Napló, 1964. november (Veszprém, 20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-05 / 260. szám

4 A Budapest Táncegyüttes " és a Balaton " •» „­I Az Állami Budapest Táncegyüttes meghívásokat ka­pott Veszprém megyéből, s örömünkre a meghívásoké.: elfogadta, örömünkre, hiszen kiváló együttesről van szó, amely színvonalasan növeli megyénk folklór­műso­rát, megyénk több helységében. Ez az együttes előadásainak nagy részét külfölde tartja, ez évben is négy hónapot töltött Franciaország­ban, Belgiumban és Svájcban, s a külföldi fellépések­kel is sorozatosan sikereket aratott. Az Állami Budapest Táncegyüttes vállalta, hogy fellép Veszprém megye néhány helységében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnep­ségein. Fellép Pápán, Balatonfűzfőn, Devecserben és Veszprémvarsányban. Ez azonban Veszprém megy szereplésének csak a kezdete lesz. A kiváló együttes jövőre bekapcsolódik a Balaton-vidék műsor­ellátásába, a legforgalmasabb nyaraló és üdülő­helyeken. Fellépés? : jelentékenyen hozzájárulnak majd a Balaton-part­­ kul­turális, művészeti életének, fejlesztéséhez, az eddiginél­­ színvonalasabbá teszik a Balaton-part kulturális ren-­ dezvény-sorozatait, legalábbis a fellépések színhelyén. " A bű a.atás feletti örömö. jozi ki a bemutatott HAN n.r ' "-e. A képzőművészeti nevelés korszerű formái Az ismeretterjesztés körének bővítése Az alumíniumlemezből ké­szült láda mérete 25x100x70 centiméter. Súlya 38 kilo­gramm. Tartalma 11 darab színes reprodukció — XIX. és XX. századi nagy meste­rek, (Munkácsy, Szinyei, Rudnay, Fényes, Derkovits, Szőnyi, stb.) művei, vala­mint mai fiatal művészek alkotásai. Az alumíniumlá­dák a megyékben műkö­d Képcsarnok Vállalat legújabb vállalkozásáról szólt a beszámoló, amikor az újszerű vándorkiállítás első három kollekcióját át­adták Békés, Csongrád és Hajdú megye számára. Az­óta, mint ismeretes, több­ezren nézték meg a kistár­­latokat s bebizonyosodott, hogy a képzőművészeti ne­velésnek egyik igen nép­szerű, hatásos módszerét dolgozták ki. Ám ez csak az egyik for­ma. A Művelődésügyi Mi­nisztérium közművelődési főosztályán az elmúlt he­tekben foglalkoztak a kép­zőművészeti nevelés orszá­gos helyzetével, s igen sok problémát elemeztek, több újabb lehetőségre hívták fel a figyelmet. Megállapítot­ták például, hogy a képző­művészeti nevelés ma még távolról sem kielégítő. A művészeti ízlés elmara­dottsága, a giccs kedvelése, a korszerű művészeti szem­lélet hiánya sokoldalú fel­­világosító munkát kíván. Bővíteni kell a képzőmű­vészeti körök nevelési prog­ramját. Az országban je­lenleg több mint 350 kép­zőművészeti kör működik, körülbelül 10—11000 tag­gal. (A körök egyharma­­dában gyermekek vesznek részt.) A vezetők szakmai munkája színvonalas, túl­nyomó többségük főiskolát végzett szakember. Hiba azonban, hogy a körök egy részénél nem folyik rend­szeres oktató-nevelő mun­ka, képzőművészeti isme­retterjesztés. A rajzolás­festés, mintázás alapele­meinek elsajátítása ezt nem pótolja. A fejlesztési terv, amelyet a Művelődésügyi Minisztérium és a Népmű­­velési Intézet az elmúlt hetekben dolgozott ki, a legfontosabb tennivalók között említi a képzőmű­vészeti körök és a többi primorívelő művészeti ág eem­­ ittes munkáiét. A kép­­b A­n-Svéc­eti körök tanjai pédául haszno« t-né^okat adhatnak a «(»«‘-^nak a díszletek elkészítésében, új­v íztervezésben. Külö­dő művelődési autókon in­dulnak útnak a tanyavilág­ban. Ha megérkeznek ren­deltetési helyükre, 5 perc alatt kiállítást varázsolnak belőlük. Bekapcsolják a magnetofont — amelyet ugyancsak az autó visz ma­gával — és máris hallható a kistárlat népszerű ma­gyarázata: miért szépek ezek az alkotások, lehet küle­nösen gyümölcsöző lehet az együttműködés