Vegyipari Dolgozó, 1979 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

Az ifjúsági parlamentek mérlege Az Ifjúsági Törvény, a mi­niszteri, igazgatói utasítások előírják, hogy vállalati szinte­ken legalább kétévenként fe­lül kell vizsgálni a fiatalokra vonatkozó határozatok végre­hajtását, a munka- és életkö­rülményeik javítását szolgáló intézkedéseket. Ezért 1978. őszén országszerte, így a vegyiparban is tanácskozásra gyűltek össze a fiatalok és ve­zetőik. Elemezték az 1976-os parlamentek óta eltelt idő­szak eredményeit, gondjait és meghatározták a további két évre szóló feladatokat. Az idei ifjúsági fórumok megren­dezéséhez módszertani segít­séget nyújtottak az Állami Ifjúsági Bizottság, a SZOT, a KISZ KB, valamint a Nehéz­ipari Minisztérium kiadvá­nyai. Különös jelentőséggel bírtak az ez évi tanácskozá­sok, hiszen első ízben gyako­rolták új rendszer szerint ki­alakított jogaikat a fiatalok. Továbbá jelentőségét növelte az is, hogy a KMP megalaku­lása 60. évfordulójának meg­ünneplése időszakában tartot­ták a megbeszélések zömét. A fórumokról igyekeztünk minél több személyes tapasz­talatot szerezni, ezért a VDSZ vezetése, apparátusa és Ifjúsági Bizottsága tagjai részt vettek a vállalati parlamen­tek többségén, a társszervek­kel együttműködve. Az eddi­gi tapasztalatok azt mutat­ták, hogy az 1978. évi tanács­kozások összességében elérték céljukat, hasznosnak bizo­nyultak, egyre inkább az üzemi demokrácia fórumaivá váltak. Túlnyomó többségüknél jó volt a munkamegosztás az állami és társadalmi szervek között az előkészítő munka során. Ezt nagymértékben se­gítették a nehézipari tárca te­rületén ez évben megalakult vállalati ifjúsági bizottságok is. A fiatalok részvétele az if­júsági fórumokon megfelelő­nek mondható, néhány terüle­ten azonban kívánnivalót ha­gyott maga után. Ez elsősor­ban az előkészítő, mozgósító munka hiányossága volt, de függött a fiatalok hozzáállá­sától is. Ez évben is elmond­hatjuk, hogy a vállalati kül­döttek többsége KISZ-tag, il­letve KISZ vezetőségi tag volt, kevesebb érdeklődést ta­núsítottak a KISZ-en kívüli fiatalok, annak ellenére, hogy javult az arányuk a résztve­vők között. A beszámolókra jellemző volt, hogy az előírásoknak megfelelően tartalmazták mindazokat a területeket, amelyekkel segítik a fiatalok munka- és életkörülményei­nek javítását. Visszatértek az előző fórumokon elhangzott lényeges észrevételek megva­lósítására, de őszintén szóltak azokról is, amelyekben nem sikerült előbbre lépni. A szó­beli kiegészítések elsősorban azokat az elvárásokat tartal­mazták, amelyeket a vállala­tok vezetői a fiatalokkal szem­ben támasztanak. Szóltak a népgazdaság helyzetéről, és vázolták egyidejűleg a válla­latok előtt álló legfontosabb feladatokat, kérve ehhez a fiatalok támogatását, kezde­ményezőkészségét. A fiatalok hozzászólásai zö­mében lényegretörőek, közér­dekűek voltak. Elsősorban nagyobb csoportokat, dolgozó egységeket érintő témákat mondtak es Jellemző volt, hogy a gondok mellett javasla­tok, felajánlások is születtek, ha kisebb szám­ban is. A felszólalások többsé­ge a gazdasági feladatok jobb megoldásával, az ifjúsági ver­senymozgalmakkal, a képzés és továbbképzés lehetőségeivel foglalkozott. A munkahelyi légkör javí­tásával, a pályakezdő fiatalok beilleszkedésének segítésével kapcsolatban is elmondták észrevételeiket a küldöttek. A szociálpolitikai kérdések kö­zött első helyen szerepelt is­mételten a lakáskérdés, azzal együtt, hogy elismerték a vál­lalatok anyagi támogatását és az elosztásnál a fiatalok rész­arányának növekedését. Többet foglalkoztak az idei fórumokon a kulturális­ és sportolási lehetőségek foko­zottabb kihasználásával, a munkásszállókon élő fiatalok helyzetével. A gyermekintézmények fej­lesztésével, az üdülés