Napló, 1967. április (Veszprém, 23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-20 / 92. szám

Világ proletárját, egyesüljetek ! XXIII. évfolyam Uk If 'jjMlÉIt By fm 1967. április 20. 1 fferfTTT ff ........... ■ TM .............................. ................. A lakosság ellátásának kérdései Tejtermelés és értékesítés A burgonyafogyasztás gondjai A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése öt napirendet tárgyalt tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Elsőként a megyei tanács felvásárlási osztályának az 1966 évi felvásárlások értékeléséről és az 1967 évi feladatokról szóló tájékoztató jelentését vitatta meg a végrehajtó bizottság. Ezzel kapcsolatban inkább a jelentést követő vita tarthat számot a közérdeklődésre, mert itt több, a mindennapokat közvetlen érintő ellátási kérdés is felvetődött. A végrehajtó bizottság foglalkozott a tavaszi zöldségellátásban mutatkozó fennakadásokkal, ezek közül a legtöbb gondot okozó sárgarépa és hagyma hiánnyal, a tejfelhasználás és a lakosság burgonya fogyasztásának kérdésével. Ami az elsőt illeti, a vb választ keresett arra, miként lehetséges, hogy a nagy tömegben termett és ősszel mindenfelé feleslegként jelentkező sárgarépából most, a tavaszi hónapokban hiány mutatkozik az üzletekben. A válaszokból megállapítható, hogy ezt a téli tárolási nehézségek okozták, többfelé a földben akarták átteleltetni a sárgarépát, de ez nem járt sikerrel, a termény nagy része nem vészelte át a téli hideget. A hagymaellátás zavarait pedig az okozza, hogy Csongrád megyében, ahonnan vidékünkre a hagymát szállítják, betegség támadta meg a készletet. Foglalkozott a végrehajtó bizottság azzal is, hogy a tejtermelés örvendetes növekedésével nem áll arányban a tejfogyasztás növekedése, holott hazánkban más országokhoz képest a tejfogyasztás igen alacsony szinten van. A végrehajtó bizottság megállapítása szerint ebben a fő okot az ipari és kereskedelmi szervek rugalmatlansága játssza, mert a tejbőség ellenére szinte általános, hogy városainkban nem lehet egész napon át tejet vásárolni. Kicsiny a választék a feldolgozott tejtermékekből is. Ugyancsak kívánni valót hagy maga után a falusi lakosság tejellátása. Gondot okoz az is, hogy a nagy burgonyaterméssel szintén nem párhuzamos a fogyasztás növekedése. Ez a végrehajtó bizottság megállapítása szerint leginkább abból adódik, hogy a nagyfogyasztású üzemi konyhák idegenkednek a munkaigényes burgonya felhasználásától. A végrehajtó bizottság az okok megállapításán túlmenően intézkedéseket is tett a felmerült gondok kiküszöbölésére. A tej- és tejtermék felhasználásával kapcsolatban megbízta az illetékes szerveket, készítsenek átfogó jelentést, miként lehet a jelenlegi helyzeten segíteni, s ugyanígy javaslatot tett arra is, hogy miként oldják meg a burgonyafelhasználást. A továbbiakban a megyei kórház és rendelőintézet munkájáról szóló jelentést, majd a Tanácsi Tervező Vállalat előző évi munkájának értékeléséről szóló beszámolót vitatta meg a végrehajtó bizottság. Az utolsó két napirendi pont: a tanácsok költségvetési gazdálkodásáról szóló jelentés megvitatása, illetve az úgynevezett gyenge kategóriába tartozó téeszek kijelölésének felülvizsgálata volt. Vigyázat, fagyhullámok Munkatársunk tegnap délután felhívta telefonon az Országos Meteorológiai Intézet előrejelző osztályát. A meteorológiai központban az előrejelző osztály vezetője jelentkezett. Munkatársunk arra kért felvilágosítást: " Sokan fagyveszélytől tartanak, tekintettel arra, hogy április vége felé jártunk, s ilyenkor a fagyás