Vegyipari Dolgozó, 1977 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1977-05-01 / 5. szám
Megtartották a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozását Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában ezer szocialista brigádvezető képviselte, a ma már közel kétmillió brigádtagot, vezetőt. A tanácskozáson a vegyiparban dolgozó brigádvezetők közül ötven küldött vett részt. A felszólalók sorában szót kapott két vegyipari küldött is. Szimuly Gáborné, a Magyar A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásának küldöttei az üzemi kollektíváktól, a vállalati és ágazati tanácskozások résztvevőitől kapott megbízás alapján értékelték a szocialista brigádmozgalom tevékenységét és állást foglaltak a mozgalom további, minőségi fejlesztésében. A szocialista brigádmozgalom a munkásosztály, a dolgozó emberek kezdeményezésére jött létre, s az öntevékenység ma is éltetője és lendítő ereje. A mozgalom társadalmi szerepe, tevékenységének tartalma a szocialista társadalom eszméiből, a társadalom céljainak és az egyéni sorsok alakulásának mély összhangjából fakad, a legszebb és legtisztább emberi vonásokat egyesíti magában.Továbbra is az a törekvésünk, hogy a szocialista brigádmozgalom meghatározó tényezője legyen társadalmunk fejlődésének. Olyan erő, amely a fegyelmezett munkában, az emberi magatartásban, a művelődésben önmaga és az egész dolgozó népünk számára előremutató példát sugároz. Megtisztelő a mozgalom számára, hogy egész népünk úgy tartja számon a szocialista brigádokat, hogy mindenütt, ahol többet kellett tenni a szocializmus ügyéért, ahol emberek sorsát kellett formálni, ahol segíteni kellett, ott a szocialista brigádok az első sorokban állnak. Az országos tanácskozás küldöttei, a mozgalom nevében magukénak vallják pártunk politikáját, az MSZMP XI. kongresszusán kitűzött célokat, a fejlett szocialista társadalom építésének programját. Pártunk politikája a dolgozókért, a népért van. Ezért nyilvánul meg iránta oly mély hit és bizalom, s e politika végrehajtásában részt venni minden munkás, dolgozó ember hazafias kötelessége. Társadalmi, gazdasági, kulturális törekvéseink egész népünk számára olyan élet megteremtésére irányulnak, amelyet csak a szocializmus képes biztosítani. A szocialista brigádok több mint egymillió-nyolcszázezres táborának képviseletében az országos tanácskozás küldöttei legfontosabb feladatuknak tekintik társadalmi, politikai, gazdasági céljaink megvalósítását, az V. ötéves terv valóraváltását. I. A szocialista brigádmozgalom fejlődésében újabb állomáshoz érkeztünk. A kétévtizedes út bizonyítja: a mozgalom mindig képes volt igazodni a mindenkori feladatokhoz, a társadalmi, gazdasági helyzet által igényelt követelményekhez. A mozgalom kész arra, hogy az eddigieknél magasabb szinten folytassa tevékenységét, arra, hogy az egyes brigádtagok, a brigádok és az egész mozgalom nap-nap után merjen és akarjon különb lenni tegnapi önmagánál. 1. A tanácskozás úgy ítéli meg, hogy a szocialista brigádmozgalom előrehaladásának kulcskérdése, tevékenységének, minőségének fejlesztése a termelésben, a művelődésben, a közéletben egyaránt. Ez megköveteli a munkafegyelem javítását, a felelősség növelését, a kezdeményezőkészség tömegméretű kibontakoztatását. 2. Társadalmunk előrehaladásának egyik legfőbb feltétele gazdasági erőink növelése. A becsületesen és tisztességesen végzett munka mindenki számára kötelesség. A szocialista brigádmozgalom azonban többet tesz és még többet akar tenni a kötelességnél. Példát mutat, a munkában pontosságra, fegyelemre, a minőségre, a takarékosságra, a haladóra, az újra törekszik, s arra, hogy megszűnjön a lazaság, a pazarViscosagyár „Zrínyi Ilona” szocialista brigádjának vezetője és Hajdú Sándor, a Taurus Gumiipari Vállalat „Béke” szocialista brigád vezetője. A két nap eseményeit a napilapok, a rádió és a tv a téma fontosságának megfelelően részletesen hírül adta. Az állásfoglalásban azonban hosszú távra határozták meg a szociális, a társadalmi tulajdon megkárosítása. A szocialista brigádok jelenlétének tükröződnie kell a