Napló, 1967. január (Veszprém, 23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-10 / 8. szám

r­­p­i K­eszthely környékéen-megbénult a közúti forgalom Vaaárnap reggeltől hétfő reggelig gyakorlatilag az összes mellékútvonalon meg­bénult a közúti közlekedés megyénkben. Az idei tél fel­rúgva a korábbi szokásokat, váratlan helyeken támad, a máskor legkisebb hóesésnél is járhatatlan Zirc környéki utakon jelenleg sokkal ked­vezőbb a helyzet, mint Keszthely és Pápa környé­kén. Hiába dolgoztak a hó­­eltakarító gépek vasárnapra virradóra, a javulás helyett csak romlott a helyzet, az erős havazás és szél lehetet­lenné tette a forgalom biz­tosítását. Több útszakaszon a hóvastagság meghaladta az egy métert, elsősorban Zala­ Negyedik napja tart már kisebb szünetekkel a hóesés és a hóeltakarító gépeket egyre jobban megviseli az állandó munka. Tegnap este már csak 9 hómaró és 22 hó­eke dolgozott, 8 hóeke és 4 hómaró javításra szorult. Történt egy kellemetlen bal­eset is, a 9. számú Péter tí­pusú hómaró Városlőd kö­zelében egy személygépkocsi­val karambolozott, a hómaró tovább dolgozott. A Közúti Igazgatóság el­sősorban a munkásjáratok útvonalát tisztítja, hogy a le­­hető legkevesebb legyen a fennakadás a termelésben, így is nagyon sok munkás vár, Zá­nka, Szigliget és Vin­­dornyafok környékén. Hét­főn reggel 49 mellékútvonal és két főútvonal volt járha­tatlan.­­A 83-as út Bakony­­jákó—Tapolcafő és Pápa— Takácsi között A 84-es út N­emesk­eresztúr—Rigács kö­zött. Ez utóbbi még tegnap este is járhatatlan volt,­ pihenőre kényszerült hétfőn. Fűzfőgyártelepre a közvet­len környékből beérkeztek a munkások, jelentős létszám­­hiány nem volt, a Középdu­nántúli Szénbányászati Tröszt a korábbi években megbé­nuló dudari bányája zavar­talanul dolgozott, az ajkai bányákba viszont kétszázan nem érkeztek meg a tegnap reggeli műszakba. Sok hiány­zója volt az építőipari, sze­relő, vízépítő vállalatoknak, mert a hétvégi munkásjára­tok közül a Zala megyeiek nem érkeztek meg, de pél­dául Mindszentkálláról, sem tudták elhozni az építőipari munkásokat Veszprém ve­­szélyeztetett útszakaszon, így a véradó állomás kocsija idő­ben megérkezett. A veszprémi mentőállomás szolgálatvezetői szobájában URH adó-vevő készülék szól. Jelentkezik a várpalo­tai, az ajkai vagy valame­lyik más Veszprém megyei állomás. A szolgálatvezető a mágneses térképen bejelöli, hogy melyik gépkocsi merre jár. Ha bármi történik, itt tudomást szereznek róla, s intézkednek a szükséges se­gítségről. A nagy hóesés megindulá­sa után egyetlen olyan eset fordult elő eddig a napok­ban, amit nem tudtak men­tőautóval megoldani. Szom­bathelyre kellett szállítani egy beteget, de a hóakadá­lyok miatt nem indíthatták el a gépkocsit, a beteg mellé kísérőt adtak, s vonaton irá­nyították Szombathelyre. A mentőállomások egyéb­ként ezekben a napokban a Közúti Igazgatósággal van­nak állandó összeköttetés­ben. A tél beálltával az ösz­­szes mentőautókat terepjáró gumikkal szerelték fel, s kéznél vannak a lapátok is, ha szükség lenne rájuk, bár­mikor használhatók. De, ha a mentőkocsik nem tudnak megbirkózni az aka­dályokkal, nem hiányzik a segítség sem. Vasárnap éj­szaka N parádról