Napló, 1967. augusztus (Veszprém, 23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-11 / 188. szám
Az aratók dicsérete Befejeztük az aratóit. Nem volt még példa megyénk mezőgazdaságában arra, hogy a kenyér ünnepe, augusztus 20.-a előtt végeztek volna a földek emberei az aratással. Honnan ez a különös helyzet? Négy héten át forróság perzselte a határt, már-már attól tartottunk, hogy az aszály elviszi kenyerünket, s a végén kiderült: soha nem volt még ennyire tele az ország búzászsákja, mint az idén. Ráadásul: a felszabadulás előtt az országban 3 millió ember egész nyári gondja, gyötrő munkája volt az aratás, az idén — a többet! — alig 390 ezer ember learatta, elcsépelte, elraktározta. És ez az arány nálunk, Veszprém megyében is. Amit éveken át szóban ismételgettünk: a szocialista nagyüzem embert kímélő, jobb termésre bírja a földet, de elegendő erőnk híján bizonyítani nem tudtunk, most a gyakorlatban érvvel. A jobb vetőmag, a műtrágya, a mélyszántás, a gépek munkája — ez az idei gazdag aratás magyarázata. És mindennek tetejébe az ember. Nagybetűvel kellene írni, de úgy talán túl patetikus. Pedig hát hogyan illessük méltó szóval azokat a kombajnosokat, rendrevágókat, szállítómunkásokat, akiknek az aratás megkezdése óta nem volt pihenőnapjuk, akik a tarló 40 fokos hőségében végezték kora reggeltől késő estig tartó munkájukat és csak a déli rádióból tudták, hogy a Balaton hőmérséklete Siófoknál 27 fok?! Nem mártíromság az aratás a résztvevők számára, dehogy is az, csupán néhány hetes pihenés nélküli kemény próba. De olyan amunka, arrmelyik méltó a legnagyobb megbecsülésre. Megnőtt a géppark — a munkások dicsérete is az aratás. Több volt a műtrágya, több a gyomirtó vegyszer, a gépekhez szükséges pótalkatrész — az ipar, a kereskedelem is hozzáadta a maga részét az aratáshoz. Ezért nem egyszerűen csak a földeken dolgozók ünnepe az aratás befejezése. Megtermett az idén is az ország kenyere. Jó tudni, hogy mi, Veszprém megyeiek is, megtettük ezért a magunkét Szocialista mezőgazdaságunk kiállta a próbát. Csak egyetlen bizonyító példát erőnk, lehetőségünk gyarapodására: abban a pápai járásban, amelyikben tavaly ezer és ezer holdat kellett a víznyomás, a belvíz pusztítása miatt kiszántani, és így 9 mázsa alatt volt a búza holdankénti hozama — az idén a Marcal-szabályozás roppant költségei után 12 mázsára szökött fel a termés. És így van ez másutt is. Talajjavítással, több és jobb géppel, és felhalmozott saját tapasztalatunkkal kifogunk az időjáráson, vagy szolgálatunkba szegődik, mint ahogy az idén is . .. Az aratás ma már egyet jelent nálunk a csépléssel. A gépek és vezetőik dolga volt az idén is a nagy munka majd kilenctized része. Igaz megbecsüléssel tisztelgünk az aratás végén a mezők fáradhatatlan munkásai előtt. Rövid pihenőjük lesz csak, mert az aratás után a holnap kenyerére is gondolni kell. És a munka újra őket hívja. Hiába, ez már örök törvény marad: a kenyérért munkával kell áldozni. T. L. Világ proletárjai, egyesüljetek! ^ . .'.I XXIli. évfolyam W — Mm Ifi if 1967. augusztus 11 B p^^aUáwy H "rjy. Kádár János látálálása Fejér megyében (2. oldal) Befejeződött az aratás megyénkben Szombaton elsőnek a keszthelyi járás jelentette, utána szerdán a pápai, majd a devecseri járást befejezték az aratást. Csütörtökön délután a tapolcai járásból kaptuk a hírt: a sümegi termelőszövetkezetnek már csak 30, a kővágóőrsinek 100 hold aratnivalója van hátra, pénteken a munka végére jutnak. A zirci és a veszprémi járásban, a leghűvösebb részeken még van ugyan jelentéktelen mennyiségű lábon álló gabona, de ez már az utolsó lépéseket jelenti. Gyakorlatilag megyeszerte biztonságban van — a felvásárlás eredményeinek birtokában bizton mondhatjuk — a gazdag termés. Az állami gazdaságok is maguk mögött tudhatják a nagy munkát, mind a 17 ezer holdat géppel takarították be! Lepihenhetnek a gépállomások aratói is: elvégezték dolgukat. Az idén, az aratás mintegy kilenctized részét gépek végezték, így az aratás egyszerre cséplést is jelent. A kézikaszásoknak minden korábbinál kevesebb munka jutott. A kézzel vágott gabona cséplése is jó ütemben halad, augusztus 20-ra ennek termése is a magtárakba kerül. A szakemberek számítása szerint a búza holdankénti hozama meghaladja a 12 mázsát. 