Napló, 1967. augusztus (Veszprém, 23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-11 / 188. szám

Az aratók dicsérete B­efejeztük az aratóit. Nem volt még pél­da megyénk mező­­gazdaságában arra, hogy a kenyér ünnepe, augusz­tus 20.-a előtt végeztek volna a földek emberei az aratással. Honnan ez a különös helyzet? Négy hé­ten át forróság perzselte a határt, már-már attól tar­tottunk, hogy az aszály el­viszi kenyerünket, s a vé­gén kiderült: soha nem volt még ennyire tele az ország búzászsákja, mint az idén. Ráadásul: a fel­­szabadulás előtt az ország­ban 3 millió ember egész nyári gondja, gyötrő mun­kája volt az aratás, az idén — a többet! — alig 390 ezer ember learatta, elcsé­pelte, elraktározta. És ez­ az arány nálunk, Veszp­rém megyében is. A­mit éveken át szó­ban ismételget­tünk: a szocialista nagyüzem embert kímélő, jobb termésre bírja a föl­det, de elegendő erőnk hí­ján bizonyítani nem tud­tunk, most a gyakorlatban érvvel. A jobb vetőmag, a műtrágya, a mélyszántás, a gépek munkája — ez az idei gazdag aratás magya­rázata. És mindennek te­tejébe az ember. Nagybe­tűvel kellene írni, de úgy talán túl patetikus. Pedig hát hogyan illessük méltó szóval azokat a kombajno­­sokat, rendrevágókat, szál­­lítómunk­á­sokat, akiknek az aratás megkezdése óta nem volt pihenőnapjuk, akik a tarló 40 fokos hő­ségében végezték kora reg­geltől késő estig tartó munkájukat és csak a déli rádióból tudták, hogy a Balaton hőmérséklete Sió­foknál 27 fok?! Nem már­­tíromság az aratás a részt­vevők számára, dehogy is az, csupán néhány hetes pi­henés nélküli kemény pró­ba. De olyan am­unka, arrme­­lyik méltó a legnagyobb megbecsülésre. M­egnőtt a géppark — a munkások dicsé­rete is az aratás. Több volt a műtrágya, több a gyomirtó vegyszer, a gépekh­ez szükséges pót­alkatrész — az ipar, a ke­reskedelem is hozzáadta a maga részét az aratáshoz. Ezért nem egyszerűen csak a földeken dolgozók ünnepe az aratás befeje­zése. Megtermett az idén is az ország kenyere. Jó tud­ni, hogy mi, Veszprém me­gyeiek is, megtettük ezért a magunkét Szocialista mezőgazdaságunk kiállta a próbát. Csak egyetlen bizonyító példát erőnk, le­hetőségünk gyarapodásá­ra: abban a pápai járás­ban, amelyikben tavaly ezer és ezer holdat kellett a víznyomás, a belvíz pusztítása miatt kiszánta­ni, és így 9 mázsa alatt volt a búza holdankénti hozama — az idén a Mar­cal-szabályozás roppant költségei után 12 mázsára szökött fel a termés. És így van ez másutt is. Ta­lajjavítással, több és jobb géppel, és felhalmozott sa­ját tapasztalatunkkal kifo­gunk az időjáráson, vagy szolgálatunkba szegődik, mint ahogy az idén is . .. Az aratás ma már egyet jelent nálunk a csépléssel. A gépek és vezetőik dolga volt az idén is a nagy munka majd kilenctized része. I­gaz megbecsüléssel tisztelgünk az ara­tás végén a mezők fáradhatatlan munkásai előtt. Rövid pihenőjük lesz csak, mert az aratás után a holnap kenyerére is gondolni kell. És a munka újra őket hívja. Hiába, ez már örök tör­vény marad: a kenyérért munkával kell áldozni. T. L. Világ proletárjai, egyesüljetek! ^ . .'.I XXIli. évfolyam W — Mm Ifi if 1967. augusztus 11 B p^^aUáwy H "rjy. Kádár János látálálása Fejér megyében (2. oldal) Befejeződött az aratás megyénkben Szombaton elsőnek a keszthelyi járás je­lentette, utána szerdán a pápai, majd a de­­vecseri járást befejezték az aratást. Csütör­tökön délután a tapolcai járásból kaptuk a hírt: a sümegi termelőszövetkezetnek már csak 30, a kővágóőrsinek 100 hold aratni­va­lója van hátra, pénteken a munka végére jutnak. A zirci és a veszprémi járásban, a leghűvösebb részeken még van ugyan jelen­téktelen mennyiségű lábon álló gabona, de ez már az utolsó lépéseket jelenti. Gyakorla­tilag megyeszerte biztonságban van — a fel­vásárlás eredményeinek birtokában bizton mondhatjuk — a gazdag termés. Az állami gazdaságok is maguk mögött tudhatják a nagy munkát, mind a 17 ezer holdat géppel takarították be! Lepihenhetnek a gépállomá­sok aratói is: elvégezték dolgukat. Az idén, az aratás mintegy kilenctized ré­szét gépek végezték, így az aratás egyszerre cséplést is jelent. A kézikaszásoknak minden korábbinál kevesebb munka jutott. A kézzel vágott gabona cséplése is jó ütemben halad, augusztus 20-ra ennek termése is a magtá­rakba kerül. A szakemberek számítása sze­rint a búza holdankénti hozama meghaladja a 12 mázsát. 