Napló, 1961. szeptember (Veszprém, 17. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-17 / 220. szám

Tüág proletárjai, egyesüljetek ! NAPLÓ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA + XVII. évfolyam — 220. szám.Ara 80 fillér Vasárnap, 1961. szeptember 17. ! „Legyen a színház megyénk művelődésének főiskolája“ — Tegnap tartották első társulati ülésüket a Petőfi Színház művészei — Tegnap délelőtt kilenc órakor a megyei tanács dísztermében tar­tották első, ünnepélyes társulati ülésüket a Veszprém megyei Pe­tőfi Színház művészei és dolgo­zói. Rajtuk kívül megjelentek az ülésen: Kiss János elvtársi az MSZMP Veszprém megyei Végre­­hajtó Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság agit.-prop. osztályvezetője; Baski Sándor elv­társi a megyei tanács elnökhe­lyettese; Bartha András elvtárs, a Művelődésügyi Minisztérium Színházi és Zenei Főigazgatóságá­nak főelőadója; Avarkeszi János elvtárs, a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének munkatársa; Ciricz Mátyás és Nagy György elvtársak,­ a győri Kisfaludy Színház­­— a Veszprém megyei Petőfi Színház testvérintézménye —­ főrendezője, illetve rendezője, valamint Kiss Ferenc elvtárs, a Győr-Sopron megyei Tanács fő­előadója. Baski Sándor üdvözölte me­gyénk színházának művészeit és műszaki dolgozóit a megyei ta­nács, s Veszprém megye vala­mennyi dolgozója nevében. Biz­tosította őket: bizonyosan meg fogják sze­retni vidékünk szépségeit, városainkat, falvainkat, üze­meinket és termelőszövetke­zeteinket, legfőképpen pedig a közönséget, az embereket, akik itt élnek, dolgoznak. — Azt várjuk a színháztól, hogy sajátos eszközeivel segítse a szo­cializmus építését — mondotta többek között, majd arra kérte a művészeket: a színpadról lelépve se feledkezzenek meg kulturális missziójukról, hiszen hétköznapi életükben is „reflektorfényben” állnak, a közönség személyes pél­damutatást is vár tőlük. Kiss János elvtárs, miután tol­mácsolta a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság üdvöz­letét, rámutatott: " Az egyetemes magyar kultu­rális élet fejlődése szempont­jából is jelentős állomás a Petőfi Színház munkakezdése. Államunk jelentős anyagi áldoza­tokat hoz e színház létrehozásáért és fenntartásáért, de ezek az ál­dozatok remélhetőleg bőségesen „kifizetődnek” a kulturális forra­dalomnak, az emberek tudatfor­málásának eredményeiben, kultu­rális kincseinek gyarapításában.­­— Igazi színházi kultúra csak ott, abban a megyében fejlődhet ki, ahol állandó társulat működik — hangsúlyozta a társulati ülésen Bartha András elvtárs, majd a tran­szkr­ium nevében a legmesz­­szebbmenő támogatásról biztosí­totta a színház tagjait, hiszen, mint mondotta: — Ahogy a családban mindig a legkisebb gyereket szeretik legjobban, úgy a magyar színházak között is most ez a legfiatalabb, az újszülött a legkedvesebb! Ezután Szilágyi Albert elvtárs, a Petőfi Színház igazgatója emel­kedett szólásra. Társulata legfőbb célját a társadalom szocialista nevelésében, formálásában jelölte meg. Új színházi kultúra csak új társadalomban jöhet létre; ebben az országban és megyében, ami a politikai és gazdasági alapokat illeti, megszületett az új, szoci­alista társadalom. Hogy kultúrá­ban és erkölcsökben is kibonta­kozzék, ehhez viszont az új szín­háznak is hozzá kell járulnia. Örök értékűt csak az a mű­vész tudott és tud alkotni, aki tehetségét a haladás