Vegyipari Dolgozó, 1978 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1978-06-01 / 6. szám

Nagyobb fegyelmet - kevesebb fegyelmit Néhol sok szó esik a fegyelemről, néhol kevés. Ezt sok minden befolyásolhatja. Többek között a munkaerőhelyzet, a tudat alakulása. Legtöbbször a hivatkozás a munkaerőhelyzetre történik és kevésbé arra, hogy építve az öntudatosabb dolgozók magvára, olyan helyzetet teremtsünk a kollektívával együtt, ahol nem él meg a fegyelmezetlenség. Hadd kerüljön szóba az is, hogy sok helyütt és sokszor a fegyelem szó egyértelmű a szabályok megtartásának megkövetelésével, a rendbontók megállapításával és a büntetések kiszabásával. Holott megítélésem szerint a fegyelem — a legjobb értelemben és megfelelő érvényesítése esetében — egy olyan állapot kell hogy legyen, ami a munkahelyen, a brigádokban nagy elkötelezettség és felelősség alapján jön létre. Lehet, hogy sokak számára a fegyelem ellenszenves — de nem szükségszerű, hogy az legyen. Személyes elkötelezettség Ugyanis velem együtt mindenkinek tudnia kell pontosan azt, hogy mit jelent a fegyelem. Úgy fogalmazhatnám: teljes érvényesülése esetében a személyes elkötelezettség kialakításának és fenntartásának folyamatát a munkahely célkitűzései, intézkedései, szabályai iránt azt az erőt, ami magából az egyénből ered. Azt is lehetne mondani: az önuralmat. Tudjam mit, mikor és hogyan tehetek. S, ha ezeket megsértem, megsértem a nagyot, az egészet is. Oda kell hatni, hogy az egyén egyre inkább megértse azt. Azt is tudomásul kell venni, hogy a talaj egyre erősebb ehhez a vegyiparban. A fegyelem nem kizárólag a beosztottat terheli. Természetesen nemcsak beosztotti fegyelemről van és lehet szó. Szó lehet és kell is, hogy legyen a vezetői fegyelemről is. A vezetőségnek kell olyan légkört teremtenie vállalati, munkahelyi szinteken, amellyel elősegíthetjük azt, hogy az egyén eleget tehessen a fenti kötelezettségnek. Helyes, ha megkülönböztetjük egymástól a „fegyelem’ és „fegyelmi eljárás” fogalmait. Az utóbbi olyan speciális fegyelmező intézkedés, amit akkor indítanak meg, amikor valamelyik beosztott vét a munkahelyi politika, a munkahely intézkedései vagy szabályai ellen — ez rendszerint negatív szankció, vagy büntetés. — Ebben erős irónia nyilvánul meg, mert fegyelmi eljárást rendszerint akkor indítanak, amikor bizonyos fegyelmi vétséget akarnak „kijavítani”, vagy a további fegyelmi vétségek elkövetését megakadályozni. Nem csoda, hogy a különböző szintű vezetőknek gyakran probléma a fegyelmi eljárás indítása. Az eljárás lényege tulajdonképpen a javító szándék lenne — de sok esetben ez az intézkedés büntetést jelent — büntetést, ami a beosztottakban viszont rendszerint ellenszenvet kelt. Ilyen esetekben a fegyelmezés nem tekinthető javító jellegűnek. A vétség okát keressük Tegyük fel, hogy a beosztottak állandóan késve térnek vissza az ebédszünetről. Fizetéslevonás, vagy elbocsátás helyett meg kell keresnünk a késés okát. Lehet, hogy az étkezőhelyiség túlságosan meszsze van az illetők munkahelyétől, a beosztottaknak tehát nincs elég idejük ahhoz, hogy sorbaálljanak, megebédeljenek és kellő időben visszajárjenek. Ebben az esetben talán az ebédlőben a kiszolgálást kell meggyorsíttatnunk. Természetesen lehet az alkalmazott késésének más oka is. Lehet, hogy