Középdunántúli Napló, 1959. november (Veszprém, 15. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-11 / 265. szám
1959. november 11. Devecser Devecserben 7-én délelőtt az esős idő ellenére ötszáz főnyi tömeg gyűlt össze a Hősök terén, hogy lerója háláját és tiszteletét a hazánk felszabadításáért hősi halált halt szovjet katonák emlékének. A megemlékezés során Farkas László elvtárs mondott ünnepi beszédet. Nagy Lászlóné Marcaltő községünkben is szép ünnepség zajlott le a nagy évfordulón. Az ünnepség során Fodor Tamás elvtárs, a községi tanács v. b. elnöke adta át az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetéseket id. Stiér Ferenc és id. Schönher Ferenc elvtársaknak az 1917-es és 1919-es forradalmi harcok veteránjainak. Molnár István elvtárs, a helyi KISZ-szervezet titkárhelyettese köszöntötte az idős harcosokat. Molnár elvtárs üdvözlő szavaiban megígérte, hogy az ifjúság hű lesz a veteránok példájához. Tudósítóink jelentik: Megyeszerte megünnepelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját Bensőséges ünnepségeken emlékeztek meg megyénk dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulójáról. A megye legtávolabbi pontjairól egymás után érkeznek a tudósítások: hogyan ünnepeltek, hogyan köszöntötték november 7-ét. Zirc Pénteken este a járási művelődési ház nagytermében gyűltek össze Zirc dolgozói, hogy köszöntsék a nagy évfordulót. Az ünneplő közönség teljesen megtöltötte a nagytermet. Az ünnepség során színvonalas műsort élvezhetett a nagyszámú közönség. Különösen nagy sikere volt a szimfonikus zenekar és az egyesített énekkar előadásában a „Vörös Csepel” című forradalmi indulónak. November 7-én a zirci párt- és tömegszervezetek, valamint a hivatalok és intézmények képviselői megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. Kovács József A megemlékezés ünnepélyessé tételéhez hozzájárultak a kis úttörők is kedves műsorukkal. Molnár István Egyházaskesző Egyházaskeszőn is szép ünnepség keretében emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulójáról. Az emlékbeszéd elhangzása után a helyi KISZ-szervezet művészeti csoportjának tagjai szórakoztatták a megjelenteket, fellépett az úttörő énekkar is. Molnár István szervezet rövidműsora következett, a magyar és szovjet himnusz elhangzása után pedig a községi tanács v. b. elnöke tartott ünnepi beszédet. Az ünnepségen mintegy 150 felnőtt és 120 iskolás vett részt. A műsorban sikeresen szerepelt a KISZ tánckar és az úttörő szavalok. Molnár Gyula Hajmáskér Pénteken szovjet katonákkal együtt a helyi tömegszervezetek képviselői a laktanya impozánsan feldíszített színháztermében ünnepelték a nagy évfordulót. Szombaton délelőtt a tömegszervezetek vezetői, valamint a szovjet hadsereg képviselői megkoszorúzták a szovjet hősök sírját. Itt Farkas Károly, a község MSZMP titkára mondott rövid beszédet. Este az ünnepi beszédet Anódi Gábor végrehajtó bizottsági elnök mondotta, majd utána műsor következett. Balogh Árpád Szentkirályszabadja Szentkirályszabadján is bensőséges ünnepségen emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról. A mozihelyiségben megrendezett ünnepélyen mintegy kétszázan vettek részt. Az ünnepi beszédet a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára mondotta. Az ünnepi beszéd után Szakonyi Mária és Farkas Gizella szavalt, majd a KISZ énekkar és zenekar műsora következett. Farkas Lajos párttitkár zárószavai után az ünneplő közönség a művelődési otthonba vonult át, ahol reggelig tartó tánc következett. Kiss Kálmán Tés November 8-án, vasárnap