Vegyipari Dolgozó, 1994 (38. évfolyam, 5-8. szám)
1994-08-01 / 5. szám
got és energiát, valamint kis beruházásokat igénylő munkahelyek, ágazatok, területek fejlesztését, normatív kedvezményeket kell biztosítani a munkahelyteremtő beruházásoknak, javítani kell kedvező kamatozású külföldi hitelekkel, működő tőke bevonásával (privatizáció, koncesszió, alapok stb.), valamint a privatizációs bevételek jelentős részének e célokra történő felhasználásával, exportösztönzéssel, a beruházási lehetőségek növelését. - A megállapodás témakörei között szerepel a hazai piacvédelem is. Melyek az erre vonatkozó javaslatok? A piacvédelmi intézkedéseknek nemcsak helyre kell állítani a beszállítók és a hazai termelők esélyegyenlőségét, hanem a nemzetközi szerződéseknek megfelelő intézkedésekkel biztosítani kell a hazai termelők versenyképességét. Úgy kell tekinteni a más országok által alkalmazott, velünk szembeni piacvédő eszközöket, hogy azokkal mi is élhetünk. A munkahelyek védelme érdekében szakszervezeteink abban érdekeltek, hogy a privatizáció egész folyamata, igazodva a szakmai, ágazati stratégiai célokhoz (iparpolitika, közlekedéspolitika, energiapolitika, stb.) járuljon hozzá a munkahelyek fennmaradásához, a cégek modernizációjához, jövedelmezőségük növeléséhez. Követelményként kell szabni, hogy a privatizációs bevételeket ne a költségvetés hiányának fedezésére fordítsák, hanem azok a gazdaság élénkítését, az egyes térségek fejlődését szolgálják. Úgy kell alakítani a privatizációs kedvezmények, hitelek rendszerét, hogy azok visszafizetése ne tegye lehetetlenné, működésképtelenné a privatizált cégeket. Jogszabályilag biztosított lehetőséget kell nyújtani arra, hogy igény esetén a korábbi jóléti-kulturális intézmények a dolgozók tulajdonába kerüljenek, vagy az önkormányzatokkal együttesen hasznosítsák. A VDSZ véleménye szerint haladéktalanul meg kell kezdeni az államháztartási reform körültekintő kidolgozását, annak társadalmi megértését, elfogadtatását, következetes, de a társadalom fogadókészségét és teherbírását is figyelembevevő ütemezését és megvalósítását. A munkavállalók élet- és munkakörülményeit alakító javaslatok közül az egyes intézkedésekről, azok mértékéről, figyelemmel az intézkedések együttes hatására is, az érdekegyeztetés keretében, általában évente kell megállapodni. A foglalkoztatáspolitika aktív és passzív eszközeinek továbbfejlesztése érdekében a foglalkoztatást komplex gazdaságpolitikai kérdésnek kell tekinteni. A munkaerő-kínálat alakításában mindaddig, amíg a gazdasági növekedés nem indítja meg a munkaerőpiaci kereslet élénkülését, a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell a munkaerőpiacra kilépők arányát, illetve ösztönözni kell a részfoglalkoztatást, a korai nyugdíjazás vállalását. A munkanélküliek ellátása társadalmi felelősség, ugyanakkor semmi nem mentesíti a költségvetést (államot) az alól a felelősség alól, hogy minimális szinten gondoskodjék a munkaerőpiacról kiszorult munkavállalókról. A munkanélküliek ellátási rendszerét középtávon stagnáló mértékhez kell igazítani, ami várhatóan magas lesz. A 10 %-ot meghaladó ráta esetén a biztosítási elvű ellátás csak korlátozottan működhet. A biztosítási szakasznak elég rövidnek kell lennie ahhoz, hogy ne legyen ellenösztönző a munkavállalásban, ugyanakkor reális lehetőséget kell adnia új munkahely keresésére. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy hogyan lehet rést nyitni a munkanélküli járadék minimuma és a minimálbér között. Mindaddig, amíg a minimálbéren alkalmazott munkavállaló járadékként nettó munkabérénél magasabb összeget kap, a munkavállalásban ellenérdekelt. A tartósan munka nélkül maradókat a szociális ellátó rendszernek kell átvennie. A VDSZ bérpolitikai törekvése és álláspontja: a legális gazdaságban a munkajövedelmek reálértéke nem csökkenhet. Garanciát kell arra is kapni, hogy a gazdasági növekedés megindulásával milyen mértékű reáljövedelemnövekedés biztosítható. Az ágazati, szakmai, regionális, továbbá a munkahelyi kollektív szerződések, bérmegállapodások rendszerének bővítése, a tárgyalás feltételeinek javítása, a megállapodások következetes végrehajtása a gazdasági-társadalmi megállapodás kulcskérdése. A társadalombiztosítási ellátások alakítása érdekében javasoljuk, hogy készüljön önálló nyugdíjbiztosítási törvény. A nyugdíjak értékmegőrzésére egy általános szabályt javasolunk elfogadásra a parlamentnek és az éves végrehajtást pedig a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat végezze el. Olyan egészségügyi, illetve egészségbiztosítási törvény kell, amely kiterjed minden magyar állampolgárra. A munkabiztonság fokozása érdekében maradéktalanul érvényt kell szerezni a munkavédelemről szóló törvényben foglaltaknak. A javaslat továbbá tartalmazza még a munka világát érintő érdekegyeztetési rendszer, és az ezirányú jogszabályok továbbfejlesztését, a Munka Törvénykönyve módosítását, az érdekegyeztetés, valamint a szakszervezetek működési feltételeinek javítása érdekében teendő elképzeléseinket. A gazdasági-társadalmi megállapodás megkötésekor és annak megvalósítása során a kormányt szüntelenül emlékeztetni kell arra, hogy a parlamenti választásokkal a társadalom, az élet nem nyerhető meg, csak kisebb-nagyobb esély van arra, hogy értelmesebb, eredményesebb legyen a folytatás. A társadalom és annak tagjai, intézményei is cselekvésbe érnek. A társadalom cselekedett, azaz választott, s most szembe fog nézni annak következményeivel. S ha gyors változásokat nem tapasztal, akkor felszínre kerülhetnek az elégedetlenség hullámai. A társadalom többsége ugyanakkor nem vár csodát, csak váltást, egyre növekvő eredményeket. S ha a kormányzat mindig tudatában lesz annak, hogy társadalmi támogatottsága szüntelenül változik, ha a feladatokra a változtatás és a változás szükségességére, a feszültségek kialakulására felkészül és felkészíti a társadalmat, ha a szó nem bizonyul a megtévesztés eszközének, ha a visszajelzéseket is garantáló nyilvánosság nem csorbul, ha a kritika megkapja a polgári demokráciákban megkövetelhető szerepét, akkor nem rendül meg az egyébként is folyamatosan változó, alakuló társadalom. Reméljük, hogy ezt a zátonyt el fogjuk kerülni. 3 VEGYIPARI DOLGOZÓ