Napló, 1966. december (Veszprém, 22. évfolyam, 283-307. szám)
1966-12-10 / 291. szám
M. * Premier Veszprémben Nagy sikerrel mutatta be tegnap a Veszprémi Petőfi Színház a megyeszékhelyen Barillet—Gredy: A kaktusz virága című vígjátékát. A szellemes francia vígjátékot — ami mi másról szólhatna, mint létező és képzelt „háromszögek”-ről — Pethes György rendezésében, kitűnő szereposztással játszó megyénk színháza, a főbb szerepekben Csomós Mari, Végvári Tamás, Győri Franciska, Balázs Péter és Dobránszky Zoltán mutatkoznak be. Nádas Gábor zenéjét a veszprémi zenepedagógusokból alakult kis együttes játsza Zámbó István vezetésével. * Antónia, amint éppen visszatért az életbe, s máris meghatóan néz megmentőjére — aminek még következményei lesznek. (Győri Franciska és Balázs Péter. Jobbra.) 4 kakfMSzvirága Legyen a feleségem Stefanie! — könyörög A hazugságból nem könnyít kimászni — a hazudós fogorvos aszisztensnőjének. Le aki feleséget hazudott magának, s annak galábbis addig legyen feleség, míg a hóbor még szeretőjét is viselje következményeit! Jos Antónia megvigasztalja az ál feleséget: Az ál feleség és az ál szerető — a „leleplenem olyan nagy baj az a válás (Csomós réskor”. (Csomós Mari és Dobránszky Zol Mari és Végvári Tamás).tán). Stefanie és a nerc-keppf, amely elárulja: az álfeleség szerepe helyett szívesen vállalná a valódiét... (Csomós Mari) (Fotó: Péterfay Endre) NAPLÓ A pártélet hívei SEGÍTSÉG AZ ÚJ VEZETŐSÉGEKNEK Módszertani megbeszéléseket tartanak a napokban Ajkán, a városi pártbizottságon az alapszervi titkárok, illetve reszort-felelősök részére. Az alapszervezetek nagyobb önállóságának biztosítása mellett ezeken, a pártmunka kérdéseivel foglalkozó megbeszéléseken segítséget kívánnak nyújtani az új vezetőségeknek további tevékenységükhöz, többek között a kollektív vezetés fokozottabb érvényesítéséhez. A választások során szinte mindenütt vitatták az egységes vezetőségek hatáskörét, irányító tevékenységét, ezért a csúcsvezetőségek titkáraival külön beszélik meg eddigi munkájuk tapasztalatait, további feladataikat. FIGYELEMMEL KÍSÉRIK A JAVASLATOK SORSÁT A vezetőség választó taggyűléseken több felszólaló javaslata, bírálata igényel intézkedést. Az Ajkai Városi Párt VB két tagja minden alapszervezetnél megnézi, hogy megfelelően reagáltak-e az elhangzott bírálatokra, javaslatokra. A végrehajtó bizottság másik két tagja pedig azokat az elvtársakat keresi fel, akik szót kértek a városi pártértekezleten, de az idő rövidsége miatt felszólalásukra nem kerülhetett sor. Megkérdezik től: mit kívántak elmondani, és szükség esetén ugyanúgy intézkednek, mintha véleményük a nyilvánosság előtt is elhangzott volna. Az intézkedésről természetesen tájékoztatják az érdekelteket. PÁRTCSOPORTVEZETŐK TAPASZTALATCSERÉJE Nemrég választották újjá a pártcsoportok vezetőit az ajkai pártszervezetekben is. Az új bizalmiakat december 21 - ére hívta össze a városi pártbizottság A meghívottaktól azt kérik, hogy a vitaindít előadás után mondják ki, mik akadályozzák a párti sportok jobb működését ! Pódium 66 —Veszprém Párhurla Pár héttel ezelőtt adtunk hírt a keszthelyi művelődési ház amatőr művészeti csoportjainak újszerű kísérletéről, arról, hogy egy ki-mittud paródia keretében mutatták be változatos műsorszámaikat. Most, e héten, a Jankovics Lajos Művelődési ház hívta meg a veszprémi közönséget — teljesen más jellegű, de ugyancsak kísérletnek számító — műsoréra. A mintegy 70—80 főnyi (tehát meglehetősen gyér) közönség a ..Pódium 66 — Veszprém" című műsorban három, jól elhatárolható ..produkciót” láthatott, illetv hallhatott. Azazhogy a három közül az első tulajdonképen nem is produkciónak minősül. Cserhát József, a Veszprémben élő Batsányi-díjas költő (lapunk munkatársa) volt az est első vendége. Negyedszázados költői pályafutását, munkásságát Hegyeshalmi László ismertette igen kulturáltan; ugyancsak ő s maga a költő-vendég mondott el néhányat a legszebb Cserhátversek közül. Mind a versek, mind az ismertető igen színvonalas volt, bizonyos hiányérzete mégis támadt a közönségnek: épp az az eleven kapcsolat hiányzott a függöny előtt fotelban ülő költő és versmondó, valamint