Vegyipari Dolgozó, 1983 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

(Folytatás az 1■ oldalról) t annak végrehajtását a súlyponti kérdésekre irányuló gazdaságszervezési intézkedésekkel kell elősegíteni. Ezt követően a miniszterhelyettes felhívta a figyelmet az MSZMP KB 1982. december 1-i üléséről kiadott közleményére, amely jövő évi feladatainkat is az ezek teljesítése esetén elérhető gazdasági-társadalmi előrehaladásunk lehetőségeit taglalja. Ezt kell alapul vennünk — a jövő évi feladataink meghatározásánál. Alapvetőnek tekinthető az a megállapítás — idézte — hogy: „Céljaink elérése megköveteli a termelés hatékonyságának az eddigieknél erőteljesebb növelését, a műszaki fejlesztés gyorsítását, a költséggazdálkodás javítását, az export fokozását, összetételének átalakítását, az alacsony hatékonyságú és a nem gazdaságos termelés visszaszorítását. Népgazdasági érdek a behozatal gazdaságos helyettesítése,, az importigények mérséklése, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás, valamint a készletgazdálkodás javítása. A termelés ott növekedjék dinamikusan, ahol ez a hatékonysági követelményekkel összhangban az egyensúlyi helyzet javítását szolgálja.” Mit kell tenni tehát az elkövetkezendő időszakban a népgazdasági célkitűzések valóra váltása érdekében? Mindenekelőtt kellően megalapozottá kell tenni a jövő évi vállalati terveket. Ez akkor tekinthető reálisnak, ha pontos információkra, józan realitásokra épít, és számításba veszi a kollektíva munkájában rejlő tartalékokat. Kiindulni ezen túlmenőleg a várható piaci keresletből, az árak prognózisából és az ezekből következő jövedelmezőségi viszonyok mérlegeléséből ajánlatos és érdemes. A jó vállalati tervnek tehát figyelembe kell venni a népgazdaság legfontosabb feladatait, és ennek ismeretében — a vállalati lehetőségek gondos vizsgálata alapján — kell kialakítania a maga stratégiáját. Mindezek szellemében a vegyiparban további exportlehetőségeket kell feltárni a gyógyszeralapanyagok, műtrágyák, növényvédő szerek és a PVC-por értékesíthetősége érdekében. Kiemelt feladat az energiatakarékosság, különösen a folyékony szénhidrogének vonatkozásában. Tovább kell fejleszteni a vállalatok közötti együttműködést a jelenlegi és még a jövőben is várható importanyagellátatlanság részbeni enyhítése érdekében. Ami pedig az egyes szakágazatok feladatait illetti, a műanyag-feldolgozás területén folytatni kell a polipropilén élelmiszer-ipari csomgátási célokra való elterjesztését, a polisztirol és más importanyagok minél teljesebb kiváltása érdekében (TVK, HMV). Vizsgálni kell az egészségügyi területeken alkalmazható műanyagok gyártásának további lehetőségét. (BVK, TVK). A vegyipar 1982. évi várható eredményei, a számok azt mutatják, hogy a vegyipari vállalatok tisztes eredményt produkáltak annak ellenére, hogy a vegyipar termelése valamelyest elmaradt a tervezettől, a külgazdasági egyensúly javításához erejéhez mérten hozzájárult, és ezt a közel 10 százalékos importmegtakarítás és 1,3 százalékos létszámcsökkenés tette hatékonyabbá. Az eredményekben a vegyipari dolgozók helyenként átlagon felüli tenni akarása és erőfeszítései tükröződnek. Vállalatainknál a lehetőségekhez mérten megvalósulnak az élet- és munkakörülményeket javító biztonságtechnikai, munkavédelmi, egészségügyi elképzelések. A gazdálkodás eredményei után várhatóan mintegy 6 százalékos béremelést realizálnak a vegyipari vállalatok. Ez azt mutatja, hogy a jövedelmezőség nem olyan mértékben csökkent, mint azt a szabályozóktól a vállalati vezetők féltették. Igaz, hogy sok tartalékot tártak fel. A tartalékok feltárásában sok helyütt a készleteket is bevették, ami arra figyelmeztet, hogy a készletösszetételekre vigyázni kell az 1983. évi indításnál. Elnökségünk javaslata alapján a központi vezetőség múlt Törekedni kell a műanyag csövek és idomok gyártásának bővítésére (HMV, BVK). A műszaki anyagok terén számos egymást helyettesítő típus van, ezért célszerű a tőkés import esetében a választékot szűkíteni és az egymást helyettesítő típusok közül az olcsóbbat behozatni, feldolgozni. