Napló, 1967. szeptember (Veszprém, 23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-05 / 209. szám

M Q Világ proletárjai, egyesüljetek ! Ez "■ N­M Hl A 196". szeptember 5. I MDN­SÍ IttnefpÉa |1§8 Ára 60 fillér | # J||1|l J|||i­Jff^^ M^jjfpF AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMÁCS LAPJA Pápai székhellyel: Megalakult­­ a Marcal-menti Tsz-ek Területi Szövetsége A tsz-ekfe megalakulása óta gyakran tanácskoztak a szö­vetkezetek képviselői, meg­bízottai, de az a tanácsko­zásuk, amely tegnap zajlott le Pápán, megyénkben egye­dülálló. A devecseri és a pá­pai járás mind a 67 termelő­szövetkezete az elmúlt hetek­ben demokratikusan küldöt­teket választott a tegnapi ta­nácskozásra, amely megtár­gyalta és megalkotta a két járás tsz-einek területi szö­vetségét és e szövetség mű­ködéséhez szükséges alapsza­bályt. A küldöttközgyűlésen meg­jelent és felszólalt Virágh Ist­A tanácskozás elnökének javaslatára jelölő bizottságot, mandátum­vizsgáló és szava­zatszedő bizottságot, jegyző­könyvvezetőt (és hitelesítő­ket )választott a G7 tsz kül­dötte, hogy a tanácskozás és választás demokratizmusát, szabályos lefolyását, a hatá­rozatok, állásfoglalások he­lyes összegezését biztosítsa. A demokratizmus, a tsz-ek kül­dötteinek egyenjogúsága, szö­vetkezeteik álláspontjainak képviselete mindvégig a leg­teljesebben érvényesült A két járás szövetkezeteinek küldöttközgyűlésén Tornai Endre, a Marcal-menti Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségét előkészítő bizott­ság elnöke beszámolt a szö­vetség előkészítéséről, meg­alakításának teendőiről, vár­ható működéséről. — A Marcal-menti Tsz-ek Területi Szövetségének — mondotta — szép és nagy feladatokat szánnak a terme­lőszövetkezetek. A két járás­ban 76 tsz működik, s mind­egyik közgyűlésen határozta el, hogy belép a szövetségbe, elküldi küldötteit annak meg­alakítására. Mai küldöttköz­gyűlésünknek az a feladata, hogy egyesítse a külön-külön megszületek elhatározásokat, határozza meg az új társadal­mi szervezet tevékenységi körét, tárgyalja meg és fo­gadja el annak alapszabályát, válassza meg a szövetség tisztségviselőit. Az előkészítő bizottság által összeállított és a küldötteknek írásban eljut­tatott­ alapszabály-tervezet elég­ részletesen foglalkozik a szövetség feladatkörével. — A szövetség fő célja a­ termelőszövetkezetek önálló, van, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtit­kárhelyettese, Józsa János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Bodogán János, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, Szűcs Kálmán, a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium főosztály­vezetője, Vándor József, megyei tanács elnökhelyette­­­se, Levitusz Károly, a MÉ­SZÖV elnöke; részt vettek a két járás párt- és állami szer­­veinek képviselői is. A meg­beszélésen Sarlai Károly, a csóti termelőszövetkezet el­nöke elnökölt eredményes­ gazdálkodásának vállalatszerű elősegítése. Előmozdítja a tagszövetkeze­tek együttműködését, hatéko­nyabbá teszi jogvédelmüket, biztosítja érdekképviseletü­ket. Új gazdasági reformunk megköveteli, hogy bizonyos kérdéseket új módon köze­lítsünk meg. Megkívánja termelés, a műszaki haladás, a a gazdaságosság, a piac prob­lémáinak együttes ismeretét, a politika, a gazdaságpoliti­ka megértését és követését. Igazodás, helytállás, jó infor­máció kell mindehhez. A