jelentékeny károkat okozhat a növényekben, főképpen a kertészetekben, gyümölcsösökben és szőlőkben. Valóban fenyeget ilyen veszély? — Kétségtelenül — hangzott a válasz. — Csütörtökön reggelire sok helyen lesz fagy, egészen erős lehűlés. A következő napokban talán nem lesz akkora, de azok a hajnalok sem lesznek veszélytelenek. A mostani fagyhullám után pedig egy újabb közeleg. Még nem tudjuik, milyen erős lesz. Valószínű, hogy az sem lesz veszélytelen. — És hogy érinti ez Közép-Dunántúl tájait? — A jelek szerint erősen. A készséges válaszokat ezúttal is köszönjük. Kérdéseinket most már azok felé a gazdaságok felé irányítjuk, amelyeknek nem csekély veszélyt jelenthet ez a késői, meglehetősen erős lehűlés. Vajon megtették-e a szükséges és lehetséges óvintézkedéseket? Készenlétben állnak-e számukra legmegfelelőbb módon éjszaka, és hajnalonként és amikor kell? A kellő készenlét és védekezés milliókat jelenthet megyénkben! Hát még országosan! pozsgai Küldött a kongresszuson Veszprém megye egyik legnagyobb közös gazdaságának, az 5700 holdas nemesvámosi termelőszövetkezetnek elnöke Nagy Sándor, aki a balatoni borvidéket és a Bakonyt egyaránt képviseli a termelőszövetkezetek első kongresszusán. A sajátos adottságú heterogén földjeiken találkozik ugyanis a bakonyi hegyvidék és a balatoni felvidék, s így nagyüzemeiben megtalálhatók a hegyvidéki fejlett állattenyésztő üzemegységek, valamint Csopak minőségi bort adó szőlőskertjei. A szinte egyedülálló földrajzi adottságok miatt a két tájegység termelésének minden előnyét és hátrányát megismerte. A termelőszövetkezethez tartozó községek egyike például Nemesvámos, idős tagok munkahelye. A községből több mint 300 fiatal keres megélhetést az iparvidéken, az egyre fejlődő csopaki borvidék azonban lekötötte a fiatal munkaerőt is. A két fontos mezőgazdasági vidék ismeretében a tagokkal és a termelőszövetkezeti vezetőkkel történt tanácskozások után figyelemreméltó javaslatokkal és a gazdálkodást akadályozó nehézségek feltárásával készül a nagyszabású tanácskozásra. A termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy nagy kiterjedésű szántóföldjeiken az állattenyésztésben és a szőlőtenyésztésben már az előkészítés évében igyekeztek megvalósítani az új gazdasági mechanizmus alaptételét, a gazdaságos termelést, amelyet azonban még számos tényező akadályoz, így például minden évben gondot okoz a bor- és szőlőértékesítés. Az Állami Pincegazdaságnak ugyanis államilag kötelezetten termésük 70 százalékát át kell adniuk. A vállalat monopolhelyzete miatt a szövetkezet szinte kiszolgáltatott. Kénytelen elfogadni annak módszereit, értékelését stb. Elmondotta, hogy az elmúlt évben jelentős mennyiségű szőlőtermésüket nem vették át, mondván, 30 százaléknál magasabb a rothadás mértéke. Nem vették azonban figyelembe, hogy a rothadás teljes mennyiségben nemes rothadás volt, s nem pedig zöld penész pusztította a szőlőket. A visszaadott szőlőt a termelőszövetkezet feldolgozta, s az abból előállított kétszer fejtett bort maximális felárral kérte tőle az Állami Pincegazdaság. A maximális felárral is csak 17 forintot fizettek volna azért a borért, amelyet a kimérésben 40 forintért tudtak értékesíteni Literenként. A termelőszövetkezet vezetője még mindig alacsonynak tartja a minőségi borok felvásárlási árát és helyteleníti a 70 százalékos megkötöttséget, amely akadályozza a partneri viszony kialakulását. A továbbiakban elmondta még, hogy az Állatforgalmi Vállalattal sikerült a teljes összhangot kialakítani. A baromfitenyésztő majorjukból évente közel 110 ezer csirkét