Napló, 1963. február (Veszprém, 19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-14 / 37. szám

C Világ proletárjai, egyesüljetek! Kl MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁ­CS LAPJA ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­XIX. évfolyam — 37. szám. ARA IJO FILLÉR Csütörtök, 1963. február 14. ....~nrr ....................j ' „Nemcsak beszélünk a demokratizmusról — a választók valóban gyakorolják is jogaikat”1 Választási nagygyűlés Úrkúton, Szent­gálán, Inotán és Keszthelyen Megyeszerte nagy érdeklődés közepette tovább tartanak a vá­lasztási nagygyűlések. Képviselő- és tanácstag jelöltek találkoznak bensőséges hangulatú gyűléseken a választópolgárokkal. Alábbi tu­dósításaink a legutóbbi választási nagygyűlésekről számolnak be. Kossa István elvtárs, közlekedé­si és postaügyi miniszter, me­gyénk országgyűlési képviselő­je­löltje az úrkúti tanácsházán ren­dezett választási mondott beszédet. A nagygyűlésen tanácsháza nagyterme zsúfolásig megteltek a szomszédos megtelt, termek, szobák is — de hiába, így sem fért be mindenki. Az érdeklődés nagy volt, mit tehettek most a község vezetői — a mikrofont bekapcsol­ták a községi hangos híradóba, így végeredményben az egész köz­ség lakossága hallhatta Kossa elv­­társ beszédét. Ott volt a gyűlésen Szabó Kálmán elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Háry Béla elvtárs, a Veszprémi Járási Párt­­bizottság első titkára, a megyei párt vb tagjai, Pandur Sándor elvtárs, a járási tanács vb elnöke, Rieger Rezső elvtárs, az Ajkai Városi Pártbizottság titkára. Kossa elvtárs beszédében min­denekelőtt összehasonlítást tett a felszabadulás előtti és a néphata­lom rendjének választásai között. Idézett egy régi felsőházi jelentést, amely azt panaszolja fel, hogy túltermelés van mérnökökből és orvosokból. — Mi akárhányszor veszek­szünk azért, hogy minél több magasan képzett szakembert kapjunk. — mondotta. A közvetlen hangú előadói beszéd után nem széledtek szét az emberek. A nagygyűlés másfél óráig tartott, de az utána követ­kező terven kívüli program lega­lább másfél óráig tartott. Nyugdíjasok, asszonyok, ur­kúti választópolgárok vették körül Kossa elvtársat, hosszasan beszélgettek vele, és nagy sikere volt az urkúti nagy­gyűlésnek. A szentgáli választási nagygyű­lésen Vass Istvánná elvtársnő, az országgyűlés alelnöke mondott beszédet. A gyűlésen részt vett Kiss János elvtárs, a megyei párt vb. tagja a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Vass elvtársnő részletesen fog­lalkozott a felszabadulás után be­következett alapvető változások­kal. Beszédes számokkal bizonyí­totta, hogy mennyivel jobban él dolgozó népünk, mennyivel egész­ségesebb táplálkozása, mennyivel javultak életviszonyaink a felsza­badulás előttihez képest. Részle­tesen beszélt az országgyűlés munkájáról. Elmondotta, hogy a legutóbbi négy év alatt 21 törvény lépett életbe. Az or­szággyűlés ülésszakain 332 ja­vaslat hangzott el és ezekből 234-et megvalósításra elfo­gadtak. Az állandó bizottságokban 1300 javaslat hangzott el, amelyek mind olyan problémák megoldá­sára irányulnak, amiket a válasz­tópolgároktól hallottak a képvise­lők munkájuk során. Az ország­­gyűlés alkotta törvények, határo­zatok és javaslatok is azt bizo­nyítják, hogy a képviselők jó munkát vé­­geztek, és a nép között dol­goztak, éltek, választóik aka­ratát valósították meg. — hangsúlyozta. Az