kérdé­seivel, a kedvezményekkel kapcsolatban kevesebb észre­vétel érkezett. Jó tapasztalat volt, hogy több helyen a tanácskozások­ra meghívást kaptak a gyes­en lévő kismamák, a katonai szolgálatot teljesítő fiatalok, illetve a vállalattal szerződés­ben álló felsőfokú tanulmá­nyokat folytatók, és a szak­munkástanulók képviselői. Hozzászólásaikban elismeréssel szóltak a vállalatok gondosko­dásáról irányukban. Sokan tették szóvá a fiatalok közéleti tevé­kenységben való részvéte­lét, valamint a körükben végzett eszmei, politikai nevelőmun­kát. A kérdések, észrevételek túlnyomó többségére a veze­tők helyben adtak választ, amennyiben nem, ígéretet tet­tek, hogy az előírásoknak megfelelően írásban teszik azt meg. A tapasztalatok alapján el­mondhatjuk, hogy a társadal­mi szerveknek, így a szak­­szervezeti szerveknek, ifjúsági bizottságoknak hatékonyabb együttműködésre van szük­ségük ahhoz, hogy a parla­menteken meghatározott fel­adatokat végre tudják hajta­ni. Antal Júlia ifjúsági felelős Elnökségünk napirendjén A középirányító szervek munkájának tapasztalatai Szakszervezetünk elnöksége XXII. kongresszusunk határo­zatainak időarányos értékelésé­vel párhuzamosan megviszgál­­ta a középirányító jogkörrel rendelkező szakszervezeti szer­vek működését. A tapasztalatok összegezését követően, a decemberi testületi ülés megállapította, hogy a szakszervezeti szervek közép­szervi keretek között kellő ru­galmassággal biztosítani tud­ják, hogy a szakszervezeti munka színvonala folyamatosan javuljon. Biztosított annak a szerveze­ti és működési feltétele, hogy az összedolgozókat érintő kér­désekben a szakszervezeti jogo­kat választott testületek gyako­rolják. A középirányító szervek há­roméves munkájának tapaszta­latai — a meglevő ellentmon­dások mellett — bizonyítják, hogy a gazdaságirányítás jelen­legi rendszerében a trösztök és több gyáregységes vállalatok esetében a középszervi irányí­tás a fejlettebb vezetési mód­szer. A középszervi irányítás job­ban szolgálja a tröszti, nagy­vállalati érdek összehangolását és érvényesítését. Biztosítható, hogy a gazdasági és politikai szervezetek minden lényeges kérdésben azon a szinten dönt­senek, ahol a legtöbb informá­ció áll rendelkezésre. Fokozatosan, a körülmények­hez igazítva kell a középirányí­tó jogkörrel rendelkező szak­­szervezeti szerveink munkáját továbbfejleszteni. A jövőben arra szükséges összpontosítani a középszervek figyelmét, hogy a helyszínen segítsék a hozzá­juk tartozó egységeknél a szakszervezeti munkát. A személyi és tárgyi feltéte­lek fokozatos megteremtésével csökkenteni kell a párhuzamos tevékenységeket. Az elnökség úgy döntött, hogy a jövőben csak azon vál­lalatok szakszervezeti szervei működnek középirányító jog­körrel, amelyeknél az összes feltétel ezt indokolttá teszi. Azon vállalatok esetében, ahol a korábban biztosított közép­szervi jogkör zavarta a­­szak­­szervezeti szervek működését és párhuzamosságokat okozott, megszüntette a középszervi jogköröket. Mi tüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Drinóczy Lujza elvtársnőnek, a Kozme­tikai és Háztartásvegyipari Vállalat tszt-titkárának, több évtizedes eredményes mozgal­mi tevékenységének elismeré­seként, a Munka Érdemrend Arany fokozatát adományozta. Kitüntetéséhez gratulálunk és további munkájához jó egészséget kívánunk. Központi vezetőségünk —az elnökség előterjesztése alap­ján — megtárgyalta és jóvá­hagyta az alapszervek, vala­mint a központ 1979. évi pénz­ügyi terveit, költségvetését. A jövő évi pénzügyi tervek tartalmukban a vezető szer­vek ötéves munkaprogramjá­ból az 1979. évre meghatáro­zott feladatokra épülnek. El­készítésüket segítették az év folyamán megtartott beszá­moló taggyűlések, együttes ülések megállapításai, a tag­ság észrevételinek, javaslatai­nak