nem szereti a munkáját és a fegyelmezetlenség egyetlen mód arra, hogy a vezetőknek ezt az érzését kifejezze, mert esetleg ilyen a légkör. Ha ez a helyzet, áthelyezhetjük más munkakörbe, vagy megváltoztathatjuk munkakörének kellemetlen mozzanatait. Helyesebb tehát az is, ha megállapítjuk a vétség okát és az okot szüntetjük meg megfelelő intézkedéssel. A munkahelyeken véleményem szerint abban az esetben tartható fenn afegyelem, ha a vállalatnál az egész intézményre érvényes és átfogó ösztönző fegyelmi elveket állapítottak meg. A vállalatnak világosan meg kell határoznia az egész intézmény és az egyes osztályok, munkahelyek feladatát és célkitűzéseit és ezt nyilvánossá kell tennie, ha el akarja érni azt, hogy a dolgozók betartsák a vállalati rendelkezéseket és szabályokat. Csak így állapíthatják meg a dolgozók azt, hogy mit várnak tőlük. Ez az egyén számára meghatározott kötelességekre is vonatkozik. A jó fegyelem alapja a hatáskörök és a kapcsolatok pontos meghatározása, ezenbelül annak a meghatározása, hogy bizonyos intézkedésekért ki a felelős, továbbá állandó érintkezés biztosítása bizonyos csatornák útján felfelé és lefelé. Ha megvannak ezek a feltételek, a vezető azzal alakíthatja ki saját munkacsoportjában a hatékony fegyelem légkörét, ha ezt a légkört a maga eszközeivel a legelviselhetőbbé teszi. Olyanná, amelyben a vezető és vezetett is jól érzi magát. Helyesen értelmezi ki-ki a posztján a felelősségét, a fegyelemmel szembeni követelményeket. Az üzemi demokrácia erősítése A vezetőknek kinek-kinek a maga szintjén sok mindent fel kell tételeznie, többek között azt is, hogy ma már a célkitűzések megvalósítása végett a dolgozók fegyelmezik magukat. A megfelelő körülmények, feltételek teljesülése esetén nemcsak az öntudatosabb rész, hanem az úgynevezett „átlagember” is keresi és vállalja a felelősséget. Ösztönözhetjük ezt a felelősséget azzal, ha erősítjük az üzemi demokráciát. Lehetőségeket adunk arra, hogy a dolgozók egyre inkább részt vegyenek a különböző szinteken a vezetésben. Ez önmagában is erősíti a fegyelmet, a kötődést-Tudomást!! kell venni, hogy a dolgozók általában hajlandók nagyobb erőfeszítésre olyan feladatok megvalósításánál, amelyek meghatározásában nekik is részük volt. Meglehetősen hasonló a helyzet, ha részt vettek a vállalati és munkahelyi rendszabályok, előírások megalkotásában. Bár ezekben néha a részvételi módszernek korlátai vannak —, nem lehet mindent — mégis számos lehetőség van arra, hogy a részvételt több kérdésben biztosítsuk. Miért érdemes erre erőfeszítéseket tennünk? Azt hiszem elsősorban azért, mert ennek eredménye a magasabb szintű erkölcsi és a pozitív fegyelem légkörének kialakítása. Azt is látni kell, hogy a legnagyobb erőfeszítések sem teszik lehetővé, hogy munkakörnyezetünk a legjobbak közé kerüljön. Előfordulnak fegyelemsértések, amelyeket nem lehet megtorlás nélkül hagyni és amelyek gyors fegyelmi intézkedést tesznek szükségessé. Minden fegyelmi eljárásnak azonban az a lényege, hogy a büntetés mértéke arányában álljon a fegyelmi vétséggel. Sőt még azt is figyelembe kell venni, hogy egy-egy ilyen fegyelmi büntetés milyen hatással lehet a többi dolgozóra. Nem könnyű tehát a fegyelem, s méginkább nem az a fegyelmi. Ezért van szükség erős, fegyelmezett kollektív munkára, amelyben