értékesítenek. Az ízletes húsú baromfi önköltségét azonban kilónként 2 forinttal növeli az a tény, hogy a tápot keverésre 15 kilométeres távolságba, Kádártára kell szállítani. A központi ellátó szervek ugyanis többszörös kérés ellenére sem szállítják le a saját keverő üzemeikbe azokat a kiegészítő tápokat, például hallisztet, amelyet maguk nem tudnak előállítani. Szeretne még beszélni a szövetkezetek küldöttei előtt a földöröklési törvény megváltoztatásának szükségességéről. Elmondotta, hogy Nemesvámos községben például 4-5 év múlva a jelenlegi termelőszövetkezeti tagság kiöregszik, s a meglévő törvények alapján a faluból eljáró vagy már el is költözött 300 családtag tulajdonába száll át a föld, így a közös gazdaság fél évtized múltán már csak az ipari munkások bérlőjeként szerepelhetne. A balatonfelvidéki mezőgazdasági termelésnek egyik legnagyobb problémáját ma is a lakott területek közé beékelődő termelőszövetkezeti föld okozza. Csupán Csopakon, az üdülőtelepek között a háztáji gazdaságon felül 200 ilyen kis parcella található, amely összterülete 30 hold. Nagy Sándor kérni fogja a kongresszust, hogy az újabb törvények adjanak lehetőséget az ilyen üdülővidékek közé beékelődő, távlatokban sem hasznosítható mezőgazdasági területek eladására, hiszen ezek a szétszórt földek egy év alatt, több mint 40 ezer forintos ráfizetést eredményeznek a termelőszövetkezetnek. Megszabadult az állványerdőtől a Veszprémben épülő új szálloda. (Fotó: Péterfay Endre) A nemzeti jövedelemnek 1970-re 28-32 százalékkal kell emelkednie Az NSZEP VII. kongresszusának harmadik napja Willi Stoph miniszterelnök beszámolójával kezdődött a Német Szocialista Egységpárt VII. kongresszusának szerdai tanácskozása. A „népgazdasági feladatok megvalósítása” című referátumban az NDK Minisztertanácsának elnöke elsősorban az elkövetkező években megvalósítandó feladatokkal foglalkozott. Az NDK miniszterelnöke az elkövetkező három év népgazdasági feladatairól beszélve kiemelte a népgazdaság tervszerű arányos fejlesztésének és a szocialista gazdasági rendszer megvalósulásának szükségességét. Megjegyezte, hogy 1965-höz képest 1970-re a nemzeti jövedelemnek 28—32 százalékkal kell emelkednie. Ennek feltétjele, hogy az iparban 40- 50 százalékkal, az építőiparban 35—40 százalékkal és a mezőgazdaságban 30—35 százalékkal emelkedjék a munka termelékenysége. A beruházások 1970-ben — 1965-höz képest — 48—52 százalékkal emelkednek majd. Ez megköveteli az építkezések legalább 40 százalékos növelését. 1970-re az ipari termelésnek 137—140 százalékra kell növekednie. A mezőgazdaságban a növényi és állati termékek előállításának olyan mértékű fokozását irányozták elő, ami lehetővé teszi a lakosság belső erőből történő ellátását. A piacra kerülő állati termékek előállítását 1970-re 120—125 százalékra kell növelni. A szónok beszélt az NDK külkereskedelme előtt álló feladatokról és megállapította, hogy a kivitel összvolumene 1970-re eléri majd az évi 33—35 milliárd márkát. Kiemelte a szocialista országok közötti kereskedelem jelentőségét az NDK népgazdaság szempontjából. Elmondotta, hogy az áru-cserekapcsolatok növelésével és a gyakorlati együttműködés fokozásával például a Szovjetunióval 1970-re 145—150 százalékra növekszik az NDK árucsereforgalma. Willi Stoph a továbbiakban megállapította, hogy a régi tervezési és vezetési módszerek már nem alkalmasak a jelenkori fejlődés problémáinak megoldására. A szónok több izben aláhúzta a szocialista országok között kialakuló nemzetközi munkamegosztás hatalmas jelentőségét. A technikai fejlődés problémáinak