Napló, 1966. szeptember (Veszprém, 22. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-11 / 215. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXI. évfolyam W jpp|| HSff i", l%J £11 Ili | m 1966. szeptember 11. JL Ara 80 fillér 75 millió forintos megtakarítás újításból Ipari tudósítóink jelentése az újító mozgalomról Az első félév újító mozgalmára talán az jellemző a legjobban, hogy bár az újítások száma a múlt év azonos időszakához viszonyítva csökkent, értékük viszont lényegesen növekedett, a tavalyi értéknek csaknem kétszeresét adták ez évben eddig megyénk dolgozói. A megtakarított összeg elérte a 75 millió forintot. Az eredmény azt bizonyítja, hogy van még bőven tartalék, az üzemekben, gyárakban dolgozó újítók kedve nem hagyott alább, sőt erősödött, komolyodott. Ipari tudósítóink most üzemeik, vállalataik ez évi legjelentősebb újításairól számolnak be, újításra. A gyáregység, jellegénél fogva női üzem, mégis kevés női újítót találni. A nagyfeszültségű transzformátor gyártásán dolgozik Tompos Ágostonná és Kerék Sándorné. Ők már beírták nevüket az újítók könyvébe, nem kevesebb, mint 10 ezer forint megtakarítással. Az újításról Kerékné nyilatkozott: — Először nem is gondoltunk mi újításra, csupán arra, hogyan kerülhetnénk el a nehéz, fárasztó munkaműveletet. A kondenzátorellenállásokról a drótvégeket kézzel kellett lekaparni, s ekkor támadt az a gondolatunk, hogy megpróbáljuk mártóónozással. Az eredmény meglepően jó volt. Még akkor nyomban kigondoltuk, hogy a kézi mártaónozást gépesítésre javasoljuk. Ekkor jött a nem várt akadály. Az újítási javaslatunkat elfogadták ugyan, de gépesítési javaslatunkat nem, a szakszerűtlen ábrázolás miatt. Mi nem vagyunk műszaki rajzolók, sem szakemberek, csak betanított munkások. S ha van egy jó gondolatunk — mely műszaki rajzot is kíván — úgy látszik az már nem kivitelezhető, mert nem értünk hozzá. Úgy gondolom, az egyszerű betanított munkásokra nagy fékezőerőként hat ez a probléma, s ezért is kevés a női újító. 345 ezer forintos újítási díj Urkúton A mangánércbánya és előkészítőmű idei legjelentősebb újítását a 687-es sorszámmal tartják nyilván. Még 1964-ben a Bányászati Tervező Intézet tervdokumentációt készítitett az urkúti mangándiszap tárolására szolgáló völgyzárógát megépítéséhez. A terv szerinti teljes előirányzati költség 9,6 millió forint volt. A kivitelezéssel megbízott Bányászati Építő Vállalat helyi építésvezetőségének kollektívája: Trugly László, Erdős Imre, Posgay Györgyné, Erdős Kálmán, Sárközi József a Bányászati Tervező Intézet tervére módosítási javaslatot készítettek és tíz szivárgási rendszert dolgoztak ki, amely biztosítja a völgyzárógát statikai állóképességét. A módosított javaslatot, mint beruházási újítást a mangánércbánya és előkészítőmű, valamint az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat elfogadta és megbízta az újítókat a módosított tervek elkészítésével. A dokumentációt a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet felülvizsgálta és szakvéleménye alapján kivitelezésre javasolta. A zagytároló ez év júliusában egymillió forintos költséggel elkészült. Az újításból eredő megtakarítás 8,6 millió forint volt. A négy százalékra elfogadott újításért az újítók 345 ezer forintot kaptak kézhez. A völgyzáró építésénél több, mint 20 ezer köbméter anyagot (zúzott követ, kavicsot, betont, cementet) takarítottak meg az újítás alkalmazásával. Balázsi István 1 millió kőszivacslap Az É. M. Középdunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalatnál a közelmúlt legjelentősebb újítása a kőszivacs palló-lap gyártásának kikísérletezése és a folyamatos