figyelembe vétele. A költségvetésekben alapve­tően tükröződik egyrészt a tagságról való fokozottabb gondoskodásra való törekvés, másrészt a megfontolt, taka­rékos gazdálkodás, a közössé­­gi vagyon kezeléséért való fe­lelősség érzete. Az 1979. évi alapszervi és központi költ­ségvetések tervezésének és a jövő évi gazdálkodásnak rea­litását biztosítja, hogy a be­vételeket az időben elvégzett tagdíjbesorolások alapján irá­nyozták elő. A besorolások alapjául szol­­gáló átlagkeresetek megállapí­tásának módszere már több év óta nem változott. Ez a körülmény a besorolási mun­kákat gyorsabbá, pontosabbá tette. A szakszervezeti bizottságok költségvetéseikben a szerve­zettség és tagdíjfizetési kész­ség fokozatos, egyenletes fej­lődését tervezik. Elnökségünk határozata nyomán változatla­­nul, gondosan foglalkoznak a szervezettség, a tagdíj­fizetés javításával, illetőleg a már elért szint megtartásával. A szervezettséget 1979 vé­gére a jelenlegi 95,3%-ról 96,4%-ra, a tagdíjfizetési kész­séget — a tagdíjhátralékok fokozatos felszámolásával — 95,5%-ról 96,3%-ra kívánják emelni. A szakszervezeti bizottságok a helyi feladatok megvalósí­tásához — elnökségünk 1976. szeptember 1. határozatának megfelelően — a tagdíjbevétel 45%-át tarthatják vissza. Ezenkívül még tartalékalap­jukból is jelentős összeget kí­vánnak felhasználni, így a tagdíjbevétel növekedésével együttesen az előző éveknél magasabb összeg áll majd a helyi szakszervezeti szervek rendelkezésére. A szakszervezeti bizottságok a tervezésnél a megfontolt, takarékos gazdálkodásra, a tagság jogos és indokolt igé­nyeinek mind magasabb ki­­elégítésére törekedtek. Az alapszervek a befolyt tagdíjból több mint 8 millió forintot terveznek felhasznál­ni a jövő évben szociális, kul­turális, sportcélokra, a szak­szervezeti könyvtárak fejlesz­tésére 4%-kal, ismeretterjesz­tésre, oktatásra 21%-kal, mű­velődési házak munkájának támogatására 30%-kal, szak­körök, művészeti csoportok segítésére 20%-kal, tömeg- és szakosztálysport fejlesztésére 25%-kal többet kívánnak jut­tatni, mint az előző évben. A szakszervezeti tagdíjból folyósítandó segélyekre a költ­ségvetések szerint 10 millió forint felhasználását tervezik, 2,3%-kal többet, mint az elő­ző évben. A segélyekre tervezett ösz­szeg a tervezett tagdíj­­bevétel, ifi, 4%-t, így az alapszervek többsége végrehajtotta elnökségünk ha­tározatát, a 1676-os arány ki­alakítására vonatkozóan. A tagdíjköltségvetésből biz­­tosított szociális segély ter­vezett átlag összege — 488.— Ft — változatlanul igen ala­csonynak értékelhető, még mindig a segélyek elaprózását mutatja. A központi vezetőség appa­rátusa költségvetéséből — te­hát a központhoz befolyó tag­díj 53%-ából — 4 813 500 fo­rint — különböző céltámoga­tást kapnak vissza az alap­szervek. Ennek keretében ki­emelkedő színvonalon dolgo­zó művészegyütteseket, könyv­tárakat, kultúrintézményeket támogatunk, kulturális bemu­­tatókat és kiállításokat szer­vezünk. Anyagilag hozzájáru­lunk a vegyipari dolgozók és gyermekeinek üdültetési költ­ségeihez. Országos sportren­dezvényeket, területi és ipar­ági sportnapokat tartunk, tá­mogatjuk a természetjárást, az üzemi sportot és a ki­emelt szakosztályokat. A központi vezetőség to­vábbra is elsőrendű feladatá­nak tekinti, hogy a tagság és a szakszervezeti vezetőségek közötti kapcsolatok a mozgal­mi, politikai és érdekvédelmi feladatok magasabb szintű el­látásával tovább fejlődjenek, s ezáltal biztosítsák a szerve­zettség és tagdíjfizetési kész­ségben elért kedvező arányok megtartását, az állagtól elma­radó alapszervek esetében pe­dig a magasabb szervezettségi szintek és a jobb tagdíjmorál elérését. Továbbra is folyamatos szervező munka szükséges a segélyezésben kialakult régi szemlélet megváltoztatására. A