Vegyipari Dolgozó, 1975 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

46 millió forintot takarított meg a Chinoin 4 brigádja 1974 különösen­ nehéz éve volt a vegyiparnak, ezen be­lül is a gyógyszeriparnak. Szocialista brigádjaink a Chinoinban is megérezték az általános és krónikus alap­­anyaghiányt, emiatt a terv­szerű munka is veszélybe ke­rült, s hogy mégis születtek a Verseny kapcsán jelentős ered­mények, az köszönhető első­sorban régi és összeszokott brigádjainknak, akik a szocia­lista jelleget éppen a kritikus napokban példázták magatar­tásukkal, pótvállalásaikkal. A kongresszusi verseny kez­deti éveiben a­­brigádok úgy érezték, akkor szabják meg helyesen vállalásaik irányát, célját, ha jó munkájukat még önköltségcsökkentéssel is ki­mutatják, s konkrét, mérhető értékeket produkálnak. Az ananyicoszorús brigádok­nál már rendszerré vált, hogy jelentős önköltségcsökkentést érjenek el. Akik a vállalat ki­váló brigádja címet megpá­lyázták, alapfeltételként ke­zelték az anyagköltség-megta­karítást, ezen belül is döntően az importanyagokból szárma­zó megtakarítást. Millió forintos tételek kere­kedtek ki a brigádok erőfeszí­téseiben. Álljon itt néhány példa: A kémia X-ben dolgozó Kun Béla aranykoszorús bri­gád — eddig tizenkétszer nyerték el a szocialista címet — 1974-re gyártmányainak mennyiségi túlteljesítésére 8 százalékkal magasabb tervet vállalt. Amikor a kongresszu­si verseny beindult, elkezdték keresni egy újabb pótvállalás lehetőségét. Az év során ki­alakult helyzetnek megfelelő­en további 4, illetve 2,5 szá­zalékos túlteljesítésre tettek pótvállalást. Termelési volu­menük így 135, illetve 410 ton­na terméket jelentett. Mind­ezt jobb munkaszervezéssel hajtották végre, és Matisz Gyula brigádvezető irányítá­sával éves szinten végül 140,1, illetve 414 tonna terméket gyártottak. Ugyanakkor anyag­­költség csökkentésből 14 mil­lió forintot ért el a brigád, ami azért is jelentős, mert 90 százaléka tőkés importot érint. _ Mit tett mások, aranykoszo­rús brigádunk a kémia VI. üzemben? Szeri Mihály bri­gádja, a Kémia II. üzem Nefti­­ridin-észter brigád, bár jól indult 1974. elején, az év utolsó napjáig tudta fo­kozni lendületét, s ennek köszönhető, hogy decem­ber 10-én teljesítették éves tervüket. Ezzel egy sor szo­cialista brigádnak teremtettek versenylehetőséget, hiszen azok munkája nagyban füg­gött a Naftirddin-észter bri­gádtól. Volt itt is zökkenő év köz­ben, nem is kicsi, mert a bri­gád munkaterületén új, tech­nológiai szerelést hajtottak végre, de meggyorsította ezt a munkát egy komplex szerző­dés, s így pótvállalásaikat is sikerült túlteljesíteniük. Éves szinten a Kémia 11. „Barátság” aranykoszorús bri­gádja is ,,milliós” brigád, mert a termelékenység 10 százalé­kos növelése mellett, több mint 2 millió forint anyag­költség-megtakarítást tudnak felmutatni. Tervüket pedig de­cember 18-ra befejezték. Ebben az ütemben, és eb­ben a brigádban a fenti szá­mok azért is figyelemre mél­tó eredmények, mert a brigád termelési profiljába igen sok­féle anyag tartozik, tehát csak igen jó munkaszervezéssel le­hetett célkitűzéseiket teljesí­teni. Eperjesi László és bri­gádja elmondhatja, hogy si­keres évet zárt 1974-ben. A kísérleti nagyüzem Latin­ka Sándor szocialista brigád­jának eredményei is azt iga­zolják, hogy vállalásuk meg­alapozott volt, anyagköltség­ben 2,5 százalékos javulást ér­tek el (a vállalt 1,5 százalék helyett), s ennek 50 százaléka importanyagban mutatkozik. A várható összeg 5 millió fo­rint éves szinten. Mennyiségi tervüket túlteljesítették, ter­melékenységük is jelentősen javult. A vállalat 6 százalék helyett 10 százalékos javulást