Vegyipari Dolgozó, 1984 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Egyeztetett érdekek... (Folytatás az első oldalról) megtegyék a legfontosabb intézkedéseket a munkakörülmények javítására, a lakáshoz jutás támogatására, az üzemétkeztetésben és a szociális ellátás egyéb területén. Igazítsuk a kor követelményeihez a munkaversenyt Szocialista fejlődésünk indokolttá teszi a munkavédelemmel, a kiegészítő társadalombiztosítással kapcsolatos állami és szakszervezeti feladatok pontosítását. A jövőben az ezekkel kapcsolatos igazgatási jellegű teendőket az állami szervek végzik. A társadalombiztosításban önkormányzati irányítás valósul meg. A munkavédelemben és a társadalombiztosításban a szakszervezetek társadalmi hálózatuk útján továbbra is nélkülözhetetlen érdekvédelmi, ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet látnak el. Megfelelő előkészítés után a legfontosabb kérdésekben a szakszervezetek vezető testületei állásfoglalására is sor kerül. A szakszervezetek építőmunkája döntő részben a szocialista munkaverseny erősítése során valósul meg. A most induló versenyszakasz kedvező alkalom ahhoz, hogy a kor követelményeihez igazítsuk a verseny szervezését, értékelését, elismerését a megváltozott, ellentmondásosabb gazdálkodási feltételekhez, a tényleges érdekviszonyokhoz. A szakszervezeti szerveknek magasabb követelményeket kell támasztani a gazdasági vezetőkkel szemben a verseny szervezésénél, féltétérrendszerénél. A munkamozgalmakban fellelhető formális elemeket úgy lehet kiiktatni, ha a verseny még közvetlenebbül kapcsolódik a tényleges helyi feladatokhoz, programokhoz, ha az anyagi, erkölcsi elismerés jobban arányban lesz a nyújtott teljesítményekkel. Tovább kell erősíteni a munkaversenyben az öntevékenységet, a szocialista brigádok önkormányzati szerepét. A szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása állásfoglalásának megfelelően korszerűsítjük a verseny szervezését, ösztönzését. Széles körű társadalmi vita segítségével kialakult az új munkaversenyhatározat. Új vonása, hogy önállóságot kíván nyújtani a mozgalom szervezéséhez, az érdekeltségi rendszer formálásához. Célunk, hogy a munkaverseny korszerűsítésében a közeljövőben jelentős haladást érjünk el. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a hazánk felszabadulása 40. évfordulójára kezdeményezett munkaverseny sikeres legyen, tartalmilag gazdagodjon. A társadalmi mozgalommá váló anyag- és energiatakarékosság, a különböző importhelyettesítési törekvéseink sikeréért még többet kell tennünk. A munkahelyi szakszervezeti szervek kötelessége felfigyelni a gazdálkodás hiányosságaira, a veszteségforrásokra. A takarékosság nem kampányfeladat. A pazarlás megszüntetése váljon szemléleti kérdéssé. Őszinte eszmecserét a tagsággal Az idén is feladatunk, hogy a mozgalomban őszinte eszmecseréket folytassunk a tagsággal, a szakszervezeti aktívákkal a gazdálkodás gondjairól és a végrehajtás lehetőségeiről, így időben mozgósíthatjuk a tagságot az előttünk álló rendkívül nehéz tervek teljesítésére. Vegyészek az élelmiszerprogramért Vlagyimir Lisztov szovjet vegyipari miniszter az SZKP KB 1982. májusi plénumán elfogadott élelmiszerprogram megvalósításáról, a tárcájához tartozó terület ezzel kapcsolatos munkájáról számol be az alábbiakban. Az élelmiszerprogram végrehajtásában nem kevés függ a mi tárcánktól. Ez adja a mezőgazdaság és kéttucatnyi más szakterület részesedését az élelmiszer-termelésből. Ez egyébként több mint kétszázfajta termék előállítását jelenti. Csupán 1982-ben a mi vállalatainktól került