Pápára, délután Óhídról, majd Cser­­szegtomajról Keszthelyre és tegnap délután Garnáról Pápára segítette hóeke, ha­maró a mentőkocsikat. A vonatok csak perceket késnek Vasárnap sok gondot oko­zott Veszprémben a vonatok nagy késése, nehéz volt a helyi közlekedés megszerve­zése, késtek, bizonytalan idő­ben közlekedtek, emiatt, az autóbuszok. Tegnap már számottevő késés nem volt, hisz két-három perc nem számít annak. Bármennyire is szeretnénk, örömhírrel nem tudunk szol­gálni ebben az írásunkban. Hisz ha dicsérjük is figyel­mességéért az AKÖV-öt, hogy a legveszélyesebb út­szakaszok mentén a közsé­gekben ingyenes meleg teát és meleg várakozó helyet biztosít a hóban ragadó autóbuszok utasainak, nem kívánjuk senkinek, hogy eb­ben az ingyen teában része­süljön. Pedig a kilátások ko­rántsem kedvezők: tegnap este Zircen ismét elkezdődött a hószállingózás, Pápa mind­ezt már erősödő széllel jelen­ti, s ez utóbbit a Meteoroló­giai Intézet is megerősíti... Csak a hóekékben bízha­tunk. Pápa vidékén az autóbuszjáratoknak­ csak a negyede tudott közlekedni . Zavartalan véradás Nagyvársortyban: kilenc fordulóval — Tea és fűtött helyiség az elakadóknak — Elsősorban a munkásjáratok útvonalát takarították A hómaró a karambol után is dolgozott Vasárnap egész nap dolgoztak a hómunkások Veszprém utcáin Világ proletárjai, egyesüljetek f XXIII. évfolyam BpV W9 k­ HfcJ M n m mm 1967. január 10. Zalaszentgrót—Veszprém 4 órás késés Már vasárnap teljesen megbénult a forgalom Keszt­hely környékén, egyedül a hévízi járat közlekedett ma is, s a Balaton-parton Vesz­prémbe tudott eljönni az autóbusz. (170 járat van ezen a vidéken!) Majdnem ennyire rossz a helyzet Pá­pán is, tegnap a járatoknak az egynegyede közlekedett, 7 vonalon volt csupán forga­lom. Tegnap délután még nem volt hír a vászolyi és dörgi­­csei járatról, annyit tudtak csak róla, hogy elindultak Balatonfüredre, hasonló sorsra jutott valahol a Zán­­ka—Veszprém között közle­kedő autóbusz is. A hóelta­karító gépek csak délután tudták elkezdeni az utak szélesítését a fővonalakon és egy nyomon nagyon lassú és veszélyes volt a közlekedés. Általában sokat késnek az autóbuszok, a „pálma” teg­nap a Zalaszentgrót—Buda­pest között közlekedő járaté volt, amely 4 órás késéssel érkezett már Veszprémbe. A megyeszékhely környékén egyébként tegnap 17 járat nem közlekedett, vagy a szo­kásosnál rövidebb úton járt. Akadozik a teherszállítás is, egyre több községből nem tudják elszállítani a tejet, s egyre több nem kap például kenyeret, illetve az ilyen he­lyeken a szövetkezetek szán­kói segítenek az ellátásban. A 15. sz. AKÖV-nek sok gondot okoz, hogy munkásai­nak nagy része vidéki, s ők sem érkeztek be munkahe­lyükre. A rossz útviszonyok a kocsikat is erősen megvi­selik, egyre több a hibás autóbusz és teherautó. A mentők elátják feladatukat Már vasárnapi számunk­ban is megírtuk, hogy a nagyvázsonyi út járhatatlan (két autóbusz akadt itt el az utóbbi három napban), de vasárnap véradónapot hir­dettek ebben a községben, amit már nem lehetett elha­lasztani. A Közúti Igazgató­ság hóeltakarító gépei ki­lencszer mente­k végig ave­ Budapest Szálló A hengeralakú Budapest Szálló falai