munka minőségének javulásában, a tervek teljesítésében, a határidők betartásában, egyszóval az eredményekben, a munkához való szocialista viszony fejlődésében. Segítsék a gazdálkodás hatékonyságának javulását, vegyenek részt a munka- és üzemszervezésben, az újítómozgalomban, gyarapítsák szakmai ismereteiket. Szerezzenek érvényt a gazdálkodást előre vivő kezdeményezéseik, gondolataik, javaslataik megvalósulásának. Segítsék saját munkaterületükön és környezetükben az anyaggal, az energiával, a berendezésekkel, a munkaidővel és a munkaerővel való ésszerű, takarékos gazdálkodást. Növeljék a munka biztonságát, óvják egymás egészségét, javítsák munkakörülményeiket. 3. A munkához való szocialista viszony fejlesztése megkívánja, hogy a szocialista brigádközösségek példamutató magatartása és a fegyelmezetlenekkel szembeni határozott fellépése nyomán csökkenjen a fegyelemsértés, az igazolatlan hiányzás, a kötelességek elmulasztása, a felelőtlen munka ,törvényeink és a szocialista erkölcs megsértése. A fegyelmezetlenség mindenkinek kárt okoz; ellene küzdeni mindenkinek kötelessége és érdeke. 4. A szocialista brigádok törekedjenek arra, hogy tovább erősítsék, alkotó tartalommal töltsék meg a brigádokon belüli és a brigádok közötti munkakapcsolatokat, emberi viszonyokat. Alakítsanak komplexbrigádokat a műszakiak és a munkások összefogásával, hogy ezáltal is meggyorsítsák az új technika, a korszerű technológiai folyamatok bevezetését, alkalmazását. 5. A tanácskozás résztvevői úgy ítélik meg, hogy mindenütt, ahol lehetséges, az értelmiségi munkakörökben is meg kell szervezni a szocialista brigádokat. Hangsúlyozzák azonban, hogy nem a forma az elsődleges, hanem az, hogy az értelmiségi dolgozók is szervezettebben, és következetesebben vegyenek részt a szocialista brigádmozgalom céljainak megvalósításában. 6. Nagy a felelősségük a brigádoknak a pályakezdő fiatalok munkahelyi beilleszkedéséért, neveléséért, szakmai, politikai és emberi fejlődéséért. Segítsék a fiatalokban erősíteni a jól végzett munka tekintélyét, a szakma és a munkahely szeretetét, a társadalom iránti kötelezettséget. II. Az országos tanácskozás résztvevői a szocialista brigádmozgalom fontos feladatának tartják elősegíteni azt, hogy az üzemi, a munkahelyi demokrácia mindenütt megfelelően érvényesüljön. 1. Az üzemi, a munkahelyi demokrácia a dolgozók, a munkásosztály alapvető jogai és kötelességei közé tartozik és a szocialista vezetés egyik fő jellemzője. A dolgozók vezetésibe való bevonásának fejlődésével növekszik a szocializmusért való aktivitás, és erősödnek a munka szocialista vonásai. A szocialista brigádmozgalom résztvevőinek növekszik a felelőssége az üzemi, a munkahelyi demokratizmus kiteljesedéséért, a jogok és kötelességek együttes érvényesüléséért. A mi társadalmunkban szükség van minden dolgozó gondolatára, javaslatára, véleményére. Mindenkinek segítenie kell a dolgozóknak azt a törekvését, hogy az üzemi demokrácia keretei között beleszóljanak munkahelyük életébe. A tanácskozás ugyanakkor arra kéri a szocialista brigádokat, hogy következetesen élje lista munkaverseny és ezen belül a brigádok feladatait. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából kibontakozott munkaverseny és az V. ötéves terv sikeres teljesítésében irányt adó állásfoglalást a széles körű megismerés és felhasználás céljából lapunk hasábjain közreadjuknek a jogáikkal, mondják el véleményüket és javaslataikat, igényeljék a választ, és kérjék számon a szükséges intézkedéseket. 3. A brigádok járjanak élen a közéleti aktivitásban, erősítsék hatásukat mind a saját közösségükben, mind a munkahelyi légkör kedvező formálásában. Használják fel az üzemi demokrácia fórumait is arra, hogy erősödjék a kollektivitás, az egymás iránti felelősség, a munka szerinti értékelés és elismerés, a józan kritikai szellem. III. 1. Az országos tanácskozás küldöttei szükségesnek tartják, hogy a szocialista brigádok a korábbiaknál gyorsabban lépjenek előbbre a közösségi gondolkodásban, a művelődésben, életünk szocialista módon való alakításában. 