délután a község művelődési otthonában tartották meg az évforduló ünnepségét. Borenics Kálmán párttitkár elvtárs megnyitó szavai után az úttörők és a KISZ- „ÚR ÍR" Húsz éve jártam az elemi iskola első osztályába. Nagyon sok minden történt azóta, de ma is szégyenpír fut végig arcomon, ha az elsős olvasókönyv idéződik fel emlékezetemben. Emlékeznek rá? Az első belső oldalon fekete tábla látható, és rajta szép zsínórírással: „úr ír”. — Milyen sokat mondó tőmondat! Már az emberi eszmélődés kezdetén azt csepegtették belénk, hogy az úr nemcsak a pokolban, de az iskolában is úr, mert hát te nem, de az „úr ír”. És érdekes, még utána is sokáig fel sem tűnt ez a programadó jelszónak is beillő mondatocska. Mint ahogy az ellen sem tiltakozott a falu népe, hogy a főjegyző úr bárkit felpofozott az utcán — csak azért, mert nem köszönt neki elég hangosan... Ilyen világ volt az „úr ír” világa! Mindez akkor idéződött fel bennem, amikor a minap Nemesgörzsöny községben járva — este úgy hat óra tájban — benéztem a kivilágított községi iskolába. Gondoltam, talán a kisiskolások délutáni turnusa tanul. Valóban a felsőtagozatosok töltötték meg a padokat. A VII. osztályosok földrajz órájára tévedtem be. Csak egy kicsit túlkorosok voltak a diákok: Pető „Lajcsi” például — 58 éves. Pető Gyuláné... szóval itt van a községi szülésznő is, itt van a Hoffmann házaspár, itt, a szűk kis padban egyengeti derekát és emberi öntudatát Biró István főtörzsőrmester, Jánosa István a vasút dolgozója, és ... Szóval ilyenek ezek a túlkoros nemesgörzsönyi „diákok”. A dolgozók esti iskolájának hallgatói ők. Pénzes János iskolaigazgató, a „diákok” oktatója nem fiatal ember már, de ilyen hű tanítványai aligha voltak még. Nem kell itt szólni senkinek, hogy figyeljen, hogy ne csipkedje a szomszédja fülét, hogy tanuljon rendesen, mert megbukik... Miért tanulnak? Nehezen lehetne ráfogni a majd hatvan éves tsz-tagra, Pető Lajos bácsira, hogy valami nagy karriert akart elérni, és azért tölt fárasztó munkája után heti huszonegy órát a szűk padban, amely valósággal nyomorgatja amúgyis fáradt lábát. Vagy miért tanul például a szülésznő, vagy Hoffmanné, a háziasszony? A tudás szabaddá és gazdaggá teszi az embert, tudatossá életét, új formákat teremt az emberi kapcsolatoknak. Ezért mondták abban a képmutató világban, hogy „úz ír”? Ezért tagadták meg az egyszerű emberektől a tudást? Ezért zárták el a dolgozók tömegeit a tudás elöl? A földrajzórán Pénzes igazgató Afrika állat- és növényvilágáról beszélt. Tanítványai, mint itatóspapír a tintát, szinte magukba szívták az ismereteket. Amit a múlt megtagadott tőlük, pótolni akarják. Tanulni, tudni akarnak, mert a tudatlanságot ma már nem lehet semmivel sem igazolni. A tanterem falán a táblától jobbra jelszó olvasható: „Vedd hasznát a drága időnek. Elmúlt órák vissza nem jönnek.” A délelőtti „igazi” kisiskolásoknak szól a figyelmeztetés. Ha látnák az estiek lelkes buzgalmát, ha látnák erőfeszítésüket, hogy a „leckét” megtanulják, bizonyosan jobban és még eredményesebben tanulnának... Öregdiákok. Őket látvi, folyton az motoszkál az agyamban: írni, tudni, tanulni. Mert: nép író nép boldogul. (t. I.) középdunántúli napló Takácsi Nagy örömünnepe volt Takácsi község lakosságának november 8-án. A délután 2 órakor kezdődő ünnepélyen felavatták az új művelődési otthont és orvosi rendelőt. A főleg községfejlesztési alapból és társadalmi munkából épült művelődési otthon szépen dekorálva várta a vendégeket. A helyi tömegszervezetek és a megyei művelődésügyi osztály ajándékfüggönyei