Vegyipari Dolgozó, 1979 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
Az ifjúsági parlamentek mérlege Az Ifjúsági Törvény, a miniszteri, igazgatói utasítások előírják, hogy vállalati szinteken legalább kétévenként felül kell vizsgálni a fiatalokra vonatkozó határozatok végrehajtását, a munka- és életkörülményeik javítását szolgáló intézkedéseket. Ezért 1978. őszén országszerte, így a vegyiparban is tanácskozásra gyűltek össze a fiatalok és vezetőik. Elemezték az 1976-os parlamentek óta eltelt időszak eredményeit, gondjait és meghatározták a további két évre szóló feladatokat. Az idei ifjúsági fórumok megrendezéséhez módszertani segítséget nyújtottak az Állami Ifjúsági Bizottság, a SZOT, a KISZ KB, valamint a Nehézipari Minisztérium kiadványai. Különös jelentőséggel bírtak az ez évi tanácskozások, hiszen első ízben gyakorolták új rendszer szerint kialakított jogaikat a fiatalok. Továbbá jelentőségét növelte az is, hogy a KMP megalakulása 60. évfordulójának megünneplése időszakában tartották a megbeszélések zömét. A fórumokról igyekeztünk minél több személyes tapasztalatot szerezni, ezért a VDSZ vezetése, apparátusa és Ifjúsági Bizottsága tagjai részt vettek a vállalati parlamentek többségén, a társszervekkel együttműködve. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy az 1978. évi tanácskozások összességében elérték céljukat, hasznosnak bizonyultak, egyre inkább az üzemi demokrácia fórumaivá váltak. Túlnyomó többségüknél jó volt a munkamegosztás az állami és társadalmi szervek között az előkészítő munka során. Ezt nagymértékben segítették a nehézipari tárca területén ez évben megalakult vállalati ifjúsági bizottságok is. A fiatalok részvétele az ifjúsági fórumokon megfelelőnek mondható, néhány területen azonban kívánnivalót hagyott maga után. Ez elsősorban az előkészítő, mozgósító munka hiányossága volt, de függött a fiatalok hozzáállásától is. Ez évben is elmondhatjuk, hogy a vállalati küldöttek többsége KISZ-tag, illetve KISZ vezetőségi tag volt, kevesebb érdeklődést tanúsítottak a KISZ-en kívüli fiatalok, annak ellenére, hogy javult az arányuk a résztvevők között. A beszámolókra jellemző volt, hogy az előírásoknak megfelelően tartalmazták mindazokat a területeket, amelyekkel segítik a fiatalok munka- és életkörülményeinek javítását. Visszatértek az előző fórumokon elhangzott lényeges észrevételek megvalósítására, de őszintén szóltak azokról is, amelyekben nem sikerült előbbre lépni. A szóbeli kiegészítések elsősorban azokat az elvárásokat tartalmazták, amelyeket a vállalatok vezetői a fiatalokkal szemben támasztanak. Szóltak a népgazdaság helyzetéről, és vázolták egyidejűleg a vállalatok előtt álló legfontosabb feladatokat, kérve ehhez a fiatalok támogatását, kezdeményezőkészségét. A fiatalok hozzászólásai zömében lényegretörőek, közérdekűek voltak. Elsősorban nagyobb csoportokat, dolgozó egységeket érintő témákat mondtak es Jellemző volt, hogy a gondok mellett javaslatok, felajánlások is születtek, ha kisebb számban is. A felszólalások többsége a gazdasági feladatok jobb megoldásával, az ifjúsági versenymozgalmakkal, a képzés és továbbképzés lehetőségeivel foglalkozott. A munkahelyi légkör javításával, a pályakezdő fiatalok beilleszkedésének segítésével kapcsolatban is elmondták észrevételeiket a küldöttek. A szociálpolitikai kérdések között első helyen szerepelt ismételten a lakáskérdés, azzal együtt, hogy elismerték a vállalatok anyagi támogatását és az elosztásnál a fiatalok részarányának növekedését. Többet foglalkoztak az idei fórumokon a kulturális és sportolási lehetőségek fokozottabb kihasználásával, a munkásszállókon élő fiatalok helyzetével. A gyermekintézmények fejlesztésével, az