2. A szocialista brigádok fordítsanak még nagyobb figyelmet a mozgalom jelszavának együttes és hatékonyabb érvényesülésére. A „Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni” célkitűzések egymás megvalósulását feltételezik, segítik. Elválaszthatatlan egységüknek a gyakorlatban is érvényesülnie kell. 3. A szocialista brigádok tegyenek többet a szocialista emberi értékek megbecsüléséért és terjesztéséért, állítsák példaképül mindazokat, akik a munkában, a magatartásban, a művelődésben, a közösségi gondolkodásban jó példát mutatnak. Ne engedjenek teret a szocializmustól idegen nézeteknek, életszemléletnek és magatartásformáknak. Ezeknek nincs és nem is lehet helye a mi életünkben. 4. A szolidaritás egyik legnemesebb jellemvonása a brigádmozgalomnak. A brigádtagok segítsék, ösztönözzék egymást, a fiatalokat, az új dolgozókat, akik még csak a kezdeti lépéseket teszik meg a szocialista emberré válás útján. Segítsék őket abban, hogy járni tudjanak ezen az úton. Legyen mind nagyobb igényük és erejük megvalósítani mindazt, amit vállaltak s önmaguk elé tűztek a tanulásban, a művelődésben, a politikai képzésben, az emberi magatartásban. Erősíteni kell a szolidaritást a brigádok egymás közötti kapcsolatában. A régi, a nagy tapasztalattal rendelkező brigádok segítsék az újakat, a kezdőket. 5. A műveltséget nem adják ingyen. Szorgalmat, kitartást, néha lemondást is követel. De a műveltség állandó fejlesztése életünk minőségének javulásában jelentkezik. A művelődésnek fontos feltétele, hogy mindenki akarjon is műveltebb lenni. Ezért az önművelésnek a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Segíteni kell, hogy minden brigádtagban kialakuljon és szüntelenül erősödjék ez a belső igény, akarat a művelődésre. Az önművelésben különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a rendszeres olvasásnak, a televíziónak és a rádiónak. 6. A szocialista brigádoknak kötelességük szakmailag és politikailag állandóan továbbképezniük magukat. Ennek folyamatos egyéni tervét is ki kell dolgozniuk. Ugyanakkor szorgalmazni kell az alapműveltség megszerzését, indokolt esetben a még magasabb szintű továbbtanulást A továbbképzést mindenütt összhangba kell hozni a társadalom, az üzem igényeivel, de az egyén képességeivel és lehetőségeivel is. 7. A kulturális vállalásokat mindenütt ahhoz igazítsák a brigádok, hogy tó hol tart a szakmai tudás, a műveltség, a közösségi emberré válás útján. Sehol se engedjenek a látszatmegoldásoknak. Tegyenek határozott különbséget abban, hogy mindenkire egyformán kötelező a tisztességesen végzett munka, a szakmai és a politikai műveltség növelése, de ez utóbbi célkitűzés megvalósítása nem az egyformaságot, hanem az egyénekhez való igazodást igényli. IV. 1. A szocialista emberré, a szocialista brigáddá válás útján járva az elért eredmények különbözőek és a sikerek mellett helyenként hiányosságokkal is találkozunk. A törekvés és a szándék önmagában kevés ahhoz, hogy egy brigád vagy vállalat jól dolgozzon és szocialistává váljon. Ehhez mindennap egy lépéssel előbbre kell jutni. 2. A szocialista brigádmozgalom munkájának minőségi fejlesztése megkívánja a formális vonások elleni határozott fellépést, mert a bürokrácia, a formalitás elfásítja és béklyóba köti az öntevékenységet, a kezdeményezőkészséget, a mozgalmat. Szükséges, hogy növekedjék a brigádok száma, de most arra kell a figyelmet összpontosítani, hogy a meglevő brigádok, kellő segítséggel eleget tegyenek vállalásaiknak, és csökkenjen az igazolatlan mulasztások, a fegyelemsértések száma, a jó minőségű áruk aránya szüntelenül növekedjék, erősödjék a szocialista közgondolkodás és a művelődés ott, ahol a szocialista brigádmozgalomban a dolgozók többségét fogja át. Ha mindez hiányos, akkor szakadás van a törekvés elé, a szándékok és a valóság között. 3. A tanácskozás hangsúlyozza, hogy a szocialista brigádok tevékenységét megítélni csakis munkájuk minősége, a brigádtagok fegyelme, magatartása, nem pedig a megtett vállalások mennyisége alapján lehet. Ne engedjék meg, hogy a munkával szembeni kötelességeiket a vállalás rangjára emeljék. Ne engedjék meg a művelődés, a tanulás lényegét a bizonyítványszerzésre korlátozni, a színházba járást a színházjegy felmutatására leszűkíteni. A művelődés, a tanulás értékét azzal mérjék, hogy miként formálja az embert, a gondolkodást, a magatartást. 