Vegyipari Dolgozó, 1981 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Dr. Simon Pál beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) Intézkedések a tervezés szerves részét képezik. A szabályozórendszer jóléti, kulturális alap képzését tette lehetővé. A pénzeszközökkel való gazdálkodás is új feladatokat kapott ezen a területen, mivel a szociálpolitikai tervekben megfogalmazott célkitűzések megvalósulása feltételezi az eredményes gazdálkodást. A tárca vállalatainál a biztonságtechnika helyzetét is jellemző műszaki színvonal az elmúlt időszakban jelentősen növekedett. A korszerű gépek, berendezések termelésbe állítása azonban új veszélyforrásokat is jelent. Fel szeretném hívni a munkavédelmi szervezetek figyelmét arra, hogy elméleti és gyakorlati képzéssel fokozott gondot fordítsanak ezen veszélyforrások kiküszöbölésére. A baleset- és munkavédelemmel kapcsolatban nem engedhetünk meg semmilyen meggondolás alapján lazításokat. Bár ez évben a baleseti helyzet kedvezőbben alakult a múlt évinél, a halálos balesetek száma 25-ről 3-ra csökkent. A továbbiakban is elsőrendű fontosságúnak tartom az életvédelmi tevékenységet. A munkavédelmi tevékenységgel kapcsolatos új szabályozórendszer eredményes bevezetésének biztosítéka a vegyipari vállalatoknál az, hogy a munkavédelmi vezetők 54 százaléTisztelt Központi Vezetőség! Egyetértünk a Simon elvtárs által mondottakkal, amelyeket agazdálkodással a szociálpolitikával és a biztonságtechnikával kapcsolatban előadói beszédében megjelölt. Az 1981. évi tervezési irányelveket és a tervvel kapcsolatos szakszervezeti állásfoglalást elnökségünk december 3-án behatóan elemezte,, megvitatta és véleményét e szóbeli kiegészítéssel együtt ajánlja a tisztelt központi vezetőség elé vitára bocsátani. A központi vezetőségi ülés célja, hogy állást foglaljon a vállalatok 1981. évi összesítő tervirányelvei, előirányzatai mellett és meghatározza a szakszervezeti szervek számára az 1981-es évben a gazdaságépítő munka feladatait. Az elnökség egyetértett abban, hogy az irányelvekben megfogalmazott feladatok a népgazdasági tervvel összhangban vannak, mert biztosítják a folyamatos termelést, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, amek a felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkezik. Az elmúlt években bekövetkezett sajnálatos robbanóipari baleseteket követően bevezettük a vállalati igazgatók miniszterhelyetteseknél történő beszámoltatását is. A balesetmentes termelés feltétele a megfelelő műszaki színvonalú, biztonságos üzemekben a technológiai fegyelem betartása. A tárca munkavédelmi területen elért eredményeiben része van a VDSZ illetékes munkatársainak és ezért köszönetemet fejezem ki e helyen is. Az 1981. évi terv a VI. ötéves terv megalapozott indítását célozza. A központi vezetőségi ülés résztvevői az előterjesztésből láthatják, hogy a terv relyét a vegyiparnak teljesíteni kell; segítik és ösztönzik a termelés hatékonyságát és a nemzetközi versenyképesség fokozását ; hangsúlyozzák az anyag- és energiatakarékosság fontosságát; biztosíthatják a termelés és hatékonyság függvényében a bérjövedelem 4 százalékos növekedését. Ennek megalapozottságáról később még szólni fogok; szinten tartható (ha a tervszámok megvalósulnak) a szociális ellátottság; a biztonságos munkavégzés követelményeit kielégítik és a munkakörülmények javítására is lehetőséget adnak. Részvétel a tervezésben Az elnökség ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a tervek kialakításában való részvételt, a