üdülés kérdéseivel, a kedvezményekkel kapcsolatban kevesebb észrevétel érkezett. Jó tapasztalat volt, hogy több helyen a tanácskozásokra meghívást kaptak a gyesen lévő kismamák, a katonai szolgálatot teljesítő fiatalok, illetve a vállalattal szerződésben álló felsőfokú tanulmányokat folytatók, és a szakmunkástanulók képviselői. Hozzászólásaikban elismeréssel szóltak a vállalatok gondoskodásáról irányukban. Sokan tették szóvá a fiatalok közéleti tevékenységben való részvételét, valamint a körükben végzett eszmei, politikai nevelőmunkát. A kérdések, észrevételek túlnyomó többségére a vezetők helyben adtak választ, amennyiben nem, ígéretet tettek, hogy az előírásoknak megfelelően írásban teszik azt meg. A tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a társadalmi szerveknek, így a szakszervezeti szerveknek, ifjúsági bizottságoknak hatékonyabb együttműködésre van szükségük ahhoz, hogy a parlamenteken meghatározott feladatokat végre tudják hajtani. Antal Júlia ifjúsági felelős Elnökségünk napirendjén A középirányító szervek munkájának tapasztalatai Szakszervezetünk elnöksége XXII. kongresszusunk határozatainak időarányos értékelésével párhuzamosan megviszgálta a középirányító jogkörrel rendelkező szakszervezeti szervek működését. A tapasztalatok összegezését követően, a decemberi testületi ülés megállapította, hogy a szakszervezeti szervek középszervi keretek között kellő rugalmassággal biztosítani tudják, hogy a szakszervezeti munka színvonala folyamatosan javuljon. Biztosított annak a szervezeti és működési feltétele, hogy az összedolgozókat érintő kérdésekben a szakszervezeti jogokat választott testületek gyakorolják. A középirányító szervek hároméves munkájának tapasztalatai — a meglevő ellentmondások mellett — bizonyítják, hogy a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében a trösztök és több gyáregységes vállalatok esetében a középszervi irányítás a fejlettebb vezetési módszer. A középszervi irányítás jobban szolgálja a tröszti, nagyvállalati érdek összehangolását és érvényesítését. Biztosítható, hogy a gazdasági és politikai szervezetek minden lényeges kérdésben azon a szinten döntsenek, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre. Fokozatosan, a körülményekhez igazítva kell a középirányító jogkörrel rendelkező szakszervezeti szerveink munkáját továbbfejleszteni. A jövőben arra szükséges összpontosítani a középszervek figyelmét, hogy a helyszínen segítsék a hozzájuk tartozó egységeknél a szakszervezeti munkát. A személyi és tárgyi feltételek fokozatos megteremtésével csökkenteni kell a párhuzamos tevékenységeket. Az elnökség úgy döntött, hogy a jövőben csak azon vállalatok szakszervezeti szervei működnek középirányító jogkörrel, amelyeknél az összes feltétel ezt indokolttá teszi. Azon vállalatok esetében, ahol a korábban biztosított középszervi jogkör zavarta aszakszervezeti szervek működését és párhuzamosságokat okozott, megszüntette a középszervi jogköröket. Mi tüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Drinóczy Lujza elvtársnőnek, a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat tszt-titkárának, több évtizedes eredményes mozgalmi tevékenységének elismeréseként, a Munka Érdemrend Arany fokozatát adományozta. Kitüntetéséhez gratulálunk és további munkájához jó egészséget kívánunk. Központi vezetőségünk —az elnökség előterjesztése alapján — megtárgyalta és jóváhagyta az alapszervek, valamint a központ 1979. évi pénzügyi terveit, költségvetését. A jövő évi pénzügyi tervek tartalmukban a vezető szervek ötéves munkaprogramjából az 1979. évre meghatározott feladatokra épülnek. Elkészítésüket segítették az év folyamán megtartott beszámoló taggyűlések, együttes ülések