otthonossá varázsolták a termeket. A község lakosságának aprajanagyja és a nagyszámú meghívott vendég zsúfolásig megtöltötte az épületet. Kóbor Jenő művelődési otthon igazgató megnyitó szavai után Paksi József v. b. elnök ismertette az építés történetét. Utána Szabó Jáz.06, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető helyettese nagy érdeklődéssel kísért beszéde hangzott el. Hozzászóltak még Vass Pál járási tanácselnök helyettes és Takács István helyi MSZMP titkár. A művelődési otthon igazgatója ismertette az otthon munkatervét, munkarendjét. Az avatási beszédek után műsor következett. A helyi pedagógusok (Tóth János, Tóth Jánosné, Kiss Sarolta, Fekete József) vezetésével gazdag és színvonalas műsor hangzott el. Este 7 órai kezdettel a Pápai Türr Gimnázium és Közgazdasági Technikum diákszínjátszói előadták Rozov: Boldogság merre vagy Című színművét, Csudás Bertalan tanár vezetésével, nagy sikerrel. Utána Serei Antal tánczenekara szolgáltatta a tánczenét. Jókedvű arcok százai örültek a saját munkájuknak. Bebizonyosodott újra, hogy összefogásban van az erő és egy 1600 lelkes község tud nagyot alkotni. Az új művelődési otthon gazdag programmal indult. A helyi lakosságon múlik, hogy gyümölcsöztetni tudja az itt szerzett művelődési kincset. (rdő) fi falvak mindenesei A pedagógusok a falvak mindenesei. Nemcsak az iskolásokat tanítják betűvetésre, a közösségi élet kifejlődésére, szocialista hazafiságra és erkölcsre, hanem környezetüknek is lelkes nevelői. Részt kérnek a falvak kulturális életének irányításából, színdarabokat rendeznek, ott vannak a tömegszervezetekben — főleg a KISZ fiatalok között —, aktívan bekapcsolódnak a különböző kampányfeladatok megoldásába, és így tovább. A pedagógusok nagy többsége a népfront-bizottságokon belül különösen sokat segített a környezetükben élő emberek tudatának formálásában, a tanácsválasztások előkészítése és lebonyolítása, illetve a tsz-mozgalom szervezése terén, de most sem húzódnak hátra, amikor a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítása került előtérbe. Miért mondjuk el most mindezt? Azért, hogy ismételten hangsúlyozzuk a pedagógusoknak a falvakban betöltött jelentős szerepét, felhívjuk a figyelmet rájuk. Annál is inkább kell a falusi pedagógusokról beszélni, mert pártszervezeteink nem mindenütt foglalkoznak velük úgy, ahogy lehetne és kellene. Számos helyen nem igényli a segítségüket a pártszervezet, és ezt maguk a pedagógusok hiányolják elsősorban. Legutóbb éppen a sümegi járási pártértekezleten szólt erről Pintér László elvtárs, a sümegi I. számú iskola igazgatója. „Egyes pártszervezetek elhanyagolják a kapcsolatot a kultúra munkásaival, nem bízzák meg őket munkával, pedig jól esne nekik, sőt, amikor hívják a párttagokat a rendezvényeikre, azok a legtöbb esetben nem mennek el.” Hasonló problémáról panaszkodott a Jásdi Általános Iskola nagyon agilis, fiatal igazgatója is, aki megjegyezte, hogy a segítségük többszöri felajánlása ellenére sem törődnek velük a faluban élő kommunisták és így a pártszervezettel semmiféle kapcsolatuk nincsen. Kevés a pedagógus párttag is, ami szintén a velük való foglalkozás elhanyagolására vall. Sok helyen egy-két nevelő tagja a pártszervezetnek, holott több is lehetne, mert mindenekelőtt a pártmunka látná a hasznát. A pártszervezetek felvilágosító tevékenysége még inkább fellendülhetne, ha a pedagógusokkal együtt végeznék azt, kikérnék véleményüket és aktívabban bevonnák őket a köz érdekében végzett munkába. Persze, ez a megállapítás fordítva is áll. A