Napló, 1962. szeptember (Veszprém, 18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-22 / 222. szám

A zsíros arcbőr kezelése Az erősen fénylő, zsíros tapin­tású, gyakr­an mitesszeres s patta­násos arcbőrt naponta legalább kétszer mossuk meg jó meleg víz­zel és szapannal, ha bőrünk bír­ja, lúgos szappannal (mosószap­pannal), és a szappanos lemosás után öblítsük le bő hideg vízzel. A nagyon zsíros arcbőr szárítá­sára hatásosak a különböző alko­holos arcszeszek. Tiszta alkoholt is használhatunk, de a vásárolt 96 százalékos alkoholmennyiség­hez öntsünk ugyanannyi vizet. Al­koholos, arcszeszes lemosás után feltétlenül öblítsük arcunkat hi­deg vízzé­ is, hogy a szesz által kioldott zsiradékot eltávolítsuk. Benzint sohase használjunk arcle­­mosásra, mert az ártalmas. A zsíros arcbőrnek jót tesz a napozás, vagy a kvarcfény­keze­lés, de ne vigyük túlzásba és utá­na mindig mosakodjunk meg szappannal az izzadtság és a zsír­felesleg eltávolítására. Nagyon zsíros arcbőrre jó hatá­sú a kéntartalmú gyógypúder. Hetenként egyszer-kétszer al­kalmazhatunk szárító hatású pa­kolást. Egy tetézett kávéskanál­nyi iszapolt krétát keverjünk ösz­­sze egy kávéskanál vízzel és ugyanannyi ecettel. A pezsgésnek indult anyagot kenjük fel bőrünk­re, és ha rászáradt, hideg vízzel mossuk le. A jövő nyárig. Elérkezett az ősz. Most tesszük el a jövő nyárig a nyári ruhákat. Nem mindegy, hogyan. A naftalint sohase szórjuk szét a szekrényben és ne rakjuk bele a ruhák zsebébe. Mindenütt kelle­metlen szagot árasztunk vele ma­gunk körül. Célszerű a naftalint nyitott nylonzacskóba tenni, s csak pár napig a szekrényben hagyni. Ha nincs módunkban a ruhákat a szabadba kitenni, hagyjuk zárva a szekrények ajtaját hosszabb, vagy rövidebb időre. Ha a szoba abla­kai nyitva vannak, így is szellőz­nek a ruhák. Sütés-főzés ŐSZIBARACK-SZELET Hozzávalók: 35 deka liszt, 2 de­ka élesztő, 18 deka vaj, fél cit­rom, fél deci rum, 8 tojás, 30 de­ka cukor, 10 deka dió, 8 deka morzsa, 1 kiló őszibarack, 1 gramm fahéj, 1 gramm szegfűszeg, 3 de­ci tej. 2 deka élesztőből 5 deka liszttel, egy csepp langyos tejjel kovászt készítünk, s kelni hagy­juk. A 15 deka vajat három tojás sárgájával, 3 deka cukorral, a r­um felével, a citrom héjával és levével kikeverjük. Hozzáadjuk a megkelt kovászt és vele a 20 de­ka lisztet a megmaradt tejjel. Együtt jól kidolgozzuk. Kizsíro­zott tepsibe öntjük és ott hagy­..... n­á­juk megkelni. Ha megkell, kisüt­jük, 10 deka cukrot, 10 deka őrölt dióval, a morzsával, a fahéjjal és a szegfűszeggel összekeverjük, s rászórjuk a kisült tésztára. Az őszibarackot megtisztíjuk és négyfelé vágva a tésztára rakjuk. Az öt tojást az üstbe verjük, hoz­záadjuk a 10 deka cukrot és hab­verővel gőz felett felverjük lan­gyosra, akkor elvesszük a tűzről és addig verjük, amíg kihűl. Előbb a tíz deka lisztet, majd a nem meleg, de felolvasztott vajat óva­tosan hozzákeverjük. Ezzel az őszibarackot leöntjük és szépen átsütjük. Cukorral hintve tálal­juk. Nem olcsó, de nagyon finom ünnepi süteményünk lesz. Porcelán és ezüst tisztítás A porcelán dísztárgyakat