Középdunántúli Napló, 1957. január (1. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-03 / 2. szám
itói. január 1. A paraszt gondja — az ország gondja Az új év előtt Butkovics József, vanyolai parasztember is számot vet, ugyan mennyire tellett erejéből, és mit akar elérni ötvenhétben. Beszél a múltról, önmagáról, a gazdaságról, aztán beszél a jövőről, a terveiről — bizalommal. Megfontolja minden szavát Gondjai bár egyéni és paraszt gondok, de minduntalan kiérződik beszédjéből, hogy nem tudná, nem is akarja fejtegetéseit elvonatkoztatni az ország gondjaitól. Az ötvenhatos évről beszél. A kezében papírok: gazdakönyv, vételijegyek, egyebek. Forgatja őket Butkovics, mert kinek a fejében férne el a rengeteg számadat, amivel gazdálkodni, birkózni, harcolni kellett? Nem mondhatnánk, hogy Butkovics József panaszkodik. Az utóbbi hónapokban történtek jó reménnyel töltik el, és ez az érzés kissé rózsaszínbe vonja a kétségekkel, buktatókkal terhes múltat. Nem tartozik azok közé, akik a tönk szélére jutottak! Ha valaki körülnéz a gazdaságában, még azt is mondhatná, hogy a nehéz esztendők őt elkerülték. Istállójában: két szép tehén, az egyik a napokban ellett; három üsző, elmúltak két évesek; van még két trió, másfél, két és fél évesek, ezenkívül egy növendéküsző és borjú, összesen tehát kilenc, ne az is férne több az istállóban. Az ólakban öt szép süldő, 32 kilós átlagsúllyal, három malac, egyenként húsz kilósak, ezenkívül egy anyadisznó. Most vágtak egy kétszáz kilós hízót, korábban egy 144 kilósat, amelynek felét eladták. 1 . Az udvart mintegy 60 baromfinépesítik be. ■— Tizenöt és fél hold főidőn gondálkodom **■ mondja a paraszt ■* A mindennemű beadás és a 7000 forint adó engem is sújtott. De nem engedtem! Szürkülettől-szürkületig dolgoztam mert bízni tudtam, hogy jön egyszer a könnyebbedés. A továbbiakban arról beszél, hogy n.i istállójában is leapadhatott volna akár a felére is az állatállomány. De Butkovics József — a jövő reményében — magától, a zajét családjától vonta meg a költekezést Nem mintha zsugori lett volna valaha! — Jobb időkig meglakhatom a célszerűtlen lakásban is “ szokta mondani azonban. Azt megtudta, ha legalább ennyi állattal nem rendelkezik, véleménye szerint nemcsak az alapvető pénzforrása kisebbedik, hanem a földeket sem tudja 3—4 évenként trágyázni." Beszél a súlyos terheket képező beadási rendszerről, a különféle megkötöttségekről, zaklatásokról, de ezekről szólva is a jövő évi terveket kovácsolja a középidős, magas és szikár ember. “ Készítettem egy hozzávetőleges számadást arról, hogy csupán a legutóbbi évben beszolgáltatott terményes termékféleségért mennyi pénzt kaptam, és ugyanazt mennyiért adta a munkásnak, hivatalnoknak az állam. Kérem szépen, én 4398 forint körül jussoltam, az állam kb. 24.177 forintot kapott a termelvényekért. Én tehát annyit sem kaptam, hogy az adót kifizethettem volna belőle. A krumpli mázsáját például 12 forintjával vette át az állam. Mivel kevés maradt, nekem a napokban száz kilónként 120-ért, tehát vízszeres áron kellett vennem, két és fél mázsát . Sokan azt mondhatnák, hogy csupán a begyűjtési rendszer eltörlésével tehát mintegy húszezer forinttal nő az évi jövedelmem. Mondjuk, ha ennyivel nőne, akkor is csak 416 forinttal jutna több havonként a négy főből álló család egy-egy tagjára. Ennyi munka után ezt sem sokallhatná senki, ha vesszük: a termény aránytalanul nagyobb részét a beadott tette ki, ezenkívül itthon nem igen maradt rám, például a krumplit vennem kellett, a* áHatállományból pedig a mit már előbb mondtam nem foszthattam ki magamat. 