Katolikus gimnázium, Veszprém, 1880

gondviselők némi vigyázattal legyenek a játszókra. Válaszszanak ugyanis mindenkor szép és nemes játékokat, melyek igazi mulatságok s egy­szersmind izmosító gyakorlatok kissebb gyermekekre nézve úgy, mint serdülőkre vagy nagyobbakra nézve. A játékok nemeiben legtöbb a tár­sasjáték és ez jól is van , így a játszótársak egymással versenyezhetnek, egymást tanítják, bátorítják, a játékokat változatosabbakká és mulatsá­gosabbakká tehetik. A gyermek társadalomban született, társaságban kell nevelődnie is, hogy a társadalom derék tagjává legyen Nem szabad azonban azt sem szem elől téveszteni, hogy a gyermek milyen társaságba való, nem különben a társaság minden egyes tagját ismernünk kell, hogy egyik-másik nyersebb természetű a többieknek valamikép ártalmára ne lehessen. 2. A gymnasztika. (Testgyakorlat, tornázás.) Ez a játéknál már magasabb fokú és művészeti testművelés, mely szintén egyik igen jelen­tékeny eszköze a testi mulatságnak. A gymnasztikát az iskolai év folytá­ban is gyakorolják ugyan a tanulók, de mégis természetes, hogy a vakác­ióban is folytatni kell, midőn arra több szabad idővel rendelkeznek és szabadabban gyakorolhatják. Az iskolában a testgyakorlatnak oly sok­féle eszközét, nemét, módját, műfogását tanulják az ifjak, hogy vakáczió­ban ,hol egyiket, hol másikat ismétlésképen gyakorolgatván, testmozgásuk tökéletesedik, ügyességök fokozódik, testtartásuk művelődik. Ne gondoljuk azt, hogy a kissebbeknek talán még korai, vagy hogy a nagyoknak már felesleges. A gymnasztika ma már oly előhaladott és széles terjedelmű, hogy a kis­gyermektől kezdve a kifejlődött emberig mindenki számára vannak sajátos műmozgások, tagjáztatások, a testet a legkisebb izig mozgásba hozó gyakorlatok, melyek erősebbeknek úgy mint gyengébbek­nek valók, nem különben vannak kissebbeknek való könnyebb, és nagyok­nak való nehezebb s vigyázatot igénylő gyakorlatok. Különösen napjainkban kétszeresen szükséges, sőt nélkülözhetetlen a folytonos testgyakorlás, mikor általános a tapasztalás és panasz, hogy a gyermekek legnagyobb része gyenge testalkatú, hogy szellemi elfog­laltsággal túl vannak terhelve, az iskolában és otthon a feczketanulásnál sokat kell ülniök. Vajmi kevés tehát az az egy-két órai kiszabott gya­korlás a test teljes restaurálására, naponként kell a testet s egyes részeit gyakorolnunk, edzen­ünk. Ismerek embereket, kik egykor igen gyenge és ügyetlen testalkatúak voltak, és kitartó testgyakorlás által később úgy kifejlődtek s megerősödtek, hogy bámulatunkat vonják magokra. Ki ne tudná, hogy a régi görögök és rómaiak mily nagy gondot fordítottak a gymnasztikára s épen ezért mily ügyes és képzett testüek voltak. A gymnasztika által a test tagjainak merevsége, ügyetlen forgatása, lassú­sága mind elenyésznek, és hajlékonyságot, gyorsaságot, ügyességet nyer­nek, szóval a testgyakorlás a testet izmossá, erőssé, teszi és sok beteg­ségtől megóvja; mindennek pedig a gyakorlati életben is mily kimondha­tatlan nagy haszna van, a mindennapi tapasztalás igazolja. — Hogy a lovaglás, kocsikázás, hintálás, tekézés stb. megannyi erősítő, edző test­gyakorlatok és kellemes mulatságok, azt mindenki tudja, de természetes, hogy az ilyenekben a gyermekeket vagy ifjakat magukra hagyni köny­­nyelműség volna. 3. A tánc 7. Nem elég a testet csak izmosítani, edzeni, hanem 1*

Next