ne mossuk vízzel, mert a porcelán hajszálrepedéseibe beszivárgó víz idővel tönkreteszi, lemállasztja a külső réteget; ehelyet­t már is­mert módon, zsíralkohol-szulfo­­nát-pasztával tisztogassuk meg időnként őket. A levegőn megfeketedett, oxi­dálódott ezüsttárgyak tisztításá­hoz egy evőkanál égetett magné­­ziából, 5 csepp denaturált szesz­ből és 5 csepp szalmiákszeszből készíthetünk jó tisztítószert. E ke­verékhez annyi vizet öntsünk, hogy a fogkrémhez hasonlóan ken­hető legyen. Többször mosott, pu­ha flanellrongyra kenve addig dörzsöljük vele az ezüsttárgyat, amíg a feketeség eltűnik. Az oxi­­dálódásnak egyébként úgy vehet­jük elejét, hogy az ezüsttárgyat felhígított, színtelen lakkal kenjük be. Kézimunka Könnyen meghorgolható, nagyon mutatós szélcsipkét ábrázol fény­képünk. Szalvéták, kis „szettek” szélét díszíthetjük vele LeSfu­isaerei kérdése — Magam megyek inkább bevásá­rolni, mert ha kislányomat küldöm, sosem kap szép, friss árut — pana­szolta egy édesanya. Elmesélte még a szalámivégek, a száraz kenyér, meg a lottyadt paradicsom — valljuk meg — nagyon szomorú történetét. Aztán felrémlett előttem a kép: kis­lány nyújtózkodik a számára magas pult előtt, s a felnőttek —­ akik ugye mindig sietnek — csak át-átszólnak feje felett. Az édesanya idegesen vár otthon, a gyerek pedig a megérdemelt dicséret helyett szidást kap, mert még nem is szép, amit hozott. De — sértődés ne essék, akinek nem inge, ne vegye magára — szabad-e azt éppen a gyerekekkel megtenni? Mert a felnőtt vásárló azt mondja, ha nem tetszik az áru, kérem, én ezt nem viszem el! De hol van ennyi határo­zottság a gyerekekben? Kiváltképp, ha arra gondol, hogy anyuka azt mondta siessen? Nem azért küldi az édesanya a boltba a gyereket, mert ő maga lus­ta elmenni. Nyilván más dolga van. De ha sorozatosan tapasztalja, hogy gyermekét ilyen esetek miatt nem küldheti vásárolni, mégis neki magá­nak kell mennie. Ma, amikor egyre több és több csa­ládban igyekeznek a családtagok az édesanyák válláról a második műszak súlyát levenni, nem közömbös, hogy mennyit segítenek ebben a kereske­delem dolgozói. Úgy is, hogy rende­sen kiszolgálják a gyerek­vevőket is. Lelkiismeretükre hivatkozunk, mikor ezeket leírjuk. (Sz.) Jó, ha tudjuk... A vízvezeték-lefolyóba tegyünk időnként mosószódát, és öntsünk rá forró vizet. Így a zsiradék nem tömi el a levezető csövet, és nem terjeszti bűzét a konyhában. * Ha a bútorra víz csöppen, azon­nal kenjük be padlóviasszal. Vagy pasztával, és utána puha ruhával dörzsöljük fényesre. A palack rossz szagát megszün­tethetjük, ha forró vizet és kávé­­zaccot töltünk bele. Néhány órán át hagyjuk bent, majd jól kiöb­lítjük. A zománcozott vaskályhát vagy tűzhelyet szappanos, szódás víz­zel mossuk le, amelybe kevés szalmiákszeszt teszünk. # # . A fogak elvesztésének két leg­gyakoribb oka: a fogak szuvaso­dása (vagy­ lyukasodása) s a fogak meglazulása, majd kihullása. Ma már sok ember van — bár sajnos még mindig nem elég sok —, aki igyekszik rendben tartani fogait, szabályos időközönként fel­keresi a fogorvost, aki betömi az apró