi, hogy az üzemben nemcsak termelés folyik, hanem végső soron a különböző hatások következtében emberformáló tevékenység is és egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a hatások milyenek, honnan, kinek a részéről érik a munkásokat. A másik dolog a megfelelő arányok kialakítása a kulturális nevelés és az agitációs, propagandamunka közt. Szakmánkban helyesen, jobban előtérbe került az agitációs propagandamunka, amelyet a jövőben is fejleszteni kell, de ezzel együtt és ilyen súlylyal el kell végeznünk a kulturális nevelő tevékenységben ránk .áruló feladatokat is, a vegyipari dolgozók ilyen irányú igényeinek magasabb szintű kielégítésével. Agitációink még mindig nem felelnek meg a követelményeknek — mondotta —, mérlegre kell tehát tenni, mennyire becsülik ezt a munkát, mekkora a távolság a szavak és a tettek között. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az általános és szakmai műveltség növelésére is, amelyet a vegyipar gyors ütemű fejlesztése feltétlenül megkíván. megyei pártbizottság rendszeresen vizsgálta az ipari vállalatok, köztük a vegyipari vállalatok tevékenységének jó néhány alapvető kérdését. Foglalkoztak a beruházási tevékenységgel, elemezték a termelő munka hatékonyságát, a munka- és üzemszervezést, a szocialista munkaverseny helyzetét és tapasztalatait, s az eredmények elismerésével egyidejűleg meghatározták a további feladatokat. A továbbiakban az MSZMP Központi Bizottságának határozatával foglalkozott, méltatta az intézkedések szükségességét, helyességét. Továbbiakban elmondotta, hogy azokon a területeiken, ahol évek óta jelentősebb mértékben nem tudunk előbbre haladni, indokolt magasabb követelményeket támasztani és határozottabban cselekedni. Dr. Simon Ákosné, a központi vezetőség tagja, hozzászólásában a tanulással, az oktatás tapasztalataival foglalkozott. Nemzetközi tapasztalatokkal igazolta az általános műveltség növelésének fontosságát, megengedhetetlen, hogy nagy szakadék keletkezzen az alapvető iskolákon szerzett ismeretek és a főiskolák, egyetemek színvonala között. Arra kérte a központi vezetőséget, hogy minden vonalon fogjunk öszsze, sokkal nagyobb erőt fordítsunk a dolgozók iskolai végzettségének javítására. Szabó András (Bakonyi Bauxitbánya Vállalat) hozzászólásában a bauxitbányászat eredményeiről, problémáiról szólott. Elmondotta, hogy a dolgozók a termelékenységi tervet 1972-ben körülbelül 5 százalékkal teljesítették túl. Mennyiségi tervüket december 12-ére befejezték. Ezenfelül még 12 ezer tonna bauxitkitermelést vállaltak. Jelentősen növekedett a termelékenység, a vállalat az elmúlt években nagy teljesítményű önrakodó járógépeket szerzett be, amelyek a termelékenység növekedését eredményezték. Kifogásolta azonban, hogy bár náluk is bevezették a korszerű számológépeket, gépesítették a könyvelést, mégis növekszik az adminisztrációs létszám. A munkások ezt észreveszik, kifogásolják és sérelmezik. Végezetül a szocialista brigádok tudat- és emberformáló erejével foglalkozott, ismertette, hogy terveik vannak egy brigádklub létrehozására, hogy ezáltal bevonják azokat is a munkába, a kultúrálódásba, a szórakozásba, akik jelenleg még nem élnek ezekkel a lehetőségekkel. Dajka Ferenc vitaösszefoglalójában elmondotta, hogy a felszólalók kifejezték egyetértésüket a párt Központi Bizottságának határozatával. Megerősítették, hogy helyesen választottuk meg, jelöltük ki a feladatokat, amelyekkel a szakszervezet sajátos eszközeivel élve érdemben is jól segíthetjük a végrehajtást a vegyipar területén. Megerősítették a hozzászólások azt is, hogy indokolt a magasabb követelmény állítása önmagunk és a szakszervezeti bizottságok elé. Tovább kell fejleszteni a politikai munkát, a szakszervezeti munka politizálóbb, mozgalmibb jellegét, amelynek alapvető célja meggyőzni a vegyipari dolgozókat tevékenységünk helyességéről, mindennap megnyerni őket ügyünk és célkitűzéseink támogatására. Ehhez a feltételek általában jók, az adottságokat jobban ki kell használni. A központi vezetőség az előterjesztett írásos és szóbeli beszámolót elfogadta, majd második napirendi pontként megtárgyalta és elfogadta a központi vezetőség 1973. évi