Katolikus gimnázium, Veszprém, 1940
5 haladást jelentett a fenntartói jogviszonyok egyöntetű rendezése, mert egyrészt a tandíjszedés jogának megszerzésével kiadósabban csörgedező forrást nyitott a személyi és anyagi szükségletek fedezésére, másrészt az eddiginél nagyobb mértékben biztosította a rendi iskolák életének kívánatos harmóniáját. Mert ezentúl a két városi jellegű gimnázium, a nagykanizsai és szegedi kivételével valamennyi piarista kollégiumban teljesen azonos elvek szerint folyt a munka. Ez a rendezés egyúttal rámutat Sebes Ferenc egyéniségének egyik legszembetűnőbb oldalára, erős gazdasági érzékére. Aki tanár, növendékelöljáró és asszisztens korában soha mással, mint tiszta szellemi munkával, tanítással és belterjes lélekgondozással nem foglalkozott, az mint rendfőnök egyszerre a gazdasági kérdések kiváló ismerőjének és szakértőjének bizonyította magát. Úgyszólván rendfőnöksége első napjától kezdve tevékenyen belekapcsolódott a rendi birtokok kezelésébe s a hozzáértő ellenőrzésen túl az irányításból is cselekvőleg kivette részét. Hogy a kusztódiátus rendfőnöksége alatt az ország egyik legjobban felszerelt és megmunkált egyházi nagybirtoka lett, nem kis mértékben az ő érdeme. De a rendi birtokok hozadékának fokozásán kívül más módon is tudta növelni Sebes Ferenc a rend jövedelmeit, így pl. az őszödi birtoktest balatoni dűlőjének s a budapesti rendház agrárcélokra többé nem használható kőbányai és zuglói birtokának parcellázásával kitűnően jövedelmező bevételi forrást nyitott. Az ily módon befolyó jövedelemtöbbletet azután a huszas évek birtokreformja során leadott területek pótlására használta fel s ügyes vásárlásaival hamarosan sikerült is elérnie, hogy a kusztódiátus megközelítőleg visszanyerte eredeti kiterjedését. Pedig ugyanerre az időre esik a budapesti rendház kitűnő mádi szőlőjének és immár ezer holdat megközelítő mádi gazdaságának megszerzése és felszerelése is. És ha ehhez még hozzávesszük, hogy e nagyszabású birtokszerzésekkel párhuzamosan az egyes rendházak birtokállományában is számottevő gyarapodás történt (Debrecen, Kecskemét, Magyaróvár, Nagykanizsa, Szeged, Vác), nagy vonásokban előttünk áll a kitűnő gazdának és a tudatos birtokszerzőnek képe. A jó gazda mellett külön ki kell emelnünk Sebes Ferencben a nagy tervezőt és alkotót, így pl. a kecskeméti gimnázium monumentális építkezésének befejezését egyedül az ő fáradhatatlan utánjárása tette lehetővé. Ugyancsak az ő érdeme, hogy jelentékeny áldozatok vállalásával tulajdonjogilag is biztosította a gyönyörű iskolapalotát a rend számára. Hasonlóan az ő leleményességét és szervező képességét, hirdeti a kecskeméti internátus létesítése s a régi gimnáz