lyukakat, ezzel hosszú idő­re konzerválja a fogakat. Hogyan védekezzünk a foglazulás ellen ? Foglazulás esetén a fog gyöke­rét körülvevő csont lassan-lassan lesorvad úgy, hogy bizonyos idő múltán már csak a gyökér három­negyed részét, majd kétharmadát fogja körül, legsúlyosabb esetben pedig már csak a gyökér csúcsa van a csontban, amelyből kis erő­vel is kibillenthető. Ha öregedés okozza az állcson­tok fogtartó részének lassú visz­­szahúzódását, ez „természetes fo­lyamat” és nem is vezet vala­mennyi fog elvesztéséhez. Na­gyobb baj az, ha nem öregkori ínysorvadásról — pontosabban fogmeder-csontsorvadásról — van szó! Említettük, hogy a foglazulás közvetlen oka a fog gyökere kö­rüli csont sorvadása. A fiatalabb­­kori ínysorvadásnak sokféle oka lehet. Az egyik ok, amellyel szem­ben a szakember is szinte tehe­tetlen, valamilyen alkati, családi, veleszületett tényező. Ezek közé tartoznak a harapási rendellenességek. Az alsó fogsor úgynevezett mélyharapása pél­dául nagymértékben hozzájárul­hat ínysorvadás kifejlődéséhez, a fog lazulásához. Belső betegségek Belső betegségek is előidézhetik az ínysorvadást. Ezek közé tar­tozik a cukorbetegség is. Világos, hogy az ínysorvadás gyógyításá­nak legfontosabb eszköze ilyenkor az alapbetegség sikeres kezelése. Nemegyszer vitaminhiány okoz­za az ínysorvadást. Különösen a C-vitamin fontos ebből a szem­pontból. De a leggyakoribb ok mégis a fogakra rakódó fogkő. Ez nem­csak csúnya, hanem jelentősen elő is segíti az íny letolódását a fog­ról. Sok ember panaszolja, hogy bár gondosan keféli a fogát, na­ponta többször is, mégis újból és újból „tele vannak fogkővel a fogai”. Ráadásul nem is a látható fogkő az érdekes az ínysorvadás szempontjából, hanem a foghús alatt keletkező fogkő, amelyhez nem lehet kefével hozzáférni. Ép­pen ez az íny alatti fogkő tolja le, sorvasztja le az ínyt és teszi olyan csupasszá a gyökér kezdeti szakaszát, hogy érintésre, hideg­re, melegre nagyon érzékennyé válik, ami az ínysorvadás egyik kellemetlen mellékkövetkezmé­nye. Ennek megakadályozására leghelyesebb időnként fogorvos­sal tisztíttatni le a fogköveket. Az ínysorvadást kísérő gyakori ínygyulladások még tovább fo­kozhatják, gyorsíthatják a sorva­dás folyamatát. ........................................ Inysorvadástól - foghullásig Szoktassuk korán önállóságra a gyermekeket !­N­emcsak a gyermek életében, a felnőttében is nemegyszer ko­­­moly érzelmi megrázkódtatást okoz egy-egy megszokott környék, munkahely, közösség, társaság másikkal való felcserélése. A hűség emberi tulajdonság, elsősorban és nemcsak „illő” erkölcsi magatartás, amit személyekkel szemben tanúsítunk, de bennünk gyökerező szükségszerűség is: igen-igen rokon a megszokás belső kényszerűségeivel. S a csecsemő, a kisgyermek hűséges „konzervatív” teremtés: nemigen kedveli az újat, a változásokat, nehezen alkalmazkodik hozzájuk. Ezért jelent többek között komoly problémát az egyes régi szokásokról egy egészen újra való átállítás a kisgyermeknél, mint például az anyáról való leválasztás is. A gyermek életében más esetekben is szükség van