tervcélok megvalósítását szakszervezetünk, szakszervezeti bizottságaink éppen úgy, mint eddig, kiemelt feladatként kezeljék. Kongresszusi határozatainkkal összhangban gazdaságépítő tevékenységünkben a kiemelt feladatok között szeretnénk kasan számol azzal, hogy a gazdálkodás extenzív tényezői kimerültek, az intenzivitás fokozásában azonban még jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Ehhez természetesen összehangolt, céltudatos munkára van szükség, s e munkában mind a vállalati önállóság növelése, mind az iparirányítás korszerűsítésében jelentkező eszközök igénybevétele nagy fontosságú. Az állami és a vállalati élet minden szintjén a célkitűzések pontos megfogalmazására, a végrehajtás anyagi eszközeinek és emberi tényezőinek maximális mozgósítására van szükség. Az iparirányítás korszerűsítése tovább növeli a vállalatok önállóságát és felelősségét. Ezt a szakszervezeti munka sajátos eszközeivel lényegesen befolyásolhatja a mozgalom minden egyes résztvevője. Növekszik a felelősség a szakszervezeti munka minden szintjén is. Kérem a központi vezetőséget, hogy az újonnan alakuló Ipari Minisztériumnak legalább olyan hatékony segítséget nyújtson feladatainak ellátásához, mint amilyet a Nehézipari Minisztérium egész fennállása alatt állandóan kapott. Ezért a segítségért külön köszönetet mondok mind a központi vezetőségnek, mind a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete nagy családjába tartozó összes dolgozónak. Köszönöm figyelmüket, ráirányítani a figyelmet néhány olyan kérdésre, amelyek véleményünk szerint az eddig elért eredményekre, kezdeményezésekre alapozva, tovább javíthatják a szakszervezeti szervező munkát, a tervezés demokratizmusát,, a vállalati gazdasági tevékenység eredményességét. A tervkészítés munkálataiban, a tervcélok kialakításában a szakszervezeti bizottságok érvényesítsék a hatékony gazdálkodás célkitűzéseit és legyenek figyelemmel a népgazdasági elvárások biztosítására, ahogyan a vállalati kollektíva teherbíró képességére is. Ne fogadjanak el olyan terveket, amelyek nem tartalmazzák világosan az elérendő célokat és a dolgozók, a tagság jövedelmi, szociális stb. viszonyait. Nemcsak elvben, hanem gyakorlatban is érvényesíteni kell, hogy a bizalmi testület kutassa a még homályos vállalati tervet és átdolgozásra javasolja. Egy ilyen álláspontnak is van mozgósító hatása a vezetésre, a tennivalókban pedig a beosztottak körében is. Azt is mondjuk, hogy amikor a tervelőirányzatok tartalmazzák mindazokat a célkitűzéseket, amelyekre szükség van és tudja mindenki, hogy nagy erőfeszítések árán ugyan, de az abban foglaltakat meg lehet valósítani, akkor bátor politikai állásfoglalásra van szükség, hogy a szakszervezeti testületek elfogadtassák és szervezzék a dolgozókat a hatékony munkára. Rugalmas vállalásokat A gazdaságpolitikai feladatok megvalósítása során a jövőben sem nélkülözhető a vállalati kollektívák cselekvőkészsége, a szocialista munkaverseny-mozgalom. A munkaverseny szervezésében előbbre lépni csak úgy tudunk, ha az a tartalékok feltárására irányul és rugalmasan alkalmazkodik a változó körülményekhez. Az MSZMP XII. kongresszusának és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kezdeményezett verseny során tapasztalt jó kezdeményezéseket tovább kell alkalmazni, támogatni kell elsősorban a szocialista brigádmozgalmat. Használjuk fel a kitüntetések átadását a kongresszusi verseny kezdeményezéseinek továbbvitelére. A gazdasági vezetőkkel szemben igényként kell támasztani a vállalásokhoz szükséges