Katolikus gimnázium, Veszprém, 1891
A MATHEMATICA INGA LENGŐ MOZGÁSA ÉS LENGÉSI IDEJE. Az elméleti physica hosszú búvárkodás után megállapítja azon feltételeket, melyek a pontnak felületen való súrlódás nélküli mozgását megilletik. E feltételi egyenletek a következők: melyek közül az első a mozgási felület egyenletét, a második, harmadik és negyedik pedig a sebesedési componenseket képviselik. X, Y és Z azon componensek, melyek a pontot szabad mozgás esetében illetik meg. a olyan mennyiség, mely a felület egyenletének kétszeres differentiálása által határozható meg. ~-r 8/ 8/ . °'v y-- és , mathematical jelentősége ismeretes. Ezen általános feltételi egyenleteknek egyes speciális esetekre való alkalmazásai közül kiváló fontossággal bír a mathematical inga mozgásának tárgyalása. A mathematical inga egy súlyos pont, mely csak súlyánál fogva mozog és ezen mozgásában is gátolva van azáltal, hogy egy ponttól egyenlő távolban köteles maradni s így gömbfelületen kénytelen mozogni. A súrlódást kizárva, általános egyenleteink, mivel akadályozott mozgásról van szó, érvényben maradnak. Hogy tárgyalásunk minél egyszerűbb legyen, válaszszuk meg derékszögű coordinata-rendszerünket olyatén, hogy a s tengely függélyes legyen és azon pont, melytől az inga egyenlő távolban köteles maradni, a rendszer kezdő pontjába essék, így azután