része van a vezetőnek és vezetetteknek egyaránt. Tóth Gyula Emlékezés Gárdos Mariskára A hagyományokhoz híven az elmúlt hónapban gyűltek össze névadójukra emlékezve az ország minden tájáról, több szakmából — köztük a Nitrokémiából, és a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalattól — a Gárdos Mariska nevét viselő szocialista brigádok, úttörőcsapatok, KISZ-tagok és volt tanítványai. A találkozónak a Landler Jenő Járműjavító MÁV-üzem adott otthont. Részt vett az ünnepségen Gárdos Mariska lánya, Pintér Mariann is, aki gondosan ápolja édesanyja forradalmi örökségét, emlékét. Gárdos Mariska csaknem kilenc éven át folytatott mozgalmi tevékenységet, nevét őrzik utcák, és képviselik az összejövetel résztvevői. A század viharos éveiben találta meg az utat az igaz eszméhez, és ezt megismerve közkinccsé is tette azt. Megalapítója volt a hazai nőmozgalomnak, szerkesztője a Nőmunkás című folyóiratnak. A Százarcú élet című művében megpróbáltatásokkal teli életének, a kor társadalmi rendjének, átalakulásának ad hangot. Az emigrációba, a börtönbe a rendszer kényszerítette, de itt sem volt tétlen. Eszméi hirdetésébe sohasem fáradt bele. Volt ereje ahhoz, hogy idős korában szemevilágát elvesztve is tanítsa, formálja az embereket, meggyőzze, felvilágosítsa őket egy szebb, szabadabb jövő megteremtésének fontosságáról. A szakszervezeti mozgalomban — így a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetében — funkcionáriusként tevékenykedett. A baráti találkozót Gárdos Mariska életét, munkásmozgalmi múltját bemutató tablósorozat, kiállítás, valamint művészek által adott műsor gazdagította. Ezután került sor a brigádok pályamunkáinak értékelésére és a díjak kiosztására. A résztvevők számot adtak az 1977-ben elért gazdasági és társadalmi eredményeikről, tetteikkel bizonyítva azt, hogy a név kötelezi, ösztönzi őket a magasabb színvonalú munkára, a közösen kialakított célok elérésére. A találkozó is mutatta, hogy Gárdos Mariska munkásságát, meggyőződését az utódok megőrzik és fejlesztik. Az újabb generációk egy szebb, boldogabb jövőt építenek, de nem feledkezhetnek meg azokról a harcosokról, akik a lehetőséget megteremtették. Ajánljuk a vegyipari vállalatok szocialista brigádjainak, hogy ismerkedjenek egyre többen e nagyszerű forradalmár asszony életével, munkásságával, és vegyék fel nevét, hogy a baráti kör nagy családja tovább szélesedjék. Pályázati felhívás A szakszervezeti tagság és a tisztségviselők oktatásában szerzett tapasztalatok feldolgozására A SZOT Kulturális, Agitációs és Propaganda osztálya pályázatot hirdet a szakszervezeti mozgalomban a tagság és a tisztségviselők oktatásának propagandistái és előadói részére, valamint az oktatást felügyelő, irányító, ellenőrző tisztségviselőknek és az oktatási intézményekben dolgozó politikai munkatársaknak. A pályázat célja, hogy a tagság és a tisztségviselői oktatás különböző formájában rendszeresen résztvevőknek lehetőséget biztosítson propagandista munkájuk során szerzett tapasztalatok összegezésére, valamint az oktatásban az évek alatt kialakított és bevált, jó módszerek feltárására, összefoglalására. A pályázó a dolgozatában, tanulmányában a tagság és a tisztségviselői oktatás tartalmi, módszertani kérdéseiben elért eredményeket, az oktatás hatékonyságának