te­rületi szövetség sokat segít e célok megvalósításában. A szövetség létrehozásával és működésével megvalósít­juk a párt azon útmutatását, hogy „A szövetkezetek mű­ködésének, az állam és a szö­vetkezetek viszonyának alap­ja a szövetkezetek önigazga­tásának, továbbá a szövetke­zetek és állami vállalatok egyenjogúságának elismerése és alkalmazása" A termelő­szövetkezetek eddig nélkülöz­ték az érdekvédelmi szervet; némely vállalatok nem egyen­­rangú felekként kezelték a tsz-eket, hanem szerződései­ket gyakran a szövetkezetek­re nézve előnytelenül kötöt­ték meg és alkalmazták. A tsz-ek termékeik túlnyomó részét a jövőben is szerződé­sek szerint kívánják és fog­ják értékesíteni. De az új gazdasági mechanizmus kö­rülményei között szabadabb lesz a gazdasági verseny. Eb­ben a versenyben helytállni, el nem maradni, a­ tsz-ek ér­dekeit kellően biztosítani . — Ezt a célt is szolgálnia kell a szövetségnek. egyezségektől. Vegyék figye­lembe a változó árviszonyo­kat A szövetség segítse an­nak felderítését, milyen ter­melési és értékesítési teen­dőkre társuljanak a tsz-ek. Szükséges a tsz-ek jogvédel­mének megvizsgálása. Az úgynevezett végtermék-dotá­ció további, egyre eredménye­sebb és szélesebb körű alkal­mazás, a lehetőségek szerint. Ennek kiterjesztése a pai járásra is. Szerezzen pá­a szövetség gyorsan áttekintést a vízrendezésekről, tegyen lépéseket ezek fokozásáért. Dévai András, az ajkai tsz elnöke a megalakítandó szö­vetség várható előnyeiről szólva elmondotta: — Érezzük, hogy más szö­vetkezetekkel együttműköd­ve megnövelhetjük eredmé­nyeinket, írják a lapok, hogy ma Ajkán legolcsóbb a zöld­ség és gyümölcsféle. Azért van így, mert ma több tsz eredményesen együttműkö­dik és eredményesen verseng a zöldségpiacon. Belső Imre, a csabrendeki termelőszövetkezet elnöke hangsúlyozta, hogy a tsz-ek együttműködése fontos ügy minden tekintetben. A szö­vetségen belül nem lehet so­vinizmus. Varga Sándor, devecseri tsz főkönyvelője a a kialakuló képviseletről szól­va elmondotta: — Az eddigi gyakorlat a legtöbb termelési szerződés megkötésekor az volt (erről Belső Imre és más is szólt), hogy ez vagy az a vállalat elküldte megbízottját hozzánk. Az elkérte termelési tervün­ket. Abból megtudta, men­­nyi a tervezett termelés és értékesítés, ő maga megírta a szerződést, a szövetkezetek által nem kifogásolható, azaz diktált árakkal, feltételekkel. Utána az elnök és a főköny­velő elé tette, hogy írják alá. De cégszerűen! És kész. Az egyoldalúság, hátrány. Ezt az egyenjogúságnak, a vállalatok és tsz-ek közötti korszerű, korrekt együttműködésnek kell felváltania. — Az új gazdasági reform­(Folytatás a 2. oldalon) Demokratikus légkör, közérdekű beszámoló A szövetség­ és az új közgazdasági környezet — Sokat segíthet a szövet­ség a tsz-eknek — mondotta Tornai Endre — termelésük fejlesztésében is. Ha például gyors és hatékony információ­kat ad az új, korszerű eljá­rásokról, módszerekről. Ezek ma még nagyon lassan, nagy kerülőkkel jutnak el sok gaz­daságba. Ma még sokáig szá­mít újnak valamely eljárás, hosszú az idő a felismeréstől a hasznosulásig. A mostani közgazdasági környezetben csak a­ termelés és a piac adott, legjobb lehetőségeinek kihasználásával gazdálkod­hatnak igazán eredményesen a szövetkezetek. A szövetség a tagszövetkezetek gazdálko­dásának eredményességét nem a működésükbe, termelésük­be való, közvetlen