1968 január 1-től Új szerződéses formák az export 10 százalékánál Miniszteri utasítás a sajátszámlás elszámolásról A Gazdasági Bizottság a külkereskedelemben közre­működő vállalatok kapcsola­tainak elveit rögzítő határo­zatában fő feladatként jelöl­te meg a termelés és a külke­reskedelmi tevékenység gaz­dasági egységének megterem­tését, amelyet elsősorban a közös gazdasági érdekeltség útján kell elérni. Ugyanak­kor néhány cikkcsoport kül­földi értékesítésénél, illetve beszerzésénél változatlanul fenntartható a régi módszer. A Gazdasági Bizottság ha­tározata alapján a külkeres­kedelmi miniszter most meg­jelent utasításában megjelöl­te azoknak az árucsoportok­nak, termékeknek, illetve tevékenységeknek a körét, amelyeknél a sajátszámlás elszámolási rendszert fenn­tarthatják. Saját számlára vásárolhatják a külkereske­delmi vállalatok péld­ául azo­kat a termékeket, amelyek viszonylag kis mennyiségben exportálhatók és kollekcióik­ban széles áruválaszték szük­séges, így például a kisipari szövetkezeti termékek tő­bh­ségét, vagy az olyan árufélé­ket, amelyeknek beszerzésé­nél több termelőrészleggel állnak kapcsolatban. Fenn­tartható az eddigi elszámolá­si rendszer akkor is, ha az üzem készítményeinek olyan csekély hányada kerül ex­portra, hogy a termelőnek nem számottevő a közös ér­dek megteremtése. Az új gazdas­ágirányítási rendszer bevezetését köve­tően, tehát a jövő évben, a Külkereskedelmi Miniszté­riumhoz tartozó vállalatok exportjának várhatóan csu­­p­án 10—12 százaléka, az im­portnak pedig 4 százaléka bonyolódik majd le saját­­számlás elszámolás szerint Ez egyben azt jelenti, hogy az árucsereforgalom túlnyo­mó részénél az újszerű, a kö­zös gazdasági érdekeltségen alapuló kapcsolatok érvénye­sülnek. Ilyen új forma a bi­zományosi megállapodás, to­vábbá az egyesülés, társulás, amely alapulhat a közös eredményben való osztozko­dáson vagy p­edig azon, hogy a termelő és értékesítő vál­lalat az ártöbbleten osztoz­kodik. Létrehozható az együttműködés ügynöki for­mában is, úgy, hogy a kül­kereskedelmi vállalat megál­lapodás szerint ügynöki juta­lékot kap. A külkereskedelmi és az ipari vállalatok megkezdték az új elszámolási formák ki­alakításába irányuló tárgya­lásokat, szerződéskötéseket, hogy a jövőben már export­­import feladataik többségéről együttesen vállalhassanak gazdasági felelősséget és en­nek megfelelően az eredmé­nyekből közösen részesedhes­senek. Két hét múlva kapunyitás Nagy iramban készül, nap­ról napra csinosodik a 66. Or­szágos Mezőgazdasági Kiál­lítás és Vásár területe. Több mint másfélezer főnyi tech­nikus- és munkásgárda dol­gozik a bemutató tereken, pavilonokban és a kertészeti mintaparcellákon. Sürget az idő: két hét múlva, augusztus 25-én ünnepélyes kapunyitás. A bemutatásra kerülő mintegy 16 ezer állat zöme majd csak augusztus 19-én ér­kezik, de 1600 napos pulykát máris elhelyeztek az előneve­­lők infravörös lámpái alatt: a Baromfiipari Országos Vál­lalat és a Középtiszai Állami Gazdaság küldte. A Gödöllői Ki­sálla­ttenyésztési Kutató Intézet gazdaságából 2500 to­jóhibrid tyúk „vonult be" A VTRGY új alkatrészgyártó csarnokának építése befejezéshez közeledik Ajkán. A gyár és a 12. sz. Építőipari Vállalat szocialista szerződése értelmében már januárban meg­kezdődhet a 10 millió forintos létesítményben a termelés. A belső betonozás befejeződött, még hátra van a vasszerkezet, fűtőcsövek, az elektromos vezetékek, valamint a 2 millió