Napló, 1966. szeptember (Veszprém, 22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-11 / 215. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXI. évfolyam W jpp|| HSff i", l%J £11 Ili | m 1966. szeptember 11. JL Ara 80 fillér 75 millió forintos megtakarítás újításból Ipari tudósítóink jelentése az újító mozgalomról Az első félév újító mozgalmára talán az jellemző a legjobban, hogy bár az újítások száma a múlt év azonos időszakához viszonyítva csökkent, értékük vi­szont lényegesen növekedett, a tavalyi értéknek csak­nem kétszeresét adták ez évben eddig megyénk dol­gozói. A megtakarított összeg elérte a 75 millió fo­rintot. Az eredmény azt bizonyítja, hogy van még bő­ven tartalék, az üzemekben, gyárakban dolgozó újítók kedve nem hagyott alább, sőt erősödött, komolyo­dott. Ipari tudósítóink most üzemeik, vállalataik ez évi legjelentősebb újításairól számolnak be, újításra. A gyáregység, jel­legénél fogva női üzem, mégis kevés női újítót ta­lálni. A nagyfeszültségű transzformátor gyártásán dolgozik Tompos Ágoston­ná és Kerék Sándorné. Ők már beírták nevüket az újítók könyvébe, nem ke­vesebb, mint 10 ezer fo­rint megtakarítással. Az újításról Kerékné nyilatko­zott: — Először nem is gon­doltunk mi újításra, csu­pán arra, hogyan kerülhet­nénk el a nehéz, fárasztó munkaműveletet. A kon­denzátorellenállásokról a drótvégeket kézzel kellett lekaparni, s ekkor támadt az a gondolatunk, hogy megpróbáljuk mártóóno­zással. Az eredmény meg­lepően jó volt. Még akkor nyomban kigondoltuk, hogy a kézi mártaónozást gépesí­tésre javasoljuk. Ekkor jött a nem várt akadály. Az újítási javaslatunkat elfo­gadták ugyan, de gépesíté­si javaslatunkat nem, a szakszerűtlen ábrázolás miatt. Mi nem vagyunk műszaki rajzolók, sem szakemberek, csak betaní­tott munkások. S ha van egy jó gondolatunk — mely műszaki rajzot is kí­ván — úgy látszik az már nem kivitelezhető, mert nem értünk hozzá. Úgy gondolom, az egyszerű be­tanított munkásokra nagy fékezőerőként hat ez a probléma, s ezért is kevés a női újító. 345 ezer forintos újítási díj Urkúton A mangánércbánya és előkészítőmű idei legjelen­tősebb újítását a 687-es sorszámmal tartják nyil­ván. Még 1964-ben a Bá­nyászati Tervező Intézet­­ tervdokumentációt készí­ti­tett az urkúti m­angán­­d­iszap tárolására szolgáló völgyzárógát megépítésé­hez. A terv szerinti teljes előirányzati költség 9,6 mil­lió forint volt. A kivitele­zéssel megbízott Bányásza­ti Építő Vállalat helyi épí­tésvezetőségének kollektí­vája: Trugly László, Erdős Imre, Posgay Györgyné, Erdős Kálmán, Sárközi Jó­zsef a Bányászati Tervező Intézet tervére módosítási javaslatot készítettek és tíz szivárgási rendszert dol­goztak ki, amely biztosítja a völgyzárógát statikai ál­lóképességét. A módosított javaslatot, mint beruházási újítást a mangánércbánya és előké­szítőmű, valamint az Or­szágos Érc- és Ásványbá­nyászati Vállalat elfogadta és megbízta az újítókat a módosított tervek elkészí­tésével. A dokumentációt a Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézet felül­vizsgálta és szakvéleménye alapján kivitelezésre java­solta. A zagytároló ez év júliu­sában egymillió forintos költséggel elkészült. Az újításból eredő megtakarí­tás 8,6 millió forint volt. A­ négy százalékra elfogadott újításért az újítók 345 ezer forintot kaptak kézhez. A völgyzáró építésénél több, mint 20 ezer köbméter anyagot (zúzott követ, ka­vicsot, betont, cementet) ta­karítottak meg az újítás al­kalmazásával. Balázsi István 1 millió kőszivacslap Az É. M. Középdunántúli Tégla- és Cserépipari Vál­lalatnál a közelmúlt legjelentősebb újítása a kőszivacs palló-lap gyártásának kikísérletezése és a folyamatos gyártás bevezetése. Ezt a könnyű, porózus palló-lapot