Vegyipari Dolgozó, 1976 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1976. JANUÁR Boldog kij esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak! Szovjet vegyipari delegáció Borsodban Január 7-én Visztov, a Szovjetunió vegyipari miniszterének helyettese vezetésével vegyipari delegáció látogatott a BVK-ba. A vendégeket Körtvélyesi István, a vállalat igazgatója fogadta. Felkeresték az ammóniagyárat, a karbid- és acetilénüzemet, a vállalat bemutatótermét és a helyszínen tájékozódtak a 11 milliárd forintos nagy beruházásról. A vendégek a kora délutáni órákban a Tiszai Vegyi Kombinátba látogattak. Itt Szénási Tibor műszaki igazgatóhelyettes köszöntötte a delegáció tagjait, akik megtekintették az olefingyárát. A vendégek ezután visszautaztak a fővárosba. Öltöző fürdő 4,7 millióért Évről évre jelentős összeget fordít a fürdőgyártelepi Nitrokémia Ipartelepek a munkakörülmények javítására, a szociális létesítmények fejlesztésére. Ebben az évben korszerűsítésre, felújításra több mint egymillió forintot költöttek, kiemelkedik ebből a VI. gyárrészlegben a százszemélyes öltöző és fürdő bővítése. Új beruházás a 4,7 millió forintos költséggel megépült 150 személyes öltöző és fürdő, amely az L-üzem dolgozóinak kényelmét szolgálja. Az öltöző és fürdő épületben kapott helyet az önkiszolgáló rendszerű, korszerű étterem is. Az épület berendezésénél, belső rendbetételénél az üzem szocialista brigádjai 240 óra társadalmi munkát vállaltak és teljesítettek. A Nitrokémia Ipartelepek jövőre is közel egymillió forintot fordít a szociális létesítmények további korszerűsítésére és bővítésére. Cs. J. Szakszervezetünk fel vegyipar 1976. évi gazdálkodásának segítésében A központi vezetőség üléséről Szakszervezetünk újonnan megválasztott központi vezetősége 1976. január 16-án tartotta meg első ülését. Az ülésen megjelent és felszólalt Vinizlai Gyula, a SZOT titkára, Zsengellér István miniszterhelyettes és dr. Jandek Géza, a SZOT közgazdasági osztályvezetője. Takács Sándor elnök megnyitó szavai után, az elnökség nevében Tóth Imre titkár, tartott az írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést. A napirendben megfogalmazottak szerint beszélt a vegyiparhoz tartozó vállalatok 1976. évi gazdálkodásának irányelveiről, és a szakszervezet feladatairól, a vegyipar 1976. évigazdálkodásának segítésében. Mint eddig, úgy 1975-ben is részese volt szakszervezetünk annak, hogy a vegyipar, az alumíniumipar, a kőolaj- és gázipar a tervezettet meghaladó mértékben növelte a termelést, a hatékonyságot, helyesen érvényesítette az észszerű anyag- és energiatakarékosságot, meggyorsította az üzem- és munkaszervezés fejlesztését. Mindezek a nagyjelentőségű eredmények a vegyipari munkások, műszakiak, alkalmazottak, vezetők és beosztottak ismételt helytállását bizonyítják, ezért az elnökség köszönetét fejezi ki. Jól tudjuk valamennyien, hogy olyan időszakban munkálkodtunk és munkálkodunk amikor a gazdálkodás külső és belső feltételei egyre nehezebbé, bonyolultabbá válnak. A tőkés gazdaság válságát kísérő világpiaci alapanyagárrobbanás, a spekulációk következtében jelentkező cserearányromlás — széles nemzetközi kapcsolataink miatt — érzékenyen érintik a magyar népgazdaságot és ezen belül még hangsúlyozottabban a vegyipart is. A nehezebb feltételek az eddigieknél is jobban reflektorfénybe állítják termelő munkánk, gazdálkodásunk és — tegyük hozzá — politikai, mozgalmi munkánk gyengeségeit. A szüntelenül változó, bonyolódó körülmények között fokozottan éreztük a munka- és termelésszervezés