megállapításai, a tagság észrevételinek, javaslatainak figyelembe vétele. A költségvetésekben alapvetően tükröződik egyrészt a tagságról való fokozottabb gondoskodásra való törekvés, másrészt a megfontolt, takarékos gazdálkodás, a közösségi vagyon kezeléséért való felelősség érzete. Az 1979. évi alapszervi és központi költségvetések tervezésének és a jövő évi gazdálkodásnak realitását biztosítja, hogy a bevételeket az időben elvégzett tagdíjbesorolások alapján irányozták elő. A besorolások alapjául szolgáló átlagkeresetek megállapításának módszere már több év óta nem változott. Ez a körülmény a besorolási munkákat gyorsabbá, pontosabbá tette. A szakszervezeti bizottságok költségvetéseikben a szervezettség és tagdíjfizetési készség fokozatos, egyenletes fejlődését tervezik. Elnökségünk határozata nyomán változatlanul, gondosan foglalkoznak a szervezettség, a tagdíjfizetés javításával, illetőleg a már elért szint megtartásával. A szervezettséget 1979 végére a jelenlegi 95,3%-ról 96,4%-ra, a tagdíjfizetési készséget — a tagdíjhátralékok fokozatos felszámolásával — 95,5%-ról 96,3%-ra kívánják emelni. A szakszervezeti bizottságok a helyi feladatok megvalósításához — elnökségünk 1976. szeptember 1. határozatának megfelelően — a tagdíjbevétel 45%-át tarthatják vissza. Ezenkívül még tartalékalapjukból is jelentős összeget kívánnak felhasználni, így a tagdíjbevétel növekedésével együttesen az előző éveknél magasabb összeg áll majd a helyi szakszervezeti szervek rendelkezésére. A szakszervezeti bizottságok a tervezésnél a megfontolt, takarékos gazdálkodásra, a tagság jogos és indokolt igényeinek mind magasabb kielégítésére törekedtek. Az alapszervek a befolyt tagdíjból több mint 8 millió forintot terveznek felhasználni a jövő évben szociális, kulturális, sportcélokra, a szakszervezeti könyvtárak fejlesztésére 4%-kal, ismeretterjesztésre, oktatásra 21%-kal, művelődési házak munkájának támogatására 30%-kal, szakkörök, művészeti csoportok segítésére 20%-kal, tömeg- és szakosztálysport fejlesztésére 25%-kal többet kívánnak juttatni, mint az előző évben. A szakszervezeti tagdíjból folyósítandó segélyekre a költségvetések szerint 10 millió forint felhasználását tervezik, 2,3%-kal többet, mint az előző évben. A segélyekre tervezett öszszeg a tervezett tagdíjbevétel, ifi, 4%-t, így az alapszervek többsége végrehajtotta elnökségünk határozatát, a 1676-os arány kialakítására vonatkozóan. A tagdíjköltségvetésből biztosított szociális segély tervezett átlag összege — 488.— Ft — változatlanul igen alacsonynak értékelhető, még mindig a segélyek elaprózását mutatja. A központi vezetőség apparátusa költségvetéséből — tehát a központhoz befolyó tagdíj 53%-ából — 4 813 500 forint — különböző céltámogatást kapnak vissza az alapszervek. Ennek keretében kiemelkedő színvonalon dolgozó művészegyütteseket, könyvtárakat, kultúrintézményeket támogatunk, kulturális bemutatókat és kiállításokat szervezünk. Anyagilag hozzájárulunk a vegyipari dolgozók és gyermekeinek üdültetési költségeihez. Országos sportrendezvényeket, területi és iparági sportnapokat tartunk, támogatjuk a természetjárást, az üzemi sportot és a kiemelt szakosztályokat. A központi vezetőség továbbra is elsőrendű feladatának tekinti, hogy a tagság és a szakszervezeti vezetőségek közötti kapcsolatok a mozgalmi, politikai és érdekvédelmi feladatok magasabb szintű ellátásával tovább fejlődjenek, s ezáltal biztosítsák a szervezettség és tagdíjfizetési készségben elért kedvező arányok megtartását, az állagtól elmaradó alapszervek esetében pedig a magasabb szervezettségi szintek és a jobb tagdíjmorál elérését. Továbbra is folyamatos szervező munka szükséges a segélyezésben kialakult régi