Napló, 1965. október (Veszprém, 21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-19 / 246. szám

Veszprém Város Vegyeskara énekel a szocialista országokból érkezett költők ünnepi estjén. (Tudósítás a 3. oldalon) A harmadik ötéves tervben: Péter mézből gvártják a műtrágyát A második ötéves terv idején megkezdődött az or­szág energiaforrásainak előnyös szerkezeti átalaku­lása. A fejlett országok mintájára a hagyományos szilárd energiahordozóról, a szénről, fokozottan áttérünk a folyékony és gáznemű energiahordo­zókra, a könnyebben, ol­csóbban szállítható, nagy­ fűtőértékű, a korszerű automatizált üzemekben jobb hatásfokkal eltüzel­hető kőolajra és földgáz­­ra. A második ötéves tervet megelőzően 1960-ban a nép­gazdaság energiafogyasztá­sának alapja 73 százalékban még a szén volt és csak 21 százalékban az olaj meg a földgáz. (A 6 százaléknyi töredéket a víz- és egyéb energiaforrások fedezték). Az országos energiagazdál­kodási hatóság előzetes szá­mítása szerint a második ötéves tervben a szénfel­használás aránya 66 száza­lékra csökkent, a szénhid­rogéneké, a földgázé és a kőolajé pedig 28 százalékra emelkedett. A változást mindenekelőtt a hajdúszo­­boszlói és a dél-alföldi földgázmező feltárása, va­lamint a Barátság-távvezetéken a Szovjetunióból impor­tált nagy mennyiségű kő­olaj tette lehetővé. A harmadik ötéves terv­ben folytatódik az energia­­fogyasztás struktúrájának ez a világtendenciához iga­zodó egészséges átalakítása. A földgáz-, valamint a kő­olajtermelés fokozása, a Barátsá­g-kőolaj­vezeték tel­jesítményének növelése új szovjet-magyar kőolajtáv­vezeték építése révén, to­vább csökken a szén és emelkedik a szénhidrogén­­felhasználás. Öt év múlva, 1970-ben a szénfelhaszná­lás részaránya a jelenle­gi 66 százalékról 55 szá­zalékra csökken, a szén­­hidrogéneké pedig a mos­tani 28 százalékról 38 szá­zalékra nő. Nagy része lesz ebben — amint az eddigi változás­ban is része volt — a pet­rolkémiai ipar továbbfej­lesztésének néhány évvel ezelőtt a szerves vegyipar legfőbb alapanyaga a szén volt. Most a hazai barna­szenek vegyipari feldolgo­zásának helyébe jórészt a petrolkémia, a szénhidro­gén feldolgozás lép és föld­gáz-alapanyagon fejlődik tovább a nitrogénműtrá­gya-, valamint a műanyag­­gyártás. A jelenleg még szénnel dolgozó Péti Nitrogénmű­vek például a harmadik ötéves tervben előirány­zott bővítésének és átala­kításának eredményeként szintén földgázból gyárt­ja majd a műtrágyát. Hozzájárul a szénfelhasz­nálás viszonylagos csökke­néséhez az is, hogy a lakos­ság tüzelőellátásában is nő a szénhidrogének részará­nya. A szén azonban — noha százaléka az energiaszük­ségletek fedezésében ilyen módon csökken — tovább­ra is fontos hazai energia­­hordozó marad és termelése a harmadik öt­éves tervben változatla­nul emelkedik. A szén felhasználása ugya­nis megfelelő műszaki fel­tételek között, speciális tü­zelőberendezésekben, első­sorban nagy kondenzációs erőművekben gazdaságos és versenyképes a szénhidro­génekkel. A hazai szénbá­nyászat továbbfejlesztése azért is indokolt, mert a gazdaságosabb szénhidrogé­nek sem hazai termelésből, sem importból nem állnak rendelkezésre korlátlanul. A harmadik ötéves