rendkívüli segélyigények­ gondosabb felülvizsgálatával el kell érni, hogy a legjobban rászorultak részesüljenek se­gélyben. Fontos feladat a rendkívüli segélyek egy főre számított átlagának növelése. A szakszervezeti pénzeszkö­zök f­elhasználása során az ed­digieknél­ még fokozottabb takaré­kosság érvényesüljön, elsősorban az értekeztetők, a rendezvények, a nemzetközi munka, valamint az ügyviteli és adminisztrációs költségek­nél. A költségvetésekben vállalt feladatok, a tagszervező és a tagdíjmunkával összefüggő magas követelmények teljesí­tése a bizalmiaktól, az akti­vistáktól és a vezető testüle­tektől folyamatos szervező, agitációs nevelő és ellenőrző tevékenységet követel meg. Biztosítsák a pénzügyi munka nyilvánosságát, rend­szeresen és részletesen ismer­tessék a tagsággal a tagdíjak és a vállalati szociális, kultu­rális alapok felhasználását. A központi vezetőség felké­ri a számvizsgáló bizottságo­kat, hogy rendszeres ellenőr­zéseikkel segítsék a szakszer­vezeti szervek pénzügyi tevé­kenységét. Jövőre tervezzük AZ ÉV VÉGE a számvetések és a feladatmeghatározások időszaka. Ezt tettük akkor is, amikor vezető testületeink iránymutatása alapján az ifjú­sági­ és nőbizottság kiemelt feladatait vettük számba az el­következő időszakra. Az ifjúsági munkánk lénye­ges eleme volt 1978. évben az ifjúsági parlamentek előkészí­tésében, megrendezésében való részvételünk. A december 15-ig megtartott fórumok tapasztala­tainak összegezése, az ott el­hangzott észrevételek hasznosí­tása képezi alapját a jövő évi munkánknak. Ifjúsági bizottságunk segíti és figyelemmel kíséri az 1979-ben is módosításra kerülő kollektív szerződések és szociálpolitikai tervek előkészítését, hogy az if­júsági fórumokon elhangzott reális javaslatok is helyet kap­janak. Az év eleje a mozgalmi szer­vek neszéről mindig zsúfolt programokban. Ezek közé tar­tozik a gazdasági vezetés által meghirdetett Alkotó Ifjúság pályázaton való részvételre a fiatalok mozgósítása. Tervezzük a KISZ KB akcióprogramjá­ban, valamint a miniszteri ér­tekezlet anyagában szereplő „Ki minek szakértője” vetélke­dő sikeres lebonyolítását, és an­nak segítését­. KIEMELT FELADATUNK mindkét bizottságunk részéről a Nemzetközi Gyermekév prog­ramjaihoz való kapcsolódás, valamint a vállalatok szakszer­vezeti szerveinek ezirányú te­vékenységének támogatása. Továbbra is munkánk hom­lokterébe helyezzük a szak­munkástanulókkal, valamint a pályakezdő fiatalok szakembe­rekkel történő foglalkozást, an­nak segítését. Nem feledkezhetünk el a fiatalok eszmei-politikai ne­velésével kapcsolatos tenni­valóinkról, illetve a fiatalok körében végzendő művelődés­­politikával összefüggő szak­­szervezeti feladatok figyelem­mel kíséréséről sem. A szé­les körű tapasztalatcsere, va­lamint a feladatok összehan­golása érdekében az ifjúsági és nőfelelős aktíváinkat fel­készítjük. Foglalkozni kívá­nunk a tanuló fiatalok szor­galmi időben végzett munká­jának eddigi tapasztalataival, elsősorban a biztonságtechni­kai előírások oldaláról. Foly­tatjuk — a jól bevált gyakor­latnak megfelelően — az Ifjú­sági Törvény végrehajtásának ellenőrzését a NIM ifjúsági bizottságával, és a KISZ KB- val közösen. NŐBIZOTTSÁGUNK mun­­katervében kiemelt helyet kap még a gyermekintézmények fejlesztési ütemének gyorsítá­sával kapcsolatos felmérés. Munkánkat e területen meg­határozza vezető testületünk 1978. június 9-i ülésének hatá­rozata. Különös figyelmet kí­vánunk fordítani a gyes le­járta után munkába álló kis­mamák helyzetére, az szb-k ez irányú tevékenységére. To­vábbra is szorgalmazzuk a nődolgozók képzésben való na­gyobb arányú részvételét az erre irányuló szemléletfor­málást. Elenőrizzük a nő­dolgozók bérezésének alakulá­sát, különös tekintettel a ka­tegóriákon belül történő