33 Tegyük azonban ebbez hozzá, hogy az firsz-nek vagy szabad piacon én nem adom obyan drágán a terményt, mint ahogy az illám adta. Nem is adhatnám, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a paraszt több tennélyeeséget vihet piacra, nagyobb lesz a kínálat, jobb lesz az élet. Ezt azért mondom el, mert sokan állítják a városiak közül, hogy a paraszt jött ki legjobban az utóbbi időben. Hisz egyelőre nekünk sem sokkal könnyebb, már ami az anyagiakat illeti, hiszen az idei termést beadtuk, a jövő évinek kedvező hatását pedig csak a jövő év dereka táján fogjuk érezni. Elmondta azt is Butkovics József, hogy nem kell aggódni, hogyan látja el élelemmel a paraszt a várost. — Egy példát mondok — folytatta a szót. — Úgy vettem észre, megéri a marhaszerződtetés. Ezért négyet lekötöttem. Kettőt beadok januárban, egyet áprilisban (igaz, ez vemhes üsző) és egy tinót augusztusban. Ezt a „gazdaságpolitikát“ én tovább folytatom, így tettem azelőtt is. Valamikor volt olyan év, hogy 10 hízott ökröt adtam át a Felsődunántúli Termelők Szövetkezetének, és irány Drezda, irány Bécs. 1948 óta- azonban, bármit erőltettem is, nem tudtam hizlalni. Nem látja azonban megnyugtatónak egyelőre Butkovics József a növénytermelés szerződtetését. — Itt van például a cukorrépa-szerződés, ami pedig legjobban megérte talán. Igényes növény a cukorrépa, sok munka van vele. Mégis az állam két kiló cukrot és 6 forintot adott érte mázsánként. Ez testvérek között is csak 18 forint érték. A marharépa mázsája jelenleg 50 forint. Ha a paraszt feletetné a 18 forintos cukorrépát, amely jobb is, mint a marha, eszerint jobban jönne ki. De mi ezt nem akarjuk! Mi ezután is termelni akarunk cukorrépát. De — miután a beadási kedvezmény a beadással megszűnt — jobban meg kell fizetni a cukorrépát. Ezek után kimondottan a saját jövő évi terveiről beszélt, de ezek is úgy hozzátartoznak az országéhoz, mint ág a fához, mint csepp a tengerhez, vagy mint a honpolgár a hazájához. Még valamikor 45 után vett házat Butkovics, most átépíti. Két szobás és jó szobás lakásban akar élni. Ez sok ezerbe kerül. De erre van legnagyobb szüksége.... A ház körül már ott a kőrakás, kint a kertben havattás a 70 darab fiatal, pár év múlva termő gyümölcsfa. Rendben a mezőn a földje, a padláson egy évre való sonka. Az istállóban jól gondozott jószágok, eszik a sötéten terdes lókért és a virágjával rózsaszínre száradt illatos bíbort-Best a család rádiónál, olvas a kislány, a nagypapa emlékezik. A feleség főz, a családfő számot vet. Hisznek, bíznak és remélnek az 57-es esztendőben! Sohasem voltam kíváncsi ember, de egy idő óta nagyon érdekel mindem Azok a rosszmájú ismerőseim, akikkel találkozom — mintha összebeszéltek volna — mind azt állítják, hogy öregszem is erősen, és maholnap a lányok már bácsinak fognak szólítani. Azt hiszik, hogy ezzel megállapítással ísni tudnak. Mondom, mostanában az érdeklődési köröm jóval szélesebb, mint azelőtt volt. Ennek tudható be, hogy kapva-kaptam egyik barátomnak azon a javaslatán is, hogy önt- tünk ólmot . Szilveszterkor, aki ólmot önt, meglátja a