a báb­mozgalomban. A műfaj sa­játosságaiból adódóan (báb­díszlettervezés, stb.) foko­zott érdeklődés mutatkozik a képzőművészetek iránt. A művészeti csoportok, szakkörök tagjainak kép­zőművészeti nevelését elő­adások, műelemzések, mú­zeumlátogatások közös meg­szervezésével is szolgálhat­ják a képzőművészeti kö­rök, így megvalósulhat a komplexebb képzőművé­szeti nevelés; a modern, ha­ladó művészeti törekvése­ket nemcsak a körök tagjai ismerhetik meg, hanem a résztvevő nézők, felnőttek és gyermekek is­ szorítkozhat pusztán az egyes alkotások megisme­résére. A legfontosabb fel­adat jelenleg az ismeretter­jesztés körének kibővítése, új módszerek, új ismeret­terjesztési formák beveze­tése. Ilyen újszerű kezde­ményezés alakult ki a kö­zelmúltban például Fejér megyében. A kihelyezett kiállításokhoz a legjobb képzőművészeti előadókat küldik; megnyitójukat vé­gig hallgatják a helybeli rajztanárok, a képzőművé­szeti szakkörök tagjai is, s a hallottakat, valamint a rendelkezésükre bocsátott írásbeli anyag alapján a továbbiakban a tárlatveze­tést ellátják. Ahol erre mód van, be kell vonni a tár­latvezető munkába a fiata­lokat is. Követendő példa ugyancsak a budapesti Mű­csarnok kezdeményezése, — 150 VII. osztályos úttörő ré­szére 2—3 foglalkozásból álló „tárlatfelelős tanfo­lyamot” rendeztek azzal a céllal, hogy a tanfolyamon részt vett fiatalok — a ka­pott útravalóval — a kiál­lítások propagandistái, népszerűsítői legyenek tár­saik körében s ilyen mó­don is segítsék a képzőmű­vészeti érdeklődés felkelté­sét. Erre nemcsak Budapes­ten van lehetőség. A kistárlatok népszerűsége Tárlatvezetés A program azonban nem Öltözködési és lakáskultúra A képzőművészeti kul­túra terjesztésének egy másik, korszerű formája a díszítőművészeti szakkö­rök megújhódott tartalmú munkája. Régebben pusz­tán a népművészeti díszí­tőelemek megismerésével és megismertetésével fog­lalkoztak. Néhány éve ki­alakult az a meggyőződés, hogy ez korántsem elég, meg kell ismerniök a la­káskultúra és az öltözködés korszerű eszközeinek, for­máinak elméletével és gyakorlatával is. Ily módon a gyakorlati­ tudnivalók egész sorát sajátítják el a részvevők, megismerked­nek a különböző anyagok­kal, színekkel, formákkal, aszerint, hogy textillel, bőrrel, fával vagy fémmel kívánnak foglalkozni. Ezek­nek a köröknek a munká­jában újabban több asz­­szony és lány vesz rész­t, olyanok is, akik a népmű­velés más ágazatai iránt jelenleg még nem érdek­lődnek. E szakkörök igen alkalmasak arra, hogy köz­vetlen segítséget nyújtsa­­nak az ízlés fejlesztéséhez, a mindennapi élet esztéti­kai igényeinek, kulturált­ságának emeléséhez.. A megyei tanácsok ma már mind gyakrabban él­nek államhatalmi jogaikkal és tiltják be olyan vásári árusok, előnyomok, stb. működését, akik giccset ké­szítenek és terjesztenek. Ez jó jel (természetesen csak szakemberek sokoldalúan megindokolt véleménye alapján szabad élni vele!), mert arra mutat, hogy a tanácsok mind jobban tö­rődnek a dolgozók képző­­művészeti kultúrájának fej­lesztésével. (Tamás István) NAPLÓ Tibeti táncot mutatnak be tarka öltöze­tükben a kínai lányok. Jellegzetesen kínai hangszereken csen­dülnek fel az ősi dallamok. 1964. november 1. Kínai művészek Veszprém­ben Kedden este a Veszprémi Petőfi Szín­házban tartotta bemutatkozó előadását a Magyarországon szereplő Kínai Népi Együttes. A jellegzetes kínai, tibeti népi­táncok, népdalok és hangszerszólók né­hány órára a veszprémi közönség elé varázsolták a nagy ázsiai nép kultúrá­ját, művészetét.