Napló, 1967. augusztus (Veszprém, 23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-20 / 196. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! XXI. évfolyam *||||tk W fMB r«r„ 'mMHIi 11 136*. augusztus 20. I Si&hLiSU' Hh fi a~80miér A 1ibM~ SLJ ■i-\l?U4!i JJi^i.;W.I,UHf^l IK’l'áKi1gJi»«j;»ttHMimJiildiMi^B Kenyér, munka, emberek Világbirodalom-e az éhezés? Csillagok is petárdák A párt fiatal marad Az ezeréves kéz Rangjukat a munka adja Az olajat szeretni kell fog és még valami Alkotmányunk szellemben írta: Szabó Kálmán, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának titkára Augusztus 20 nagy ünnepe a magyar népnek, 1949 óta e napon számvetést készít a népét és hazáját szerető állampolgár, hogy milyen utat tettünk meg a szocializmus építésében az alkotmányban lefektetett jogok alapján. Az 1949-ben készített alkotmány szentesítette a párt vezette dolgozó nép harcának eredményét, hogy új hazára lelt az ezer éven át elnyomott dolgozó magyar nép. A Tanácsköztársaság rövid ideig tartó uralmát kivéve soha nem volt a magyar népnek igazi alkotmánya. A letűnt korszak népnyúzó urai évszázadokon át elnyomták, kizsákmányolták, jogaiktól megfosztották a magyar népet. Csak 1945 után a szovjet néptől kapott szabadságot, amellyel népünk jól gazdálkodott, sáfárkodott, a munkások és parasztok összefogása, kemény harcai tették lehetővé az alkotmány megalkotását, amely rögzítette, hogy a „Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé!” Az Alkotmány azonban nemcsak regisztráló, hanem előremutató is volt, amely megjelölte a szocializmus építésének útját. Ennek szellemében raktuk le a szocialista alapokat és tértünk át a szocializmus teljes felépítésére. Igaz, az út nem volt nyílegyenes. Voltak nehéz, keserves esztendők, sok volt a buktató. Ezekből a párt levonta a tanulságot, az alkotmánynak nemcsak a paragrafusát nézte, hanem a szellemét, mélységes humanizmusát. A magasztos cél, a szocializmus, a kommunizmus építése, ahol minden ember alkotó tevékenysége kiteljesedik, csak a párt és a nép szilárd összefogása alapján valósulhat meg. Ha szerényen is, de állandóan haladunk előre e célok megvalósításáén. Úgyhogy közben állandóan erősítjük a néphatalmat, annak alapját, a munkás-paraszt szövetséget. Az élet napról napra igazolja, hogy az alkotmány szelleme mélyen beágyazódott a magyar nép nagy tömegeibe. A kritikus időpontokban kiállta a történelem próbáját. Az 1956-os sötét ellenforradalom napjaiban, amikor az elkövetett hibákat a szocializmus, a haladás ellenségei kihasználva tobzódtak, visszakövetelték régi paradicsomaikat, a dolgozó tömegek hamarosan felismerték, hogy itt a játék az alkotmány, a munkásparaszt hatalom megsemmisítéséért folyik. Ez a felismerés adta a fegyvert a néptömegek kezébe, hogy megvédjék saját hatalmukat. Ez az összefogás adott erőt, ösztönzést a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez. A munkásosztály nemcsak az új szocialista út megválasztásában segítette a parasztságot, hanem azóta is állandó, baráti, anyagi segítséget nyújt hű szövetségesének. Ezt világosan látja a termelőszövetkezeti parasztság is. Mindez együttvéve biztosította, hogy a termelőszövetkezetek egyre jobban megerősödjenek és több árut adva a város dolgozóinak, erősítsék a maguk részéről a szövetséget. Ezzel saját jólétüket is emelik. A termelőszövetkezetek megszilárdításának, a termelés emelésének olyan sokat ígérő jelei vannak, hogy az utóbbi három évben kevesebb területen megtermeljük az ország kenyerét. A megyében ilyen magas kenyérgabona termésátlag soha nem volt még. Ezért veszik a városi dolgozók kezükbe különösen jó érzéssel augusztus 20-án az új kenyeret, amely egyben szimbolizálja a munkás-paraszt összefogást is. A munkás-paraszt összefogás igazi humanitását fejezte ki pártunk IX. kongresszusa, amikor kimondotta, hogy a szociális juttatásokat 1970-ig a tsz-tagok részére a városi dolgozók színvonalára kell emelni. Az alkotmány lefektetésekor még olyan távolinak tűnt a falu és város közötti különbség