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatnál a fentieken belül mindenekelőtt a tőkés exportot kell fokozni és a tőkés import csökkentésére kell további hathatós lépéseket tenni. Dicséretre méltóak a HMV ezen a téren elért eredményei 1982-ben. Ezeknek érdekeiben a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat esetében a tőkés piaci marketingtevékenységet kellmég tovább erősíteni és a termékválasztékot, valamint minőséget ezen piac igényeinek megfelelően alakítani. Rendkívül lényeges a BVK és a TVK együttműködése az ismert körülmények miatt szükségessé váló gázkéntelenítő berendezés létesítésében. Alapvető feladatunkat képezi az import-export szaldó további javítása, nemkülönben az államközi szerződések (így az Agrokémiai Szerződés) maradéktalan teljesítése. Tőkés import kiváltására nyújt lehetőséget a foszgéngyártás időben való üzembethelyezése. Hasonlóképpen kedvező hatást gyakorol a népgazdasági mérleg alakulására az ÉMV TNT-üzemének felépítése, valamint a nitrokémiai monokrólecetsav gyártásánakindítása. Megállapítható továbbá, hogy a növényvédő szer exportban bár növekedés tapasztalható, azonban ennek mértéke nem éri el a szükséges és elvárható mértéket. Ezen a téren javulást várunk annak egyidejű megállapításával, hogy a Kőbányai Gyógyszerárugyár és a BIOGÁL által elért jó eredmények mellett a Ciánomtól többet várunk. A Péti Nitrogénművek javuló tevékenységére számítunk a műszaki problémák bekövetkezésének kiküszöbölése terén. Szükség van ugyanakkor a furfurolgyártás kérdésének megnyugtató rendezésére. A MAT-nak a kedvezőtlen piaci helyzet ellenére is törekednie kell az 1982. évi nem rubelelszámolású export fenntartására és erőfeszítéseket kell tennie a devizaegyenleg romlásának megakadályozására. Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes beszéde végén kiemelte, h hogy további előrelépésünk jelenlegi kulcskérdése termelésünk és termelési szerkezetünk jövőbeni alakulása. Kérte a vállalati szakszervezeti funkcionáriusokat, hogy az előttünk lévő feladatok teljesítése érdekében mozgósítsák, a szervezett dolgozókat. Kísérjék figyelemmel a vállalati tervkészítés folyamatát, és a rendelkezésükre álló eszközökkel a dolgozók érdekeinek megfelelően befolyásolják a tervek végső kialakítását, s azok megvalósítását. év decemberében meghatározta azokat a kiemelt feladatokat, amelyekben a szakszervezeti bizottságok közreműködése érvényesült, és előbbre tudtak lépni a tervkészítési munkában. Az üzemi demokrácia gyakorlásában, amely a tervkészítéssel kapcsolatos, mind jobban meghonosodnak a rugalmasabb gazdálkodás elemei. Javult a bizalmiak és csoportjuk tájékoztatása. A munkahelyi tervek megvitatása a követelmények felerősödését, a számonkérést, egyben a dolgozók mind szélesebb körű megnyerését a tervcélok megvalósítására is. Az eredményekben benne van a szakszervezeti bizalmiak, a csoportok, az szb-k mozgósító munkája, a szocialista munkaverseny, az ösztönzők jó megválasztása, a kezdeményezések rugalmas alkalmazása. A központi vezetőségi ülésnek az a feladata, hogy ismerve az 1983. évi népgazdasági tervcélkitűzéseket, állást foglalva mellette, meghatározzuk a szakszervezeti munkában azokat a kiemelt feladatokat, amelyek a legjobban segítik a vegyipari vállalatoknál a népgazdasági elvárásokat. A vegyipari vállalatok tervcéljait figyelembe véve láthatjuk, hogy a vegyipar az úgynevezett húzó iparágak közé tartozik, ennélfogva az átlagos bérezési-jövedelmi, szociálpolitikai