jövendőt. Gyere es te is hozzánk legalább megtudhatod, hogy ha megnősülsz, milyen lesz az élettársad — jegyezte meg barátom. Persze, hogy elmentem a barátoméihoz. Amikor holwpwhim lakásuk újta ÖLÖMÖNTÉS jár, már minden készen volt a nagy művelethez, azaz az ólomöntéshez. Már megolvasztották a fémet, s csak arra vártak, hogy jelenlétemben fellebbentsék a fátylat a titokról. Hamarosan megtörtént ez is. Barátom felesége — hiába a nők jobban értenek ilyesmihez — tolmahosszan- ácsolta a látottakat, mivel, bárhogy is erőltettem a szemem, én nem láttam semmit. — A feleségét andár termetűnek, telt arcúnak és szőke hajúnak látom — mondotta. — Szentséges ég — kiáltottam fel — hiszen akkor ez az Éva lesz!. .. Az Éva, akit én valósággal imádtam. Nem egyszer a legmélyebb álmomból riadtam fel, hogy nem tudok nélküle élni. De nem, mégsem az Éva lesz a jövendőbelim, hiszen a Marikát jobban kedvelem. Vele az ősszel ismerkedtem Üteg. S bátran álíthatom, hogy nagyon csinos kislány. Csakhogy a Marika nem szőke, hanem inkább barnás .. . — Hát, ami éppenséggel azt illeti, nem is anynyira szőke az a nő, akit én látok, inkább barna — helyesbített a ház Asszonya. — Akkor a Marika mégsem jöhet számításba, inkább a Kató lesz az igazi. Tudják — magyaráztam — ő is barna hajú, finom termete, pici piros, érzéki szája, ruganyos mozgása van... — S a Kató magas termetű? — kérdezte barátom. — Éppen itt van a bökkenő — feleltem — az a kislány közepes magasságú ... — Az lássa megint lehetséges .... hiszen ha jobban szemügyre veszem a figurát, alacsonynak látszik — szólt közbe a barátam felesége. — Alacsony? ... lepődtem meg. Ha az, akkor talán az Ilonkát ölelhetem majd keblemre?... Igen, az én ösztönöm nem csal! Ő lesz az, akivel együtt evezünk az élet tengerén a boldogság szigete felé. Hab, de mit is beszélek, hiszen Ilonka ébenfekete hajú, test alakú leány . . . — döbbenten meg. Tehát? ... Szerintem róla sem beszélhetünk! Hogy ki lesz ezek után mégis a hitvesem? Nem tudom! A szilveszteri ólomöntés óta pedig állandóan ezen töröm a fejem. Nincs egy nyugodt percem, anyi,mit foglalkoztat ez a kérdés. S mint emletettem, még csak kíváncsi sem vagyok. Mi is lenne velem, ha az volnék? A lányok bizonyára nem bácsinak, hanem nagypapának szólítanának . . . t'íverp-( fit) KÖZÉPÜLT ÁNY &LX NAPLÓ Az Hyunamié a magyar kormány eddigi eredményeiről iránt. (MTI) A Rumanité szombati száma közli budapesti tudósítójának jelentését: A Kádár-kormány — írja — rövidesen nyilvánosságra hozza programját? Ez a dokumentum kiindulópont és egyben valaminek a végét jelenti. Végét jelenti a kormány kezdeti tevékenységének. Az első két hónap mérlegét is megmutatja. A kormány aktívája a közbiztonság terén a rend teljes helyreállítását mutatja, a szociális intézkedések területén pedig egész sorát az új rendszabályoknak. A mérleg kevés is, sok is. Kevés, ha az ember arra gondol, hogy mennyi még a tennivaló. Sok, Ha meggondoljuk, hogy a kormánynak mindent újra kellett kezdenie. A lap tudósítója ezután megállapítja, hogy a Kádár-kormány intézkedései hozzájárultak a megbékélés légkörének megteremtéséhez és olyan lélektani feltételeket teremtettek, amelyek lehetővé teszik a gazdasági csata megvívását és megnyerését. Új szakasz kezdődik, amely lényegében arra ad választ, hogyan lehet és kell építeni tovább a szocializmust. Mely