a közönség között, amelyet pedig az est hangulata lehetővé tett volna. Az előadást, versmondást fel lehetett volna oldani afféle nyilvános „interjúval”, esetlen beszélgetéssel, a közönség szóhoz juttatásával, tehát a klubfoglalkozás eszközeivel. A műsornak ez a része valahogy kissé merevebb, „hivatalosabb” volt például a veszprémi művészklub hasonló rendezvényeinél. Másodikul Tánczos Tibor Kisfaludy-díjas, a Petőfi Színház színművésze (annak idején Cserháttal egyidőben, ugyancsak elsőként kapta meg a megyei tanács és az SZMT nívódíját) végig lebilincselő szuggesztivitással elevenítette meg Mándy Iván egy, a cigánykérdéssel foglalkozó szép írását. (Séta a ház körül.) Nem mondhatjuk el, hogy ehhez az első kettőhöz hasonlóan nívós lett volna az est zárórésze: az egyébként jónevű és több sikeres szerepléssel dicsekedhető veszprémi egyetemi madrigálkórus ezúttal saját színvonala alatt, indiszponáltan énekelt. A „Pódium 66 — Veszprém” — egy tervezett sorozat első állomása volt. Folytatása okvetlenül figyelmet, érdeklődést érdemel, illetve már ezért az elsőért is elismerést a művelődési ház gazgatósága és a szív-mő- Sárda. K.. I. (Tudósítónktól) A Zirci Járási Tanács művelődésügyi osztálya pályázatot hirdetett, dolgozzák ki a népművelési előadók egy-egy bakonya község havi népművelési programját. A feltételek közt szerepelt, hogy a népművelési tevékenységet a televízióra, rádió műsorára számítva kell felépíteni a film, színház és egyéb tömegművelő tényezők igénybevételével. Bár a feladat nem volt könnyű, a legtöbb pályázó sikeresen oldotta meg, s ha az első díjat nem is adták ki, annál több esélyes közt kellett a második és harmadik díjak odaítéléséről döntenie a zsűrinek. A jelentős összegű második díjat — szinte holtversenyben — Kiss Ottó, a tési kultúrotthon vezetője nyerte, míg a harmadik díjat Kiss István szápári és Fakónyi Erzsébet Gézaházapusztai népművelési ügyvezetők kapták. A sok új javaslat, elképzelés gyakorlati munkában leendő megvalósítása valóban gazdagabbá, korszerűbbé teszi a falusi, főleg a tanyaspusztai népművelői tevékenységet. Ezért kell örömmel felkarolni és tovább fejleszteni minden olyan egészséges kezdeményezést, mint az a mostani pályázat is. N. J . Kiosztották a népművelési pályázat dijait Lakásborza Az állam pénzén semmi sem drága? Mióta lakás van, azóta adják, veszik, gazdát cserél, s mióta az állam tulajdonában is vannak lakások, az állam megbízottai is vesznek és eladnak házakat, méghozzá aszerint, hogy melyikük hogyan becsüli az állam pénzét. Jónéhányan viszont még azt mondják: mégiscsak két Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata szerint két év alatt a megyében a vizsgált 65 szerv 143 házat vett a m.g, több mint 19 millió forintért. Ezeknek többsége indokolt, volt, de a jegyzőkönyv szerint „előfordult”, hogy a rendeltetés szerinti használat érdekében olyan nagy ráfordítások váltak szükségessé, amelyek miatt a vásárlást előnyösnek tekinteni nem lehet” —■ vagyis, ha újat építettek volna, az sem lenne drágább, viszont hosszabb életű lenne, mint a megvett öreg épületek, amelyeknek többségük 30 éves. A közületek — általános tapasztalat — nagy összeget költöttek az utólagos felújításra és tatarozásra. (Eddig 8 és fél millió forintot, és 25 lakást ezután újítanak fel.) Emellett hosszú idő múlva használhatták csak rendeltetésének megfelelően az épületeket és sem építőtelebb az én zsebem, mint az államé. Ez a „felfogás” azonban néha már súrolja a bűncselekmény határát, hiába védekeznek azzal, hogy így értelmezték a rendeletet. Megtörténtek bizonyítják, elég sok a ráfizetéses vétel, gyakori a felelőtlenség, anyagot, sem építőipari kapacitást nem takarítottak meg olyan mértékben, mint várható lett volna. Nem egy esetben többet költöttek átalakításra, mint a vételár. A Sümegi FMSZ például kétszázezer forintért vásárolt egy épületet, a Lovászpatonai FMSZ 220 ezerért. Az előbbi 226, az utóbbi 623 ezer forintot költött rá utólag. Nem kellett volna ahhoz sem szakember, hogy a vásárlás előtt megállapítsa: a téli orvoslakás vizes, egészségtelen, a tetőt cserélni kell, pedig már pótlólag ráköltöttek eddig is 