közérthető ajánlások kidolgozását, a vállalások zsűrizését és a végrehajtáshoz szükséges feltételek biztosítását. Meg kell szervezni a vállalások rendszeres felülvizsgálatát és az indokolt korrekciókat ugyancsak zsűrizés útján, el kell végezni. (Nitrokémia Ipartelepek, Borsodi Vegyi Kombinát, Bakonyi Bauxit, VEGYÉPSZER.) Keretszerű vállalások bevezetését is kipróbált lehetőségként ajánljuk a verseny rugalmasságának megvalósítására. (TAURUS stb.) Rugalmas vállalások voltak: Kőbányai Gyógyszer, Északmagyarországi Vegyiművek, Tiszai Vegyi Kombinát. Mennyiségi vállalásra is lehet, illetve kell javaslatokat tenni, természetesen csak ott, ahol a termék értékesítésére a feltételek adottak és főként dollárexportunkat és szocialista exportunkat javítja. Nagy szükségét látjuk az anyag- és energiatakarékosságra történő vállalásoknak. Csökkenteni kell a versennyel kapcsolatos adminisztrációt. Kongresszusunk a munkaverseny szervezésében tapasztalt kezdeményezéseket jónak ítélte meg, azonban szót kell ejtenünk arról, hogy a vállalások zsűrizése és az előbb említett keretszerű vállalások, illetve a vállalások rugalmasságára, célszerűségére és konkrétságára való törekvések, módszerek nem terjedtek el vállalatainknál a kívánt mértékben, pedig azt szeretnénk, hogy azok mihamarabb általánossá váljanak. Tekintettel arra, hogy az állami nagyberuházások helyett a jövőben a vállalati beruházások, gyorsan megtérülő fejlesztések és rekonstrukciók kerülnek előtérbe, felhívjuk a szakszervezeti bizottságok figyelmét, hogy főképpen azokat támogassák, amelyek a külgazdasági hatékonyságot javítják, vagy importkiváltást céloznak és messzemenő takarékosságot biztosítanak anyag- és energiafelhasználás tekintetében. Az elhatározott döntések megvalósítása, hogy rá kell ezekre a területekre is irányítani a munka verseny-vállalások szervezését. Segíteni szükséges a termékszerkezet változtatását, korszerűsítését célzó intézkedéseket, hogy azok minél gyorsabban, valósuljanak meg. A mítszáiak, közgazdászok bevonásával Ezekhez véleményünk szerint olyan minőségi munkára van szükség, amelyekhez célszerű megnyerni a műszaki, gazdasági szakemberek segítőkészségétnemcsak véleményezésre, hanem olyan kezdeményezésekre, amelyek segítik a szakszervezeti testületeket a legjobb döntések meghozatalára. Ezen túlmenően munkálkodni kell a vállalati szakszervezeti bizottságoknak a gazdasági vezetőkkel közösen azon, hogy olyan legyen a légkör a vállalatoknál, amelyben jobban mozgósítani lehet a műszaki-közgazdász értelmiséget a vállalati tervcélok kialakításában való részvételre, a beruházások, műszaki fejlesztések, rekonstrukciók, importkiváltás, anyag- és energiatakarékossági elképzelések, jobb műszaki megoldások kidolgozására. Mind jobban be kell vonni őket a munkaverseny-mozgalomba, hogy itt is adjanak javaslatokat a jobb műszaki, gazdasági megoldásokra, a tartalékok feltárására és a munkaverseny-mozgalom megújításában vállaljanak nagyobb szerepet. Úgy gondoljuk, hogy sikerre vezetne a műszakiak, közgazdászok körében és mozgósításában, ha tevékenységüket az eddigieknél jobban elismernék politikai, , erkölcsi, szakmai és tegyük hozzá, anyagi téren. Nagyobb figyelemmel az ilyen légkört is meg lehet teremteni. Az anyag tartalmazza, hogy a vállalások értékelése néha késve, „kipipálással” történt és kevés eredményt értünk el az anyagi elismerés — prémium, jutalom — és a munkaverseny összhangjában. Az a kérésünk, hogy a szakszervezeti bizottságok és a vállalati vezetők teremtsék meg a feltételeket