terv energiagazdálkodási elő­irányzata még nem számol az atomenergiával, mivel az atomerőmű beruházási költsége többszörösen fe­lülmúlja a hagyományos erőmű beruházási szükség­leteit és az atomenergiával fejlesztett villamosenergia önköltsége is meghaladja a hagyományos villamosener­giáét. Nemzetközi számítások szerint körülbelül az 1970-es években várható, hogy az atomerőművek­ben előállított villamos­energia önköltsége a ha­gyományos erőművek ön­költségének szintjére száll le. Ezért az atomenergiának a hazai villamosenergia-hor­­dozók sorába való besoro­lását legfeljebb 1975 utánra tervezik. Növekszik a kőolaj és földgázfelhasználás, de a szénbányászatot is fejlesztjük Atomenergia: 1975 után 500 ifjúsági szállító brigád ötszáz ifjúsági szállító­­rakodó-brigád alakult az elmúlt hetekben. A közép­­iskolások, egyetemisták, if­júmunkások és parasztfia­talok arra vállalkoztak, hogy erejükhöz mérten se­gítenek a vasút- és az autó­közlekedés őszi nagyüzemé­nek lebonyolításában, a ko­csifordulók gyorsításában, az állásidő lerövidítésében. Szabolcs megyében 242 ter­melőszövetkezeti rakodó­­brigád jelentkezett eddig munkára. Zala megyében 32, Szolnokon 20, a Tisza Cipőgyárban pedig tíz if­júsági mártkacsoportra szá­míthat máris a vasút és ez AKÖt.­­ Vitáit woTelárral. eíresfflfetek! XXL évfolyam ' 'yM­IIIUVII 1965. október 19. B jg|| ifir8* ||| jpg Ara 60 fillér A JHB aflHk ■HhÉT AZ HSZHP VESZPRÉM HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYES TAKÁCS LAPJA Követésre méltó példa Befejezték a vetést — segítik az elmaradókat — EGY HÉT ALATT 14 540 HOLDON VETETTÉK EL A KENYÉRGABONÁT — ÉRTÉKES SEGÍTSÉGET ADNAK A CSALÁDTAGOK ÉS AZ ISKOLÁSOK — Az őszi mezőgazdasági munkák megyei irányító szerve, az operatív bizott­ság tegnap ülést tartott. Az elhangzott beszámoló sze­rint lendületesen haladnak az időszerű munkák végzé­sével. Egy hét alatt a ke­nyérgabona elvetett terü­lete 14 540 holddal növeke­dett. A gazdaságok más te­endőkkel is tartják a ter­vezettnek megfelelő ütemet. Az őszi vetés hajrájához érkeztünk. Ha a gazdasá­gok a hátralévő időben is az eddigiekhez hasonló szervezettséggel és fegye­lemmel végzik munkájukat, akkor minden remény meg­van arra, hogy október 31-ig a megye valamennyi gazdaságában jó minőség­ben befejezik a vetést. Ál­talában elégedettek lehe­tünk­ az eddig végzett mun­kával, de mindemellett ér­demes megemlíteni, hogy a járások között nagy a „szó­ródás”. A devecseri járás a kenyérgabona vetésterüle­tének 81 százalékán végez­te el a munkát, ugyanak­kor a keszthelyi járás, an­nak ellenére, hogy adottsá­gai nem rosszabbak az élenjárókhoz képest, a ve­tésterületének mindössze 58 százalékán végezte el a ve­tést. A keszthelyiek elma­radása még a hűvös zirci járáshoz is képest szembe­tűnő. A zirci járás 70 szá­zalékos teljesítményével harmadik helyen áll. A pápai járásban példa­mutató kezdeményezés van kibontakozóban. Azok a szövetkezeti gazdaságok, amelyek már befejezték az őszi vetési, gépi eszközeik­kel segítik a munkákkal el­maradt termelőszövetkeze­teket, így a gecsei és a ke­­menesszentpéteri termelő­­szövetkezet traktorai a szomszédos Gannán és Ta­polcaion segítik a munkát, hogy