szol­gálatába állította és állítja! — hangsúlyozta. — Az ember fejlődésébe, megváltoztathatósá­gába vetett hit a mi vallásunk! Ami a színház kapcsolatait a kö­zönséggel s a megye egyéb irá­nyú, jórészt öntevékeny művésze­ti mozgalmával, valamint, a mű­sorpolitikát illeti, kijelentette: — Együtt kell felnőnünk s növeked­nünk közönségünkkel! Ebben az évadban bizonyos ponton talál­kozni fogunk a közönség ízlésé­vel. Az a feladatunk, hogy erről a pontról elinduljunk. Foglalkozott a társulat belső kérdéseivel, a párt-, KISZ- és -----------------­szakszervezet feladataival, s java­solta a balatonalmádi színészott­­honban egy lakóbizottság válasz­tását. Avarkeszi János elvtárs a mű­vészeti dolgozók szakszervezete, Giricz Mátyás főrendező pedig a győri testvérszínház nevében kí­vánt sok sikert a Veszprém me­gyei közönség meghódításához. Avarkeszi elvtárs javaslatára ideiglenes szakszervezeti in­téző bizottság alakult, nem­csak a „klasszikus” érdekvé­delmi feladatok ellátására, hanem az új típusú szakszer­vezeti feladatok — a tanulás, a továbbképzés, a találkozá­sok a közönséggel, stb meg­szervezésére. Felszólalt az ünnepélyes társu­lati ülésen Felföldy László szín­művész és Árpásy Sándor műsza­ki vezető. Felföldy László meleg szavakkal köszönte meg pályatár­sai nevében, hogy megyénk — a színháztörténetben egészen szo­katlan módon — lakással, otthon­nal fogadta őket. Köszönet és ígérgetés helyett — mint mon­dotta — legyen majd bizonyíték hivatástudatukra az október 13-i kapunyitás, az első premier. Az Elnöki Tanács kinevezte a magyar ENSZ-küldöttséget A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa kinevezte a Magyar Népköztársaság küldöttségét az ENSZ közgyűlésének 16. üléssza­kára. A delegáció vezetője Péter János külügyminiszter. Tagjai: Mód Péter nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó képvise­lője az ENSZ-ben, Katona János nagykövet, külügyminisztériumi főosztályvezető, Várkonyi Péter külügyminisztériumi főosztályve­zető és Zádor Tibor, a Magyar Népköztársaság washingtoni ügy­vivője. (MTI) A szovjet ENSZ-küldöttség elindult Moszkva (TASZSZ). Szombaton Andrej Gromiko külügyminisz­ter vezetésével Moszkvából New Yorkba indult az ENSZ-közgyű­­lés 16. ülésszakán részvevő szov­jet küldöttség. Egyidejűleg New Yorkba repült Ukrajna és Belo­russzia ENSZ-küldöttsége, L. Pa­­lamarcsuk és K. Kiszeljov külü­gyminiszterek vezetésével. ■ ■ Kiemelkedő eredményeket hozott a silókombájnosok versenye Az aszály okozta gyenge takar­mánytermés pótlására az állami gazdaságokban az idén különös gonddal szervezték meg a silóku­korica betakarítását. Országosan versenyre keltek a silókombájno­kat kezelő traktorosok és éppúgy, mint a nyári munkák idején, a gabona betakarításában, most a silókukorica levágásában és fel­dolgozásában is kiemelkedő ered­mények születtek az állami mező­gazdasági nagyüzemekben. A Hódmezővásárhelyi Állami Gaz­daságban Lászlai Sándor 157 va­gonra való silókukoricát vágott le eddig. Ez a mennyiség csaknem 2300 szarvasmarha takarmányo­zásához elegendő. Ugyanitt Barna János 152 vagon, s a Lajta-Han­­sági Állami Gazdaságban Régner József 146 vagon silót takarított be. ’’ *. A silónak vetett kukoricát e hét végére a gödör- és ároksilók­ba rakják, de a munka nem áll meg. A szükséges takarmány­mennyiség biztosítására ugyanis számos helyen a szokottnál ko­rábban törik le a kukoricát, a cső­ből a felsleges nedvességet a ga­bona és komlószárítókban vonják ki, a még zöld szárat pedig besi­­lózzák. A Hőgyészi Állami Gaz­daságban például kétezer hold szemre termelt kukorica szárából készítenek értékes takarmányt ily módon. (MTI) LELT­ÁR s­zemélyi változások történtek a közelmúltban az ország,­b­a­n és ennek nyomán megyénk vezetésében is. Többek­­­­ között új belügyminisztere van az országnak, és új első öt- 1­1 kárt választott a Veszprém megyei Pártbizottság.