Középdunántúli Napló, 1958. szeptember (Veszprém, 14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

KÖZEPDUMMTK­u­­­I IBIS jr «Éjk ÉHn­Sz XIV. évfolyam — 206. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1958. szeptember 2. ............... ■ .............­­ ■ ..... ■ £ Keszthelyen ünnepélyesen megnyitották a Georgikon-napokat A Keszthelyi Mezőgazdasági Aka­démia — a volt Georgikon — fenn­állásának 160. évfordulója alkalmá­ból a TIT rendezésében Georgikon­­napokat tartanak Keszthelyen. Az ünnepélyes megnyitó vasárnap 11 órakor volt. A megnyitón részt vett Pap János elvtárs, a megyei pártbi­zottság első titkára és Bakos István elvtárs, a megyei tanács elnöke is. Megnyitót Tömpe István elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a föld­­művelésügyi miniszter első helyet­tese mondott. Tömpe elvtárs beszédében hang­súlyozta: a Georgikon létrejötte a maga korában haladó cselekedet volt.­­ Az utókor hálája és dicsérete illeti azokat, akik a tizennyolcadik században a termelőerők és a terme­lési viszonyok között fennálló ellen­téteket, amelyek egyre inkább éle­ződtek, ilyen módon is igyekeztek enyhíteni. A Georgikon Európa első állandó jellegű főiskolája volt. Létrehozása az akkori uralkodó osztálynak is ér­deke volt, mivel a Georgikon az egy­re inkább kapitalizálódó nagyüzemek számára képzett szakembereket. Történelmi távlatból az az iskola ér­deme, hogy a legfejlettebb mezőgaz­dasági tudományra oktatott. A Georgikon a kapitalista nagy­üzemek számára képezett szakem­bereket. Az akadémiának az a fel­adata, hogy a szocialista nagyüzemek számára képezzen szakembereket, olyanokat, akiknek munkája nyomán emelkednek a terméshozamok. Ed­dig az akadémia jó úton járt, ezután is határozottan kell előrelépni tovább a megkezdett úton. Tömpe elvtárs a megnyitóbeszéd után átadta az Arany Diplomát az akadémia nyolc régi hallgatójának, akik ötven évvel ezelőtt szereztek oklevelet. Az arany diplomások kö­zött van Veszsik Vilmos Kossuth­­díjas akadémikus is, a Magyar Tu­dományos Akadémia tagja. Az arany diplomások nevében Vestsik Vilmos üdvözölte a megje­lenteket, majd többen szóltak hoz­zá a vendégek közül, így: Bereczki Endre Kossuth-díjas egyetemi ta­nár, a Veszprémi Vegyipari Egye­temről, Török Lajos, a Zala megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, Bé­lák Sándor, a Keszthelyi Kísérleti In­­tézet igazgatója. Majd Csíki László professzor meg­emlékezett a 160 éves Georgikonról. — A Georgikon 1707 júliusában nyílt meg Festetich György herceg alapítmányakén­t. A tanítás nyelve kezdetben német majd latin volt, csak 1846 óta hivatalosan magyar. Büszkék vagyunk arra, hogy 1848 május 24-én a hallgatók egyhangúlag úgy döntöttek, hogy elmennek a sza­badságharcba. Belőlük alakult a hí­res 47-es honvédzászlóalj. A sza­badságharc leverése után az iskolát bezárták és csak 1865-ben engedé­lyezték az újra megnyitását. 50 éve akadémiaként működik az intézet. A hivatalos megnyitó után a részt­vevők megkoszorúzták a régi épüle­ten a Georgikon táblát. Délután a régi hallgatók megkoszorúzták a ta­nárok sírjait és együtt megtekintet­ték a Helikon könyvtárat és a Bala­ton Múzeumot. Az első nap prog­ramja a résztvevők ismerkedési est­jével ért véget Jubileumra készül a kéttornyúlaki termelőszövetkezet Az idén ünnepli létrejöttének tíz­éves jubileumát a termelőszövetke­zeti mozgalom. Az egy évtizedes év­fordulóra készülnek a pápai járás­ban is. Úgy tervezik, hogy ez alka­lomból nagyobb szabású ünnepélyt tartanak szeptember 14-én Kéttor­nyúlakon. A jubileumi ünnepségek résztve­vőit a helyi és a környékbeli kultúr­­csoportok, sportkörök egésznapos kultúr- illetve sportműsorral szó­rakoztatják. Megkezdődött a Balaton-vidék csemegeszőlő exportja 1950 és 1954 között a Balaton­­aligád Állami Gazdaságban tele­pítették az ország legnagyobb cse­megeszőlő telepét. A szépen fej­lődő, fiatal tőkék nagy része az idén már kiváló termést hozott, így a saszla holdankénti hozama eléri a 35 mázsát. A gazdaság 280 holdas csemegeszőlő telepén már javában szüretelnek, s a legked­veltebb fajtákból — szőlőskertek királynője, Laszla, Erzsébet ki­rályné — mintegy 35 vagonnal küldenek a piacra. Megkezdték a csemegeszőlő exportját is, és a tervezett nyolc vagon helyett elő­reláthatólag 15 vagonnal külde­nek külföldre Eddig a Német Demokratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába szállítottak sző­lőt és csütörtökön elküldték az első szállítmányt Ausztriába is. Világ proletárjai, egyesüljetek*! Mai számunkból Tanévnyitók megyénk iskatafzem Októberben 50 éves a veszprémi mémMí A külsőre is adni kel Vasárnapi sportesemények (5—6. aMt) Október 31-én kezdjenek tárgyalásokat az atomfegyver-kísérletek végleges megszüntetésért! A szovjet külügyminisztérium javaslata (Moszkva, aug. 31. TASZSZ): A Szovjetunió külügyminiszté­riuma augusztus 30-án jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségéhez. Eszerint a Szovjetunió kormá­nya kész 1958. október 31-én az Egyesült Államok és Nagy-Bri­tannia képviselőivel együtt tár­gyalásokat kezdeni olyan egyez­mény megkötéséről, amely egy­­szers mindenkorra megszüntetné az atom- és hidrogénfegyver-kí­­sérleteket, s a kísérletek meg­szüntetésének megfelelő ellenőr­zését biztosítaná. Mint a jegyzék rámutatt, a szov­jet kormány véleménye serint ilyen tárgyalások megtartására a legalkalmasabb hely Gent lenne. A tárgyalások elnyújtásának megakadályozására a szovjet kor­mány javasolja, hogy időtarta­mukat már előzőleg korlátozzák. A szovjet kormány a maga részé­re­ két-háromhetes időtartamot java­sol. A jegyzékhez mellékelve eljut­tatták az Egyesült Államok nagy­­követségéhez Nyikita Hruscsov nyilatkozatának a szovjet lapok­ban augusztus 30-án megjelent szövegét, amely ismerteti a szov­jet kormány álláspontját az Eisenhower elnök augusztus 22-i nyilatkozatában foglalt kérdések­ben. (MTI) Közös erővel Gyulakeszin Mint a tapolcai járásban annyi helyen, Gyulakesziben is kultúrházat építenek. A gazdák a községfejlesztési teruléti hátralékainak tisztázásakor 23 000 forint hátralékot befizettek. Ehhez járul még az ez évre megsza­vazott 15 százalékos hozzájárulás is. Nemcsak a pénz az első azonban a faluban, hiszen még ez sem lenne elég az építés befejezéséhez. A kultúr­­házhoz szükséges kőanyagot a KISZ szervezet fiataljai termelték ki és szállították be. A tanácstagok választókerületeikben társadalmi munkára mozgósították a lakosokat, a hiányzó 30 köbméter követ pedig a termelő­szövetkezeti csoport szállítja majd fogataival. A feladat végrehajtásába te­vékenyen bekapcsolódott a Hazafias Népfront-bizottság is. „Sok-sok élményt szereztünk, jól éreztük magunkat..." Tudósítás az osztrák ifjúsági küldöttség látogatásáról Szombaton hajnaliban vidám nótaszótól hangos autóbusz robo­gott Győrből megyénk felé. Oszt­rák fiatalokat hozott, akik pén­teken délután még otthon, gyá­raikban dolgoztak, majd gyors csomagolás­ után vonatra szálltak, hogy Veszprém megyébe látogas­sanak. A KISZ KB meghívására Magyarországra jött osztrák ifjú­sági küldöttséget a KISZ megyei bizottságának képviselői Hegyes­halomban, a határállomáson fo­gadták, s külön autóbusszal hoz­ták megyénkbe A látogatás első állomása, ko­rán reggel, Panonnhalma, majd a bakonypéterdi termelőszövetkezet volt. A fiatalok a szövetkezetben reggeliztek. Bakonypéterd után meglátogatták a Dudari Szénbá­nyákat. Először a külszíni mun­kahelyeket tekintették meg, majd mintegy­ tizenkét osztrák fiatal ■leszállt a bányába. A bánya meg­tekintése után Németh Mihály üzemmérnökkel beszélgettek, aki részletesen ismertette a bányá­szok, s a bánya életét. Ebéd után meglátogatták a Nagyesztergári Állami Gazdasá­got, ahol a gazdaság dolgozói és vezetői a legnagyobb barátsággal és vendégszeretettel­ fogadták őket. Megmutatták az üzemrésze­ket, majd vendégül látták a fiata­lokat. A rendkívül szívélyes lég­körű találkozó sok-sok élményt jelentett a vendégeknek. Az oszt­rák leányok, a fiúk, valamint a vendéglátók pohárköszöntőikben a két nép, s a két ifjúság barát­ságát éltették. Szombaton este a zirci­ járási kul­túrházban tiszteletükre ifjúsá­gi nagygyűlést rendeztek. Több, mint kétszáz magyar fiatal tár­saságában