Vesevilág, 2019 (31. évfolyam, 1-2. szám)
2019-06-01 / 1. szám
Ércsekvécesem vagy A vesebetegek egyesületei a VOKSZ mint ernyőszervezettel több mint 30 éve dolgoznak a krónikus vesebetegek érdekeinek védelmében. Tettük és tesszük ezt a megalakuláskor működő Németh Miklós kormánytól kezdve az Antal, Boross, Horn, Orbán, Medgyesi, Gyurcsány és Bajnai kormányokon át a mai Orbán kormányig. Ez idő alatt soha nem foglaltunk állást az ideológiához kötődő politikai kérdésekben. Természetesen a szervezetek tagjainak és vezetőinek voltak és vannak politikai preferenciái, de ezen túl tudtunk lépni, mindig fontosabb volt a betegek érdeke. Ez soha nem akadályozta meg a kormányok egy-egy tagját abban, hogy érvek híján politizálással vádoljon meg minket. Tény, hogy szakpolitikai kérdésekben (pl. egészségügy) gyakran történik politikai döntés, ezt nem lehet elkerülni. De a VDKSZ elnökségét és személy szerint engem mindig az motivált, hogy az adott lépés jó-e a betegek számára, van-e optimális megoldás. Ezért álltunk a kilencvenes évek elején a dialízisek privatizációja mellé, szembe menve az egészségügyben akkor uralkodó állami dominanciával. Ehhez persze az is kellett, hogy kidolgozzák az egységes, szektorsemleges finanszírozást, amiben elévülhetetlen érdemei vannak Fabók Józsefnek, az akkori Rolicare vezetőjének. És jó lóra tettünk, a maga ellentmondásosságával együtt ez hozta létre azt a kapacitást, ami lehetővé tette, hogy minden végstádiumú vesebeteg kortól függetlenül megkaphassa az életmentő kezelést. A mai, már dialízisre szoruló 50 év feletti betegek el sem tudják képzelni, hogy ha ugyanez a betegség a nyolcvanas években történt volna meg velük, elérhető kezelés hiányában már nem élnének. Sokan emlékezhetnek a 2002 és 2010 közötti időszakra, amikor kísérlet történt az egészségbiztosítás, az egészségügy reformjára (köztük a 300 forintos vizitdíjra). A reform sarkalatos pontja volt a magántőke bevonása, mivel az állami nem rendelkezett ehhez elegendő pénzzel. Az akkori ellenzék a FIDESZ vezetésével népszavazást kezdeményezett, amin a lakosság a populista riogatások és a változásoktól való félelem miatt megakadályozta azt. Ebben komoly része volt az Orvosi Kamarának is, ellenzéki kerekasztalt hozott létre, hogy minden változást akadályozzanak. Ma sem látni világosan, hogy mit szeretnének. Orvoscsoportok véleménye szerint a mai állapotok haszonélvezőit, a hálapénzt zömében besöprő orvosokat képviselik. Tudott, hogy a hálapénz zöme az orvostársadalom felső vékony rétegénél landol, ezért is nő a kivándorló orvosok száma. A ma kormányzó párt az akkori győzelmén kívül ma sem tud vagy nem akar mit kezdeni az egészségüggyel, ami a 2010 előtti állapotnál sokkal rosszabb helyzetben van. S ezen az sem változtat, hogy EC1 pénzen egy-egy kórházat építenek vagy felújítanak. A hazai dialízis-magánosítás követkeményével kapcsolatban, a nemzetközi tapasztalatainkkal alátámasztva nagyon jó tapasztalataink voltak, ezért a kezdeményezés mellé álltunk, ami persze sok betegszervezetnek sem tetszett. Komoly gonddá vált, hogy a dialízis finanszírozása tíz év alatt nem változott, ami a szolgáltatókat hozta nehéz helyzetbe. Igaz ez az állami centrumokra is, de azok veszteségei beolvadnak az anyakórház veszteségé be, pontosan nem kimutatható. Ha a dialízis finanszírozása elégte len, veszteségessé válik, előbb-utóbb megszorításokra van szükség, ami az ellátás minőségének romlásával járhat. Ennek elkerülésére nekünk is lépni kellett, amely lépések között van egy aláírásgyűjtő akció is, hogy kérésünket az érintettek is alátámasszák. Azt gondoltuk, hogy ebbe még véletlenül sem lehet ideológiai alapú politikai szándékot belemagyarázni, ezt bármely kormány esetében megléptük volna, mert a vesebetegek életét érinti. Dehogynem! Mert a hazai állapot ennél bonyolultabb: volt, ahol azzal állították le az aláírást - ezzel komoly késlekedést okozva hogy ez a kormány elleni politikai akció. Az még elfogadható, hogy ez politikai akciónak számít (tulajdonképpen a kormány és a parlament minden intézkedése az), de hogy a kormány elleni akció lenne, azt nem tudom értelmezni. Mi valós adatok felhasználásával érvelünk, kérünk. Ha ezt elfogadnánk, akkor csak kirándulásokat, klubesteket szervezhetnénk, a valós érdekvédelemről szó sem lehetne. Ezt a VOKSZ, amíg létezik, remélhetőleg soha nem fogja megtenni. DáDum /ftikOl