gyártás bevezetése. Ezt a könnyű, porózus palló-lapot az állami építőipar szívesen használja fel építkezéseihez. Dunántúli viszonylatban azért jelentős e téglaféleség előállítása, mert ezideig csak a Tiszántúlon, Mezőberényben és Karcagon gyártották és a szállítása tetemes fuvarköltséget igényelt. Mint minden kísérletezés, kezdetben ez is nagyobbmérvű selejteződéssel járt, de az eredmények azt mutatják, hogy a műszaki feltételek megteremtése, a dolgozók begyakorlottsága következtében e téglafajta termelékenysége is eléri a kívánt szintet és gazdaságos lesz a vállalat szempontjából is. Pankaszi téglagyárunkban évente természetes darabban körülbelül 1 millió darab kőszivacslapot tudunk gyártani. Önköltségcsökkentést és biztonságosabb munkavégzést jelent Németh Zoltán kemencevilágítással kapcsolatos újítása, mely a vállalat összes kemencéire vonatkozóan 140 ezer forint megtakarítást jelent. Ezeken kívül több olyan kisebb újítás volt, aminek költségcsökkentő hatása ha szám szerint pontosan nem is mutatható ki, de munkavédelmi szempontból jelentős. Fodor Miklósné Fél év alatt 60 ezer forint újításból „Újíts, ésszerűsíts! Jól jársz!” — hirdeti a felirat, a VTRGY Ajkai Gyáregysége több üzemrészében. Szép számmal vannak, akik megfogadták a tanácsot. Az elő fél év négy legjelentősebb újítása mintegy 60 ezer forint megtakarítást eredményezett a gyáregységnek. A szakszervezeti bizottság évről évre fontosnak tartja, hogy a női dolgozókat — akik a produktív termelőmunkát végzik — buzdítsa, serkentse az Egy újítás — egy év előny A divat mindig szeszélyes, szélsőséges. És ha „beugrik” valami újszerű, az — legalábbis egy darabig — biztos keresett lesz. Az utóbbi évben mindinkább a sokféle színű áru felé tolódott el a divat, a kereslet. És elég gyakori már, mind keresettebb az olyan egytónusú anyag, amelyik ritkán, kevés szállal mintázott. A gyártó cégnek vagy vállalatnak sem mindegy, mit gyárt és mikorra. Hogy az elején beleszólhat-e a versenybe, avagy késve, amikor a portéka már divatja múlt A Pápai Textilgyár az angol rendszerű technikával nem tudott ilyen anyagokat gyártani, nem is tudhatott. Mert berendezése nem tette lehetővé. A szakemberek, Tóth Ernő, az előkészítő üzemrész vezetője és Mészáros József technológus, egy közös újítással próbálkozott. Cél: a pápai gyár is, mielőtt nyugati gépeket beszerezne, illetve kapna, követhesse a divat igényeit, gyárthasson ilyen újszerű termékeket A szövet lánc- és vetülékrendszerből készül, vagyis hossz- és keresztirányú fonalból. Eddig teljes hosszúságban és annyi előhengeren történt a felvetés, amennyit a szövet láncfonal szükséglete megkívánt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egyes minták kisebb szálszámot igényelnek, mint amennyit az angol rendszerű felvetéssel el lehet készíteni. Az újítók egy olyan megoldást alkalmaztak, amely lehetővé teszi, hogy kevés szálszámú (akár 50—60 szálas) fonalat is fel lehessen venni, azaz tekerni még 10 ezer métert is. Ma már havonta mintegy 70 henger készül, főleg női divatszövetekhez. Ezzel biztosított, hogy amíg új gépet nem kap a gyár, addig is gyárthat ilyen árucikkeket. Ez többféle szempontból is lényeges. Egy évvel előbb indulhatott a pápai gyár, nem veszített el piacot — ellenkezőleg, nyert Mező István Próbaüzemei a Csepeli Szerszámgépgyár nagypontosságú gépeit előállító üzemcsarnok. A 2000 négyzetméteres szereldében készítik majd a hazai és külföldi megrendelők részére az FK—250-es és a KM 200-as fogköszörű és menetköszörű gépeket. A klímaberendezések aüzemrészben állandóan 20 C fok hőmérsékletet biztosítanak, 50 százalék a relatív