vizsgálatában tapasztaltakat vagy egyéb oktatással összefüggő kérdést dolgozhat ki. Témajavaslatot mellékelünk, de a javasolt témáktól eltérő tartalmú pályázat is beküldhető. Pályázni lehet minden olyan dolgozattal, tanulmánnyal, amely segít feltárni az oktatás eddigi eredményeit, elősegíti a szakszervezeti oktatás hatékonyságának további fokozását. Csak olyan pályaműveket kérünk beküldeni, amely cikk vagy tanulmány formájában még önállóan nem jelent meg. Egy nálváró több tanulmányt is beküldhet. A pályázatok terjedelme 10—15 gépelt oldal legyen, kiegészítve táblázatokkal, alkalmazott szemléltetéssel, eredeti dokumentumokkal. A pályázat jeligés, jeligével ellátva kell a dolgozatot beküldeni. A dolgozat mellékletenként zárt borítékban, a pályázók nevüket, címüket és foglalkozásukat csatolják. A pályaművek beküldési határideje: 1978. október 30.A beküldött pályázatokat szakértői bizottság értékeli és rangsorolja. A pályázatok díjazása: I. díj 5000,— Ft, II. díj 3000,— Ft (kiadásra kerül 3 második díj). III. díj 2000,— Ft (kiadásra kerül 5 harmadik díj). IV. díj 1000,—Ft (kiadásra kerül 6 negyedik díj). A bíráló bizottság a pályaművek értékelésénél a témák kifejtésének szintje alapján azonban egy-egy díjat megoszthat vagy a díjfokozatok megváltoztatására is javaslatot tehet. A pályázatokat a SZOT Kulturális, Agitációs és Propaganda Osztálya címére (1415. Budapest, VI., Dózsa Gy. u. 84 b.) kérjük beküldeni. Ünnepélyes eredményhirdetés 1978. december 20-ig. A díjazott pályaművek megjelentetési jogát az osztály fenntartja magának. A megjelent művekért külön szerzői honoráriumot fizetünk. SZOT Kulturális Agitációs és Propaganda osztály Szocialista brigádok vetélkedője az Északmagyarországi Vegyiművekben HOGYAN BIZTOSÍTHATÓ A MŰVELŐDÉSI HÁZ ESZKÖZEIVEL a folyamatos művelődés, az önművelésre nevelés? Mi az a forma, amely nem iskolai módszerekkel ér el hatásfokában hasonló eredményt? Hogyan aktivizálhatók a szocialista brigádok a permanens művelődésre? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ az 1978. évi munkaterv készítésének időszakában. Elsődlegescélunk egy olyan komplex módszer kikísérletezése volt, melynek segítségével nagy közönségbázisra támaszkodva dolgoztuk ki a folyamatos művelődés modelljét Számtalan jó példa ígérkezett más megyék, más művelődési intézmények gyakorlatából is. Mi a Hajdú-Bihar megyei Művelődési Központ komplex művelődési modellje mellett döntöttünk, természetesen átformálva a helyi adottságokra. Formailag ez a módszer egy vetélkedő sorozat, de tartalmában sokkal többet adó ismeretszerzési folyamat. József Attila Ars poetica című versének egy mondatát — „Minden- Géggel mérd magad” — választottuk vetélkedőnk mottójának, jelezve ezzel is az átfogó ismeretszerzésre, -nyújtásra törekvést, öt komplex témakört jelöltünk meg. A politikai témakörben ez évben szerepel a közelmúlt (1977/78) külpolitikai eseményei, belpolitikánk utolsó 10 éve és az évforduló tiszteletére az Őszirózsás Forradalom előzményei, következményei. MŰVÉSZETI TÉMAKÖRT AZ IRODALOMBAN a szocialista realizmus, legnagyobb alkotóink néhány műve, képzőművészetben az ókor művészete, filmművészetben Fábri Zoltán néhány filmje és a mai magyar filmművészet, zenében Bach, Beethoven, Vivaldi legismertebb művei