­­ Különösen­­nagy sikert aratott a Piros köpeny, a Csésze és a Lampionos tánc. A két szólóénekes kultúrált hangjával emelkedett ki az együttesből. Kedves vo­nás volt tőlük, hogy magyar dalokat is énekeltek. A színpompás kosztümök is hozzájárultak a sikerhez. Mit esznek a rozmárok ? — Egy kérdés szerepel ma napirenden, — kezdte a szakszervezeti bizott­ság elnöke. — Mi történt Koze­­bozskin elvtárssal?... Munkáját mindig rendesen végezte. Az utóbbi időben azonban furcsán viselke­dik. Munka közben is szó­rakozott, figyelmetlen. A negyedévi munkajelentés­­ben is két hibát csinált. Az Ellenőrzési Jegyzőkönyvbe pedig ezt írta be: „Vajon mit ehetnek a rozmá­rok? .. .• Az első sorban ülő Ma­rathon megjegyezte: — Tudomásom van arról, hogy újabban nem adja haza a fizetését. A leg­utóbbi fizetéskor például, hat anatómiai lexikont vitt haza a feleségének pénz helyett. Benocska Csipcsikov így csicsergett az asztal mel­lől: — Juj, valami szörnyű dolog történhetett vele! Odajött tegnap hozzám és csendesen megkérdezte: „Nem tudja véletlenül, hogy mi különbség van a motorbicikli és a bicikli­­motor között?" Szerintem Kozebozskin súlyos beteg. «A hosszantartó szócsata után a következő megálla­podás született: Marabov elmegy Kozebozskinhoz. Tájékozódni. Marabov el is ment, csak azt nem tudta még, hogyan magyarázza meg váratlan látogatásának okát. Csen­getésére maga a házigazda nyitott ajtót. — Iván Petrovics! — ki­áltott fel örömmel Koze­bozskin. — De jó, hogy jön! Nem tudja véletlenül, hogy az európaiak közül ki ful­ladt először a Nílusba? — Mi van magával? — kérdezte félénken a köny­velő. — Mi lenne? Semmi. Csak a „Mit tudsz a Föld­ről, amelyen élsz" című rá­dióvetélkedőben veszek részt. Az első díj: egy Húsvét-szigeti út... Apro­pói Nem tudja véletlenül, hogy az indiánok miért az orrukban hordják a gyű­rűt? ... J. Vojnov (Fordította: Barate Rozália) Miről ír a Jelenkor novemberi száma? Változatos olvasmány­anyagot kínál a Pécsett megjelenő Jelenkor leg­újabb száma. A lap Lázár Ervin, Sipkay Barna és Thiery Árpád érdekes no­velláit közli. Verssel — töb­bek között — Sipos Gyula, Takács Tibor és Várkonyi Nagy Béla jelentkezik, de szép számmal szerepelnek a fiatalabbak: Dalos György, Galambosi László, Nyerges András, Piszek Éva és mások. A Horizont rovatban krakkói utazásai­nak élményeiről ír Keré­­nyi Grácia. Gazdag anya­got közöl ismét a Vita ro­vat. Veres Péter A szellemi kültelken c. írásában régóta folyó vidékiség vitához szól hozzá. A képzőművészeti rovatban Lehőcz Mária megemlékezését olvashat­juk Pór Bertalanról, Tímár László tanulmányát Dési Huberről, s érdekes részle­teket közöl Kávássy Sán­dor Rippl-Rónai egyik olaszországi hajóútján ké­szült naplójából. A jegyze­tek közül Soós Endrének Bölöni Györgyről és Gon­dos Ernőnek Sánta Ferenc­ről szóló írása emelkedik ki, a Szemle pedig Berták László, Makay Ida és Ga­lambosi László közös ver­seskötetét és más nemrég megjelent műveket ismer­tet. Pór Bertalan önarc­képe mellett Fejes M. Bé­la, Nagy Árpád Dániel és Simon Béla rajzai színesí­tik az új számot. Az új tankönyvek írói a katedrákon A következő tanévben ismét több általános isko­lai osztály számára készülnek — a reform követelmé­nyeinek megfelelő — új tankönyvek. A szerzők közül a közelmúltban többen bejelentették: szeretnék maguk tanítani készülő könyvük egy-egy anyagrészét az is­kolákban, hogy gyakorlatilag győződjenek meg arról: helyes-e az a felfogás, amelynek alapján a tankönyvet írják, jók-e módszertani elképzeléseik. A kérésnek a Művelődésügyi Minisztérium illeté­kesei örömmel tesznek eleget, s így több iskolában ha­marosan a tankönyvírók is megjelennek a katedrá­kon. (MTI) A Petőfi Színház műsora Várpalota, november 5-én, csütörtökön, Gimnázium, 3 óra, Várpalota, november 5-én, csütörtökön II. bérlet, 7 óra Veszprém, november 6- án, pénteken, Kállai Éva Gimnázium, de­ fél 11 óra NAGY CSALÁD 11. 49724)

Next