nedvességtartalom, szinte teljesen pormentes az egész csarnok. Képünkön: Az Üzemcsarnok belső látképe. (MTI fotó : Barna István felvétele) Az iráni sah látogatása Balatonaligán Mohammad Reza Pahlavi Arya Mehr, Irán sahin sahja és Farah Pahlavi shahbani, valamint kíséretük szombaton délelőtt a Balatonaligai Állami Gazdaságba látogatott el. A vendégeket a látogatásra elkísérte Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Bonyhádi Károly, a Magyar Népköztársaság teheráni nagykövete, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. A magasrangú vendégeket megérkezésükkor Losonczi Pál, földművelésügyi miniszter, Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője és dr Radnóti István, a gazdaság igazgatója fogadta. Fiatalok virágcsokrokkal köszöntötték az iráni uralkodót és feleségét. Dr. Radnóti István tájékoztatta a vendégeket a gazdaság munkájáról, majd megtekintették a kiterjedt állami gazdaság több részlegét, köztük a 240 holdas őszibarackost és az öt holdas rózsatáblát. Az iráni vendégek elismeréssel nyilatkoztak a látottakról, majd tovább folytatták útjukat és a nap folyamán a Balaton-part több nevezetességét tekintették meg. Több mint 200 gépállomási traktor nyújtott műszakban dolgozik Nagyüzem a Veszprémi Állami Gazdaságban is Megyénk gépjavító állomásainak traktorparkját teljes lendülettel leköti már az őszi szántás. Naponta 200—220 traktor hasítja a barázdát a termelőszövetkezetek földjein, őszi vetés alá mintegy 11 ezer holdat szántottak fel, 3 ezer holdnyi az eddig mélyszántott terület. A traktorosok nyújtott műszakban dolgoznak, hogy eleget tehessenek a termelőszövetkezetek igényeinek. A vetőszántás mellett sok munkát ad a silótakarmány betakarítása. Eddig 500 holdról takarították be saját gépeikkel a termést. Az év hátralévő hónapjaiban megyeszerte jelentős szőlő, gyümölcs és papírfa telepítések előmunkálatait kezdik meg. A gépjavító állomások nehéz traktorai megkezdték a telepítést megelőző forgatást. Teljes az őszi nagyüzem a Veszprémi Állami Gazdaságban is. Elvetették már a repcét, megkezdték az őszi takarmánykeverék vetését. Az igazi nagy munkát a szántás és az őszi érésű termények betakarítása adja. A gazdaság üzemegységeiben az őszi vetés alá eddig 2700 holdat szántottak fel, tavaszi vetés alá 800 hold a mélyszántás. A földek táperő visszapótlásáról is tervszerűen gondoskodnak. Eddig 1500 holdat szerves trágyáztak. Hétfőn kezdik a burgonya betakarítását. A silótakarmány begyűjtését ISO holdon már elvégezték. A holdankénti 130—140 mázsás termés sok szállítóeszköze lehet, de a gazdaságban — számolva a sokfajta és halasztást nem tűrő teendővel — jól szervezték a munkát, tartják a lépést. Befejezte munkáját a Műszaki Fejlesztési Konferencia Az immár hagyományossá váló KISZ Vegyipari Védnökség III. Műszaki Fejlesztési Konferenciája tegnap Veszprémben a Vegyipari Egyetemen befejezte 3 napos munkáját. A délelőtt megtartott szakmai jellegű előadások után Moravcsik Attila, a KISZ Központi Bizottság munkatársa értékelte a konferencia munkáját, a mintegy 200 vegyiparban dolgozó fiatal műszaki előtt. Elmondotta, hogy a várakozáshoz híven a tanácskozás beváltotta a hozzáfűzött reményeket és tartalmában ,tért ölelő téma feldolgozásaiban, gazdagabb és elmélyültebb volt az eddigi konferenciáknál. Az idei konferencia jelentőségét az is kiemeli, hogy itt hirdették meg az „Ifjúság a Vegyiparért” pályázatot, amelyet a KISZ Központi Bizottsága évenként értékel az elkövetkezendő konferenciákon. A KISZ Központi Bizottság munkatársának értékelése után a 3 napos tanácskozást Rostász József a Vesztprém megyei KISZ Bizottság titkára zárta lee.