Vesevilág, 2018 (31. évfolyam, 1-2. szám)

2018-05-01 / 1. szám

A szikszói ideiglenesen be kellett zárni a szikszói művese állomást. Az ott ke­zelt betegeket átmenetileg a Szikszó­tól 20 km-re levő miskolci centrumba helyezték át. Az ok: két nefrológus is beteg lett a szikszói centrumban, visszatérésük csak hónapok múlva várható. A szakmai előírások szerint dilarzis állomás orvos nélkül nem működhet. A szolgáltató helyettesítő orvost nem tudott biztosítani, más lehetősége nem volt. A szikszói betegek azonnal tilta­koztak, ami érthető, mert megszo­kott környezetüket kellett elhagyniuk, a betegszállítási idők megnőttek. Kérvények a helyi önkormányzathoz, a sajtóhoz, az érdekvédelmi szerve­zethez, a tulajdonoshoz, panasz a Facebook közösségéhez. A megke­resettek érdekeiknek és politikai hoz­záállásuknak megfelelően reagáltak, megnehezítve a helyzet átlátását és a megoldást. Előkerült a kommentekben a szolgál­tatók betegeket nem kímélő pénzéh­sége, sőt embertelensége, a magyar egészségügy áldatlan állapota. Meg­oldásként az állomás államosításától az orvosok ideiglenes odahelyezéséig minden változat felmerült. A betegek részéről - érthetően - az érzelmek ját­szották a főszerepet. Nos, hogy némileg helyre tudjuk tenni a történteket, íme néhány, talán nem mindenki által ismert tény: A hazai egészségügy történetében szinte egyedülállóan a dialízis ellátás kiépítését a magyar állam magánszol­gáltatókra bízta. Ők saját pénzükön, milliárdokat befektetve, állami támo­gatás nélkül hozták létre azt a hálóza-­ ESET KAPCSÁN­ tot, ami ma az európai szintű ellátást biztosítja. A beruházás megtérülésére és a működés fedezésére a szolgálta­tók szerződést kötöttek az OEP-pel, ami részletesen tartalmazza a szolgál­tatás leírását, az elszámolás módját, stb. Megállapodtak egy összegben, ami ezt biztosítja, s amit a költség­­vetés a mindenkori beteglétszámnak és az inflációnak megfelelően évente módosítva tartalmaz. Ráadásul - az állami egészségüggyel szemben - ez az összeg a beruházásokra és felújítá­sokra is fedezetet kell nyújtson. Fontos elem, hogy a szolgáltatók az egészségügyben működnek, így az ÁFA-t nem igényelhetik vissza, de az állami egészségügytől eltérően kö­zönséges vállalkozásnak minősülnek, ezért minden olyan adót is fizetnek, amit az ipari vállalkozásoknak kell. És kb. 15 évvel ezelőtt elkezdődött a dialízisért fizetett térítés fokozatos csökkentése. Először felülről zárt­tá tették a kasszát, ami azt jelenti, hogy ha több kezelés történik egy évben, összességében akkor sem fi­zetnek többet. Ezt követte az összeg befagyasztása, ami 10 éve változat­lan. Nem nehéz belátni, hogy a be­következett betegszám növekedés, a béremelések és az infláció miatt már nem az a kérdés, hogy mennyi a szol­gáltatás nyeresége, hanem az, hogy hogyan lehet működtetni veszteség nélkül. Ma a dialízis térítési díja nálunk kb. 70 Euró, amivel Európában az utolsó he­lyen állunk. A következő legkisebb té­rítési díj 130 Euró körül van, de a fejlet­tebb országokban átlagosan 250-350 Euró között mozognak. A hazai téríté­si díjak nem teszik lehetővé, hogy az orvosokat, nővéreket jobban fizessék, ezért itt is jellemző a munkaerő elván­dorlása. A helyzetet súlyosbítja, hogy mivel a dialízis nem egy hálapénzes terület, a nefrológus utánpótlás is na­gyon lecsökkent. Visszatérve Szikszóra. A megye betegei a többi megyéhez képest igen kedvező helyzetben vannak, mivel az FMC a megyében négy dialízis cent­rumot hozott létre. A kórházi hátteret mindenhol a helyi kórház biztosítot­ta, amit Szikszón időközben meg­szüntettek. Vagyis a szikszói betegek fekvő ellátását is már jó ideje Miskol­con kellett biztosítani - ahonnan nem lehet áthelyezni orvosokat, mert ak­kor a miskolci nefrológiai ellátás kerül lehetetlen helyzetbe. Többek felveté­sével ellentétben a szikszói centrum megszüntetése nem eredményez a szolgáltató számára hasznot, mert azt a miskolci harmadik műszak többlet­­költsége elviszi. A szolgáltató nem szándékozik a szikszói létesítményét megszüntetni. Ne hagyjuk magunkat félrevezetni, a végleges és megnyugtató megoldás kulcsa elsősorban nem a Fresenius, hanem az egészségügy jelenlegi irá­nyítói kezében van.

Next