beavatko­zással, hanem az ezekhez szükséges feltételek előnyös kialakításának szolgálatával mozdítja elő. Tornai Endre a többi közt arról is szólt, hogy a szövet­ség fokozatosan, de hatéko­nyan lép feladatkörébe. Mű­ködése kezdetén a legszüksé­gesebb, legsürgősebb és leg­konkrétabb eredményeket ho­zó feladatok elvégzésével foglalkozik. A küldöttközgyűlés részve­vői felszólalásaikkal segítet­tek kialakítani e feladatokat. Adjon a szövetség segítséget — mondották — a jövő évi tervezéshez. Segítse hozzá a tsz-eket, hogy áttekintést nyerjenek a beszerzési és ér­tékesítési problémákról. Mű­ködjön közre megkötésében, a szerződések óvja a tsz­­eket a számukra előnytelen Az Első Békekölcsön nyerőszámai A vasárnap sportja Érdek és kötelesség Bányásznapi ünnepségek A Zi-Három küldetése Bélyegekben elbeszélt történelem Megnyitották a veszprémi bélyegkiállítást Vasárnap délelőtt 10 kor, csaknem százötven óra­ér­deklődő jelenlétében, a Ba­konyi Múzeum helyiségeiben, megnyitották a Magyar Bé­lyegek Kiállítás­át. A kiállí­táson a MABÉOSZ képvise­letében megjelent vezetőket: Németh Pált, Krausz Imrét és Boross Lászlót, mint a bé­­lyeggyűjtés elismert szakte­kintélyeit­­. Takács Margit üdvözölte, majd dr. Ditrói József, a városi tanács vb-el­nöke mondott megnyitó be­szédet. — A bélyeggyűjtés nevel, szórakoztat, tanít. Ahhoz azonban, hogy ennek a nemes az emberek szórakozás­nak hódolhassanak, békére van szükség... A kiállítás jelentőségét méltatva dr. Ditrói József ki­jelentette, hogy a bemutatott anyag Sopron, Zala, Vas és Veszprém megye legjobb gyűjtőinek sok-sok éves, lel­kes és fáradhatatlan tevé­kenységét dokumentálja. Be­szédében hangsúlyozta azt is, hogy a ,,nemes szenvedélyt’ hívei az ország határain túl is barátokat találnak. A veszprémi kiállítás nem­csak a bélyegek előtti leve­lek útját, hanem a magyar történelem, lom, irodalom munkásmozgó­és művészet fejezeteit is szemlélteti. A kiállítók többségének a neve külföldön is ismert, gyűjte­ményükkel idegen fórumok és gyűjtők elismerését is ki­vívták. Kedves színfoltja volt a kiállításnak az alkalmi pos­taszolgálat. Százával fogy­tak az erre az alkalomra ki­adott levelezőlappal együtt a művészi kivitelű bélyegek. A postaláda hamarosan meg­telt a helyszínen megírt la­pokkal A „Bélyegkiállítás. 1967. II. 3 — Veszprém” fel­iratú postabélyegzővel ellá­tott lapokon igen sok üd­vözlet indult. A kézbesítés nemcsak a magyar, a baráti országok postáinak is mun­kát ad. Kagylók és csigák, mint kibernetikai modellek A gerinctelenek idegélettani jelenségei az információelmélet szolgálatában Megkezdődött Tihanyban a nemzetközi neurob­ológiai szimpózium Hétfőn Tihanyban meg­kezdődött a nemzetközi heu­­robiológiai szimpózium, me­lyen a gerinctelenek idegélet­­tani jelenségeit beszélik meg. A nyolc országból érkező öt­ven kutatót dr. Salánki Já­nos, a Tihanyi Biológiai In­tézet igazgatója üdvözölte, majd dr. Szentágothai János akadémikus, a Magyar Tu­dományos Akadémia biológi­ai osztályának vezetője kö­szöntötte a résztvevőket. A neves professzor munkatár­sunk kérdésére a fellendülő tudományág jelentőségéről, céljáról beszélt. Elmondotta, hogy hazánkban már az 1880-as években megkezdték a ge­rinctelenek idegélet jelenségei­nek vizsgálatát. A tudomány úttörője Apáthy István és Lenhossék Mihály volt, akik számos felfedezéssel gazdagí­­tották a tudományt. A