taglalása mellett, a szónok külön kiemelte az egyén növekvő szerepét a tudományos-technikai forradalomban. Az egyes dolgozók és a vezetők felelősségéről beszélve hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszakban mindenütt még jobban meg kell tanulni szocialista módon gazdálkodni. Köszöntjük a tsz-ek I. kongresszusát! A szövetkezeti mozgalom történetében először ma ül össze a Termelőszövetkezetek I Országos Kongresszusa a Parlamentben, kifejezve, hogy a szövetkezeti mozgalom eddigi fejlődése megérlelte a szövetkezetek előrelépésének lehetőségét és szükségességét egész gazdasági és társadalmi életünkben. A kongreszszus elhatározásának és öszszehívásának ténye eleve mutatja, hogy sok kedvező változás érlelődött meg a szövetkezeti mozgalomban, azek küldöttei képesek rá, hogy önállóan, felelősségteljesen döntsenek a szövetkezeti mozgalom legfontosabb teendőiről, amelyeket a párt legutóbbi kongresszusa körvonalazott. Megyénket 20 küldött képviseli a kongresszuson, akik elviszik a megyei küldöttgyűlés állásfoglalásait, útmutatásait. Küldötteink a megye különféle tájegységeiről valók. A Marcal-völgy vízrendezés alatt álló területeiről, a Bakony sajátos termelési tájegységéről, a Balatonvidék szőlős tájairól és egyéb helyekről. Aligha kétséges, hogy küldötteink e tájakon nyert, különféle tapasztalatokban gazdagok, s bármilyen termelési ágazat gazdálkodási közgazdasági problémáinak feltárásához jelentékenyen hozzá tudnak járulni A küldöttek és szövetkezeteik már ..bent élnek’’ a kongresszus témaköreiben, vannak tapasztalataik az önálló, vállalati jellegű, szövetkezeti gazdálkodás kialakulásáról Az új szövetkezeti törvény (amely a 7. tvr. felváltására hivatott) belső, szabályozó, elrendező erejét ugyan csak a törvény megszületése után alkalmazhatják kellően, de tudják, elmondják hogy egyes várható pontjait hogyan alakította ki maga az élet. Hozzá tudnak járulni a törvény kellő, részletes megfogalmazásához. De a készülő, új földjogi törvény előkészítéséhez is. Tudják, tapasztalják, hogyan haladnak a szövetkezetek a stabil önállóság felé, milyen gátakat kell még elhárítani ahhoz, hogy saját bevételeikből fedezhessék termelésük, bővített újratermelésük költségeit, olyképpen, hogy a munka díjazása a pártkongresszus által kijelölt szintű, nagyrészt garantált díjazás legyen. És a termelés költségeként, tehát sok más kifizetést megelőzően kerüljön elszámolásra. Bizonyos, hogy ez a kongresszus kétféle szempontból is biztonságosan előkészített. Egyrészt azért, mert nem kreált, az élettel kellően nem számoló, hanem az élet által diktált kérdéseket vet fel és old meg. Másrészt azért, mert az ország, a megye minden termelőszövetkezete előre, alaposan megtárgyalta a kongresszus téziseit, előterjesztéseit; majd ezt tették a termelőszövetkezetek rendkívüli közgyűlésein választott megyei küldöttek is, tehát „alulról” is kialakult, megalapozott vélemények „indultak” fölfelé; a szövetkezetek mind hozzátudtak járulni egy-egy téglával a kongresszushoz és határozatainak felépítéséhez. A kongresszus megválasztja majd az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot, utána megalakulnak a szövetkezetek együttműködési és képviseleti szervei, a területi szövetségek. A kongresszusnak ez a munkája, következménye ugyancsak tartós és előnyös hatású lesz. Ezáltal a jövőben maradandó, demokratikus, termelőszövetkezeti képviselet is segít mindazoknak az előnyös változásoknak a megvalósításában, amelyek a szövetkezeti mozgalmat előrelendítik az önállóság a biztonság a termelés növelésének útján V. Z.