­­ Az a szokás, hogy a távozó és érkező vezetők leltárral 1 1 adják és veszik át a rájuk bízott vagyont. Ez esetben­­ persze a leltár csak képletes, — a valóságban nem készül — i­s mégis érdekes gondolatokat ébreszt.­­ J A belügyminiszter az ország belső rendjéért, biztons­-­­­gáért felel. Mit vesz át, amikor elfoglalja hivatalát? Messze­­ túl vagyunk már az ellenforradalmi zűrzavarok időszakán, é­z nyugodt, békés, konszolidált viszonyokat élünk. Az a tíz- ' ' millió ember, aki hazánk lakosságát alkotja, hittel végzi ! ! munkáját, biztonságosnak érzi sorsát, jövőjét. Ha van is, aki ' [ beékelődött, idegen testként él közöttünk, más világért áhí- \ | tozik, az összehúzódik a fényben, surranva igyekszik az ár- '­­ nyék felé, mert támogatásra nem számíthat a nép részéről. \ \ Igaz, most tüzes a nemzetközi helyzet, viszonylag élén- ' | kebb az ellenség idehaza is. Rémhírek borzonganak ,­­ néha végig az egészséges testen, próbálkozik a kétkedés be- b­e­tegsége, hogy hatalmába kerítse a szervezetet, de hiába. A­­ „lehet-e jót kapni” kérdése sokkal, de összehasonlíthatatlanul , sokkal kevésbé foglalkoztatja az embereket, mint egy másik­­­­ hír: megszületett ötéves tervünk végleges javaslata. És aki­­ • hallotta mind a kétféle hírt, a jövőt az ötéves terv számainak ] | teljesülésében látja, nem pedig a bombák füstjében.­­ A pártbizottság első titkára a megye egész életének ] | gazdája. Milyen ez az élet? Nagyjából azonos az országéval, m­i a különbség talán annyi, hogy itt sűrűbb, zsúfoltabban jelent­­j­­­kezik öröm és gond, lévén megyénk ipari góc lényeges mező- ,­­ gazdasággal és üdülési főterület.­­ ’ Itt is van, ami erőfeszítéseket igényel majd. Fájdalmas,­­ ha elhúzódik egy-egy fontos ipari beruházás — és erre van­­1 példa, sajnos. A termelőszövetkezeti parasztok tábora az őszi­­­­ betakarításra feszíti most erejét és az aszály okozta kiesések k­l­pótlásán fáradozik. Bosszantó, ha egyesek nem akarják meg- s­érteni az idegenforgalom érdekeit, és ilyen esettel is talál-­­­­ kozunk. A lényeg azonban a mi megyénkben is az, hogy az­­­­ előírt ütemben telnek a vagonok szénnel, ezüstösen csordul­v­a a kohókból az alumínium, a termelőszövetkezetek hordják a j­ó­gabonát, a hízott sertést, a burgonyát az ország asztalára, és­­­­ kellemes érzésekkel távoznak tőlünk az üdülők. " J T biztató, kedvező képet mutat tehát a képzeletbeli leltár. j j ■*-* Akad gondja az új vezetőnek, de több lesz az öröme. \! Amint elfoglalja új munkahelyét, bizalom fogadja és jóki- k­­­vánság. Ehhez csatlakozunk mi is, erőt, egészséget, kitartást ' [ és sok sikert kívánva a Magyar Népköztársaság új belügy- é­­ miniszterének és az MSZMP Veszprém megyei Bizottsága új \­­ első titkárának! • K­ ffw .. A keszthelyi járás és a kiscsőszi termelőszövetkezet csatlakozott a gyomai és szarvasi járás országos versenyfelhívásához A gyomai és a szarvasi járások által