viszonyok elérhetők vállalatainknál. A tervezéssel kapcsolatos munkát kiemelten kezeljük, ezért a tervcélok kialakításában a szakszervezeti bizottságok érvényesítsék, hogy a vállalati tervek feltétlenül illeszkedjenek anépgazdasági célokhoz. Az egyes fejezetek készítésekor aktívákkal, bizalmiakkal, szakemberekkel és kreatív műszaki-közgazdasági emberekkel szervezzenek konzultációkat. Ez évben látható volt, hogy a tervkészítés idején sok tényező bizonytalansága miatt többször is változtatni kellett. Ez azt hisszük a jövő évben sem lesz másképp és továbbra is tarthatjuk, hogy változtatás esetén az szb politikai érzékére bízzuk, hogy mit tárgyal meg a bizalmi testület. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a testületek a magasabb igényeket támasztó tervek mellé álltak. Igaz, hogy a legtöbb helyen inkább a magasabb bér miatt, de már előfordult, hogy a bázisszemlélet kiiktatását célozva határozottan kiálltak (megkövetelték) a tartalékok feltárása mellett. Ennek nagyobb hatása volt a vezetésre, a tennivalókban a középvezetőkre és a beosztottakra is. A legfontosabbnak tartjuk, hogy a tervelőirányzatokat nyilvánosságra kell hozni. A dolgozók ismerjék meg, és számoljatnak azzal, hogy az abban foglaltakat nagy erőfeszítések árán ugyan, de meg lehet valósítani. A munkahelyi demokrácia fejlesztésére vonatkozó új MTI SZOT határozat alkalmazásával segítsük, hogy a demokratikus fórumokon politikusan világos, érthető módon terjesszék elő az 1983. évi feladatokat. Ezt követően a vállalati bérgazdálkodás tennivalóiról szólva elmondotta, hogy az új bérszabályozás még inkább lehetővé teszi az ösztönző bérezést, sére irányulvannak. Itt a jövedelmezőség és a létszámmegtakarítás a döntő, mert a megtakarított létszám bérének 30 százaléka felhasználható. Fontos, hogy a bérszabályozás hatásainak ismerete, értékelései után, de legalább az I. negyedév végéig csak akkor adjanak alapbéremelést, ha jelentős többletteljesítmény és főként dollárexport van mögötte, később is csak akkor, ha biztos vállalati eredmény várható. Az új bérszabályozásnak megfelelően szükség van tehát a belső érdekeltségi rendszer észszerűbb, korszerűbb kidolgozására. Szakszervezeti bizottságaink segítsék és támogassák az ilyen törekvéseket, de ugyanakkor kérjék a folyamatos munkavégzéshez a szükséges feltételek biztosítását. A vállalati bérpolitika, a jövedelmezőség és a teljesítmény növelése, a nagyobb exportot teljesítők részére adjon lehetőséget a többletkeretekre. A gazdaságpolitikai feladatok megvalósítása során nem nélkülözhető a vállalati kollektívák cselekvőkészsége, a szocialista versenymozgalom. Mindezek szükségessé teszik, hogy a gazdasági munka segítésére a mai követelményeiknek jobban megfelelő módon használjuk fel a szakszervezeti eszközöket. Kezdeményezzük, hogy kerüljenek felszínre a termelés hasznosságát, gazdaságosságát segítő mozgalmak. Segítsük és szervezzük azokat a kezdeményezéseket, amelyek gyorsan alkalmzakodnak a változó körülményekhez és felkeltik a dolgozók értékítéletét a minőségi, jövedelmező vállalások megtételére. Fontosnak tartjuk, hogy a munkaverseny-mozgalom az alábbi fő irányzatokban segítsen: — Az alapanyaggyártásban szorgalmazni kell a költségtakarékos technológiák alkalmazását, a termelés importigényességének csökkentését. — Többlettermelésre csak azoknál a termékeknél van szükség, amelyek értékesítése tőkés és szocialista exportunkat javítja. — A termékek minőségének javítására kell ösztönözni, így a nemzetközi és hazai piacon új értékesítési lehetőségeiket lehet teremteni. — Műszaki, szervezési intézkedésekkel, az új érdekeltségi viszonyok helyes megteremtésével nemcsak a termékek, hanem a munka minőségi színvonalának javítását is el kell érni. Segíteni kell az elhatározott