ki a falvakba, falusi településekre szállított különböző alapanyagokból 75 ezer tonna műanyag fólia; 188 ezer tonna növényvédő szer; 4,5 ezer tonna tartósított tápanyag; 36,8 ezer tonna póttakarmány, és majdnem 6 ezer tonna nyomelem a takarmánykeverékek elkészítéséhez, s még sokféle más termék. Szinte felbecsülhetetlen jelentősége van a polimereknek és a más vegyipari alapanyagoknak a mezőgazdaságban. A növényvédelem minden terén, a tárolásban, a szállításban, mindenfajta mezőgazdasági kultúrában fontos szerepet játszanak. Az elmúlt évtizedben a műanyag termékek választéka több mint kétszeresére nőtt. Ebből, a kifejezetten az agráripari komplexumnak gyártott termékek aránya és volumene állandóan növekszik.Százalékos arányban ez úgy fest, hogy amíg 1976-ban ez az arányszám 14 százalék volt, 1982-re már 20 százalékot tett ki, és 1985 végére eléri a 26 százalékot. Egy tonna műanyag átlagosan hét tonna rézöntvényt, négy tonna acélt, és nyolc tonna öntöttvasat tud helyettesíteni. Lerövidül a melegházak, a zöldség- és gyümölcstárolók, a hűtőházak építése, az átadási határidő előretolódik, csökken a ráfordítás. Egy tonna polimer fólia előállításával az állam évente tonnánként több mint négyezer rubelt takarít meg. A fóliákról szólva azt is meg akarom jegyezni, hogy ez az alapanyag kitűnően felhasználható melegházakban. Alkalmas a silók befedésére is. A hidrofil fólia a talaj egyenletes lélegzését, páraháztartását biztosítja. Az utóbbi időben egyre bővül a fóliagyártás, az olyan fajtából is, amelyik az erősödő, tartós napfény hatására — telepítésétől számított két-három hónap múltán — önmagától felbomlik és elvegyül a termőtalajjal. Ez a fóliafajta teljesen ártalmatlan a talaj mikroorganizmusaira, a termésre. Figyelmet érdemlő fajta a vízben oldódó poliviniletiles fólia, amelyet porított vegyi termékek csomagolására lehet használni. Sajátos tulajdonságokkal bír a betöltött, telített és az antistatikus stabilizált fólia. Ez az utóbbi fajta nem ereszti át a gázokat, ellenáll a hidegnek, és ártalmatlan. Szélesedik a polimer anyagok felhasználási köre a talajjavításban és az öntözőberendezések építésében, a szállításban, különös tekintettel az ásványi műtrágya szállítására és tárolására. És itt már nemcsak a fóliákra gondolok, hanem műanyag csövekre, rugalmas öntözőcsövekre, különféle alkatrészekre , csatlakozókra. Ezek rendszerint jóval olcsóbbak a hasonló rendeltetésű fémanyagoknál, és egyszerűbben, hozzáférhetőbben készíthetők, szerelhetők és javíthatók is. Élettartamuk is hoszszabb, ellenállnak a korróziónak, nem kell őket feszegetni. Jelentős szerepet játszik a vegyészet más mezőgazdasági ágazatokban is. Például a hatékonyabb állattenyésztéshez sikeresen használják a póttakarmányokat. Ezek mikroorganikus eredetű fehérjék, aminosavak, vitaminok, fermensek, különböző farmakológiai szerek. Ezek közül számosat gyárt a szovjet vegyipar. Ebben az ötéves tervben kezdjük meg olyan nagyüzemek építését, ahol sajátos tulajdonságú, szintetizált savakat gyártunk majd, amelyek hatékonyabbá teszik a baromfi- és állattenyésztést. (APN) Kérdéseket, javaslatokat, véleményeket várva készülünk az 1984. évre Az elmúlt hetekben, hónapokban a tervezéssel foglalkozó szakembereknek igen nagy gondot okozott a következő évre való felkészülés. Népgazdasági, vállalati adatok jelezték, hogy egy olyan év áll előttünk, amely igen jelentős feladatokat ró úgy a szakemberekre, mint a kollektíva képviseletében tevékenykedő szakszervezeti aktívákra. E feladat sikeres megoldása érdekében arra gondoltunk, hogy olvasóinkat tájékoztatjuk a felkészülés munkáiról, szabályairól, gondjairól, biztosítva azt a lehetőséget is, hogy cikkeink után kérdezzenek, vitatkozzanak, javaslatot tegyenek. Lapunk decemberi számában megjelent írásunk kapcsán a legtöbb kérdés az új bérszabályozással kapcsolatban érkezett szerkesztőségünkbe. 