meghirdetett őszi mezőgaz­dasági versenyhez Veszprém me­gyében is mind többen csatlakoz­nak. Szombaton egy járástól és egy termelőszövetkezettől érke­zett hír a csatlakozásról. Az aláb­biakban adjuk a két jelentést. * A Keszthelyi Járási Pártbizott­ság és a Keszthelyi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága táviratot küldött tegnap a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályára. A táviratban bejelentették a járás csatlakozását a gyomai és a szarvasi járások őszi mezőgazda­­sági versenyéhez, azzal az elté­réssel, hogy az őszi mélyszántást november 30-ig befejezik. A ver­senyhez sok sikert kívánunk. A kiscsőszi Aranykalász Ter­melőszövetkezet vállalása így hangzik: „Mi, a kiscsőszi Aranykalász Termelőszövetkezet dolgozói, a kapálások nyári időszakra való elhúzódása ellenére, az aratási és cséplési munkákat augusztus 15- re sikeresen befejeztük. Ez lelke­sít bennünket, hogy az őszi szán­tás-vetéshez az előkészületi mun­kákat is időben elvégezzük, s így elkerüljük a felesleges kapko­dást. Augusztus 12-re befejeztük az összes szalmalehúzást és tarló­hántást is. A keverőszántással szeptember 8-ra végeztünk, s ez­zel idejében előkészítettük az őszi árpa vetését. A szeptember 13-i Népszabad­ságban mi is olvastuk a gyomai és szarvasi járás országos ver­senyfelhívását, az őszi mezőgaz­dasági munkák időben való el­végzésére, amellyel teljes mérték­ben egyetértünk. Tudjuk, hogy az ország lakos­ságának élelemmel való ellátása döntő mértékben múlik az őszi mezőgazdasági munkák jobb és időben való elvégzésétől, és az alábbiakat vállaljuk: A kukoricát október 31-ig, a cukorrépát november 11-ig beta­karítjuk. A kukoricatörés után közvetlenül betakarítjuk a szárat és a cukorrépa fejjel együtt lesi­­lózzuk, hogy ezzel is növeljük a takarmánybázisunkat. A napraforgó betakarítását — amennyiben teljesen beérik — szeptember 31-ig, de legkésőbb október 10-ig elvégezzük. A ke­nyérgabona vetését a tervnek megfelelően, legkésőbb október 31-ig befejezzük. Mivel országo­san nagyobb szükséglet mutatko­zott babból, a tervezett 5 kh he­lyett 23 kh-n vetettünk el. En­nek betakarítását szeptember 30- ra elvégezzük. A tavaszi vetésű növények jó termésének biztosí­tása céljából az őszi mélyszántá­sokat december 5-ig jó minőség­ben elvégezzük. Vállalásunk teljesítésével meg kívánjuk alapozni jövő gazdasági évünk sikerét, így kívánjuk segí­teni a lakosság élelemmel való jobb ellátását. Kiscsősz, 1961. szeptember 15. Balogh Ferenc tsz-elnök Szabó Béla párttitkár, brig.-vez. Németh Béla agronómus Antal Károly brigádvezető.” Megnyílt a veszprémi 7/43-as gyógyszertár Szombaton délelőtt ünnepélye­sen megnyitották a felújított Rá­kóczi úti 7/43-as gyógyszertárat. Ostoros György elvtárs, a Gyógyszertár Vállalat megyei központjának igazgatója megem­lékezett a régi gyógyszertárról és bemutatta az újat. Szólt a Veszp­rém megyei Építőipari Vállalat munkájáról, és meleg szavakkal emlékezett meg a bútor berende­zést készítő Szigeti József­­aáru­gyár KISZ brigádjáról és az őket irányító idős szakmunkásról, Lu­kács Józsefről. Özvegy dr. Parragh Jenőné ve­zető gyógyszerész a tizennégytagú személyzet nevében átvette az új gyógyszertárat. A Rákóczi úti gyógyszertár hétköz­nap 8-tól 19 óráig (szombaton 8-tól 14 óráig) tart nyitva. (Éjszakai ügye­letet továbbra is csak a 7/41-es Kos­­suth utcai gyógyszertár tart.)

Next