értek el. Négy brigád, mind a négy aranykoszorús. Előbb a szá­mokat látjuk, a milliókat. Konkrét eredmény, nem is vi­tás. Látni kell azonban még azt is, hogy ilyen teljesít­ményre csak állandó, fokoza­tos, egyenletes fejlődés mel­lett képesek a brigádok. E brigádokra valójában mindez jellemző. S még egy közös tu­lajdonságuk van: szeretnék el­nyerni a vállalat kiváló bri­gádja címet. A Kísérleti Nagyüzem Latinka Sándor brigádja A Kémia X. üzem Kun Béla brigádja A Kémia II. üzem Barátság brigádja A Kémia II. üzem Neftiridin­ észter brigádja Új növényvédő szert állítot­tak elő a magyar—szovjet nö­vényvédő szer kutatási együtt­működés keretében. A Veszp­rémi Nehézvegyipari Kutató Intézet és a Moszkvai össz­­szövetségi Kutató Intézet szak­emberei nagy hatású atkaölő szert dolgoztak ki. Az új nö­vényvédő szer kísérleti gyártá­sára a Nitrokémia rendezke­dik be. ★ A Szovjetunióban, a távol­északi Haraszejev-fok közelé­ben, az örök fagyban, szikla­­ hírek keménnyé dermedt rétegek alatt, óriási gázlelőhelyet ta­láltak. Máris megnyitottak egy, naponta egymillió köbmé­ter gázt adó kutat, s megkezd­ték egy 3 ezer méter mély kút fúrását, amelyből még több gázt, és az előrejelzések sze­rint, olajat is várnak. ★ A Magyarországra irányuló szovjet olajszállítmányok mennyisége évről évre növek­szik. 1975-re 6 millió tonna kő­olajat és 800 ezer tonna olaj­terméket kapunk. A nyersolaj­­szállítás folyamatosan a Ba­rátság vezetéken történik, s az olajtermékek szállítását is már januárban megkezdik és egyenletes ütemben folytatják. ★ Nagy károkat okozott a Mi­­cubisi Oil határaiból a Japán­tengerbe, december 18-án öm­lött olaj. Szakértők szerint a part menti sáv tengeri nö­vény- és állatvilága elpusztul, egyes szakaszokon a tenger évekre holt övezetté válik. Az olajkiömlés a halászati ipar­nak 6,3 milliárd jen kárt oko­zott. 2 VEGYIPARI DOLGOZÓ Brigádvezetők tanácskozása az EBIT-ben Megtartották szokásos év végi brigádvezetői tanácskozá­sukat az EGYT dolgozói. Napirenden­­ az elmúlt ta­nácskozás óta eltelt időszak eredményei, sikerei, problémái mellett kiemelt szerepet kapott az üzem- és munka­szervezés, valamint a szocia­lista munkaversenymozgalom és a szocialista brigádmozga­lom kapcsolata. Az üzem- és munkaszerve­zésről, céljáról, módszeréről, a megtett és a jövőben meg­oldásra, megvalósításra kerülő intézkedésekről igen értékes és jó visszhangot kiváltó elő­adást tartott dr. Zányi Jenő gazdasági igazgató. Előadásában hangsúlyozta, hogy ennek a szervezési folya­matnak a vállalat minden te­rületére, minden munkahelyé­re és minden dolgozójára ki kell terjednie. Nemcsak termelés szerve­zésről, hanem ügyviteli, és az irányítás szervezéséről is gondoskodni kell. Ezt nem önmagáért, hanem a vállalat egész tevékenységé­nek összehangolt, és eredmé­nyesebb, hatékonyabb műkö­désének megteremtéséért kell végezni. Nem kívülről kell be­vinni a szervezetbe, ennek ön­magából kell kiindulnia. Ter­mészetes igényként kell, hogy jelentkezzen a vállalati munka közben. Törekedni kell az egy­szerűségre, a rendelkezésre ál­ló eszközök maximális kihasz­nálására, és legfőképp a ren­delkezésre álló élőmunka ha­tékonyabb kihasználására. Mindez csak az emberek, a munkában résztvevők — be­osztottaktól a vezetőkig — egyetértésével valósulhat meg, ha nem mechanikus résztve­vői, hanem tervezői, szervezői, alkotói és majd aktív végre­hajtói ennek a folyamatnak. Ezt csak a munkások szak­mai tapasztalataira, észrevéte­leire alapozva és a helyi fel­adatokra konkrétan megjelöl­ve lehet elképzelni és megva­lósítani. Ehhez kért és kapott segít­séget a vállalat vezetősége a szocialista brigádoktól, hisz