Katolikus gimnázium, Veszprém, 1940

5 haladást jelentett a fenntartói jogviszonyok egyöntetű rendezése, mert egyrészt a tandíjszedés jogának megszerzésével kiadósabban csörgedező forrást nyitott a személyi és anyagi szükségletek fedezé­sére, másrészt az eddiginél nagyobb mértékben biztosította a rendi iskolák életének kívánatos harmóniáját. Mert ezentúl a két városi jellegű gimnázium, a nagykanizsai és szegedi kivételével valamennyi piarista kollégiumban teljesen azonos elvek szerint folyt a munka. Ez a rendezés egyúttal rámutat Sebes Ferenc egyéniségének egyik legszembetűnőbb oldalára, erős gazdasági érzékére. Aki tanár, növendékelöljáró és asszisztens korában soha mással, mint tiszta szellemi munkával, tanítással és belterjes lélekgondozással nem fog­lalkozott, az mint rendfőnök egyszerre a gazdasági kérdések kiváló ismerőjének és szakértőjének bizonyította magát. Úgyszólván rend­főnöksége első napjától kezdve tevékenyen belekapcsolódott a rendi birtokok kezelésébe s a hozzáértő ellenőrzésen túl az irányításból is cselekvőleg kivette részét. Hogy a kusztódiátus rendfőnöksége alatt az ország egyik legjobban felszerelt és megmunkált egyházi nagybirtoka lett, nem kis mértékben az ő érdeme. De a rendi birtokok hozadékának fokozásán kívül más módon is tudta növelni Sebes Ferenc a rend jövedelmeit, így pl. az őszödi birtoktest balatoni dűlőjének s a budapesti rendház agrárcélokra többé nem használható kőbányai és zuglói birtokának parcellázá­sával kitűnően jövedelmező bevételi forrást nyitott. Az ily módon befolyó jövedelemtöbbletet azután a huszas évek birtokreformja során leadott területek pótlására használta fel s ügyes vásárlásaival hamarosan sikerült is elérnie, hogy a kusztódiátus megközelítőleg visszanyerte eredeti kiterjedését. Pedig ugyanerre az időre esik a budapesti rendház kitűnő mádi szőlőjének és immár ezer holdat megközelítő mádi gazdaságának megszerzése és felszerelése is. És ha ehhez még hozzávesszük, hogy e nagyszabású birtokszerzésekkel párhuzamosan az egyes rendházak birtokállományában is számot­tevő gyarapodás történt (Debrecen, Kecskemét, Magyaróvár, Nagy­kanizsa, Szeged, Vác), nagy vonásokban előttünk áll a kitűnő gaz­dának és a tudatos birtokszerzőnek képe. A jó gazda mellett külön ki kell emelnünk Sebes Ferencben a nagy tervezőt és alkotót, így pl. a kecskeméti gimnázium monumen­tális építkezésének befejezését egyedül az ő fáradhatatlan után­járása tette lehetővé. Ugyancsak az ő érdeme, hogy jelentékeny áldo­zatok vállalásával tulajdonjogilag is biztosította a gyönyörű iskola­­palotát a rend számára. Hasonlóan az ő leleményességét és szervező képességét, hirdeti a kecskeméti internátus létesítése s a régi gimnáz

Next