mihamarabb ezek a gazdaságok is befejezhessék az őszi vetést. Az operatív bizottság nagy elismeréssel illette a gecseiek és a ke­­menesszentpéteriek példá­ját. Emellett felhívta a ve­tést már befejező gazdasá­gok figyelmét kövessék a példát Az elhangzott beszámoló szerint igen értékes és hasz­nos munkát végeznek a ter­melőszövetkezetekben a családtagok és ugyanígy az általános iskolák felsőta­gozatos tanulói és a közép­iskolák diákjai. Az operatív bizottság bí­rálattal illette a Veszprémi Állami Erdőgazdaságot, mert az időszerű munkák­hoz kikért hat traktort nem engedte át a termelőszö­vetkezeteknek. Az effajta szemlélet és gyakorlat gá­tolja a munkák időben tör­ténő elvégzését. Nem árta­na, ha a Veszprémi Állami Erdőgazdaság vezetői csak egy kicsit is elgondolkozná­nak a már fentebb említett pápai járási példán, tiszte­letre méltó kezdeményezé­sén. Szűrés a Somlón »Kuruc” lovasok a sot­rói szüreti felvonulásban. I­­ (Képes ligám­ a 4. oldalon) Fotó: Szabó Azonos értékű oktató-nevelő munkát városon és falun Ülést tartott a megyei képviselő csoport Harmadik éve már, hogy törvényerőre emelkedett az iskolareform tervezet. Az­óta a végrehajtásban sok tapasztalatot szereztek a pedagógusok, az oktatási­nevelési terv végrehajtásá­ban szép eredményeket ér­tek el Rozsnyai Gézának, a me­gyei tanács vk művelődési osztálya vezetőjének be­számolója alapján ezt a kérdést beszélték meg me­gyénk országgyűlési képvi­selői. Megtárgyalták me­gyénk általános iskolai és középiskolai oktatásának kérdéseit, közülük leglénye­gesebbként kiemelve: a városon és falun azonos ér­tékű oktató-nevelő munka biztosítását, ennek anyagi és személyi feltételeit. Is­koláinkban, csakúgy, mint országosan, a legfontosabb kérdés az oktatás színvo­nalának emelése és az élet­re nevelés. Amint ez a be­számolóból is kiviláglott, iskoláink egész oktatási rendszerünk sarkalatos fe­ladata, hogy megtalálja a helyes arányt a speciális szakemberképző iskolák, oktatási formák és az álta­lános műveltséget, az egye­temi továbbtanuláshoz szükséges alapot adó gim­náziumok között. Különö­sen jelentős kérdés ez me­gyénkben, ahol az ipar és a mezőgazdaság egyaránt sok­sok szakembert igényel, s ugyanakkor a megyénkben, gimnáziumban érettségizett diákoknak (az elmúlt tan­évben) 23,3 százalékát vet­ték fel egyetemre, főiskolá­ra. Kállai Gyula fogadta Patolicsev szovjet minisztert Kállai Gyula, a minisz­tertanács elnöke hétfőn délben fogadta N. Sz. Pa­tolicsev szovjet külkereske­delmi minisztert, a ha­zánkban tartózkodó szov­jet kereskedelmi kormány­küldöttség vezetőjét NDK felsőoktatási küldöttség látogatott hazánkba Ilku Pál művelődésügyi miniszter meghívására pén­teken Budapestre érkezett dr. Ernst Joachim Giess­­mann, az NDK felső- és szakoktatási államtitkára, Arwid Kempke, a Német Szocialista Egységpárt Köz- Bizottsága tudomá­nyos osztályának vezetője, dr­. Edmund­ Schwiegerhou­­sen, a felső és szakokta­tási államtitkárság főosz­tályvezetője és Ursula Nitzsche, a felső- és szak­­oktatási államtitkárság kül­ügyi osztályának munka­társa. A küldöttség egyhe­tes magyarországi tartóz­kodása alatt tanulmányoz­­za a magyar felsőoktatás ’­t .­­.. .

Next