a dolgozók természetes törekvé­se, hogy egyszerűen, jól, egyen­letesen és eredményesen vé­gezhessék el a vállalt felada­tot. Erre a nemes emberi tu­lajdonságra építve kell a vál­lalati munkát is megszervezni. A vitában sok brigádvezető és patronáló fejtette ki véle­ményét. Hozzászóltak: Moravetz Pé­­terné, Ádám László, Oláh Ká­roly, Hrenk Istvánné, Szakács Gyula, Nagyiványi Zoltán, Ve­­reczkei István, Répa Imre, a Kémia 4., Kémia 1. brigádve­zetői, Végvári László és még többen. Részletesen beszámoltak munkaterületük elmúlt évi eredményeiről. Büszkén adtak hírt a kongresszusi munkaver­seny eredményeiről, a szocia­lista brigádmozgalom életéről vállalatunknál. Szóltak a gondokról, örö­mökről, beszéltek célkitűzé­seikről. Hozzászólásaik nyo­mán kialakultak a vállalat bri­gádjai számára 1975-ben meg­oldásra váró általános felada­tok. Ezeket a befejezéskor cél­ként fogalmazták meg és aján­lották a szocialista brigádok figyelmébe. Az eddig megtett vállalá­sokat időszakonként felül kell vizsgálni és a követel­ményekhez igazítani. Kiemelt szerepet kell kapnia: 1. A környezetvédelmet szol­gáló vállalásoknak. 2. Az energiahordozókkal való takarékosságnak. 3. Az anyagtakarékosságnak, különös figyelemmel az im­portált, vagy helyettesíthető anyagokra. 4. Az újítómozgalomnak. A brigádtanácskozás a kö­vetkezőkben a szocialista bri­gádmozgalom társadalmi irá­nyítására, szervezésére, a kongresszusi célkitűzésekre tett felajánlások teljesítésének segítésére 1974-ben létreho­zott intéző bizottságot megerő­­­sítette és brigádvezetők tanácsa címmel működteti tovább. A tanács működésének haté­konyabbá tételére megbízták a tanácsot és a szakszervezeti bi­zottságot, dolgozzon ki műkö­dési rendet és hatásköri listát. A vállalat igazgatója beje­lentette, az eredményes mun­ka elismeréséül öt brigádveze­tőt 1975. évben a Szovjetunió­ba küld jutaloméira . A tanácskozás befejeztével a brigádvezetők és a vállalat gazdasági és mozgalmi vezetői úgy nyilatkoztak, a beszélge­tés nem volt hiábavaló. Egy célért, egységes értelme­zéssel, együtt, így lesz ered­mény. VERSENYCÉL A VEGYÉPSZERNÉL Termelékenyebben, takarékosabban, szervezettebben Az igazgatóságunknál ki­bontakozott munkaverseny eddigi tapasztalatai bizonyít­ják, hogy a szocialista brigá­dok felajánlásai a legdöntőbb helyi feladatok megoldására irányulnak. Általában kezde­ményezők az összefogásban, a kölcsönös segítségnyújtásban, a nehezebb feladatok vállalá­sában. A szocialista brigádok jár­nak az élen a tanulásban, a politikai-szakmai továbbkép­zésben, a művelődést szolgáló lehetőségek hasznosításában. Érdeklődésük és igényük ki­terjed a munkahely egészére, az igazgatóság és a vállalat megismerésére. Példamutató munkájuk, magatartásuk, helytállásuk, közösségi célok iránti odaadásuk tovább erő­síti a munka tiszteletét, meg­becsülését. Igazgatóságunkon jelenleg 90 szocialista brigád mint­egy 900 fővel vesz részt a kongresszusi munkaversenyben. Vállalása­ikban a fő célkitűzés a ter­melékenység növelése, az anyagtakarékosság és a határ­idők előbbrehozatala. A bri­gádok általában 5 százalékos termelékenységnövelést vál­laltak, melyet túlteljesítettek. A határidő-módosító vállalá­sok eredményeképpen az I— III. negyedévben jelentős megtakarítást teljesítettek Külön is ki kell emelni, hogy a termelési és gazdasági fel­adatok túlteljesítéséhez nagy­mértékben hozzájárult az MSZMP XI. kongresszusa és felszabadulásunk 30. évfordu­lója tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalom, amelyben igazgatóságunk dol­gozóinak többsége nagy akti­vitással vett és vesz részt. Igazgatóságunk vezetősége, pártszervezete, szakszerveze­ti