Inotai Alumíniumkohó és a November 7. Erőmű dolgozói az alumíniumkohó tartottak választási kultúrtermében nagygyűlést. A művelődési ház nagytermét zsú­folásig megtöltötték a választó­­polgárok. A gyűlést Moskovits Ferenc elvtárs, az alumíniumkohó pártbizottságának titkára nyitotta meg, majd Slamovics Zoltán elv­társ, megyei rendőrfőkapitány, a megyei párt vb. tagja mondott beszédet. — Nemcsak beszélünk a mun­káshatalomról és a népi rend demokratizáv írói, hanem a választók valóban gyakorol­ják is jogaikat. —hangsúlyozta Slamovics elvtárs. — Bizonyíték erre az is, hogy me­gyénkben a jelölő gyűléseken 180 ezren vettek részt, és a népfront jelöltjei közül 300-at nem fogad­tak el, a választók maguk java­soltak helyettük másokat. A jelö­lés, a választás nem formaság ná­lunk, hanem a jog gyakorlása, — és megtanultuk jogainkat gyako­rolni! — Az utóbbi években megvál­tozott a légkör. Az emberek nyu­godtan élnek és dolgoznak, mert a párt politikája megfontolt és kö­vetkezetes. És az emberek egyre egyöntetűbben támogatják ezt a politikát. Röviden megfogalmaz­hatjuk a mi programunkat: napról napra többet adni az embereknek és megvédeni a békét, oltalmazni az emberek munkájá­nak eredményét. Erre kell össz­pontosítanunk erőfeszítéseinket. Várnai Ferenc elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának volt a szónoka a keszthelyi titkára ifjú választók tegnapi nagygyűlésén. Az elnökségben helyet foglalt töb­bek között dr. Bélák Sándor elv­társ, a Keszthelyi Mezőgazdasági Főiskola rektora, a megyei tanács vb. elnökhelyettese és Venczel János elvtárs, a KISZ Veszprém­­ megyei Bizottságának titkára. Holács Imre elvtárs, a főiskola KISZ bizottsága titkárának meg­nyitó szavai után Várnai Ferenc elvtárs lépett a mikrofonhoz. Szinte jelkép, hogy az új, ezzel az ünnepséggel átadott nagyte­remben az ifjúság választási gyű­lése jött össze! Már az első percekben megte­remtette közvetlen beszéde a „kontaktust” a hallgatóságával. Hogyne, hiszen a fiatalok problé­máiról szólt, a fiatalok nyelvén. — A 18 év nálunk a felnőttsé­get, a teljes állampolgári joggya­korlást jelenti. És nagy felelőssé­get — mondotta többek között, a fiatalok politikai, szavazási sze­repléséről beszélve. — Szokás ez mindenütt és szokás volt nemrég még nálunk is, ilyenkor elsorolni az eredményeket és ígérgetni. Ma ez elmarad. A párt nem mond többet, mint amit tenni kell, mint amit tenni tudunk! Szólott Várnai elvtárs a fiata­lokat oly nagyon érdeklő kérdé­sekről, a lakáshelyzetről, az öl­tözködésről, a hosszan foglalkozott modernségről, a fiatalok és a felnőtt társadalom kapcsola­tával. Noha, tudjuk, van mit be­szélni erről, Várnai elvtárs megállapította az alapvető szem­is pontot: Többet alkotni, többet tenni az épülő társadalomért — ez legyen a jelszó. Van olyan alap — gondoljunk csak az áldo­zatos építőtábori munkára, az „Ifjúság a szocializmusért” moz­galom sikerére — ami azt mutat­ja: lehet és kell az ifjúságra tá­maszkodni. — Most, amikor választás előtt állunk, mégis kell valamit nekünk is „ígérni”. Hát, lesz munka, ta­­nulnivaló, tennivaló bőven! Ezt ígérhetjük. S programunkhoz az igazi szavazatot az ifjúság is tet­tekkel, tanulmányi és munkasike­rekkel adhatja. A PÁPAI ECETGYÁRBAN Az Országos Ecetipari Vállalat pápai telepén két óriási hordóban — amelynek űrtartalma 170 hektoliter — készül az ecet. Bartl István ecetmester 25 