Állami főreáliskola, Versec, 1896

Bevezető előzmények. ~CY.­Valamely város műveltségre törekvésének fokát leginkább azon buzgal­mából mérhetjük meg, melyet iskolák alapítása és azok fenntartása körül kifejt. —­ Midőn a verseczi állami főreáliskola történetét megírni akarjuk, lehetetlen e város lakosságának különösen intéző köreinek törekvéseit nem méltányolnunk s áldozatkészségüket el nem ismernünk; hisz a tanintézet keletkezését, sok viszontagság közötti fennmaradását, mai állapotára jutását, kizárólag csak is Versecz városának köszönheti, mely, midőn azt a legújabb időben a magyar államnak, még­pedig nem fukar kezekkel átadó, bizonyára nem csekély áldozatot tett le a Millenium alkalmából, a haza oltárára. Igaz, hogy a verseczi főreáliskola, mint hazánk legtöbb középiskolája, csak e században és ennek is második felében keletkezett, tehát hosszú múlttal nem dicsekedhetik, mint hazánk ősi városainak több század előtt, fejedelmi kegyből vagy főpapi javadalmakból alapított régi iskolái; de ne feledjük Versecz most száz éve még csak falu volt, és mint ilyen is két, egy szerb és egy német községből állott, s külön bírák, »knéz«-ek és »Schultheiszok« állottak élén. Habár csak falu volt is Versecz, a kettős község mindig nagy gondot fordított iskoláira, úgy, hogy —­ mint M­i 11 e­k­e­r Bódog által írt Versecz város történetében olvashatjuk — Mária Terézia uralkodásának utolsó évei­ben a verseczi német községnek már osztrák minta szerint (normalmässig) berendezett népiskolája volt két tanítóval, s a szerb község is a Karlóczán tartott synodusban készült, legmagasabb császári jóváhagyást 1774. év nov.­­10-én nyert tervezet alapján, úgy mint a délvidék más nagyobb városai iskolájának rendezéséhez fogott. Amazoknak — Versecz kamarális birtok lévén — a magyar tanulmányi alappal voltak sok alkudozásaik, de az azzal kötött szerződésben elvállalt kötelességük folytán, már II. József idejében önköltségükön s a községi tagok szolgálmányainak és segédkezésének igénybe vétele mellett, új iskola épületet sikerült állítaniok; ezeknek (a szerbeknek) a budai helytartósággal voltak bajaik, mely 1784-ben 17.407 sz. a. rende­letével a cyrill betűk helyett a latin betűk használatát parancsolta rájuk, mely rendeletnek végrehajtását sok huzavona után az 1790-ben megváltozott új viszonyok akadályozták meg. 1*

Next