alkotják. Helyismereti, honismereti kérdéseken belül szűkebb földrajzi környezetünk. Borsod- Abaúj-Zemplén megye történelme, földrajza, gazdasági élete, munkásmozgalmi hagyományai szerepelnek. Bevezetés a természet birodalmába című témakörökben a csillagászati és biológiai résztvevők. A vállalati kollektív szerződés a szakszervezet, párt, KISZ céljai, feladatai, az alkotmány, a legfontosabb törvényekkel való megismerkedés a feladat a szocialista demokrácia — állampolgári ismeretek a témakörön belül. Ez a felsorolás is érzékelteti, hogy komoly feladat elé állítottuk a jelentkező szocialista brigádokat. Az egyes témakörökre való felkészítés jelenti lényegében a komplex ismeretszerző, önművelő foyamatot. A VÁROSI, MEGYEI KERETEKBEN már évek óta működő, jól bevált formát most vállalati közösségekre alapozzuk. Ez a komplex művelődési folyamat feltételezi a hosszabb időn keresztül tartó aktív művelődést, ezért több évre tervezzük, fokozatos, egymásra épülő tematikával. A brigádok felkészülésének alapformája a szak- és ismeretterjesztő irodalom, de ennél is jelentősebbnek tartjuk a rendszeres ismeretterjesztő előadások hallgatását, kiránduláson, színház-, film-, múzeumlátogatásokon való részvételt 1978. február 1-én kibocsátott felhívásunkra 33 szocialista brigád és 3 KISZ-alapszervezet jelentkezett összesen több mint 250 fővel. Átlag 1—1 csoport 7—8 főből áll. A jelentkező csoportokból 20 brigád és 2 KISZ-alapszervezet fizikai állományú. A vetélkedősorozat éves tematikáját három időszakra osztottuk. Egy-egy időszak vetélkedővel zárul. Az elő- és középdöntőben minden jelentkező csapat, a döntőben a legjobb 10 csapat vesz részt. AZ ELSŐ NEGYEDÉV TAPASZTALATA alapján a következő állapítható meg: a versenyző csapatok túlnyomó része komolyan veszi a vetélkedőt, időt, energiát nem sajnálva készül a megadott témakörökből; a brigádok jó részének az illetékes gazdasági vezető — jó értelemben presztízskérdést csinál a brigádja minél eredményesebb szerepléséből: a versenyző csapat, amely az esetek nagy részében a brigád felét vagy háromnegyedét jelenti, a vetélkedő segítségével jól alakítja ki közösségi művelődését, a vetélkedőre való felkészülés, versenyzés alakítja a brigád közösségét is. A vetélkedősorozat előkészítésében, a felkészítő foglalkozásokon a megyei legjobb szakemberek vesznek részt (pl. a helyismereti témakörben a megyei múzeum igazgatóhelyettese a segítőnk). Már eddig is sok segítséget kaptunk a megyei TIT-szervezettől is. Koncepciónk lehet, hogy vitára fog serkenteni. Mint minden formának ennek is megvannak a maga problémái, előnytelen oldalai, de meggyőződésünk, hogy formánk hatékony lehet, aminek alapfeltétele a gondos, körültekintő előkészítés és lebonyolítás, a felkeltett művelődési igény kierésítés. BÍZUNK BENNE, HOGY A TANULÁS E FORMÁJÁT másutt is kipróbálják, és a gyakorlatban bizonyosodhatnak meg az eredményekről. Műhelybizottságok szerepe a munkahelyi demokrácia erősítésében Szakszervezeti bizottságunknak. Az üzemvezetők havonmegtett mindent annak érdét a szocialista brigádvezetői érkében, hogy az új szakszertekezletet tartanak, aholmánvezeti jog- és hatáskört ügy a műhelybizottsági tagokkal, mint a szakszervezeti bizalmiakkal megértesse. Második legnagyobb feladatunk volt ennek következtében az üzemi demokráciát lebontani