éve dolgozik a szakmában. Most a kád belső hőmér­­sékletét ellenőrzi, mert a baktériumok 1 fok eltérés esetén is „sztrájkba lépnek”. (Fotó : Szabó Ferenc) Somogyi Miklós elvtárs látogatása megyénkben Somogyi Miklós elvtárs, a SZOT elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja szerdán Bakos István elvtársnak, a Központi Bizottság póttagjának, a megyei pártbizottság első titkárának és Háry Béla elvtársnak, a Veszprémi Járási Pártbizottság első tit­kárának kíséretében a peremartoni ipartelepre látogatott el, ahol az üzem vezetői fogadták. Somogyi elvtárs tanulmányozta az Ipari Rob­­banóanyaggyár munkáját és elbeszélgetett a dolgozókkal a termelési problémákról. Somogyi Miklós elvtárs délután a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának székházát kereste fel és időszerű politikai kérdésekről tartott tájékoztatót. * Épül a karmacsi művelődési ház Egymillió kétszázezer forintos beruházásból új, modern művelődési otthont kapnak a karmacsiak A megyei tanácsi építőipari vállalat újabb ígérete, hogy ez év májusára elkészítik az épületet. (Fotó : Péter faj) A vizek személyvonata — MŰANYAG REPÜLŐ HOLLANDI —A BETONNAL IS DACOL A HAJÓ — „KELJ FEL JANCSI” A VIZEN. — A Magyar Hajó és Darugyár ba­latonfüredi sporthajóüzemében szerdán elkészült az egyik legkor­szerűbb, tengeren is kedvelt vi­torlástípus első, műanyagból pré­selt példánya. A Repülő Hollandi I mintájú vizijármű testszerkezetét kiemelték a formát adó sablonból, majd nyomban elvégezték a ha­gyományos műszaki ellenőrzést. NEM KORHAD, FORMATARTÓ Az öt méter hosszú vizijármű teljes testszerkezetét üvegvázas poliészter alkotja, amely sokkal tartósabb a fánál, ellenáll az idő­járás viszontagságainak és téli tá­rolás közben sem korhad, formá­ját megtartja. A hajótest annyira ellenálló, hogy nagyobb ütések, zúzások sem tesznek kárt benne. A nyíltvízi próbákon is ennek megfe­lelő követelményeket támaszta­nak a hajóval szemben: a Repülő Hollandit kőmólónak vezetik majd és így bizonyítják be, még a kezdő, ügyetlenebb vitorlázók sem törhetik össze. A betonnal is dacol tehát a mindössze 125—130 kilogram súlyú poliészter-vízijár­­mű. 35 KILOMÉTERES SEBESSÉG Az új típus karcsú vonala nagy sebesség kifejtését teszi lehetővé. Két vitorlájának összfelülete IS négyzetméter, de különleges pót­­vitorlázattal, úgynevezett hátszél­ballonokkal, a felület jelentősen növelhető. A vitorlákkal elborí­tott hajó valósággal siklik a víz­tükrön, ilyenkor személyvonati, óránként 35 kilométeres sebessé­get ér el. Ez lesz a leggyorsabb hajó a Balatonon, feltéve, ha a kedvező szél fúj. A vele utazó műszaki személyzetet műszaki in­­j­tézkedésekkel védik: felborulás­­ esetén, a testbe épített légszekré­­­­nyek a „Kelj fel Jancsi” egyen­­­­súlyi helyzetet teremtik meg , és­­ szinte magától „lábra áll” a hajó. HARMINC SZÁZALÉKOS KÖLTSÉGMEGTAKARÍTÁS Az építés műanyagosítása jelen­tős megtakarítást eredményez — mondotta Németh István, a sport­hajó üzem­igazgatója. A sablonok segítségével beindított sorozat­gyártásnál az elképzelések szerint harminc százalékos önköltség­­csökkentést érhetnek el, ugyanak­kor a teljesítményt is növelik. A vizek szerelmesei, a vitorlázók te­hát könnyebben juthatnak a ked­velt hajóhoz. Még exportra is jut majd a Repülő Hollandi Balaton­­füreden készülő sorozatából. A hajó tavasszal futja első pró­báját a vizen. Jó szelet, jó utat! 0 u

Next