megjelentek az osztrá­kok is. A nagygyűléseit Perjés­i László elvtárs, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa nevében rövid üdvözlő beszédet mondott, amit Gazsó Pál elvtárs, a KISZ KB Intéző Bizottsága tagjának, majd Planéta János elvtárs, a Zirci Já­rási Tanács elnökének beszéde követett. Az osztrák küldöttség vezetője is felszólalt, s emléktár­gyakat adott a magyar fiatalok­nak. A nagygyűlés után éjfélig együtt szórakoztak a vendég j­á­tékkal a bányászotthonban. Vasárnap folytatódott a kül­döttség körútja, amikor a vesz­prémi városnézés után a balaton­­part következett. Először Bala­tonfüredet tekintették meg majd Révfülöpön, a KISZ üdülőjében ebédeltek. Ebéd után fürdés, és „szőlőnézés” volt. Ugyancsak itt vacsoráztak és az indulásig nagy­szerű hangulatban szórakoztak. Osztrák vendégeink a legna­gyobb megelégedésüket fejezték ki azzal kapcsolatban, amit me­gyénkben láttak, hallottak. Min­denütt emlékzászlókat, s emlék­tárgyakat ajándékoztak a vendég­látóknak. Megismerkedtek éle­tünkkel, és elmondták, hogyan élnek ők Ausztriában. Jól érezték magukat vendége­ink, s amikor elbúcsúztak, veze­tőjük megjegyezte: „Sok-sok él­ményt szereztünk, jól éreztük magunkat!...” A nehéz fizikai munka becsülete Hatimbán Halim­bár­, a Bakonyi Bauxitbánya központjában többféle grafikon is van, de egy f­arm a kereseteket példázza, különösen megragadja az em­ber figyelmét. Miért? Azért, mert nem élettelen, és nemcsak azt lehet belőle megérteni, amit mutat, hanem mást is. Azt, hogy nálunk igen nagy becsülete van a nehéz fizikai munkának. Elemezzük csak először egyen­ként az oszlopokat, úgy, ahogy olvasni lehet. Egy földalatti közvetlen termelő (átlagkeresetet alapul véve) havonta 2 426 forintot kap a borítékban. Ebben a szénjárandóság is benn van, amit szintén megkapnak havonta. A borítékon kívül havonta 364 forint hűségjutalmat. Ezt most osztják ki a bányásznapon, egy összegben. (Ma­limban kétmillió 300 ezer forint ez az összeg.) Munkásszállításra 261, munkaruhára 65, étkezési hozzájárulás címén 16 forintot kap egy-egy dolgozó havonta, így, csak a legfontosabbakat hozzáadva is, 3132 forint tehát az állagjövedelmük. Az egyéb földalatti munkát végzők havonta átlagosan 2146 forintot kapnak, amiből a szénjárandósággal együtt 1653 forint a borítékolt ösz­­szeg.­­ A külszíni dolgozók 1947 forintot, amiből 1488 forint a borítékolt. E néhány szám tehát sok mindent bizonyít és választ ad egyeseknek (akik elég szép számmal vannak) és lebecsülik a nehéz fizikai munkát. Nálunk a fizikai munka becsülete nem szólam, hanem valóság, ami mö­gött ott van az anyagi biztosíték is. Kétszeresére növekedett a hajmáskéri tartósító üzem teljesítménye A hajmáskéri tartósító üzemben a paprika és zöldparadicsomidény indulásakor korszerű konzervipa­ri berendezésekkel kezdték meg a munkát. A napokban helyezték üzembe az univerzális mosógépet, amely hengersoros keféivel órán­ként húsz mázsa zöldségfélét tisz­tít. A megtisztított árut futósza­lag továbbítja az új szeletelőgép­hez, majd az üvegzáró gépen végződik a konzerválás folyama­ta. A korszerű gépek majdnem teljesen kiszorították a fizikai munkát, s mintegy kétszeresére növelik az üzem teljesítményét. Kiállítják Tihanyban a móló környékének rendezési terveit A Balatoni Intéző Bizottság és a Magyar Építőművészek Szövet­sége pályázatot írt ki a tihanyi móló környékének rendezésére, hogy ezt a területet nagyobb tö­megek részére hozzáférhetővé te­­gyék. A pályázaton a Magyar Építőművészek Szövetsége mes­teriskolájának tagjai vettek részt. Pályaműveikből a szövetség ki­állítást rendez Tihanyban, a ha­jóállomással szembeni akvárium­­épületben, hogy a helybeli ható­ságok, a lakosság, az üdülők meg­ismerjék a rendezési elgondoláso­kat és elmondhassák észrevétele­­­­iket. A kiállítás augusztus 31-én,­­ vasárnap nyílt meg és szeptember­­ végéig lesz nyitva. (MTI) Művelődési otthon épül Inotán Az inotai November 7 Erőmű és az Inotai Alum­inium­kohó dol­gozóinak korszerű, kétszáz sze­mélyt befogadó művelődési ott­hont építenek. A munkát­­jövőre fejezik be. (MTI)

Next