pártok és műyen emberek állnak a szocializmus építése mellé? Senki ellen sincs ellenvetés, aki őszinte híve a szocializmusnak. A kormányprogram közzététele után előreláthatóan egész sor tárgyalás és vita indul majd, amelynek várható eredménye az lesz, hogy rövidebb-hosszabb időn belül szélesebb körű kormány alakul, amely munkájában a nemzet minden erejének rézsvételére számíthat. Közlemény A megyei tanács vb. népművelési osztálya értesíti Veszprém város kultúrotthonait, népművelési intézményeit, művészeti csoportjait, hogy ügyeikkel (műsorengedélyezés, műsortanácsadás stb.) a jövőben közvetlenül a megyei tanács vb. népművelési osztálya foglalkozik. Kéri továbbá a megyei tanács népművelési osztálya azokat a dolgozókat, vagy Bakony Együttes tagokat, akikhez a Bakony Együttes tulajdonából (ruha, csizma stb.) valamilyen úton felszerelési tárgy került, vagy megőrzésre vették át, azt a megyei tanács népművelési osztályán január 10-ig adják le. A megyei tanács népművelési osztálya. Erős kézzel védi a dolgozók érdekeit a karhatalom Felkészültek a Szilveszter éj rendjének biztosítására Az óév utolsó napján is lázas munka, sürgés-forgás fogadja a látogatót a veszprémi karhatalom parancsnokságán. Telefoncsengetés, parancsok, jelentések váltják itt egymást. Minden nap akad tennivalója az új népi karhatalom tagjainak, beosztottjainak. Egyre nagyobb területet ölel fel munkájuk, ma már nemcsak a városra szorítkozik tevékenységük, hanem mind gyakrabban jelennek meg a vidéki községekben, falvakban. Puszta megjelenésükkel, határozott fellépésükkel is mindenütt hirdetik a nép államának növekvő erejét, magabiztosságát. A becsületes dolgozók, munkások, parasztok kinn a vidéken is barátságosan, rokonszennel fogadják őket. Félelemre csak a bűnözőknek, sötétben bujkálóknak, rendbontóknak van okuk. Feladatukkal mindannyian tisztában vannak: a közrendet, a közbiztonságot tartják fenn, védik a dolgozók érdekeit é s ebben a munkájukban nem ismernek meghátrálást. A rendőrséggel karöltve dolgoznak, mintegy kiegészítve ennek munkáját A karhatalom felállításával a munkás-paraszt kormány nem egy új fegyveres testület alapjait vetette meg. Léte nem állandó jellegű, de amíg minden vonalon meg nem szilárdul a biztonság és a zavartalan élet, addig a karhatalom megszüntetéséről, gyengítéséről természetesen szó sem lehet Arról már néhány héttel ezelőtt beszámoltunk, hogy miként jött létre, hogy szervezték meg Veszprém és környéke karhatalmát, de arról még nem esett szó, hogy kik azok a fáradtságot nem ismerő emberek, akik ebben a szervben szolgálatot vállaltak. A veszprémi karhatalom személyi állománya javarészt a honvédség tisztjeiből, tiszthelyetteseiből, valamint erre a szolgálatra jelentkezett fiatalokból áll A tisztek a karhatalom megszervezésekor szabadon választhattak: visszatérnek-e a polgári életbe, vagy tovább vállalják a haza fegyveres szolgálatát. Kevesen hátráltak meg Veszprémben: a munkásszülők, a parasztapák, anyák gyermekei szinte egy emberként vállalták a felelősségteljes feladatot — pedig a munka neheze még ezután következett. Sokszor életüket, testi épségüket kockáztatva hajtották és hajtják végre feladataikat. Elég, ha itt csak arra emlékeztetünk, amikor a Bakonyban megbújt golyószórós fegyveresekkel kellett felvenniük a harcot, vagy amikor robbanószereket, lőszert, fegyvert