kommunisták is sokat adhatnak a pedagógusoknak tanácsaikkal. Összefogva, és egymást támogatva eredményesebb lehet az iskolai nevelőmunka és az a küzdelem is, amit a vallásos ideológia behatásai ellen folytatnak. Törődjenek tehát többet pártszervezeteink a pedagógusokkal. A tanítók, a falu mindeneset megérdemlik ezt. (Kanizsa) Szakszervezeti élet Munkabizottságok alakultak A Szakszervezetek Országos Tanácsa V. teljes ülésén határozatot hozott a szakszervezetek megyei tanácsainak irányító tevékenységéről. A megyei tanácsok az eddigi koordináló tevékenység helyett operatív irányító szervvé válnak. A megváltozott feladatokból bizonyos szervezeti változások adódtak. Az SZMT elnökség munkáját munkabizottságok segítik. Eddig megalakult a közgazdasági, szociális, munkavédelmi és kulturális bizottság. Tagjai hozzáértő, a szakszervezeti munka egyes ágait jól ismerő szakszervezeti munkások. A közgazdasági bizottság feladatkörét rövidesen ismertetjük. Részt vesz a tanácsok termelési, beruházási, szociális, kommunális terveinek kidolgozásában; figyelemmel kíséri a minisztériumi ipar tervezését is; javaslatokat tesz a távlati ipartelepítésre, iparfejlesztés tervezésre, ellenőrzi azok megvalósítását, részt vesz a megye fejlesztési tervének, költségvetésének kidolgozásában. Segíti, hogy a termelési tanácskozások mind inkább az üzemi demokrácia fórumaivá váljanak. Szorgalmazza az üzemi tanácsok működését, hogy éljenek jogaikkal, segítsék a gazdasági vezetést, a dolgozók nevelését. Képviseli a szakszervezeteket a bér-, munka-, munkaerőgazdálkodási ügyekben, mindazon jogkörökben, amelyekben a megyei tanács főhatósági hatáskörrel rendelkezik. Teljes jogkörrel részt vesz a Területi Egyeztető Bizottság munkájában, szervezi a versenyt, ellenőrzi az újítások elbírálását. Hasonló a többi bizottság feladatköre is. Tíz vegyipari üzem vezetőinek tanácskozása Pénteken — tíz vegyipari üzem párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetőinek bevonásával — tapasztalatcserét szervez a szakszervezetek megyei tanácsa a Péti Nitrogénművekben. A bevezető előadást Ilinszki István, a Péti Nitrogénművek igazgatója tartja „A vállalatvező- kiállítás a helyes és A Középdunántúli Szénbányászati Tröszt bányáinál a legtöbb baleset (mintegy ötven százaléka a szállításnál fordul elő. A trösztbizottság értékelte a munkavédelmi helyzetet és javasolta, hogy a legfontosabb szállítási helyeken — ereszke, vagy sikló alatt, felett — lehetőleg hosszabb gyakorlattal rendelkező csillések doltés, gazdasági irányítás” címmel. Az előadás után a részvevők megtekintik az üzemet. A tapasztalatcsere egyébként az „Emeljük a gazdaságvezetés színvonalát” program szerves része, amelyet a szakszervezetek megyei tanácsa már korábban tervbe vett, helytelen szállításról hozzanak. A rossz és hibás csilléket vonják ki a termelésből. A felsőbb hatóság — a Bányaműszaki Felügyelőség — rendelettel szabályozza a korhatárt. A trösztbizottság még ebben az évben fényképkiállításon mutatja be a helyes és helytelen szállításokkal összefüggő műveleteket. A felvételek egy része már el is készült. Munkavédelmi kiállítás a November 7 Erőműben A November 7 Erőmű munkavédelmi kiállítást rendez, amelynek anyaga a balesetek megelőzésére, a tűzvédelmi előírások betartására hívja fel a látogatók figyelmét. Ezenkívül egészségügyi felvilágosítást és település-egészségügyi ismereteket is nyújt a kiállítás, amelyet november 12-től november 26-ig tartanak nyitva. A kiállítás megnyitásának napján tűzvédelmi filmbemutatót is rendez az erőmű. 3