termékszerkezet-váltást, a korszerűsítést célzó intézkedéseket, hogy azok minél gyorsabban valósuljanak meg. Rá kell irányítani a figyelmet az anyagtakarékosságra, a pazarlás megszüntetésére, az importanyagok felhasználásának csökkentésére, a hazai anyagokkal való kiváltására. Ismertetni kell a dolgozókkal a rájuk bízott gyártási anyagok egységárait és érdekeltté kell tenni őket a megtakarításban. — Minden gyártmánynál vizsgáljuk meg, hogy milyen mértékben lehet energiát és anyagot megtakarítani, majd a kollektívák vállaljanak felügyeletet az anyag- és energiamegtakarítás biztosítására. — A vegyiparban különösen fontosnak tartjuk, hogy a magasabb feldolgozottságú termékek gyártását szorgalmazzuk. A hulladék- és melléktermékek feldolgozására, amelyek a gyártás során keletkeznek, technológiákat kell kidolgozni, amelyek egyben a vegyipar környezetszennyeződését is csökkentik. A tartalékok feltárására, a munkaverseny-mozgalom megújításában való részvételre mozgósítsák a műszaki-közgazdasági értelmiséget, továbbá vegyék igénybe kezdeményező készségüket, ezzel is segítsék elő a szakszervezeti testületeket a legjobb döntések meghozatalára. A technológusoknak és a fejlesztési szakembereknek a tevékenységét a jövőben jobban el kell ismerni politikai, erkölcsi és anyagi téren. A munkaversenyben elért eredmények után a többet vállaló, szorgalmasabb, tehetségesebb embereknek a jól jövedelmező, eredményes munkáit jobban meg kell fizetni. Az újítások, találmányok gyors bevezetését, gyakorlati hasznosságának terjesztését is szorgalmazni kell. Az ezévi eredményeinket 1,3 százalékos létszámcsökkentés mellett értük el. A jövő évi terv is számol ezzel. A SZOT plénum, amikor az 1983. évi tervcélkitűzések mellett állást foglalt, akkor egyben azt is hangsúlyozta, hogy a teljes foglalkoztatás elvét fenn kell tartani, támogatva a hatékony foglalkoztatás gazdasági igényét. Felhívta a figyelmet, hogy keresni kell azokat a megoldásmódokat, amelyek egyszerre segítik a foglalkoztatást, hatékonyságot és a konfliktusok elkerülését. A vegyiparban a jövőben sem lesz szükség olyan nagyarányú létszámcsökkentésre, amelyeket elbocsátással kell megoldani. Nem kell ijesztgetni senkit sem, azonban felhívjuk a figyelmet, hogyha mégis gyáron belül a dolgozók nagyobb csoportját érinti ilyen intézkedés, akkor olyan megoldásokat kell választani az érdekeltek meghallgatásával — az üzemi szakszervezeti szervek egyetértése mellett —, hogy áthelyezésük konfliktusmentes, foglalkoztatásuk hatékony legyen. — 1983-ban — hangsúlyozta a titkár — a vegyiparban az átlagos szociálpolitikai, bérezési viszonyok elérhetők. Ezért kérjük a szakszervezeti bizottságokat, hogy a tervcélokra való politikai, szakmai segítéssel igyekezzenek megteremteni a forrásokat a dolgozók munkakörülményeinek a vállalati szociálpolitikai tervekben meghatározható fejlesztésére. Állásfoglalásunk az, hogy a munkások szociális helyzetének színvonalát fennkell tartani, a munkahelyi közérzet javítása érdekében átgondolt terveket kell készíteni. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a források szűkülnek. Ennek ellenére álláspontunk és elvárásunk — a dolgozók igényét ismerve és arra támaszkodva — az, hogy a fokozottan egészségre ártalmas helyek munkakörülményeinek javítására kell a pénzeszközöket összpontosítani. A munkavédelemre, a biztonságos munkavégzésre, az egészségügyre szánt összegeknél a közvetlen életveszély elhárítását szolgáló összeg nem lehet vita tárgya. Azt elő kell teremteni, vagy a munkát le kell állítani. Kitartunk a korábbi elhatározásnál, amely szerint a munkahelyek egészségügyi rosszabbodását sem engedhetjük meg. Ezt eddig tartani tudtuk, a jövőben is így látjuk helyesnek. Baleseti helyzetünk figyelmeztető romlását ismerve, a munkavédelmi