forint értékű forgácsoló és hidegmegmunkáló gépek behelyezése. A műhelyeken kívül az épületben iroda és mosdó-öltöző is helyet kap. A gyárnak „létfontosságú”, hogy időben megkezdhesse a termelést, mert a jelenlegi épület és gépállománnyal a jelentős export­­kötelezettséget nem tudja teljesíteni. Az építőipari vállalat anyagbeszerzési ne­hézségekkel küzdött, és így jött létre, a párt­­bizottság kezdeményezésére, a szocialista szerződés. A VTRGY biztosítja a szükséges szög- és betonvas mennyiséget, ezen felül szakembereket is bocsátott az építkezési és hegesztési munkák meggyorsítására. Az új csarnok elkészültével az üzemet átszervezik, növelik a létszámot,­­ a termelési volumen növekedése 15—20 százalékos lesz. A VTRGY ajkai üzeme a híradástechnikai gyártmányok nélkülözhetetlen alkatrészeit, potenciométereket és forgókondenzátorokat gyárt (Fotó: Péterfay Endre) Másodvetésű kukorica íme, az embermagasnál is nagyobbra nőtt másodvetésű kukorica. Nem tévedés, valóban az elővetemény betakarí­tása után vetett kukorica látható a képen. A zalavári ter­melőszövetkezet vezetői az őszi takarmánykeverék levágása után érdekes kísérletbe kezdtek. Elhatározták, hogy próbát tesznek, beérik-e, és ha igen, milyen termést ad a másod­vetésű kukorica? A vállalkozás természetesen nem öncélú, nem a föld zsigerelését szolgálja. Egy-egy holdra 4—14 má­zsa műtrágyát szórtak, a csapadékot is úgy adagolták az értékes takarmánynövényre, ahogy az megkívánta. A talaj­erővisszapótlás és a szabályozott műeső hozta magával, hogy a másodvetés 70 centiméteres hátrányát behozta, utolérte a fővetésű kukoricát. Nemcsak­ a szár nőtt rohamosan, szé­pen fejlődtek a csövek is. Zalaváron kíváncsian várják a kí­sérlet eredményét. A tapasztalatok alapján döntenek majd arról, hogy kifizetődik-e az ilyen gazdagon táplált területen másodvetésű kukoricát termelni — nem kísérletképpen, kis parcellán, hanem „igaziból” (Fotó: Szabó) Munkásmozgalom - történeti lexikon készül TANULMÁNYKÖTETEK A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM ÉVFORDULÓJÁNAK TISZTELETÉRE amely 1919 augusztusától 1945 áprilisáig, a Tanácsköz­társaság megdöntésétől a fel­­szabadulásig kíséri figyelem­mel az illegalitásban dolgozó k­ommunista párt vezette ha­ladó erők tevékenységét. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom félévszáza­dos évfordulójára elhagyta a nyomdát a Hadtörténeti In­tézettel, az Országos Levél­tárral és az illetékes szovjet intézményekkel közösen ösz­­szeállított kötetük .Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomban és Szovjet-Orosz­­ország polgárháborújában”■ címmel. Az ötvenedik jubile­umra készítették — az­ MTA Történettudományi Intézeté­vel közösen — „A Nagy Ok­tó­beri Szocialista Forradalom és Magyarország” című ta­nulmánykötetet is. A tanul­mányok a KMP megalakulá­sának, az 1918-as magyaror­szági polgári demokratikus forradalomnak, valamint a Magyar Tanácsköztársaság történetével foglalkoznak. A kommunista Internacio­­nálé 1933—1938 közötti tör­ténetét elemzi „Az egység­front mozgalom és a Komin­tern harca a munkásosztály egységes forradalmi pártjá­ért” című kötet. 1967-ben számos készülő mű kéziratát adták át a kia­dónak, köztük a magyar szakszervezeti mozgalom százéves történetének külön­böző kérdéseivel foglalkozó tanulmánygyűjteményt. Igé­nyes munka készül a mag­yar mezőgazdaság szocialista át­szervezéséről, s a jövő év elejére befejezik egy mun­kásmozgalomtörténeti lexi­kon összeállítását, amely há­romezer címszavában átfogja a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom legfonto­sabb eseményeit, kiemelke­dő szereplőinek életútját, el­méleti, történeti fogalmait. Az év hátralévő részében majd tucatnyi, jelentős mun­kásmozgalmi kiadvány lát napvilágot a Párttörténeti Intézet gondozásában. Már sajtó alatt van „A magyar forradalmi munkás­­mozgalom története’’ című sorozat második kötete.

Next