4. Van lehetősége annak, hogy egy munkahelyen vagy egy vállalat életében a szocialista brigádmozgalom jelenlétét, eredményét reálisan értékeljék, mérlegeljék. Ezt a végterméken, az elvégzett munkán, a kitűzött és a vállalt célok elérésén kell és lehet lemérni. 5. A formalizmus elleni harcban a brigádok kérik, igénylik a munkahelyi vezetők nagyobb segítségnyújtását, a törekvéseiket fékező bürokratikus jelenségek felszámolását. Nem szabad megengedni, hogy a dolgozók nemes törekvéseinek érvényesülését a formális vállalásokkal és értékelésekkel, a szocialista címek odaítélésének felszínességével fékezzék. Egy élő eleven tömegmozgalomnak a lelke mindig a kezdeményezés, a lelkesedés, a célok megvalósításáért való önkéntes cselekvés. Ezt nem szabad a szabályok tömegével, teljesíthetetlen követelményekkel merev falak közé szorítani. Ez nem felemel, hanem tönkreteszi a mozgalom iránti hitet és bizalmat. 6. A tanácskozás szükségesnek tartja, hogy erősítsük a szocializmus egyik legszebb vonását a mozgalomban, hogy nem átlagembereket akar formálni, hanem mindenkit segít tehetsége, képessége kibontakoztatásában, személyisége gazdagításában. Az a célunk, hogy mindinkább gyarapodjon a szocializmust tudatosan építő, műveltségüket és szakmai képzettségüket folyamatosan tökéletesítő, szocialista világnézetű és magatartású dolgozók száma. Arra törekszünk, hogy minél többen akarjanak és tudjanak önmagukkal szemben egyre nagyobb igényeket támasztani. Tudjanak és akarjanak önmagukért, családjukért, a szocializmus felépítéséért dolgozni és küzdeni. ☆ Az országos tanácskozás lelkesen üdvözli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott széles körű munkaversenyt, amellyel munkásosztályunk, termelőszövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk kívánja köszönteni e nagy ünnepet. A kezdeményezés a magyar dolgozók politikai érettségét bizonyítja, egyben kifejezi a magyar munkások szocialista hazafiságát és proletár nemzetköziségét. A tanácskozás örömmel állapítja meg, hogy a csepeli példa nyomán indult mozgalom széles nemzetközi visszhangot váltott ki, melyben kifejezésre jut a szocialista országok munkásainak közös érdeke és felelőssége. A szocialista brigád vezetője V. országos tanácskozásán megfogalmazott javaslatok, tennivalók a brigádok szocialista jövőnkért érzett felelősségéből fakadnak. A tanácskozás küldöttei bizonyosak abban, hogy állásfoglalásuk megértésre és támogatásra talál, s újabb lendületet ad a szocialista brigádmozgalom fejlődésének. Tegyünk meg mindent azért, hogy a mozgalom, a brigádok élete, tevékenysége a következő években még gazdagabb, még sokszínűbb és még inkább szocialista legyen. Még teljesebben érvényesüljön a brigádmozgalom felemelő jelszava: szocialista módon dolgozni, tanulni és élni! ☆ A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása arra kér minden brigádot, brigádvezetőt és brigádtagot, hogy ezt az állásfoglalást tanulmányozzák, és beszéljék meg brigádértekezleten az állásfoglalás megvalósításából adódó saját tennivalóikat. A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásának állásfoglalása A Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett „Hepabrigád A Parlamentben ünnepélyes külsőségek között Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést adta át a Kőbányai Gyógyszergyár 35 fős „Heparin” szocialista brigádjának. A kitüntetés 18 év egyenletesen fejlődő munkájának eredménye. Mégis a közelmúlt eredményei a legékesebbek. A kongresszusi munkaverseny második szakaszának indítását vállalatuknál a „Heparin” szocialista brigád kezdeményezte, ami Kőbánya üzemeiben széles körű visszhangra talált. Felhívásuk és versenyfelajánlásaik híre a sajtó és a televízió útján országszerte elterjedt. Eredmény: 1975 óta a közvetlen anyagköltségeknél 4,6 millió forint, a szűkített anyagköltségnél 8,5 