eltüntetése, hogy sokan el sem tudták képzelni, hogyan történik. És még két évtized sem telt el, ez a különbség egyre jobban eltűnik. A kultúrházak és moziüzemek, könyvtárak széles hálózata, a rádió és televízió, s egyéb más kulturális eszközök tömegei biztosítják ennek megvalósulását. Ma már a falu lakosságát is másként lehet megítélni, mint régen, hisz a közös ügyek intézése, a közösség ügyeiért folyó harc egyre jobban az uralkodó osztály, a munkásosztály színvonalára emeli a termelőszövetkezeti parasztságot is. A munkásosztály példát mutat a termelésben, a helytállásban, áldozatkészségben. Amikor a párt Központi Bizottsága 1964-ben feltárta a népgazdaságban jelentkező gátló tényezőket, a munkások céltudatosan és áldozatkészen dolgozva növelték a termelés hatékonyságát, a termelékenységet, feltárták a belső rejtett tartalékokat, növelték az export lehetőségeket. Mindezek együtt erősítették népgazdaságunk gazdasági alapjait, hozzájárultak — ha szerény mértékben is — az életszínvonal emeléséhez. Ugyancsak pártunk IX. kongresszusa határozta meg társadalmunk soron következő fejlődési szakaszának két fontos — egymással, valamint alkotmány adta jogainkkal és kötelességeinkkel is összefüggő — követelményét. Az egyik a szocialista demokratizmus erősítése, a másik pedig az állami szervek, nálunk nevezetesen a tanácsok súlyának, igazgatási szerepének növelése. Most új feladatok előtt állunk. Megvalósításra vár a gazdasági mechanizmus reformja, amelytől gyorsabb ütemű fejlődést, gazdasági eszközeink hatékonyabb felhasználását, termelékenyebb munkát, a növekvő szükségletek jobb kielégítését, az önállóság, a felelősség, az anyagi érdekeltség növekedését, az életszínvonal tartósabb és gyorsabb emelését várjuk. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy megyénk lakosságának nagy többsége, még ha egyes kérdéseket nem is látnak teljesen tisztán, bíznak a reform sikerében, készek alkotóan közreműködni annak megvalósításában. Erre saját történelmi tapasztalataik is ösztönzik őket, mert látják, amit a párt és a kormány 1956 óta programjába vett, azt a tömegek aktív közreműködésével lépésről lépésre meg is valósítja. Világosan látják, hogy a reform megvalósításának kulcsa saját alkotó tevékenységükben rejlik. . Az alkotmány szelleme a nemzeti egység törekvésnek is zöld utat nyitott. Már a VIII. pártkongresszus kimondotta: „A szocialista alapok lerakásának befejezése után a nemzet alapvető érdekei azonosak, a munkásosztállyal nincsenek szemben álló osztályok és rétegek. Egész népünk érdeke a szocializmus teljes felépítése, népünk alkotó tehetségének sokoldalú kibontakozása, a népek közötti barátság ápolása, a proletár internacionalizmus mélyítése.’’ Minél jobban elsajátítja népünk a marxizmus—leninizmus eszméit, annál erősebb, szilárúabb, termelékenyebb lesz nagy céljaink megvalósításához a nemzeti egység. Alkotmányunk méltatásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a világon nem élünk elszigetelten. Belpolitikai életünkre, törekvéseink és terveink megvalósítására kihat a világpolitikai helyzet alakulása. Mi a békés egymás mellett élés alapján állunk, gyűlölünk mindenféle elnyomást, kizsákmányolást. Minden népnek joga van az önálló, független nemzeti életre, a saját maga által megválasztott társadalmi berendezkedésre. Míg mi a békés alkotó munkán, a népek barátságának fejlesztésén dolgozunk, addig az imperialisták, élen az Egyesült Államokkal, bűnös agresszív háborút robbantanak ki és folytatnak a világ különböző térségeiben. Népünk elítéli a vietnami barbár agressziót, amely a hitleri fasizmussal egy szinten folytat terrorháborút a vietnami békés lakosság ellen, nem kímélve a nemzeti kulturális értékeket, lakótelepeket, iskolákat, kórházakat sem. De a hős vietnami népet nem tudják megtörni, mert igaz ügyért, népük szabadságáért harcolnak, és mi az ő szent ügyüket mindenben támogatjuk. Elítéljük az arab országok ellen elkövetett izraeli agressziót és támogatóikat. A történelem nemegyszer igazolta már, hogy erőszakkal vitás