100 ezer forintot. A példák indokolják, hogy célszerű lenne az ilyenfajta vásárlások korlátozása. Esetenként indokolatlanul magas volt a vásárlási ár is, így például a Badacsonytomaji Községi Tanács a 143 ezer forint forgalmi értékű házért 161 ezer forintot fizetett Padragkúton a 185 ezer forint értékű orvoslakást 200 ezerért vették meg. Előnytelen vétel Szombat, mti december I1f. Megvették, de nem használják Nem gondos körültekintésre, nem felelősségteljes döntésre utalnak ezek a tények. A lakásoknál például egyenkénti átlagban 200 ezer forintnál is több az utólagos ráfordítás. Ezért — többségük kétszobás — már újat lehet építeni. Előfordultak olyan esetek, hogy nem tudták felhasználni a megvett épületet olyan célra, ami miatt megvásárolták — bár ezt a vétel előtt, is könnyen megállapíthatták volna. Többek között a Badacsonytomaji FMSZ Szigligeten 240 ezer forintért, vett meg egy műemlék házat vendéglő céljára. A Műemlék Felügyelőség ragaszkodott ahhoz, hogy eredeti stílusában állítsák helyre, de a helyreállítás 10-fél millióba kerülne, s az iVnsz-nek — nem csoda — nincs ennyi pénze egyetlen épületre. A sümegprágai termelőszövetkezet irodának vásárolt meg egy házat a falu szélén. Amikor kifizették az árát, rájöttek, hogy a falu szélén nem jó helyen van az iroda. Beköltöztek hát a községi tanács épületébe, a megvett ház pedig üresen áll. A bakonyszentkirályi tsz pedig szolgálati lakásnak vásárolt egy házat, de a volt tulajdonos lakja még mindig, mert olyan szerződést kötöttek vele hogy bérlőként a lakásban marad. Furcsa, érthetetlen dolgok ezek. Javasoljuk: a jövőben alaposabban vizsgálják meg az engedélyező szervek a vásárlásokat, követeljék meg a szükséges ráfordítás összegének közlését és a műszaki értékbecslést is — még vásárlás előtt. „Bagóért“ eladott villa A lakásbörze másik véglete az állami házak eladása magánosok részére. A Balaton-parton például többen is áron alul vásároltak házakat Olcsón — mert olcsón adták. Mit mond ezzel kapcsolatban a rendelet? — Azokat az állami lakásokat, amelyeknek fenntartása nem gazdaságos, el kell adni (Azt azonban nem írja elő a rendelet, hogy el kell kótyavetyélni.) — A benne lakó bérlőnek elővásárlási joga van, más csak akkor veheti meg, ha a bérlő lemondott róla. Lakottan eladott ház értékét 50 százalékkal csökkenteni kell. nem lakó (A rendelet viszont nem mondja ki, hogy ha a lakó veszi meg, akkor is csökkentsék felére az árat. Az általunk ismert esetekben pedig mindig felére csökkentették — véleményünk szerint jogtalanul. Nem egy alkalommal annak utalták, aki éppen megvásárolta pár hét múlva a megüresedett lakást.) A rendelet szerint az eladásra kijelölt ház tatarozására nagyobb összeget nem szabad költeni, csak a legszükségesebb karbantartást végezhetik el rajta, de ez esetben az eladási árhoz is hozzá kell számítani a költséget. Ráfizetés:6 ezer forint Néhányszor mégis tataroztatták az eladásra kerülő állami házakat, jelentős összegért, de az eladási árban ez nem szerepelt. Esetenként pedig jóval többe került a tatarozás, mint amennyiért a házat eladták. Révfülöpön például a Badacsonyi u . számú házat 1963 márciusában javasolták eladásra, júliusban tataroztatták 105 ezer forintért, majd eladták 80 ezerért. Ugyancsak Révfülöpön jelöltek eladásra egy másik házat márciusban, a júniusban és júliusban kelt számlák szerint 21 ezer forintért tatarozták, a vevő a tatarozás idején is ott lakott, majd 52 ezer forintért megvásárolta. Más példa is van 67 ezer forintért adtak el elv 3 szobás, összkomfortos lakást, ötszáz és jó szőlővel pincével, amelyet előző évben tataroztak 25 ezer forintért. S a műszaki becslő egy hónappal később kifogásolta ugyanazokat a hibákat, amelyeket az egy hónappal előbb keltezett számla szerint már kijavítottak!) Feltételezhető, hogy ilyen módon csökkentették a vételárat. Mindez arra vall, hogy nem mindenki egyforma felelősséggel vigyáz az állam pénzére. S amikor ezekről az esetekről hallottam, eszembe jutott a felszabadulás után kupeckedő feketéző zugkereskedő, aki rekedt hangon súgta az ember fülébe az utcasarkon: Tessék tűzke, szakarin! Finom árua- nem drót! Birkás József