bizottsága az év során az érdemek szerint részesítette az építésvezetőségeket, kollektí­vákat, szocialista brigádokat anyagi és erkölcsi elismerés­ben — és szükség esetén a ve­zetés elmarasztalásában —, bízva abban, hogy a követke­zetes és igazságos megítélés valamennyi egységünket még egyenletesebb, szervezettebb gazdálkodásra ösztönzi. Elismeréssel és köszönettel kell szólni a párt- és a KISZ-, a szakszervezeti szervek tag­jainak, aktíváinak odaadó, lelkes, példamutató és kezde­ményező, szervező munkájá­ról, amelyet 1974 évben a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeinek javításáért, politikai, kulturális színvonalának eme­léséért, valamint a szocialista munkaverseny kibontakozta­tásáért kifejtettek. A kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny első sza­kasza 1974. december 31-ével lezárult. Igazgatóságunk dol­gozói széleskörűen csatlakoz­tak az országosan kibontako­zó szocialista munkaverseny­hez, és vállalásaikat becsület­tel teljesítették. Ezzel jelen­tősen hozzájárultak­­ igazgató­ságunk éves feladatainak tel­jesítéséhez. A munkaverseny második szakasza a IV. ötéves terv befejezéséig, 1975 év végéig tart. Felhívtuk igazgatósá­gunk dolgozóit, törzsgárda kollektíváit, szocialista brigád­jait és építésvezetőségeit, hogy újabb felajánlások meg­tételével csatlakozzanak a szocialista munkaverseny második sza­kaszához. A versenyformák, az érté­kelésre vonatkozó előírások változatlanok. A felajánlásai­kat és vállalásaikat az igaz­gatóság 1975. évi feladatainak megvalósítására, — az ön­költség csökkentésére, az anyaggal, energiával való ta­karékosságra, a termelés szer­vezettségének és gazdaságos­ságának javítására, — a szer­ződésben vállalt kötelezettsé­gek teljesítésére, a kivitele­zési ütem gyorsítására, a ha­táridők előrehozatalára,­­ a termelékenység növelésére, az újítómozgalom fellendítésére és kiszélesítésére kell irányí­tani. Arra törekszünk, hogy a dolgozók — a munkaverseny­ben részt vevők — ismerjék meg az igazgatóság, az építés­­vezetőség feladatát, terveit, a helyi konkrét célokat. A kol­lektíváknak, a munkabrigá­doknak legyen megalapozott, önálló munkaprogramja. Ter­melési tanácskozásokon, bri­gádértekezleteken és a dol­gozók más fórumain határoz­zák meg a felszabadulási munkaverseny konkrét fel­adatait. Nélkülözhetetlen, hogy a ve­zetők — minden szinten — gondoskodjanak a felajánlások teljesítésé­hez szükséges feltételek­ről: — a vállalások teljesítésének időszakonkénti értékeléséről, az anyagi és erkölcsi elisme­résről, — az alkotó kezdemé­nyezések, javaslatok megva­lósításáról, a vezetők és dol­gozók együttműködéséről. " Felhívtuk igazgatóságunk törzsgárdatagjait, szocialista brigádjait, járjanak az élen a munkaverseny szervezésében, a vállalásokban és azok telje­sítésében, a munkarend és fe­gyelem megszilárdításában, a munkaidő jobb kihasználásá­ban, a műveltség gyarapításá­ban, a szocialista emberi ma­gatartás formálásában, az ak­tív közéleti tevékenységben, az üzemi demokrácia kibonta­kozásában. A párt- és KISZ-szervezet és szakszervezet vezetőségei, aktivistái politikai felelőssé­gük tudatában segítsék a mun­kaverseny második, 1975 évre vonatkozó szakaszának kibon­takozását, szervezését, a ve­zetői kötelezettségek teljesíté­sét, a munka tiszteletét és megbecsülését. Meggyőződésünk, hogy igaz­gatóságunk dolgozói — mint eddig is — a pártkongresszus és jubileumi évfordulót még eredményesebb munkával, újabb munkasikerekkel kö­szöntik. Szocialista munkaver­­senyben tesznek hitet pártunk politikájával való egyetérté­sükről, hazaszeretetükről, a szocializmus ügyének áldoza­tos szolgálatáról. T. K.

Next