szá­zadforduló után a gerincesek­­ felé fordult az érdeklődés, s gerinctelenek elemzése, vizsgálata megrekedt az első felfedezéseknél. Az elmúlt évtizedben a technika fejlő­dése, és főleg a kibernetika kialakulása ismét az egysze­rű szervezetek felé fordítot­ta a figyelmet, és hazánkban a Tihanyi Biológiai Intézet­ben kialakították a gerincte­len élőlények kutatási köz­pontját A fellendülő tudo­mányág képviselői két irány­­ban végzik kísérleteiket meg­figyeléseiket Elemzik a ge­rinctelenek: kagylók, csigák, rákok idegélet-jelenségét. Ez a nagyszabású munka kap­csolódik a kibernetika tudo­mányához. Az egyszerű szer­vezetek ugyanis természetes kibernetikai modellnek te­kinthetők. Az idegműködés jelenségein keresztül a ter­mészet kialakította „szerke­zeten” elemezhetik és meg­ismerhetik az információ-el­mélet egyes részmozzanatait, így például az információ­­képzést, az információ-átvi­telt. Ahhoz azonban, hogy ezeket a tökéletes modelle­ket utánozhassák, példájukra mesterséges szerkezeteket hozzanak létre, ismerni kell az idegműködés minden rész­letét. Ez az egyik célja en­nek az alapkutatásnak. A tu­dományágon belül vizsgál­ják meg a kémiai hatásme­chanizmust, vagyis azt, hogy a különböző szerek hogyan változtatják meg az idegsej­­tek működését. Ennek a ku­tatásnak elsősorban a gyógy­szeripar veszi hasznát. Az újonnan megjelent gyógyító­szerek hatását is kipróbálják ezeken az egyszerű szerveze­teken, amelyeknél szemmel­­láthatóbb az eredmény. A nagyszabású négynapos konferencián a tudományág­­ban eddig elért eredményei­ket összegezik a kutatók. Nyárvégi víkendáradat a Balatonnál A Balatonnál kellemes, verőfényes vasárnap időjá­rás köszöntötte a kirándulók tízezreit. Az élénk forgalom ellenére a hazai vendégjárás némileg csökkent, a külföldi turisták autókaravánjai azon­ban azt jelezték, hogy a szomszédos országokban a nyár vége egyik legjobb für­dőhelyének tartják a ma­gyar tengert A Balaton át­lagban húszfokos vize még tízezreknek kínált kellemes strandolást. A vendégsereg jórésze azonban már a ki­rándulóhelyeket kereste fel, s ebből arra lehet következtet­ni, hogy a fürdőszezont fo­kozatosan felváltja a kirán­duló idény. A nyaralóházak beutaltjai többnyire hajókon keresték fel a látványosságokban, ne­vezetességekben gazdagabb helyeket. Több tucat külön­járatú hajó és sétavitorlás futott be a badacsonyi ki­kötőbe. A híres kiránduló­helyen a gépjárművek töme­gének az elhelyezése is gon­dot okozott A hegytetőre ve­zető úton is karavánokban kígyóztak a turisták ezrei. Délelőtt tíz órától a koradél­utáni órákig mintegy húsz­ezer kiránduló látogatott el Badacsonyba. Hasonló volt Hévíz forgalma is. Népes tö­megek választották a hévízi tó meleg gyógyvizét. Hévíz­re több mint harminc terme­lőszövetkezeti kiránduló cso­port is ellátogatott. A dunán­túli termelőszövetkezeteken kívül az Alföld távolabbi he­lyeiről is szerveztek kirán­dulást a közkedvelt gyógy­fürdő­helyre. Vasárnap megnőtt a mú­zeumok és a kiállító­helyek látogatottsága is. A tihanyi múzeumon kívül a keszthelyi Balaton képtár és a Festetics kastély Helikon könyvtára ogadta a legtöbb látogatót. A történelmi emlékek közül Nagyvázsony Sümeg és Ba­­latonszentgyörgy várai kel­tették fel leginkább a kirán­dulók érdeklődését. A Balaton átlagosan 30 fokos vize vasárnap még nagy tömegeknek kínált kellemes szó­rakozást.

Next