hiányosságait, a vezetés rugalmasságának, előrelátásának, kezdeményezőkészségének nem kielégítő voltát. Az igazsághoz tartozik az is, hogy ezek — és egyéb jelenségek — ha most élesebben is mutatkoznak, azért mégis csak a kisebb részét adják az összképnek. Más oldalról: olyan időszakban munkálkodtunk, amikor lezajlott a XI. pártkongresszus, amely elemezve a szocialista fejlődést, egész népünk munkájának prospektívát adott, lezajlott szakszervezetünk kongresszusa és a magyar szakszervezetek kongresszusa amelyek mindennapjaink gyakorlatává tették a pártkongresszus célkitűzéseit. Politikai életünk e nagy jelentőségű eseményei felpezsdítették és erős töltést adtak gazdasági és mozgalmi munkánknak, amit csak erősített az a tény, hogy a IV. ötéves terv befejezésén munkálkodtunk. Tető alá hoztuk azt a nagy , gazdasági építményt, amelynek alapjait 1970-ben tettük le. Arra törekedtünk, hogy a szocialista munkaverseny-mozgalom, ezen belül is döntően a szocialista brigádmozgalom mélységében és szélességében jobban átfogja a termelő és mozgalmi munkát, és méginkább helyes irányba befolyásolja a kollektívákban feszülő tettrekészséget, alkotni vágyást. A központi vezetőség célkitűzéseinek megfelelően 1975- ben az átlagbérek mintegy 6,7 százalékkal növekedtek. A munkásoknál ezt meghaladó, mintegy 7 százalékos növekedés realizálódott, míg az alkalmazottak bére 6,2 százalékkal emelkedett. Jóleső érzéssel szólhatok arról is, hogy a vállalatok teljesítették a IV. ötéves terv szociális, üzemegészségügyi és munkavédelmi célkitűzéseit és ebben az 1975. év döntő volt. A javuló élet- és munkakörülmények, a színvonalasabb munkavédelmi tevékenység eredményeként 1975-ben a baleseti mutatók is tovább javultak. 1976-ban jó alapról indulunk, de többet kell termünk, jobban kell dolgoznunk. A népgazdaság V. ötéves tervét most már ismerjük. Az 1976. évi ágazati tervcélok előttünk vannak. Rövid távon és perspektívában is világosak a célok és feladatok. Röviden fogalmazva, ezek a célok a népgazdaság külső és belső körülményeinek realitásából indulnak ki és fokozottan hozzák előtérbe a társadalmi érdeket, úgy, hogy egyben az egyén boldogulását is szolgálják. Ha a társadalom és a népgazdaság érdekei most azt kívánják, hogy a központi irányítás, a központi akarat erősödjék, akkor a szakszervezeti mozgalomnak ezt kell támogatni. De arról is meg vagyunk győződve, hogy a vállalati kollektíváknak és vezetőknek a jövőben is megfelelő szerepük, lehetőségük és felelősségük lesz az önálló döntésekben, az ügyünket szolgáló kezdeményezésekben. Mindenekelőtt 1976-ban annak megértésére, koncentrálja szakszervezetünk a figyelmét, hogy amikor a termelés és gazdálkodás elősegítésével és az életszínvonal-politikával kapcsolatos feladatainkat meghatározzuk, abból kell kiindulnunk, hogy — elsősorban a cserearányromlás miatt — ezúttal kevesebbet tudunk elosztani, mint amennyit megtermelünk. Ebben a helyzetben nagyon lényeges, hogy a népgazdaságban és a vegyiparban is, a termelt javak minősége növekedjen, hogy minden piacon jó áron és biztonsággal értékesíthető, jó minőségű termékeket állítsunk elő. Nagyon lényeges, hogy továbbra is takarékoskodjunk a tőkés importanyagokkal, energiahordozókkal és nem utolsósorban a munkaerővel. A mozgalom és a gazdasági vezetés számára ilyen követelmények teljesítésének elősegítésére 1976-ban is alapvetően fontos emelő lesz a szocialistamunkaverseny, ezen belül elsősorban a szocialista-brigádmozgalom. A munkaverseny célkitűzéseinek még fokozottabban a belső tartalékok feltárására kell