szemlélet megváltoztatására. A rendkívüli segélyigények gondosabb felülvizsgálatával el kell érni, hogy a legjobban rászorultak részesüljenek segélyben. Fontos feladat a rendkívüli segélyek egy főre számított átlagának növelése. A szakszervezeti pénzeszközök felhasználása során az eddigieknél még fokozottabb takarékosság érvényesüljön, elsősorban az értekeztetők, a rendezvények, a nemzetközi munka, valamint az ügyviteli és adminisztrációs költségeknél. A költségvetésekben vállalt feladatok, a tagszervező és a tagdíjmunkával összefüggő magas követelmények teljesítése a bizalmiaktól, az aktivistáktól és a vezető testületektől folyamatos szervező, agitációs nevelő és ellenőrző tevékenységet követel meg. Biztosítsák a pénzügyi munka nyilvánosságát, rendszeresen és részletesen ismertessék a tagsággal a tagdíjak és a vállalati szociális, kulturális alapok felhasználását. A központi vezetőség felkéri a számvizsgáló bizottságokat, hogy rendszeres ellenőrzéseikkel segítsék a szakszervezeti szervek pénzügyi tevékenységét. Jövőre tervezzük AZ ÉV VÉGE a számvetések és a feladatmeghatározások időszaka. Ezt tettük akkor is, amikor vezető testületeink iránymutatása alapján az ifjúsági és nőbizottság kiemelt feladatait vettük számba az elkövetkező időszakra. Az ifjúsági munkánk lényeges eleme volt 1978. évben az ifjúsági parlamentek előkészítésében, megrendezésében való részvételünk. A december 15-ig megtartott fórumok tapasztalatainak összegezése, az ott elhangzott észrevételek hasznosítása képezi alapját a jövő évi munkánknak. Ifjúsági bizottságunk segíti és figyelemmel kíséri az 1979-ben is módosításra kerülő kollektív szerződések és szociálpolitikai tervek előkészítését, hogy az ifjúsági fórumokon elhangzott reális javaslatok is helyet kapjanak. Az év eleje a mozgalmi szervek neszéről mindig zsúfolt programokban. Ezek közé tartozik a gazdasági vezetés által meghirdetett Alkotó Ifjúság pályázaton való részvételre a fiatalok mozgósítása. Tervezzük a KISZ KB akcióprogramjában, valamint a miniszteri értekezlet anyagában szereplő „Ki minek szakértője” vetélkedő sikeres lebonyolítását, és annak segítését. KIEMELT FELADATUNK mindkét bizottságunk részéről a Nemzetközi Gyermekév programjaihoz való kapcsolódás, valamint a vállalatok szakszervezeti szerveinek ezirányú tevékenységének támogatása. Továbbra is munkánk homlokterébe helyezzük a szakmunkástanulókkal, valamint a pályakezdő fiatalok szakemberekkel történő foglalkozást, annak segítését. Nem feledkezhetünk el a fiatalok eszmei-politikai nevelésével kapcsolatos tennivalóinkról, illetve a fiatalok körében végzendő művelődéspolitikával összefüggő szakszervezeti feladatok figyelemmel kíséréséről sem. A széles körű tapasztalatcsere, valamint a feladatok összehangolása érdekében az ifjúsági és nőfelelős aktíváinkat felkészítjük. Foglalkozni kívánunk a tanuló fiatalok szorgalmi időben végzett munkájának eddigi tapasztalataival, elsősorban a biztonságtechnikai előírások oldaláról. Folytatjuk — a jól bevált gyakorlatnak megfelelően — az Ifjúsági Törvény végrehajtásának ellenőrzését a NIM ifjúsági bizottságával, és a KISZ KB- val közösen. NŐBIZOTTSÁGUNK munkatervében kiemelt helyet kap még a gyermekintézmények fejlesztési ütemének gyorsításával kapcsolatos felmérés. Munkánkat e területen meghatározza vezető testületünk 1978. június 9-i ülésének határozata. Különös figyelmet kívánunk fordítani a gyes lejárta után munkába álló kismamák helyzetére, az szb-k ez irányú tevékenységére. Továbbra is szorgalmazzuk a nődolgozók képzésben való nagyobb arányú részvételét az erre irányuló szemléletformálást. Elenőrizzük a nődolgozók bérezésének alakulását, különös tekintettel a kategóriákon belül