bizonyos, már kialakult szokások megváltoztatására, de ez nem jelenthet különösebb problémát (pl. kisebb korban naponta háromszor­­négyszer, később kétszer alszik). A leválasztás: az más. Ott lénye­gében minden megváltozik, új színezetet kap. Az anyától való „el­szakadásba” különben is nehezen törődik bele gyermekünk, szá­mára a feltétlen és teljes biztonságot jelentő személy elkülönítése létbizonytalanságot teremt és fokozottabban szorul támogatásra, anyapótló védelemre, kiszolgálásra ilyenkor. S ehhez járul még az új étel, az új etetési forma, sok esetben az új környezetbe (pl. bölcsődébe) kerülés is , mely sok-sok különböző változást hoz. Ezekben bizony megerőltető feladat az újszerű viszony kiépítése. Mi hát ebben az esetben a teendő? A­­ontos, hogy a mama egyszerre csak egyféle „újítást” vezes­­sen gyermeke életébe (például vagy csak új etetési forma, vagy csak új környezet), s ezt okos, gondos körültekintéssel, a fo­kozatosság követelményeit mindig szem előtt tartva tegye. Legyel­ melegebb, anyásabb ilyenkor (a gondozó is az új gyerekkel), s mindig készítsük elő fiúnkat, lányunkat a változásokra. Az óvodába kerüléskor sem lehet az új környezetbe jutás nap­ját csak egyszerűen közölni a gyerekkel, jó, ha erre már korábban még az anyával való gyakoribb együ­ttlét idején készítik elő. Gya­korlatilag is (például önállósodás az evés, öltözködés vonalán), s belsőleg, érzelmileg is. A gyakorlati oldalhoz, legfeljebb csak any­­nyit fűzhetünk még: végre próbálják meg elhinni édesanyáink, hogy a nemrég még tehetetlen gyermek egy idő után igenis önál­lóan is tud már valamit csinálni, nem kell mindent elvégeznünk helyette. Az önállósodás vonalán a szülők az óvodáskorú gyermekkel szemben már bizonyos igényeket, követelményeket támasztanak. De megelőzi ezt a gyermek önállósodási törekvése is: például más­féléves kor körül rendszerint nem engedi, hogy öltöztessék, etes­sék, mosdassák. Maga próbálja mindezt megcsinálni. Gyakorlat­lansága miatt kísérlete azonban sokszor kudarcba fullad — pél­dául az asztalterítőt bepiszkítja, a mosdóvizet kiönti, — de ez rendszerint nem veszi el a kedvét. Viszont annál inkább a szülő­két, akik mérgesen fordulnak ilyenkor a gyermekük felé, s leg­közelebb már, félve a következményektől, nem adnak teret a gyer­mekük önállósodási törekvéseinek. He­elytelen ez először is, mert gyermekük spontán kezdeménye­­ezését letöri, és mert hozzászoktatják ezáltal ahhoz, hogy mindig és mindenben kiszolgáltassa magát. S ha később erőltetnék már a dolgot, a gyermek fog ellenkezni , ami még bonyolultabb nevelési problémákat von maga után. B. J. Sokféle ok — sokféle kezelés C-vitamin adagolás, fogkőtisztí­­tás, a gennyes ínygyulladás keze­lése ... Egyik nagy türelmet és finom, szakszerű munkát igénylő kezelési mód a mozgó fogak síne­­zése. Ilyenkor a fogakat egymás­sal szilárdan összefűzik valami­lyen fémből készült sín segítségé­vel. Természetesen csak a szakem­ber tudja meghatározni, hogy me­lyik esetben milyen kezelést kell alkalmazni. Dr. Kovács György Országos Stomatológiai Intézet Budapest

Next