1968 január 1-től Új szerződéses formák az export 10 százalékánál Miniszteri utasítás a sajátszámlás elszámolásról A Gazdasági Bizottság a külkereskedelemben közreműködő vállalatok kapcsolatainak elveit rögzítő határozatában fő feladatként jelölte meg a termelés és a külkereskedelmi tevékenység gazdasági egységének megteremtését, amelyet elsősorban a közös gazdasági érdekeltség útján kell elérni. Ugyanakkor néhány cikkcsoport külföldi értékesítésénél, illetve beszerzésénél változatlanul fenntartható a régi módszer. A Gazdasági Bizottság határozata alapján a külkereskedelmi miniszter most megjelent utasításában megjelölte azoknak az árucsoportoknak, termékeknek, illetve tevékenységeknek a körét, amelyeknél a sajátszámlás elszámolási rendszert fenntarthatják. Saját számlára vásárolhatják a külkereskedelmi vállalatok például azokat a termékeket, amelyek viszonylag kis mennyiségben exportálhatók és kollekcióikban széles áruválaszték szükséges, így például a kisipari szövetkezeti termékek tőbhségét, vagy az olyan áruféléket, amelyeknek beszerzésénél több termelőrészleggel állnak kapcsolatban. Fenntartható az eddigi elszámolási rendszer akkor is, ha az üzem készítményeinek olyan csekély hányada kerül exportra, hogy a termelőnek nem számottevő a közös érdek megteremtése. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését követően, tehát a jövő évben, a Külkereskedelmi Minisztériumhoz tartozó vállalatok exportjának várhatóan csupán 10—12 százaléka, az importnak pedig 4 százaléka bonyolódik majd le sajátszámlás elszámolás szerint Ez egyben azt jelenti, hogy az árucsereforgalom túlnyomó részénél az újszerű, a közös gazdasági érdekeltségen alapuló kapcsolatok érvényesülnek. Ilyen új forma a bizományosi megállapodás, továbbá az egyesülés, társulás, amely alapulhat a közös eredményben való osztozkodáson vagy pedig azon, hogy a termelő és értékesítő vállalat az ártöbbleten osztozkodik. Létrehozható az együttműködés ügynöki formában is, úgy, hogy a külkereskedelmi vállalat megállapodás szerint ügynöki jutalékot kap. A külkereskedelmi és az ipari vállalatok megkezdték az új elszámolási formák kialakításába irányuló tárgyalásokat, szerződéskötéseket, hogy a jövőben már exportimport feladataik többségéről együttesen vállalhassanak gazdasági felelősséget és ennek megfelelően az eredményekből közösen részesedhessenek. Két hét múlva kapunyitás Nagy iramban készül, napról napra csinosodik a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár területe. Több mint másfélezer főnyi technikus- és munkásgárda dolgozik a bemutató tereken, pavilonokban és a kertészeti mintaparcellákon. Sürget az idő: két hét múlva, augusztus 25-én ünnepélyes kapunyitás. A bemutatásra kerülő mintegy 16 ezer állat zöme majd csak augusztus 19-én érkezik, de 1600 napos pulykát máris elhelyeztek az előnevelők infravörös lámpái alatt: a Baromfiipari Országos Vállalat és a Középtiszai Állami Gazdaság küldte. A Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet gazdaságából 2500 tojóhibrid tyúk „vonult be" A VTRGY új alkatrészgyártó csarnokának építése befejezéshez közeledik Ajkán. A gyár és a 12. sz. Építőipari Vállalat szocialista szerződése értelmében már januárban megkezdődhet a 10 millió forintos létesítményben a termelés. A belső betonozás befejeződött, még hátra van a vasszerkezet, fűtőcsövek, az elektromos vezetékek, valamint a 