ahhoz, hogy a vállalások teljesítése után azonnal történjen meg az értékelés és az elismerés a nagyobb húzóerő érdekében. Javasoljuk azt, hogy a termelésirányítók feladatköréhez legyen kapcsolva a vállalások munkahelyekre, munkakörre történő irányítása és a zsűrizésben való részvétel. A bérfejlesztés lehetőségei A szocialista brigádok, brigádvezetők kezdeményezéseikkel segítsék a zsűrizést és a saját munkaterületükre lebontott feladatok végrehajtásában legyenek igényesek és következetesek. Segítsék a jó módszerek, kezdeményezések elterjesztését. Az irányelvekben a vegyipar 4 százalékos termelésnövekedésével számolunk 1931-ben. A termelékenységet a vegyiparban a népgazdasági terv által az iparra meghatározott 4,5 százaléknál nagyobb mértékben kell növelni, 1,5 százalékos létszámcsökkenés mellett. Ezen belül egyes ágazatok termelésnövekedése jóval nagyobb. E feltételek felhívják a figyelmet az okosabb, célszerűbb létszám-gazdálkodásra és a munkafegyelem minden területen történő megerősítésére. Ismereteink szerint a gazdasági szabályozók változtatását 1981-ben nem tervezi a kormány. A bér- és keresetszabályozási rendszer 1981-re vonatkozó szabályozása a bérek alakulásának a tervezett keretek között tartását célozza. A bér- és keresetszabályozási rendszer általános mértékei (a bérszorzó, a bértömeg, illetve bérszínvonal-emelés mértékének lehetőségei) nem változnak és a létszámcsökkentésből eredő bérmegtakarítást a vállalatok ezentúl 3 százalékos bérszínvonalemelésre használhatják fel. 1981-ben életbe lép az a szabály, hogy a következő (pl. 1982) év béremelési lehetőségei terhére 2 százalékos bérszínvonalemelést előre lehet hozni, ha egyébként eleget tud tenni a vállalat a mérsékelt bérfizetési kötelezettségének. Ezt a megoldást nem javasoljuk. Az alapelvek nem változnak, a módosítás azokat a vállalatokat érinti, amelyek 1980-ban vagy a megelőző években tartalékoltak. Abból csak kb. harmadrésze kerülhet felhasználásra, azaz 15 százalékig lehet az évi bérfejlesztés figyelembevételével tartalékot átvinni a következő évekre. 1980- ban 1 százalékot lehetett tartalékból felhasználni. 1981-től az évi bérfejlesztésen túl 3 százalékos bérszínvonal-emelés valósítható meg az így képzett tartalékból. Ez a módosítás növeli a vállalatok bérpolitizálási lehetőségeit. Azt feltétlenül megkívánjuk, hogy a vállalatok dolgozzák ki bérpolitikai koncepcióikat a tervekkel összhangban. A vegyiparban az átlagos bérfejlesztési lehetőség 4 százalék, amely a bérfejlesztési mutató tervezett növekedésétől, a hatékonysági javulástól és a felhasználható bértartalékoktól függően 2— 9 százalék között szóródhat. Itt megjegyzem, hogy ez csak a tervszámok teljesítése esetén valósulhat meg. Megalapozottsága a tervek függvénye. Molnár Károly tájékoztatója 2 VEGYIPARI DOLGOZÓ A végzett munka szerint Egyetértünk az irányelvekben foglaltakkal, hogy az elvégzett munka szerinti bérezés differenciáltabb elvei következetesen érvényesüljenek. Azzal is egyetérthetünk, hogy alapbérben kell kifejezésre juttatni a szakképzettség és a munkakör szerinti különbségeket. A mozgóbér pedig a hatékonyabb munkát ösztönözze a munkakörökön belül, az egyes emberek által nyújtott teljesítmény differenciálásának anyagi eszköze legyen. A szakszervezeti bizottságok törekedjenek arra, hogy a tervben elfogadott bérfejlesztés alapbérre szánt összegét az év elején adják ki, a mozgóbért ne spórolják össze, hogy szűnjön meg (ami az idén is előfordult) az év végi maradék érdem nélküli ki(Folytatás a 3. oldalon.)