programját. A szervezettség növeléséért Harmadik napirendi pontként vitatta meg központi vezetőségünk szakszervezetünk 1973. évi költségvetését. Az írásos előterjesztéshez Berecz Dezső, a VDSZ számvizsgáló bizottsága elnöke, tett észrevételeket. Mint mondotta, az elmúlt esztendőben is számos esetben foglalkozott a számvizsgáló bizottság szakszervezetünk pénzügyi és ügyviteli munkájával. Észrevételeivel, megjegyzéseivel segíteni, erősíteni tudta ezt a tevékenységet. Szól arról is, hogy az ipar fejlesztése során létszámnövekedés következik be, amely a szakszervezeti tagság növekedésével is jár, így nagyobbak lesznek a bevételek is. Emellett változatlanul törekedni kell arra, hogy a szervezettség is tovább növekedjen. Vannak még szervezetlen dolgozók és olyan vállalatok, ahol igen alacsony a szervezettség. Megfelelő gondot kell fordítani a tagdíjfizetési készség növekedésére, különösen ott, ahol ezzel komolyabb problémák vannak. Lakatos Károlyné (Kőbányai Gyógyszerárugyár) foglalkozott a kulturális támogatásokkal, valamint a kultúrintézmény besorolásával. Erre a felszólalásra Bodnár László (VDSZ főkönyvelő) válaszolt. Válaszában kitért arra, hogy alaposabb vizsgálat tárgyává kell tenni a kulturális támogatásokat, s ennek végleges kialakítását a szakszervezeti bizottságokkal együtt megbeszélve kell eszközölni. A költségvetést ezután a központi vezetőség elfogadta. Dr. Zádor György ezután a központi vezetőség nevében is sikerekben gazdag, boldog új esztendőt és jó egészséget kívánt a szakszervezeti tisztségviselőknek, aktivistáknak, vegyipari dolgozóknak, majd az ülést bezárta. Nagyobb követelményeket Tóth István, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának titkára, szakszervezetünk központi vezetőségének tagja, hozzászólásában a megyei pártbizottság tapasztalatairól szólott Mint mondotta, egy olyan megye tapasztalatairól, amelyben a vegyiparban igen nagy súlya van. A A Forte szocialista brigádjai az exportterv teljesítéséért A szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásának legfontosabb megállapítása az volt, hogy a jövőben a szocialista brigádmozgalmat az eddiginél hatékonyabban állítsuk társadalmi és gazdasági céljaink megvalósításának szolgálatába. Vállalatunk célkitűzéseiben évek óta szerepel az exportkötelezettségek teljesítése. Másik legfontosabb feladatunk termékeink minőségének javítása. A két feladat tulajdonképpen szorosan összetartozik, azért, mert az exportképesség alapfeltétele a jó minőségű termék. Szocialista brigádjaink sokat tesznek annak érdekében, hogy a fenti két tényező megvalósuljon. Termékeink minőségét a gyártási veszteség alakulásával tudjuk mérni, éppen ezért minden brigád az egész vállalati vertikumon belül legfontosabb feladatának tekinti a technológiai paraméterek betartását, elérve ezáltal az egyenletes minőséget. Ebben az évben több brigádvezetői értekezletet tartottunk, mint a korábbi években, ahol a menetközben felmerülő akadályozó tényezők megszüntetésére számos hasznos javaslat született. vállalatunknál az éves munkaverseny-vállalások teljesítését hagyományainkhoz híven, a május 1-i ünnepségen értékeljük. Az értékelés az előírásoknak megfelelően történt, ahol a gazdasági vállalásokon kívül a szocialista brigád elérhetőségét biztosító egyéb tényezőket is alapos vizsgálat tárgyává tesszük. Brigádjaink munkáját év közben is felülvizsgáljuk, célunk ezzel a kellő időben történő beavatkozás, a tévesen felfogott munka kijavítása és az évközi feladatmódosítások tudatosítása. A vizsgálódás során kiderült, hogy brigádjaink mind a társadalmi munkaórák teljesítése terén, mind a szocialista embertípus kialakításában és a kulturális képzés növelése terén alapos munkát végeztek. A fentiek igazolására elmondhatjuk, hogy a városi pártbizottság által meghirdetett szellemi vetélkedő városi döntőjében első helyezettként kerültünk ki. Büszkék vagyunk erre az eredményre azért is, mert a szellemi vetélkedő győztese a t mk egyik fizikai dolgozókból álló forgácsolóbriigádja lett. Jelenlegi feladatunkat abban látjuk, hogy dolgozunk az 1973-as brigádvállalások kialakításában, biztosítva ezáltal az év eleji beindulást. F. Gy.