1983. január 1-vel életbe lépett új bérszabályozás legfontosabb jellemzői a következők: Általánossá vált a bérszínvonal-szabályozás. Megszűnt a báziselv érvényesítése, és a vállalatok béremelési lehetősége a tárgyévi gazdálkodáshoz kapcsolódik. Új bérfejlesztési mutatót használnak, a jövedelmezőségi mutatót, aminek nemcsak a növekményhez, hanem annak színvonalához is kötődik a bérnövelési lehetőség. Melyek az ebből adódó legfontosabb feladatok? A szabályozórendszer konstrukciója olyan legyen, hogy a teljesítmények szintjét kapcsolja öszsze a bérezési lehetőség alakulásával. A bér- és keresetszabályozás biztosítson megfelelő forrást és lehetőséget a belső ösztönzési rendszerek működtetéséhez, az érdekeltségi viszonyok javításához. Megfelelően ösztönözze a korszerű, több piacon is versenyképesen értékesíthető termékeket előállító munkát. Egyúttal biztosítson olyan körülményeket, amelyekkel hatásmechanizmusának működtetése hozzájárul az árualap és a vásárlóerő egyensúlyának kialakításához, és ezt megfelelő biztonsággal valósítsa meg. 1984-ben olyan népgazdasági körülmények között kell a bérszabályozási rendszert működtetni, amikor várhatóan nem lesz lehetőség az idei nominálbér emelési mértékénél érzékelhetően nagyobbat biztosítani. A szabályozásnak többféle változata van és lesz jövőre is, de a lényegük azonos: a bérszínvonal, vagyis az egy foglalkoztatottra jutó átlagbér emelkedésének korlátozása. A korlátozás módszere nem a tiltás, hanem az adóztatás. A vállalati átlagbér emelkedése esetén ugyanis meredeken növekvő adót kell fizetni. Ez az adóztatás meglehetősen bonyolult és áttételes, összesítve mindezeket az adókat, az adózási terhek vállalása mellett végrehajtott bérfejlesztés egyegy forintja után 7,56 forintról 33,22 forintig terjedő összegű adót kell fizetnie a vállalatnak. A központi bérszabályozás körén belül továbbra is három csoportot kell megkülönböztetni: a) a központi „A" bérszabályozási formánál az adóelengedéses bérfejlesztés általános mértéke 2,2 százalék, ezen felül a létszámcsökkentésből eredő adómentes bérfejlesztést is kihasználhatja a vállalat. b) a központi „B” bérszabályozási formába sorolt ágazatoknál a létszámcsökkentésnek ösztönzése nem indokolt, sőt a létszám megtartása vagy emelése szükséges (2,7 százalék). c) a harmadik típusú központi bérszabályozási forma az ún. vállalati választású központi bérszabályozási forma, a bérfejlesztés mértéke 1,2 százalék. A vállalat a létszámcsökkenésből eredő bértömeg-megtakarítás 30 százalékát ösztönzési célokra felhasználhatja. éSa. Az olyan vállalatoknak, amelyek teljesítményüket szinten tartják, vagy növelik, és emellett tervszerűen, legalább két éven át meghatározott jelentős mértékű létszámcsökkentést valósítanak meg, egyedi megállapodás keretében lehetőségük van az általánosan 30 százalékos bérvisszahagyás helyett magasabb, maximum 60 százalékos bérvisszahagyás adómentes felhasználására. Az egy főre jutó részesedés, valamint a bérszínvonal-növekmény bázisévi bérszínvonal százalékában kifejezett értékének háromszorosa képezi az adózás, illetve az adóelengedés kiszámításának alapját. Az adózással kapcsolatban változatlanul érvényesek az 1983. évi szabályzók és adókulcsok. Jövőre tehát csak néhány apró részletben