2 millió forint értékű forgácsoló és hidegmegmunkáló gépek behelyezése. A műhelyeken kívül az épületben iroda és mosdó-öltöző is helyet kap. A gyárnak „létfontosságú”, hogy időben megkezdhesse a termelést, mert a jelenlegi épület és gépállománnyal a jelentős exportkötelezettséget nem tudja teljesíteni. Az építőipari vállalat anyagbeszerzési nehézségekkel küzdött, és így jött létre, a pártbizottság kezdeményezésére, a szocialista szerződés. A VTRGY biztosítja a szükséges szög- és betonvas mennyiséget, ezen felül szakembereket is bocsátott az építkezési és hegesztési munkák meggyorsítására. Az új csarnok elkészültével az üzemet átszervezik, növelik a létszámot, a termelési volumen növekedése 15—20 százalékos lesz. A VTRGY ajkai üzeme a híradástechnikai gyártmányok nélkülözhetetlen alkatrészeit, potenciométereket és forgókondenzátorokat gyárt (Fotó: Péterfay Endre) Másodvetésű kukorica íme, az embermagasnál is nagyobbra nőtt másodvetésű kukorica. Nem tévedés, valóban az elővetemény betakarítása után vetett kukorica látható a képen. A zalavári termelőszövetkezet vezetői az őszi takarmánykeverék levágása után érdekes kísérletbe kezdtek. Elhatározták, hogy próbát tesznek, beérik-e, és ha igen, milyen termést ad a másodvetésű kukorica? A vállalkozás természetesen nem öncélú, nem a föld zsigerelését szolgálja. Egy-egy holdra 4—14 mázsa műtrágyát szórtak, a csapadékot is úgy adagolták az értékes takarmánynövényre, ahogy az megkívánta. A talajerővisszapótlás és a szabályozott műeső hozta magával, hogy a másodvetés 70 centiméteres hátrányát behozta, utolérte a fővetésű kukoricát. Nemcsak a szár nőtt rohamosan, szépen fejlődtek a csövek is. Zalaváron kíváncsian várják a kísérlet eredményét. A tapasztalatok alapján döntenek majd arról, hogy kifizetődik-e az ilyen gazdagon táplált területen másodvetésű kukoricát termelni — nem kísérletképpen, kis parcellán, hanem „igaziból” (Fotó: Szabó) Munkásmozgalom - történeti lexikon készül TANULMÁNYKÖTETEK A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM ÉVFORDULÓJÁNAK TISZTELETÉRE amely 1919 augusztusától 1945 áprilisáig, a Tanácsköztársaság megdöntésétől a felszabadulásig kíséri figyelemmel az illegalitásban dolgozó kommunista párt vezette haladó erők tevékenységét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados évfordulójára elhagyta a nyomdát a Hadtörténeti Intézettel, az Országos Levéltárral és az illetékes szovjet intézményekkel közösen öszszeállított kötetük .Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és Szovjet-Oroszország polgárháborújában”■ címmel. Az ötvenedik jubileumra készítették — az MTA Történettudományi Intézetével közösen — „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és Magyarország” című tanulmánykötetet is. A tanulmányok a KMP megalakulásának, az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalomnak, valamint a Magyar Tanácsköztársaság történetével foglalkoznak. A kommunista Internacionálé 1933—1938 közötti történetét elemzi „Az egységfront mozgalom és a Komintern harca a munkásosztály egységes forradalmi pártjáért” című kötet. 1967-ben számos készülő mű kéziratát adták át a kiadónak, köztük a magyar szakszervezeti mozgalom százéves történetének különböző kérdéseivel foglalkozó tanulmánygyűjteményt. Igényes munka készül a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, s a jövő év elejére befejezik egy munkásmozgalomtörténeti lexikon összeállítását, amely háromezer címszavában átfogja a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb eseményeit, kiemelkedő szereplőinek életútját, elméleti, történeti fogalmait. Az év hátralévő részében majd tucatnyi, jelentős munkásmozgalmi kiadvány lát napvilágot a Párttörténeti Intézet gondozásában. Már sajtó alatt van „A magyar forradalmi munkásmozgalom története’’ című sorozat második kötete.