szednek össze, közönséges fegyveres bűnözőkkel akad dolgok. Ezek mind olyan cselekedetek, amelyek valamennyi mozzanatáról, veszélyességéről a lakosság nem minden esetben értesül, hogy megfelelőképpen értékelni, becsülni tudja mindannyiunk érdekében végzett munkájukat. Még előfordulnak, amikor úrrá kell lenniök becsületes emberek tisztán-nem-látásból eredő közönyén. De nem egyszer találkoznak — noha ezeknek a száma egyre apad — akik még mindig megjegyzésekkel, sokszor rosszindulatú, meg nem felelő vádakkal illetik őket. Ilyen volt például a napokban Veszprémben L. J. esete. Ez a — mint később kiderült, különben becsületes dolgozó — az utcán ittas állapotban hazaárulóknak, gyáváknak és miegymásnak nevezte nyilvánosan a mellette elhaladó járőrt. Természetesen a karhatalom tagjai nem hagyták megtorlás nélkül a tekintélyüket csorbítani akaró megjegyzést és !.. J.-t előállították. Amikor kijózanodása után látták, hogy egyszerű munkásemberről és nem tudatos ellenséges bujtogatóról van szó, baj-* társiasan elbeszélgettek vele, felvilágosították tévedéseiről és természetesen szabadlábra helyezték. A tudatos rendbontók ellen azonban a törvény teljes szigorával lépnek fel, valamennyi becsületes dolgozó nyugalma, biztonsága érdekében. A veszprémi karhatalom nem akar elzárkózni, nem szándékozik elbástyázni magát a város és a vidék dolgozóitól. Ahol csak tudnak, segítségére sietnek az üzemeknek, termelőszövetkezeteknek s bárkinek, aki csak segítségüket kéri. így például a veszprémi karhatalom hathatós támogatásával tudott a helybeli Új Élet TSZ egy távoli cukorgyárból tagjai részére ötven mázsa cukrot beszállítani s így tudták sikeresen megejteni a zárszámadást. A zirci járás egyik gépállomása azzal a kéréssel fordult a karhatalom parancsnokságához, hogy munkájuk elvégzéséhez kölcsönözzön részükre egy tehergépkocsit Ennek is eleget tettek, s a honvédség állományából rendelkezésükre bocsájtottak egy megfelelő teherautót amely még ma is ott végzi a munkáját. Több esetben kisegítették a kórházat is mentőautójukkal. Emellett számtalan esetben keresnek fel veszprémi és környéki üzemeket, vállalatokat s baráti beszélgetésekkel, tanácsokkal, segítségnyújtással, nem egyszer felvilágosító munkával alakítják, formálják a dolgozók és fegyveres erők közötti jó viszonyt, barátságot. Most Szilveszter napja rendjének, nyugalmának biztosítására készülnek, a rendőrséggel karöltve. A közrend és biztonság viszonylagos helyi megszilárdulásának eredményeként ugyanis Veszprémben és néhány környező községben adtak ki engedélyt egynéhány nyilvános összejövetel, táncest megtartására. Ezek nyitvatartását január 1-én hajnali két óráig engedélyezték. A karhatalom itt számít a rendező szervek szigorú felelősségérzetére, hogy ezeken a mulatságokon a dolgozók kulturált szórakozását, időtöltését semmiféle rendzavarás meg ne háboríthassa, s az italok kiszolgáltatásánál is érvényesüljön a közellátási kormánybiztos idevonatkozó, a részleges szesztilalmat érvényben tartó rendelete. A karhatalom járőrei sűrűn ellenőrizni fogják ezeket a szórakozóhelyeket, s különösen ügyelnek majd a záróra szigorú betartására. Fokozott éberséggel és határozottsággal látják el szolgálatukat ezen a napon is, hogy mindenki zavartalanul, félelemmentesen köszönthesse családja koréban és szórakozóhelyén az új esztendőt. 3