csúszózsaluzással készültek, ezután építették meg az emeleti födémeket és betonpadozatokat. Január negyedikén elkészült az utolsó födém is, ezzel a szálló betonmunkáit befejezték az építők. Az első három emeleten már elhelyezték a válaszfalakra az ajtókat, ablakokat is. Ha továbbra is jó lesz a szakmunká­sok együttműködése, úgy 1967 december 31-e előtt átadják a 280 szobás szállodát. (MTI fotó : Hadas János felv.) Egységes vezetés alá helyezték az ország gázgyárait Az év végéig 24 ezer vezetékes, 175 ezer propán-bután és 67 ezer olajkályhás új fogyasztót kapcsolnak be az országos hálózatba Munkatársunk felkérte Ba­se Vilmost, az Országos Gáz- és Olajipari Tröszt vezér­­igazgatóját, hogy tájékozta­tást kapjon a szénhidrogén jövőbeni felhasználásáról.­­ Energiafogyasztásunk belső összetételében az utób­bi időkben nagyarányú vál­tozás történt A harmadik ötéves terv befejezésére, 1970-ig összes energiánk 39 százalékát a folyékony, illet­ve gáznemű szénhidrogé­nekből kell fedeznünk. Már ebben az évben — mondotta a vezérigazgató — a tavalyi 31,6 százalékról 34,7 száza­lékra emelkedik a szénhid­rogének fogyasztása az ösz­­szes energiabázisokhoz ké­pest. — Elsősorban az algyői olajkutatásokat növeljük és meggyorsítjuk itt a terme­lést. Mintegy 90 kutat mé­lyítünk 2 ezer métertől 3 ezer méterig.­­ A gáznemű szénhidro­gének (földgáz) termelését a tavalyi 1300 millió köbmé­terrel szemben már az idén 1700 millió köbméterre emel­jük. A 40 milliós növekedés­sel az ipari fogyasztók mel­lett jelentős mennyiségben tudjuk növelni a lakosság ellátását is. Tavaly 200 kilo­méter hosszú gázvezetéket építettünk és legalább ennyit építünk az idén is. 1966 év végéig országosan 450 ezer fogyasztót tartottunk nyil­ván, akik vezetéken kapták a gázt Az idén újabb 24 000 gázfogyasztót kapcsolunk a vezetékes gázhálózatba. — A vezetékkel el nem lá­tott lakosságot propán-bu­­tán-gázzal látjuk el. Tavaly 240 ezer háztartást tudtunk bekapcsolni a palackhálózat­ba, az idén pedig legalább 175 ezer új igénylőt tudunk felvenni, így a palackhasz­náálók száma eléri majd a 700 ezret. — Óriási mértékben nö­vekszik az igény az úgyne­­vezett mekalor olajkályhák iránt is. Az év végéig újabb 67 ezer háztartást látunk el majd fűtőolajjal. Ha szüksé­ges, a hiányzó kályhameny­­nyiséget importból fogjuk fedezni, ha a hazai ipar nem gyárt elegendő mennyiséget. 1967 év végéig 160 ezer ház­tartás kulturáltabb fűtését biztosítjuk. — Nagyfontosságú lépés az is — folytatta a vezérigaz­gató —, hogy január 1-gyel átvettük az ország 11 gázgyá­rát, ami lehetővé teszi, hogy a gyártott gázhoz nagyobb mennyiségű földgázt kever­jünk. Ezzel is növelni tud­juk a lakosság gázellátását. A tisztán szénből előállított gázgyártási technológiát fel­váltja a gázbontás, ami a la­kosság ellátásának bővítése mellett kielégíti az ipari igé­nyeket is.­­ A kőolajfeldolgozó ipar az elmúlt esztendőben 4 millió 177 ezer tonna anya­got dolgozott fel. Ezt a mennyiséget 4 millió 410 ezer tonnára emeljük, ami annyit jelent, hogy feldolgo­zó iparunk 340 ezer tonná­val több folyékony szénhid­rogént dolgoz fel, mint ta­valy. A növekedés elsősor­ban a „Barátság” vezeték hozamával érhető el, tehát a szovjet olaj segítségével.