változik az ideihez képest a keresetszabályozás. Nem azért, mintha hibátlan volna. Ellenkezőleg. Közismert, hogy több komoly hibája van. Nem teszi lehetővé a vállalatoknak a teljesítmények széles körű és jelentős növeléséhez szükséges mértékű ösztönző bérezést. Adott termelékenységnövekedés esetén kedvezőbb helyzetbe hozza azt a vállalatot, amelyik a nagyobb egy főre jutó teljesítményszintet a létszám csökkentésére használja fel, mint amelyik a termelését növeli. Szélsőségesen eltérő a bérköltség terhe a vállalat számára attól függően, hogy azt a korábban már elért átlagbéren belül fizetik ki, vagy azon felül. Ösztönöz ugyan a közvetlen export bővítésére, de ezzel hátrányos helyzetbe hozza a belföldi értékesítést, ezen belül az importhelyettesítést és az exporttermékekhez történő kooperációs szállításokat is. Jól ismert hátránya keresetszabályozásunknak az is, hogy az átlagbér korlátozására össz-A szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom negyedszázaddal ezelőtt bontogatta szárnyait, vált napjainkig mintegy másfél millió embert megmozgató tömegmozgalommá. Az évforduló tiszteletére, méltó megünneplésére a Tiszamenti Vegyiművek vállalati versenybizottsága vetélkedősorozatot hirdetett „25 éves a szocialista munkaversenymozgalom” címmel. Az üzemi szintű selejtezők után — melyen 67 brigád vett részt mint versenyző, 9 kollektíva pedig mint rendező — 19 szocialista brigád részvételével került sor a művelődési központ nagytermében a vállalati döntő megrendezésére. A tízfordulós vetélkedőn — melynek fő témakörei a szocialista munkaversennyel kapcsolatos kérdések, gazdaságpolitika, vállalattörténet, közművelődés, közélet, észt—magyar kapcsolatok — a vállalat vezetőiből álló zsűri bírálta el a versenyző csapatok felkészültségét. Három játékvezető, Tóth Jánosáé, Balázs György, Vékony Béla —, akik egyben a kérdések összeállítói is — a házigazdaszerepet vállaló Kállai pontosít. Az átlagbér nagymértékben függ a létszám belső összetételétől, így az átlagbér korlátozása a létszámstruktúra alakulását sokszor ésszerűtlen irányban befolyásolja. Az 1984. évet követő időszakban elsősorban a mai, igen szigorú mértékrendszer módosításával lehetne jobban kibontakoztatni a meglevő konstrukció előremutató jellegét, ösztönző hatását. A bér- és keresetszabályozás távlati továbbfejlesztése kapcsán a rendszer alapvető változtatásával is számolunk, amelynek célja elsősorban az lenne, hogy az egyes erőforrások értékelése reálisabb legyen. Az élőmunka terheinek növelése kívánatos, mégpedig úgy, hogy a bérek össztömegét a mainál nagyobb mértékben vegyék figyelembe a vállalatok, miközben a növekményt a mainál kisebb adók terhelnék. m .w E célt szolgálta az 1983. január 1-vel bevezetésre került és néhány vállalatnál létező kísérleti jövedelemszabályozás két változata. A munkaerő- és jövedelemadózási, illetve az erőforrás- és jövedelemadózási rendszer jobb szabályozási konstrukciónak tűnik a teljesítményekkel arányos, nagyobb ösztönzési lehetőség megvalósítására. E szabályozási formák körében 1984-ben néhány kisebb jellegű, az adókulcsok nagyságát érintő változás következik be. Így pl. a progresszív kereseti adókulcsok 3-5 százalékponttal növekszenek, az a) szabályozási formában szereplő nyereségadó 10 százalékponttal, a b) típusú szabályozási formában pedig a jövedelemadó 5 százalékponttal emelkedik. 