az állami építőipar szívesen használja fel építkezéseihez. Dunántúli viszonylatban azért jelentős e téglaféleség előállítása, mert ezideig csak a Tiszántúlon, Mezőbe­­rényben és Karcagon gyártották és a szállítása tetemes fuvarköltséget igényelt. Mint minden kísérletezés, kezdetben ez is nagyobb­­mérvű selejteződéssel járt, de az eredmények azt mutat­ják, hogy a műszaki feltételek­ megteremtése, a dolgo­zók begyakorlottsága következtében e téglafajta terme­lékenysége is eléri a kívánt szintet és gazdaságos lesz a vállalat szempontjából is. Pankaszi téglagyárunkban évente természetes darabban körülbelül 1 millió darab kőszivacslapot tudunk gyártani. Önköltségcsökkentést és biztonságosabb munkavég­zést jelent Németh Zoltán kemence­világítással kapcso­latos újítása, mely a vállalat összes kemencéire vonat­kozóan 140 ezer forint megtakarítást jelent. Ezeken kí­vül több olyan kisebb újítás volt, aminek költségcsök­kentő hatása ha szám szerint pontosan nem is mutat­ható ki, de munkavédelmi szempontból jelentős. Fodor Miklósné Fél év alatt 60 ezer forint újításból „Újíts, ésszerűsíts! Jól jársz!” — hirdeti a felirat, a VTRGY Ajkai Gyáregy­sége több üzemrészében. Szép számmal vannak, akik megfogadták a tanácsot. Az elő fél év négy legjelen­tősebb újítása mintegy 60 ezer forint megtakarítást eredményezett a gyáregy­ségnek. A szakszervezeti bizottság évről évre fontos­nak tartja, hogy a női dol­gozókat — akik a produk­tív termelőmunkát végzik — buzdítsa, serkentse az Egy újítás — egy év előny A divat mindig szeszé­lyes, szélsőséges. És ha „beugrik” valami újszerű, az — legalábbis egy dara­big — biztos keresett lesz. Az utóbbi évben mindin­kább a sokféle színű áru felé tolódott el a divat, a kereslet. És elég gyakori már, mind keresettebb az olyan egytónusú anyag, amelyik ritkán, kevés szál­lal mintázott. A gyártó cég­nek vagy vállalatnak sem mindegy, mit­ gyárt és mi­korra. Hogy az elején be­leszólhat-e a versenybe, avagy késve, amikor a por­téka már divatja múlt A Pápai Textilgyár az angol rendszerű techniká­val nem tudott ilyen anya­gokat gyártani, nem is tud­hatott. Mert berendezése nem tette lehetővé. A szakemberek, Tóth Er­nő, az előkészítő üzemrész vezetője és Mészáros Jó­zsef technológus, egy közös újítással próbálkozott. Cél: a pápai gyár is, mielőtt nyugati gépeket beszerez­ne, illetve kapna, követ­hesse a divat igényeit, gyárthasson ilyen újszerű termékeket A szövet lánc- és vetü­­lékrendszerből készül, vagyis hossz- és kereszt­­irányú fonalból. Eddig tel­jes hosszúságban és annyi előhengeren történt a fel­vetés, amennyit a szövet láncfonal szükséglete meg­kívánt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egyes minták kisebb szálszámot igényelnek, mint amennyit az angol rendszerű felve­téssel el lehet készíteni. Az újítók egy olyan meg­oldást alkalmaztak, amely lehetővé teszi, hogy kevés szálszámú (akár 50—60 szá­las) fonalat is fel lehessen venni, azaz tekerni még 10 ezer métert is. Ma már havonta mintegy 70 henger készül, főleg női divatszövetekhez. Ezzel biztosított, hogy amíg új gépet nem kap a gyár, ad­dig is gyárthat ilyen áru­cikkeket. Ez többféle szem­pontból is lényeges. Egy év­vel előbb indulhatott a pá­pai gyár, nem veszített el piacot — ellenkezőleg, nyert Mező István Próbaüzemei a Csepeli Szerszámgépgyár nagypon­tosságú gépeit előállító üzemcsarnok. A 2000 négyzetmé­teres szereldében készítik majd a hazai és külföldi meg­rendelők részére az FK—250-es és a KM 200-as fogköszö­rű és menetköszörű gépeket. A klímaberendezések a­­üzemrészben állandóan 20 C fok hőmérsékletet biztosíta­nak, 50 százalék a relatív nedvességtartalom, szinte tel­jesen pormentes az egész csarnok. Képünkön: Az Üzem­csarnok