­­ Egyre több a nagy­­kompressziójú gépkocsi és motor Magyarországon, s ezekhez szuperbenzint kell gyártanunk. Tavaly 25 ezer tonna szuperbenzint állítot­tak elő telepeink, az idén 10 ezer tonnával többet, tehát a gyártást 35 ezer tonnára, emeljük. — Exportunkat is fejlesz­teni kívánjuk. Az elmúlt esztendőben 800 ezer tonna szénhidrogénanyagot vittünk külföldre, ezzel népgazdasá­gunk jelentős devizához ju­tott. 1967-ben legalább 25— 30 ezer tonnával növeljük exportunkat — fejezte be tájékoztatását Bese Vilmos, az Országos Gáz- és Olaj­ipari Tröszt vezérigazgatója. Kisebb a szilikózis veszély, csökkent a porártalom a kő- és ércbányászatban A szénbányászat, majd a bauxitbányászat műszaki ér­tekezlete után tegnap a kő- és az ércbányászat vezetői beszélték­ meg Veszprémben, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségen a bányabiz­tonsági helyzetet, a tavalyi eredményeket és az idei fel­adatokat a termelési és mű­szaki fejlesztési elképzelé­sekkel összhangban. Az ér­tekezleten többek között részt vett Táborosi Elek, az ÉM Középdunántúli Kőbá­nya Vállalat igazgatója, Pál­­fy Gábor, az Úrkúti Man­gánércbánya főmérnöke, Vincze Sándor, az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat osztályvezetője, Kál­mán György, a Dunántúli Ás­vány és Előkészítő Mű fő­mérnöke, Toldy János, az Ércbányászati Kutató Szol­gálat igazgatója. Czintula László, a kerületi Bányaműszaki Felügyelőség vezetője megnyitójában rö­viden jellemezte a brinya­biztonság területén tavaly elért eredményeket. Részle­tesebben értékelte az egyes vállalatok baleseti mutatóit, s örömmel állapította meg, hogy mindegyik vállalatnál biztonságosabbá vált a bá­nyászkodás, ki­sebb a szilikó­zis veszély, csökkent a porár­talom. A bevezető után a meghívott vállalatok vezetői részletesen értékelték tava­lyi eredményeiket és idei terveiket. Úrkúton megvaló­sították a fejtési koncentrá­ciót, ami nemcsak, a terme­lékenység növelését­ tette le­hetővé, hanem biztonságo­sabb termelési körülménye­ket is teremtett. Érdekes, hogy a bányászatban milyen nagy az idegenkedés a vé­dőkesztyűk alkalmazásával szemben, Úrkúton viszont ezek jól beváltak és haszná­latukkal a kézsérülések szá­ma erősen lecsökkent. A bá­nya idei tervei közül meg­említendő, hogy a villamos­­hálózat Winc­kierű­­sí­tésével megteremtik a teljes érinté­si biztonságot A Középdunántúli Kőbá­nya Vállalat zalahalápi és uzsai üzemeiben korszerű fúrási, robbantási és gépi ra­kodási módszereket vezetett be, így a veszélyes kőfal alól kikerültek a bányászok, s az évekkel ezelőtt még 5—6 ha­lálos balesettel szemben ma már halálos szerencsétlenség nélkül termeltek több mint 2 millió tonna követ. A kőbá­nyában az idén bevezetik a vizes eljárást, ami a minő­ség javítása mellett a por­ártalmat is csökkenti. A kő­rostáláshoz úgynevezett re­zonancia vibrátorokat sze­reznek be, s ezzel csökken a zajártalom. Az idei évben megvalósítják a sümegi bá­nya teljes gépesítését is. Mint követendő módszert érdemes megemlíteni, hogy a kőbá­nyákban a biztonsági kérdé­sekből tolószelvényeket állí­tottak össze és a legtöbb ta­lálatot elérőket jutalmazzák.

Next