1984-ben csak szerény mértékben bővülhet azoknak a vállalatoknak a köre, amelyek e két kísérleti jövedelemszabályozási formában működnek. K. M. Éva és Hidas Antal brigád tagjai, a rendezők gondoskodtak a zökkenőmentes lebonyolításról. Valamennyi részt vevő csapat oklevelet kapott, a döntő első hat helyezettje pedig jutalomban részesült. A megszerezhető 116 pontból 85 pont megszerzésével 1. helyen végzett a porfestéküzem Március 21. brigádja, II. a technológiai osztály Egyetértés, III. a szervezési osztály Neumann János, IV. az „A" kénsavüzem Irinyi János, V. a granulálóüzem Március 21. és a kriolitüzem Hoksári János, VI. a kénalapú üzem Irinyi János brigádja. A vetélkedősorozat, az arra történő felkészülés — tekintve anyagának sokrétűségét — hasznosan járult hozzá általános és politikai ismereteink gyarapításához a szocialista módon „élni és tanulni” jelszó további erősödéséhez. A mintegy 350 főt megmozgató sorozat valamennyi részvevője elmondhatja, gazdagabbak lettünk. Az eredményhirdetés után, a zsűri elnökének, Szalay László igazgatónak zárszavával ért véget a vállalati döntő. Kocsis Miklós Valamennyien gazdagabbak lettünk A vetélkedő csapatok Magyar-szovjet együttműködés Az 1985. végéig érvényes magyar—szovjet timföld-alumínium egyezményt 1990-ig meghosszabbították — közölte Varró Kálmán, az Országos Tervhivatal osztályvezetője. — Az egyezmény továbbra is lehetővé teszi a magyar timföld szovjetunióbeli feldolgozását. Az elért évi 2,9 millió tonnás termelést szinten tudjuk tartani, a kimerülő bányák helyett újakat nyithatunk, korszerűsíthetünk, fejleszthetünk. Ötvenéves a magyar gyógyszertörzskönyvezési rendszer 1933-ban, alig néhány évvel azután, hogy az Országos Közegészségügyi Intézet megkezdte a hatósági gyógyszer-ellenőrzést, Magyarországon megvalósult a „gyógyszer-különlegességek” kötelező törzskönyvi rendszere. Köszönettel tartozunk Johan Béla és Schulek Elemér professzoroknak és munkatársainak, akik a gyógyszerek törzskönyvezésének rendszerét hazánkban — világméretekben az elsők között (!) — megvalósították. A törzskönyvezett készítmények ezen standarizáltsága a magyar gyógyszerbiztonsági rendszernek, valamint a magyar gyógyszerexportnak egyaránt fél évszázada képezi bázisát. Kirgizia déli részén, a Csat- Tcali-hegy gerinc nyúlványaiban fekete mészkő lelőhelyet találtak a geológusok. Az értékes természeti kincs kitermelése megkezdődött. Előzetes számítások szerint a gyönyörű burkolóanyag készletei meghaladják a 10 millió köbmétert. A metróállomások, színházak, szállodák, emlékművek díszítésére használják majd fel. Az ásvány csekély mélységű települése, a jó szállítási lehetőségek kedvező feltételeket teremtenek a lelőhely kiaknázásához. (APN) Bővítik a vegyipar termelését Lengyelországban Lengyelországban az 1985 végéig előirányzott hároméves tervben az ipari termelés 14- 16 százalékos növekedésénél gyorsabb ütemben, több mint 21 százalékkal fejleszti vegyiparát. Ezen belül elsősorban a műtrágya-, a műanyag- és a gumiipar termelésének bővítését szorgalmazzák. Nitrogénműtrágyából például a múlt évi 1,3 millió tonna után 1,6 millió tonna termelését irányozták elő. Marónátronból a tavalyi 378 ezer tonna után 498 ezer tonnás termelési eredmény megközelítését tervezik. Dinamikusan bővítik mérsékelten növelik a növényvédőszergyártást, viszont némileg csökken a kőolaj-feldolgozás. Magyar-angol együttműködés a gyógyszeriparban Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, dr. Szekér Gyula Londonban öt évre szóló tudományos-műszaki együttműködést írt alá a Wellcome gyógyszeripari nagyvállalattal. A humán- és állatgyógyászati termékek, a diagnosztika, a vérkészítmények, a rovarölő szerek kutatásában és műszaki fejlesztésében irányoznak elő széles körű együttműködést.