belső látképe. (MTI fotó : Barna István felvétele) Az iráni sah látogatása Balatonaligán Mohammad Reza Pahlavi Arya Mehr, Irán sahin sah­­ja és Farah Pahlavi shah­­bani, valamint kíséretük szombaton délelőtt a Bala­­tonaligai Állami Gazdaság­ba látogatott el. A vendége­ket a látogatásra elkísérte Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács titkára, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Bonyhádi Károly, a Magyar Népköztársaság teheráni nagykövete, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke. A magasrangú vendége­ket megérkezésükkor L­o­­sonczi Pál, földművelésügyi miniszter, Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazga­tóság vezetője és dr Rad­nóti István, a gazdaság igazgatója fogadta. Fiatalok virágcsokrokkal köszöntöt­ték az iráni uralkodót és fe­leségét. Dr. Radnóti István tájé­koztatta a vendégeket a gazdaság munkájáról, majd megtekintették a kiterjedt állami gazdaság több rész­legét, köztük a 240 holdas őszibarackost és az öt hol­das rózsatáblát. Az iráni vendégek elis­meréssel nyilatkoztak a lá­tottakról, majd tovább folytatták útjukat és a nap folyamán a Balaton-part több nevezetességét tekin­tették meg. Több mint 200 gépállomási traktor nyújtott műszakban dolgozik Nagyüzem a Veszprémi Állami Gazdaságban is Megyénk gépjavító állo­másainak traktorparkját teljes lendülettel leköti már az őszi szántás. Naponta 200—220 traktor hasítja a barázdát a termelőszövet­kezetek földjein, őszi vetés alá mintegy 11 ezer holdat szántottak fel, 3 ezer hold­­nyi az eddig mélyszántott terület. A traktorosok nyújtott műszakban dol­goznak, hogy eleget tehes­senek a termelőszövetkeze­tek igényeinek. A vetőszántás mellett sok munkát ad a silótakarmány betakarítása. Eddig 500 holdról takarították be sa­ját gépeikkel a termést. Az év hátralévő hónapjaiban megyeszerte jelentős szőlő, gyümölcs és papírfa telepí­tések előmunkálatait kez­dik meg. A gépjavító állo­mások nehéz traktorai meg­kezdték a telepítést meg­előző forgatást. Teljes az őszi nagyüzem a Veszprém­i Állami Gaz­daságban is. Elvetették már a repcét, megkezdték az őszi takarmánykeverék ve­tését. Az igazi nagy mun­kát a szántás és az őszi éré­sű termények betakarítása adja. A gazdaság üzemegy­ségeiben az őszi vetés alá eddig 2700 holdat szántottak fel, tavaszi vetés alá 800 hold a mélyszántás. A föl­dek táperő visszapótlásáról is tervszerűen gondoskod­nak. Eddig 1500 holdat szerves trágyáztak. Hétfőn kezdik a burgonya betakarítását. A silótakar­mány begyűjtését ISO hol­don már elvégezték. A hol­­dankénti 130—140 mázsás termés sok szállítóeszköze lehet, de a gazdaságban — számolva a sokfajta és ha­lasztást nem tűrő teendő­vel — jól szervezték a munkát, tartják a lépést. Befejezte munkáját a Műszaki Fejlesztési Konferencia Az immár hagyományossá váló KISZ Vegyipari Védnökség III. Műszaki Fejlesztési Konferenciája teg­nap Veszprémben a Vegyipari Egyetemen befejezte 3 na­pos munkáját. A délelőtt megtartott szakmai jellegű előadások után Moravcsik Attila, a KISZ Központi Bizottság mun­katársa értékelte a konferencia munkáját, a mintegy 200 vegyiparban dolgozó fiatal műszaki előtt. Elmondot­ta, hogy a várakozáshoz híven a tanácskozás beváltotta a hozzáfűzött reményeket és tartalmában ,tért ölelő téma feldolgozásaiban, gazdagabb és elmélyültebb volt az ed­­digi konferenciáknál. Az idei konferencia jelentőségét az is kiemeli, hogy itt hirdették meg az „Ifjúság a Vegyiparért” pályázatot, amelyet a KISZ Központi Bi­zottsága évenként értékel az elkövetkezendő konferen­ciákon. A KISZ Központi Bizottság munkatársának értéke­lése után a 3 napos tanácskozást Rostász József a Veszt­p­rém megyei KISZ Bizottság titkára zárta lee.

Next