üzemi- és műhely szintre. Műhelybizottságunkon belül a legtöbb feladatot az üzemi demokrácia fejlesztése érdekében a szakszervezeti bizalmiak, részjegyes bizalmiak és a szocialista brigádvezetők kapták. Az I-es műhelybizottság területéhez különböző termelő és kiszolgáló üzemek tartózkahelyi, illetve termelési kérdéseket vitatnak meg. A műhelybizottsági titkárok rendszeresen részt vesznek a termelési tanácskozást megelőző műszaki konferenciákon. Az ott elhangzott napirendi pontokat ismertetik a bizalmiakkal, így mód és lehetőség nyílik arra, hogy a tárgyalásra kerülő anyagot a csoportjukkal kellőképpen meg tudják vitatni és a termelési tanácskozáson érdemben tudnak hozzászólni. A munkahelyi demokrácia széleskörű kiterjesztését jelentette a szakszervezeti bizalmiak jogkörének bővítése. A bérezési, jutalmazási, üdülési, segélyezési és egyéb kérdésekben való egyetértési jog növelte a bizalmiak aktivitását és felelősségérzetét. Annak érdekében, hogy a legalapvetőbb bérpolitikai, munkajogi kérdésekkel tisztába legyenek, a műhelybizottsági tagok és bizalmiak részére tanfolyamot szerveztünk. A bizalmi jogkör gyakorlása terén még csak a kezdeti lépéseket tettük meg, de nagy előrehaladást jelentett, hogy a gazdasági vezetők megértették, hogy a bizalmiak részéről történő javaslatok, vélemények elősegítik a döntések megalapozottságát és végrehajtását. A jövőben a műhelybizottság részéről javítani kell a bizalmiak munkájának irányítását, rajtuk keresztül az információ kétirányú áramlását és a dolgozók mozgósítását az aktuális termelési, politikai feladatok végrehajtására. Magyar Ilászlóné Taurus Műszaki Gumigyár 44 millió forint tűzkárokra Az elmúlt évben 17 ezer lakástűzzel kapcsolatos kárra 44 millió forintot fizetett ki az Állami Biztosító. 1974 óta átlagosan, évente 15—18 ezer lakástüzet jelentenek be országszerte. Az Emberek, hogyha tüzet vagy tűzveszélyt észlelnek, haladéktalanul értesíteniük kell a tűzoltókat, abban viszont már bizonytalanok, hogy mit kell közölniük. Többször előfordult már, hogy a riasztók elemi dolgokról feledkeznek meg. Nem tudják például azt, hogy ha nincs közelben telefon, postahivatal, igénybe vehetik például a tanács vagy éppen a körzeti megbízott rendőr készülékét is. Egyébként a posta tűzjelzés esetén azonnal kapcsol, s mindez a hívónak pénzébe sem kerül. Mit kell tehát közölni a tűzoltókkal? Mindenekelőtt a tűz pontos helyét, azután azt, hogy a lángok kit vagy mit veszélyeztetnek, és természetesen azt, hogy mi ég. Helyes, ha a telefonáló bemondja a nevét és azt a telefonszámot, amelyikről beszélt. Erre azért van szükség, hogy a bejelentő utólag, esetleg kiegészítő kérdésekre is válaszolhasson, ha erre szükség van. Egyébként a tűzoltóságról szóló BM rendelet — ezt igen kevesen ismerik — előírja azt is, hogy azokat a tűzeseteket is be kell jelenteni, amelyek eloltásában a tűzoltók nem vettek részt! A tűzesetek biztosítási vonatkozásairól annyit, hogy az ilyen jellegű károkat 48 órán belül kell jelenteni az Állami Biztosító lakóhely szerint illetékes igazgatóságnál, fiókjánál, kirendeltségén, az ott kapható formanyomtatványon vagylevelezőlapon. A biztosító csak akkor rendezheti ezeket a károkat, ha a tűzvédelmi hatóság az esetről vizsgálati jegyzőkönyv-kivonatot adottki. VEGYIPARI DOLGOZÓ .