elhe­lyezkedésre, besorolásra. Nagy figyelmet fordítunk a nyugdíj előtt álló nődolgozók gondjaival való törődésre. Szorgalmazzuk az arra alkal­mas, felkészült nők vezetői munkakörbe történő helyezé­sét, illetve nagyobb arányú bevonásukat a szakszervezeti vezető testületekbe. AZ EDDIG FELSOROLT tennivalóink fő vonalaiban tartalmazzák csak munkánkat. Végrehajtásukhoz kölcsö­nös támogatásra, segítségre, fokozottabb együttműködés­re van szükség a VDSZ bi­zottságai, illetve a vállalatok hasonló bizottságai részéről. VDSZ ifjúsági és nőbizottsága Húsz évről 100 sorban E­gy főbizalmi portréja — Szívesen emlékszem az elmúlt 20 évre — mondja Ma­­rossy Gyula, a Budapesti Ve­gyiművek Tr­elin üzeme fő­bizalmija. Hiszen akkor még csak 17 éves voltam. Elődünk, az akkori Hungária Vegyimű­vek volt első munkahelyem. — Mint betanított munkás kezdtem dolgozni, az épület­karbantartóknál, festő beosz­tásban. Feladatunk volt az üzemek csővezetékeinek kor­rózió elleni védelme. Magya­rul, csövek, készülékek lefes­­tése. Az üzemben abban az időben nem valami ideális munkakörülmények között dolgoztunk. Ezért akkor úgy gondoltam, hogy nem sok időt fogok eltölteni a vállalatnál. — Hogy mégis miért ma­radtam? A vezetőim és mun­katársaim embersége, segítő­­készsége megszerettette ve­lem az egész gyárat. — A helyi ifjúsági mozgal­mi életbe is hamar bekapcso­lódtam. A KISZ-alapszerve­­zetben agitációs és propagan­da felelősnek választottak. Funkciómhoz tartozott a fia­talok gazdasági és társadalmi munkára való mozgósítása. Ahogy vissza­em­lékszem, lel­kesen vettünk részt pl. a Vá­ci Cementgyár és a Lágymá­nyos építkezéseinél. Rövid idő alatt már ezer szál és a kö­zös munka élménye kötött munkatársaimhoz, a vállalat­hoz. 1962-ben ismertem meg a feleségem. 1963-ban megháza­­sodtam és 1964-ben kisfiúnk született. Ez az esemény to­vábbi értelmet és ambíciót adott a munkámhoz, életem­hez. — Aránylag fiatalon, 1965- ben bizalminak, majd 1970- ben főbizalminak választottak munkatársaim. Nem szeretnék dicsekvőnek látszani, de üze­münkben mindenki szervezett dolgozó és tagdíjlemaradás nincs. Ez válasz lehet arra a kérdésre, hogy a megnöveke­dett bizalmi jog- és hatáskör óta hogyan értékeli a tagság munkámat, s egyben a válla­lattól folyó szakszervezeti munkát is. — Életem jelentős esemé­nye volt, amikor 1966-ban fel­vettek a pártba. Akkor érez­tem, hogy többet kell adnom, mint eddig és ehhez képezni kell magam. 1968-ban élve a lehetőséggel, vegyipari szak­munkásvizsgát tettem. Ezzel egy régi vágyam teljesült Reaktorkezelő lettem. Ez olyan első ember a műszak­ban. Szeretem, amit csinálok, vagyis a munkámmat. A mun­kám elismeréséül, a vállalat „Kiváló dolgozó” kitüntetés­ben részesített. — 1977-ben a munkásőrség­nél végzett tevékenységemért a „Szocialista­ Hazáért Érdem­érem kitüntetést kaptam. és Még el szeretném mon­dani, hogy üzemünk, amely nem nagy létszámú, csak 30 fő, szocialista brigádban dol­gozik. A vállalatunk fennál­lásának 100 éves évfordulójá­ra sikerült, elnyerni a „Vál­lalat kiváló brigádja*’ címet, amire nagyon büszkék va­gyunk. — A tudásomhoz mérten igyekszem mint főbizalmi és brigádtag a jövőben is hoz­zájárulni ahhoz, hogy brigá­dunk további sikereket érjen el. Marossy Gyula elvtárs munkájához további sikereket és jó egészséget kívánunk! Stenger László az szb szervező titkára Újítók figyelmébe Felhívjuk a szocialista bri­gádok és az egyéni újítók, il­letve kollektívák figyelmét, hogy az 1978—79—80-ra meg­hirdetett újítási és találmányi pályázat első évi beküldési határideje 1979. január 31. A Nehézipari Minisztérium és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete által közösen meghirdetett pályázat feltéte­lei a Vegyipari Dolgozó 1978. januári számában jelentek meg. VEGYIPARI DOLGOZÓ .

Next