Vegyipari Dolgozó, 1995 (39. évfolyam, 2-8. szám)
1995-03-01 / 2. szám
A munkabéke és a munkaharc intézményeiről Május 19. és 26-a között minden magyarországi munkahelyen, ahol 15 munkavállalónál több ember dolgozik újraválasszák az üzemi tanácsokat. A tapasztalatok azt mutatták, hogy volt, ahol szakszervezeti szerepbe csúsztak át, volt ahol riválisnak tekintették az érdekvédelmi szervezetet. Sok helyütt maga a munkáltató sem tudta mit is kezdjen az újdonsült szervezettel, számos munkahelyen azonban zökkenőmentesen a törvény előírásai szerint működtek. Szakszervezetünk változatlanul úgy ítéli meg: mindkét szervezetre szükség van, a munkavállalók érdekében együttesen kell fellépni a munkahelyi érdekképviseleti szervezeteknek az üzemi tanácsokkal. A közelgő választások előtt szerkesztőségünk úgy látja nem árt ismételten közzé tenni néhány fogalmat e témakörben. Mi az üzemi tanács? Az üzemi tanácsok több évtizedes nyugateurópai funkciójuknak és működésüknek tapasztalatai alapján: az ipari demokrácia, a munkavállalói jogú részvétel (participáció), a dolgozók vállalati döntésekbe való beleszólásának intézménye. A munkavállalók által választott képviselők (üzemi tanács tagok) közös szerve, testülete. Ezt a testületet hatalmazza fel a Munka Törvénykönyve arra, hogy vegyen részt a munkáltató (gazdasági társaság) fontos döntéseinek meghozatalában. Mi az üzemi tanács funkciója? Az üzemi tanács a vezetés döntései előtt közvetíti a döntéshozókhoz a munkavállalók véleményét és képviseli a döntés folyamán azok érdekeit. Mindehhez csupán meggyőző erejét használhatja fel, ugyanis eszközei nincsenek. Ez fordítva is igaz, feladata a döntések elfogadtatása a munkavállalókkal. Mindkét oldalról informáló, tájékoztató kötelessége van, kis szakszervezet a munkaharc intézménye. A munka világában a mindig is kiszolgáltatott munkavállalók munkaerőpiaci pozíciójának javításáért, a piaci versenynek a munkavállalókra nézve káros következményeinek csökkentéséért küzdő érdekvédelmi szervezet. Az egyezkedések tipikus intézménye a kollektív szerződés, amiben a munkavállalók munkafeltételeinek javítása a cél - amelyben a munkáltató és munkavállaló egyenrangú partneri kapcsolata testesül meg. Az üzemi tanács tevékenysége az érdekazonosságon alapul, a közös érdek a munkabéke, a termelés zavartalansága, hiszen ebből lesz a nyereség, ebből válhat osztalék, illetve béremelés, technika fejlesztés, jóléti célokra fordítható pénzeszköz. A szakszervezet tevékenysége - megszületésétől fogva - azon a határozott érdekellentéten alapul , amelyik a munkavállalók és a tulajdonos között a profit, a nyereség felosztásában nyilvánul meg. A szakszervezet ebben az osztozkodásban a gyengébb pozícióban lévők fegyvere, a munkaharc intézménye. Az üzemi tanács a munkabéke intézményeként nem rendelkezik (nem rendelkezhet) semmilyen nyomásgyakorló, kényszerítő eszközzel, mellyel véleményét rá tudná kényszeríteni a munkáltatókra. (Ezért kell semleges magatartást gyakorolnia sztrájk esetén.) Ezzel szemben a szakszervezet a törvény által biztosított nyomásgyakorló eszközzel rendelkezik, a sztrájkjoggal. Az üzemi tanács választások részletes tudnivalóit a VDSZ INFO február 25-i száma ismerteti. Az INFO-t olvasóink megtalálhatják az alapszervezeti titkároknál. ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁS szen csak maximálisan tájékozódva tudja a konfliktusokat a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni, azaz a munkabékét megőrizni. Mondhatjuk azt is, hogy az üzemi tanács a munkabéke intézménye. Miben különbözik az út a szakszervezet tevékenységétől? C STARTÉ Nem ^^'volTe''' ^................. .C^zcmiT^na^^ Szakszervezetek Igen ill. nem szervezett munkavállalók képviselői. MT 49§ (2) Választási bizottság megalakítása Határidő: 1995. III. 24. MT 49§ (1) _____ — Választásra jogosult munkavállalók névjegyzéke a munkáltatótól. MT 47§ (2) Határidő 1995. IV. 29. Meei.: Munkáltatói jogokat gyakorló munkavállaló nem lehet az ÜT tagja I Jelöltállítás határidejének és a választás idejének meghatározása. MT 48§ (1/a) I Jelöltek listája a választás előtt 3 héttel. MT 49 § (5) Iz ezkésőbbi határidő 1995. IV. 28. I Szavazás megszervezése, szavazólapok elkészítése MT 505 (1-2) I Szavazatszedő bizottság megalakítása. MT 50§ (2) I Szavazás lebonyolítása, szavazatoi összeszámlálása, jegyzőkönyv. MT 51 (1-2), MT 53§ (1-2) Határidő: 1996. V. 19.-21. házML I ----------Eredmény kihirdetése -^^EredményT^?------ Egyeztetés Eredményest^ ^ ---------^^tatják7^Igen MT S4S V^y ^ G Nem Igenj Nem ______ rr ____________MT si§ (5jiT” Egy év múlva ismét választás _____________ _________________ MT 51§ (7) Eredményest^3. — Bírósági döntés -Igen MT S4S Nem ___________Nem |_________________ 90 napon belül választás ismétlése ÉrvényesT^-''^ Legkésőbb: 1995. augusztus _________MT SI§ (6)________________ Cjv tdíj) (végT) VEGYIPARI DOLGOZO 3