tervekben azokra a helyekre tervezzenek több pénzt, amelyek biztosítják a balesetek jelentős csökkenését. Molnár Károly titkár végezetül hangsúlyozta, hogy a nehéz körülmények között, bonyolult és sok tekintetben új helyzetben kell hozzákezdenünk az 1983. évi tervek végrehajtásához. A népgazdasági terv készítésénél sikerült az összefüggő, átgondolt szakszervezeti igényeket megfogalmazni és érvényesíteni. Érdekképviseleti, politikai feladataink középpontjában továbbra is a gazdaságsegítő munka áll. A központi vezetőség apparátusát, a vállalati aktívákat továbbra is erre akarjuk ráhangolni. Ezt annak tudatában akarjuk végezni, hogy az érdekképviselet is legyen meg, s e munka tovább erősödjék. De tudjuk, hogy ennek alapját a gazdasági eredmények elősegítésével teremthetjük csak meg. Továbbra is tartjuk felfogásunkat, hogy a csökkenő létszám, az anyaghiány, a termékváltás során előálló helyzetben nagyobb figyelmet kell fordítani a dolgozók teherbíróképességére, és a munkásokkal való bánásmódban legyen meg a mozgalmi jelleg, a jogi, emberi tényezők összhangja. Molnár Károly beszéde 1983 feladatait tárgyalta csoportokban széles körben elterjedt, gyakorlattá vált. Ez segítette az aktivitást, a bizalmiakkal szemben támasztott Molnár Károly Vállalataink legnagyobbrészt a vállalati jövedelmezőségtől függő bérszabályozásban (amely a bérszínvonal növelé 2 VEGYIPARI DOLGOZÓ A tanácskozás vitája A szóbeli tájékoztatót követően megkezdődött a vita. Kelemen János, MOTIM: — Termékeink nagy részét, mintegy 60 százalékát exportra szállítjuk. Ez a helyzet alapvetően kihatással van az 1982. évi tevékenységünkre is. A nálunk gyártott termékek egyedüli előállítói vagyunk az országban. Az alumíniumipart nagyon kedvezőtlen piaci hatások érték az elmúlt időszakban. Ezt vállalatunk is megérezte. Mégis 1982. évben az alaptervhez képest növelni tudtuk főbb termékeink mennyiségi termelését és a termelési értéket. A gazdaságosság javítása érdekében tovább csökkentjük az egyes termékekre felhasznált fontosabb anyagok fajlagos mutatóit. Várható tőkés exportunk eléri az 525 millió forintot, ami a jelenleg érvényes devizaszorzókat figyelembe véve, 42 millió dollár. Tovább sikerült csökkenteni tőkés importunkat, az 1981. évi 5,1 millió dollárral szemben a várható importunk csak 4,5 millió dollár lesz. 1982. évi tevékenységünket nehezítette az importkorlátozások bevezetése. Kádkőüzemiünk cirkomhomok-hiány miatt két hétig állt. Ezzel jelentős tőkés szállítások határidejét voltunk kénytelenek módosítani. Az 1983. évi tevékenységünket alapvetően a piaci helyzet határozza meg. Nemcsak vállalatunk, hanem a Magyar Alumíniumipari Tröszt is nehéz helyzetbe került az alumíniumárak erőteljes csökkenése miatt. A MAT gazdálkodásának eddigi legkritikusabb szakaszához érkezett. 1983. évben rendkívüli erőfeszítések szükségesek. Úgy érezzük, ezt vállalatunk dolgozói is tudják és ennek tudatában tevékenykednek. Alapvető gondot, a tőkés import biztosításában látunk. Úgy hiszem, a vállalat kollektívája képes arra, hogy úrrá legyen a problémákon és az elvárásoknak eleget tudjon tenni. Szeder Sándor, OKGT: Az olajipari helyzetéről ismeretes, hogy az OKGT 1982- ben nehéz körülmények között teljesítette feladatát, a kőolajimport kapacitáskihasználását továbbra is növelte. Kiegészítésként szeretném elmondani, hogy az olajipar jelentősen hozzájárult az ország helyzetének javításához, a népgazdasági tervben előirányzott gázolaj és benzin előállítása az országnak nagyon sok dollármegtakarítást jelent. Itt a kollektíva erejére mondható el, hogy az importelmaradásoknak a figyelembevétele mellett nekünk, az OKGT vállalatainak igen komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy az ország energiaellátása és a lakosság ellátása zavartalan legyen.