kérdéseket megoldani nem lehet, e kérdésben messzemenően támogatjuk a Szovjetunió ENSZ-beli javaslatait. A magyar nép számára nem közömbös Európa békéje és biztonsága, az alkotmány szelleme is követeli tőlünk, hogy ott legyünk azoknak az élvonalában, akik nemcsak kívánják, de minden eszközzel harcolnak Európa békéjéért és biztonságáért. Ha valaki tudja, a magyar nép igazán tudja, hogy a német imperializmus által elindított két szörnyű világháború egy emberöltő alatt milyen hatalmas vér- és anyagi veszteséget okozott a magyar népnek.ost, amikor alkotmányunkat ünnepeljük, számvetést készítünk, egy pillanatra sem feledkezhetünk meg nagy barátunkról, a Szovjetunióról. Ebben az évben ünneplik szerte a világon a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulóját, amely új fejezetet nyitott az emberiség történelmében, olyan osztályokat juttatott hatalomra, amelyek a haladás, az emberi kultúra felemelésének legkövetkezetesebb harcosai, akik közös eszmei alapból, a marxizmus-leninizmusból táplálkoznak. A nagy évforduló méltó megünneplésére széles körű szocialista munkaverseny bontakozott ki megyénk ipari és mezőgazdasági, üzemeiben, intézményeiben. Különböző rendezvényeken ismeri meg a lakosság a Szovjetunió fejlődését, jelenlegi helyzetét, mely barátságunk elmélyítését segíti elő. Az út a szocializmus teljes felépítéséhez számunkra világos, megjelölte azt pártunk IX. kongresszusa. Ha ezt az alkotmány szellemében összeforrottan, szorosan együttműködve, a párt, a kormány és a dolgozó nép megvalósítja,, akkor eleget tettünk az alkotmány adta kötelezettségeinknek. Hagyomány és törvény szentelte nemzeti ünnepinkké augusztus huszadikát Losonczi Pál beszéde a rádióban és a televízióban / ! ■ , v Losoyiczi Pál, az Elnöki ••'Tár,ács.; elnöke szombaton este. az alkotmány ünnepe alkalmából a rádióban és a televízióban beszédet mondott. Az alábbiakban ismertetjük Losonczi elvtárs beszédét. Hagyomány és törvény szentelte nagy nemzeti ünnepünkké augusztus huszadikát. A magyarság ezer év előtti államalapításának emléke és mai szocialista társadalmi rendünk alaptörvényének, népköztársaságunk alkotmányának születése jelképesen egyaránt e naphoz fűződik. Mi sajátunknak érezzük és ápoljuk mindazt a hagyományt, ami Magyarország történelme során dolgozó népünk javát és az egyetemes emberi haladást célozta. Örömmel tölt el bennünket, hogy régmúlt történelmünk nemzeti nagyságainak nemes célkitűzései sorra-rendre megvalósulnak. Népünk kizsákmányolása, jogfosztottsága ellen vívott harcunkat sikeresen megvívtuk és új, szocialista társadalmat építünk. Ma a magyar nép független hazában, szabad életviszonyai között, soha nem tapasztalt sikerrel végzi az országépítés nagy munkáját. Az ember elnyerte méltóságához illő alapvető jogait, megszabadult a kizsákmányolás, elnyomás, a tudatlanság és kivetettség rémétől. Országunkban szocialista törvényesség uralkodik. Saját hatalmára, a gazdaság szilárd alapjaira, növekvő anyagi és szellemi gazdagságára támaszkodva a nép erkölcsi és politikai egységben követi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt mutatta utat új tervei, nagy elhatározásai, a szocializmus teljes felépítése felé. A szocialista demokratizmus kimagasló megnyilvánulása volt ez év elején a nép által szervezett és ellenőrzött országgyűlési és tanácsválasztás. A Hazafias Népfront programjára leadott hétmilliós szavazattal mintegy százezer, közügyekért szívesen tevékenykedő dolgozó került a központi és helyi állami vezetésbe. Ez is fényesen bizonyítja, hogy egész népünk céljai, tennivalói azonosak A haza felvirágoztatása, a szocializmus építése a magyar nép nemzeti egységének kitapadhatatlan forrása lett. A munkában és az életben mi nem a különbségeket, hanem a közöst állítjuk előtérbe. A nemzeti összefogás céljaiban egymásra találtak munkások, parasztok, értelmiségiek, párttagok és pártonkívüliek. a legkülönbözzőbb foglalkozású és világnézetű emberek akik eszükkel és szívükkel, tetteikkel és munkájukkal országunk fel(Folytatás a 3. oldalon}