irányulnia. Segítenie kell a gépek, berendezések hatékony, fokozott kihasználását, több műszakban történő működtetését; — az anyag- és energiatakarékosság további fokozását; — a munka- és technológiai fegyelem erősítését, a vezetők és beosztottak körében egyaránt ; — a termékszerkezet javítását az exportképes, jó minőségű termékek arányának növelését; — az anyag, létszám, munkaformák felülvizsgálatát; — az ezeknek a céloknak megfelelő munkaerő-átcsoportosítások kezdeményezését, támogatását és sok mást. Itt egy pillanatra megállva, szükségesnek tartom mindnyájunk figyelmét felhívni, arra is, hogy hibás felfogás a termelést segítő tevékenység súlyának növelését úgy értelmezni, hogy a szocialista munkaversenyben csak a gazdasági vállalásokra figyelünk. A teljesítmények — fizikailag — csak bizonyos határokon belül fokozhatók (egyes helyeken). A mozgalmi, de a gazdasági vezetésnek is fokozottabban kell odafigyelnie a tanulással, a szakmai és politikai továbbképzéssel, a kulturális fejlődéssel és a szocialista beállítottság erősítésével kapcsolatos feladatvállalásokra is. Ezek most, de különösen a jövőben , alapvető feltételei lesznek az igényesebb, fejlettebb technológiák jobb kihasználásának, a munkaverseny-vállalások gazdasági oldala javulásának, a változó igényekhez rugalmasan alkalmazkodni tudó munkaverseny-mozgalomnak. Számos gazdasági feladatunk közül — iparágunk dinamikus növekedésével kapcsolatos tervcélokat is figyelembe véve — a jövőben is kiemelkedik a beruházások tervezése, előkészítése és kivitelezésének bonyolítása. A termékszerkezet népgazdasági méretű javításának fontos eszköze a vegyipari beruházások megvalósítása. Itt a jövőben is milliárdokban kell gondolkodnunk, ami a népgazdaság teherbíró-képességét fokozottan igénybe veszi. A vegyipar gazdasági és társadalmi vezetőit, de egész kollektíváját a jövőben még nagyobb politikai felelősség terheli a beruházások gyors, szervezett megvalósításáért és az új létesítmények lehető leghatékonyabb üzemeléséért. Azt is szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy az egyedi nagyberuházások segítése mellett több figyelmet kell szentelni a vállalati döntési körben megvalósuló beruházások elősegítésére. A társszakmákkal ezen a területen is fokoznunk kell együttműködésünket. A szakszervezetek amellett, hogy kezdeményezik a sajátos beruházási munkaverseny-formák érvényesítését, a tervezők-beruházók-kivitelezők együttműködését, továbbra is arra kell, hogy törekedjenek, hogy még inkább egy irányba, a népgazdasági cél irányába írasson az anyagi és erkölcsi ösztönzés. A szakszervezeti mozgalom évek óta szorgalmazza, hogy kerüljön közelebb egymáshoz a jól végzett munka és munkaversenyben elért kiemelkedő eredmények anyagi megbecsülése és ösztönzése. Meg kell mondani, hogy ezen a területen néhány jó kezdeményezésen kívül még mindig nem sok történt. Arra számítunk, és arra szeretnénk biztatni mind a mozgalmi szerveket, mind a gazdasági vezetést, hogy a felismerésen túlmenően érjünk el frontáttörést a napi munka, illetve a munkaverseny anyagi és erkölcsi ösztönzésének, megbecsülésének közelebb hozásában. Ismeretes, hogy a Nehézipari Minisztériummal és a Magyar Kémikusok Egyesületével együttműködve anyag- és energiatakarékossági pályázatot hirdettünk 1975-re. A pályázat első szakaszában mintegy 210 MFt anyag- és energiamegtakarítás született közös felhívásunk nyomán. Napjainkban folyik a második szakaszban beérkezett pályázatok értékelése, feldolgozása. Előzetes számításaink szerint ezúttal újabb 240 millió forint értékű megtakarítás jelentkezik. Különös figyelmet érdemel, hogy a pályázatok mintegy 25—30 vegyipari vállalattól érkeztek és számos szocialista brigádot és erre a célra létrehozott komplex brigádot sikerült mozgósítani. A pályázat sikere alapján felhívjuk a vegyipari vállalatok gazdasági és mozgalmi vezetőit, hogy saját hatáskörükben hasonló módon igyekezzenek mozgósítani a kollektívákat az anyag- és energiatakarékosság további érvényesítésére. 