történő elhelyezkedésre, besorolásra. Nagy figyelmet fordítunk a nyugdíj előtt álló nődolgozók gondjaival való törődésre. Szorgalmazzuk az arra alkalmas, felkészült nők vezetői munkakörbe történő helyezését, illetve nagyobb arányú bevonásukat a szakszervezeti vezető testületekbe. AZ EDDIG FELSOROLT tennivalóink fő vonalaiban tartalmazzák csak munkánkat. Végrehajtásukhoz kölcsönös támogatásra, segítségre, fokozottabb együttműködésre van szükség a VDSZ bizottságai, illetve a vállalatok hasonló bizottságai részéről. VDSZ ifjúsági és nőbizottsága Húsz évről 100 sorban Egy főbizalmi portréja — Szívesen emlékszem az elmúlt 20 évre — mondja Marossy Gyula, a Budapesti Vegyiművek Trelin üzeme főbizalmija. Hiszen akkor még csak 17 éves voltam. Elődünk, az akkori Hungária Vegyiművek volt első munkahelyem. — Mint betanított munkás kezdtem dolgozni, az épületkarbantartóknál, festő beosztásban. Feladatunk volt az üzemek csővezetékeinek korrózió elleni védelme. Magyarul, csövek, készülékek lefestése. Az üzemben abban az időben nem valami ideális munkakörülmények között dolgoztunk. Ezért akkor úgy gondoltam, hogy nem sok időt fogok eltölteni a vállalatnál. — Hogy mégis miért maradtam? A vezetőim és munkatársaim embersége, segítőkészsége megszerettette velem az egész gyárat. — A helyi ifjúsági mozgalmi életbe is hamar bekapcsolódtam. A KISZ-alapszervezetben agitációs és propaganda felelősnek választottak. Funkciómhoz tartozott a fiatalok gazdasági és társadalmi munkára való mozgósítása. Ahogy visszaemlékszem, lelkesen vettünk részt pl. a Váci Cementgyár és a Lágymányos építkezéseinél. Rövid idő alatt már ezer szál és a közös munka élménye kötött munkatársaimhoz, a vállalathoz. 1962-ben ismertem meg a feleségem. 1963-ban megházasodtam és 1964-ben kisfiúnk született. Ez az esemény további értelmet és ambíciót adott a munkámhoz, életemhez. — Aránylag fiatalon, 1965- ben bizalminak, majd 1970- ben főbizalminak választottak munkatársaim. Nem szeretnék dicsekvőnek látszani, de üzemünkben mindenki szervezett dolgozó és tagdíjlemaradás nincs. Ez válasz lehet arra a kérdésre, hogy a megnövekedett bizalmi jog- és hatáskör óta hogyan értékeli a tagság munkámat, s egyben a vállalattól folyó szakszervezeti munkát is. — Életem jelentős eseménye volt, amikor 1966-ban felvettek a pártba. Akkor éreztem, hogy többet kell adnom, mint eddig és ehhez képezni kell magam. 1968-ban élve a lehetőséggel, vegyipari szakmunkásvizsgát tettem. Ezzel egy régi vágyam teljesült Reaktorkezelő lettem. Ez olyan első ember a műszakban. Szeretem, amit csinálok, vagyis a munkámmat. A munkám elismeréséül, a vállalat „Kiváló dolgozó” kitüntetésben részesített. — 1977-ben a munkásőrségnél végzett tevékenységemért a „Szocialista Hazáért Érdemérem kitüntetést kaptam. és Még el szeretném mondani, hogy üzemünk, amely nem nagy létszámú, csak 30 fő, szocialista brigádban dolgozik. A vállalatunk fennállásának 100 éves évfordulójára sikerült, elnyerni a „Vállalat kiváló brigádja*’ címet, amire nagyon büszkék vagyunk. — A tudásomhoz mérten igyekszem mint főbizalmi és brigádtag a jövőben is hozzájárulni ahhoz, hogy brigádunk további sikereket érjen el. Marossy Gyula elvtárs munkájához további sikereket és jó egészséget kívánunk! Stenger László az szb szervező titkára Újítók figyelmébe Felhívjuk a szocialista brigádok és az egyéni újítók, illetve kollektívák figyelmét, hogy az 1978—79—80-ra meghirdetett újítási és találmányi pályázat első évi beküldési határideje 1979. január 31. A Nehézipari Minisztérium és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete által közösen meghirdetett pályázat feltételei a Vegyipari Dolgozó 1978. januári számában jelentek meg. VEGYIPARI DOLGOZÓ .