millió forintot takarítottak meg. „Az idő pénz” ismeretében 1976-ban vállalták, hogy az egységnyi Heparin előállítására fordított munkaidőt az ötvenszázalékos termelésnövekedés mellett húsz százalékkal csökkentik. Vállalásuknak maradéktalanul eleget tettek, és így 13 ezer óra megtakarítást értek el. A brigád fő terméke az életmentő gyógyszer, a Heparin, amely iránt a kereslet az egész világon növekszik. Így a belső szükséglet és szocialista export teljesítése mellett jelentős tőkés devizabevételt eredményez. A termék előállításával a brigád 1975 —76-ban csaknem 3 millió dollár többletbevételt ért el. A „Heparin” brigád tevékenységének népgazdasági szempontból legjelentősebb sikere, hogy a gyártásban eredetileg alkalmazott állati tüdő helyett a vágóhídon fel nem használt hulladék nagyüzemi hasznosítását oldotta meg, ami a tényleges költségmegtakarítás mellett a többlettermelés és többletexport lehetőségét is növelte. Eredményeik önmagukért beszélnek. Mi mégis a munkasikerek „mögött”, az embert keressük, a siker kovácsait, akik a kollektíva magas elismerésén túl hatan egyénileg is elnyerték a Munka Vörös Zászló Érdemrendet. Molnár József, a brigád vezetője, aki az alakulás óta, immár 18 éve tölti be ezt a tisztséget. Meggyes Imre, aki segédmunkásként kezdett dolgozni a brigádban, és ma technikus csoportvezető. Bende György szintén segédmunkásként lett a brigád tagja, és munkája mellett mérnöki diplomát szerzett, és tapasztalatát, tudását az üzem termelési felelőseként hasznosítja. Az elért eredményeknek nem kisebb részesei: Fülöp Tiborné, Parragh István, Ábel Ferenc, akik a brigád alapító tagjai. „Nemcsak a mi érdemünk“ Közösen fogalmaztak: „ Az elért siker nemcsak a mi érdemünk, a vállalat sok-sok brigádjával való együttműködésünk gyümölcse ez. Igaz, mi kezdeményeztük az összefogást, az egymás segítését. A vállalati közös cél érdekében a gépészektől a kutatókon keresztül, az anyagbeszerzőkig igyekeztünk kapcsolatot teremteni a jobb eredmények eléréséért. Példát is mondanak: " A tőkésimportból származó komplex képzőanyag regenerálásával 1976-ban 3624 kg vásárolt anyagot helyettesítettünk, ami 43 ezer dollár importanyag-megtakarítást tett lehetővé. Az év második felében a Szentgyörgyi brigáddal együttműködve, ezt a komplex képzőanyagot regenerálás helyett sikerült hazai megfelelővel kiváltani. Így a kutatómunka, egyszóval a tudomány itt tényleg termelőerővé válik. A beszélgetés során az is kiderült, hogy a vállalat jobb szervezési módszereinek megvalósításában is úttörő munkát vállalt a brigád. A „rugalmas” munkaidőkezdést is ők honosították meg. — Voltak, akik először idegenkedtek — magyarázza Bende György—, de aztán mindenki belátta, kölcsönösen jó a dolgozónak, és a munka eredményének e módszer. A lényege az, hogy a gyártás csúcsidejében szükség szerint, ha kell, 10—12 órát is dolgozunk, és „csak” felügyeletnél kevesebbet. Így kölcsönösen előnyére hasznosíthatja a vezető és a munkás is az idejét. Ebben még az is fontos, hogy mindenki mindig tudja feladatát és kihasználja a munkaidőt. Az összetartó erő 35 tagú brigád ez, nem kis létszám. Mi az, ami összetartja a kollektívát? — Mindenekelőtt az —válaszol Meggyes Imre —■, hogy Molnár József 18 éve vezeti a brigádot, és nálunk, a csoport- és üzemvezető évek óta a brigádból kerül ki, sohasem máshonnan. Így azután a gyártás minden fázisát és egymást is ismerjük, és tudjuk, mindig számíthatunk egymásra, elsősorban a munkában, de az élet más területén is. A kitüntetettek közül ül mindeddig csendesen Bámner János brigádtag, szakmunkás, a Műszaki Egyetem, hallgatója, aki fiatal kora ellenére a Heparin-gyártás vezetője. — Sok-sokféle terméket gyártanak az emberek, és nem vitatható, mindegyik fontos a maga nemében, de gyógyszert gyártani más érzés — mondja, majd egy táviratot húz elő a brigádnaplóból... „Tüdőembóliával és trombózissal vitt a mentő kórházba, ahol az önök kezemunkája, a Heparin mentette meg az életemet. Hálás szívvel köszönöm azegész brigádnak és erőt, egészséget kívánok a Munka Vörös Zászló Érdemrend viseléséhez." Mi is. (Venezel)