1976. évi egyik legfőbb feladatunk hatékony végrehajtása érdekében kezdeményezzük, hogy a központi vezetőség forduljon felhívással a vegyipari, az alumíniumipari, kőolajipari, gázipari dolgozókhoz, gazdasági és társadalmi vezetőkhöz annak érdekében, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Új szociális létesítmény a Zalai Kőolajipari Vállalatnál 340 fős fekete-fehér öltöző-fürdő HÍR A Budapesti Vegyiművekben dr. Horváth László nehézipari miniszterhelyettes felavatta a vállalat új üzemét, amelyben olitrer gyomíró szert állítanak majd elő az iparszerű zöldségtermesztés fejlesztésének segítésére. ★ A Borsodi Vegyikombinát hazánk vegyiparának egyik fellegvára, most ünnepli születésének 20. évfordulóját. A vállalat azzal a céllal épült, hogy műtrágyát termelve, maradéktalanul elégítse ki a mezőgazdaság igényeit. A gyár a műtrágya mellett ma már több mint 120 féle egyéb terméket is termel. Itt valósul meg az olefinprogram keretében az a II milliárd forintos beruházás, amely PVC- 111 néven vált ismertté a köztudatban. A Tiszai Vegyikombinát gyáraiban az utóbbi öt év alatt 4 milió 352 ezer tonna 20,5 százalékos hatóanyagtartalmú műtrágyát adott a népgazdaságnak. Ez a mennyiség 82 ezer tonnával több mint amennyit a IV. ötéves terv előírt. A terven felül előállított műtrágya értéke meghaladja a 130 millió forintot. ★ Az Almásfüzitői Timföldgyár KISZ-fiataljai több éve patronálják a komáromi Dobi István Gyermekváros és az almásfüzitői általános iskola Damjanich úttörőcsapatát. A enyőünnepséget is minden évben közösen tartják. Tavaly a KISZ-esek, az idén pedig az úttörők állították össze a fenyőünnep műsorát és vidám délutánt töltöttek el a timföldgyárban. Ez A Fűzfői Nitrokémia új technológiai megoldásokkal minimálisra csökkentette a víz- és levegőszennyezést. Most a korábban kipusztult növényzet helyébe csaknem száz hektárnyi erdő telepítését kezdik meg a gyár környékén. A közforgalmú gyógyszertárak forgalma az elmúlt öt évben csaknem 41 százalékkal növekedett. A forgalomba hozott, törzskönyvezett gyári készítmények mintegy 91 százalékát itthon állították elő, a többi importból, elsősorban a szocialista országokból érkezett. A szakemberek szerint a gyógyszerforgalom növekedését a terápiás lehetőségek bővülése, a lakosság egészségügyi kulturáltságának növekedése, az egészségügyi ellátás javulása magyarázza a többletfogyasztást. Érdekes a gyógyszerfogyasztást a számok tükrében szemlélni. 1970. január 1-én 667 belföldi, törzskönyvezett gyári készítmény állt a gyógyítás szolgálatában, 1975-ben 762-re bővült a listán szereplő készítmények száma. Ebben az időszakijan 20 készítmény gyártását szüntették be, s ugyanakkor 115 új, belföldi gyógyszerrel bővítették a választékot. ★ » Szovjet fizikusok szuperalacsony hőmérsékleten és magas nyomás mellett fémmé változtatták a hidrogént. Ez a nagy, tudományos felfedezés nemcsak elméleti szempontból érdekes, gyakorlatilag új anyagot kaptak, amelynek tulajdonságai még nem ismeretesek. A tudósok remélik, hogy a fémhidrogén szupervezető képességű anyag, ami fontos az elektronikában.