Napló, 1967. szeptember (Veszprém, 23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-12 / 215. szám

Az 50. évforduló tiszteletére XXII. évfolyam Fél évszázad a fajtakénál Világ proletárjai, egyesüljetek! 3. old. 215. szám KEDD 1967. szeptember 12. Ára 60 fillérNAPLÓ 3. old.AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ünnepeink 4. old. Hegyei bajnokok „vízválasztója" A vasárnap sportja 4. old. 5—6. old. A világpolitika eseményeiből 2. old. Losonczi Pál látogatása­­ a szovjet jubileumi kiállításon Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hét­főn kora délután meglátogatta „A szovjet tu­domány és technika 50 éve” kiállítást. Társa­ságában volt dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. A vendégeket F. J. Tyitov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete vezette végig a kiállításon. 203 ezer gépkocsi, 810 ezer utas a tihanyi kompokon Életbe lépett az új menetrend A Balatonon tegnap, a Ti­hany—Szántód átkelő járat­nál is életbe lépett a MA­HART utószezoni menetrend­je, ami azt jelenti, hogy húsz helyett negyven percenként futnak ki a vízre, a túlsó part felé a kompok. A me­netrend változással kapcso­latban Horváth István, a MAHART Balatoni Üzem­­igazgatóságának vezetője el­mondotta, hogy naponta 23 járat indul. Az első hajó 6.40-kor fut ki Tihanyból, az utolsó pedig 21.40-kor indul Szántód-rév kikötőjéből. Hatalmasan megnőtt a ma­­gyar tenger idegenforgalma. A MAHART igazgatóság szá­mítása szerint a Tihany— szántód! kompjáraton január 1-től szeptember 10-ig — te­hát vasárnapig, a nyári me­netrend utolsó napjáig — ös­­­szesen 205 ezer gépkocsi kelt át. A két vízi jármű az utasok számára kiképzett fedélzeti részen összesen 810 ezer sze­mélyt fuvarozott. Szeptember első napjaiban, leszámítva az utolsó két na­pot, 800 személyautó utazik a kompok fedélzetén a két part között naponta. A kompok a jég beálltáig vízen maradnak és lebonyo­lítják a személygépkocsi közlekedést az északi és dé­li part legközelebb eső pont­jai között. A hét közepére várja milliomodik látogatóját a mezőgazdasági kiállítás Odaítélték a miniszteri vándordíjakat Hétfőn reggel összesítették a 66. Mezőgazdasági Kiállí­tás és Vásár forgalmi statisz­tikáját: vasárnap estin 820 000 látogató kereste fel mező­gazdaságunk bemutatóját. Az nagyszabású érdeklődés változatlanul nagy, s így hét közepére a televízióké­­­szülékkel várják a milliomo­dik látogatót. A szakmai napok hétfőn Carlo Ronalda, során az olasz Beresciai Om cég kép­viselője meghívott magyar szakembereknek bemutatta a kiállított, s a mezőgazdasági üzemekben is jól használható szép kivitelű, nagyteljesítmé­nyű, mozgékony, emelővillás targoncákat. Különösen a kiállítókat érinti, hogy befejeződtek termék- és eredmény­ bírála­a­tok, amelyek alapján hétfőn odaítélték a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyolc vásári vándordíját. A kitün­tetést és a vele járó 150 000— 230 000 forintos tárgyjutalmat a tiszaföldvári Lenin Terme­lőszövetkezet, a nádudvari Vörös Csillag TSZ, a lajosko­­máromi Győzelem Termelő­szövetkezet, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, a Lajtahan­­sági Állami Gazdaság, a Bu­dapest és Vidéke Tejipari Vállalat, a Baromfiipari Or­szágos Vállalat kecskeméti gyáregysége, valamint a Sop­roni Faforgácsfeldolgozó Vállalat kapta. A díjakat szeptember 17-én ünnepélye­sen adja át a miniszter. ★ Dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter meghívására az Or­szágos Mezőgazdasági Kiál­lítás és Vásár megtekintésére hétfőn hazánkba érkezett Ka­rél Mestek csehszlovák föld­művelés- és élelmezésügyi miniszter és Koloman Boda, a Szlovák Nemzeti Tanács földművelés- és élelmezés­­ügyi megbízottja. A vendége­ket a Ferihegyi repülőtéren dr. Dimény Imre fogadta. A cél előtti utolsó pillanatok, hogy nehezebb legyen, gáz­álarcban futnak be a motorosok. S a gázálarc üvegén nincs ablaktörlő. (Képes tudósításunk a 4. oldalon) Újabb ötszáz Trabant ötvenmillió rubel értékű üzletkötés Lipcsében A magyar külkereskedelmi és iparvállalatok szakembe­rei számos export-import üz­letkötéssel érkeznek haza a vasárnap zárult Lipcsei Őszi Vásárral. Szerződést írtak alá többek között laboratóriu­mi vegyszerek, gyógyszerek, oltóanyagok exportjáról-im­­portjáról, a Hungarotex mű­rostot, a Ferunion ablakrá­mát, és ajtókeretet továbbá sík kötő gépeket vásárolt, plasztik háztartási árut adott s el. a Terimpex , vaj, sajt, húskonzerv és más élelmisze­rek exportjára, az Agrimpex különböző vetőmagok import­jára írt alá szerződést. MOGÜRT-nek sikerült besze­­­reznie újabb 500 Trabantot, s így 9300 fölé emelkedik az NDK-ból ez évben hazánkba érkező személygépkocsik száma. A magyar cipők nem­csak az aranyérmet odaítélő szakbizottság körében arat­tak sikert, hanem az üzlet­embereknél is. Az idei vásá­ron ugyanis aranyérmet ka­pott a konyakszínű, fekete szalaggal megkötött és az en­ciánkék spanglis női lakkci­pő. A magyar cipőipar termé­keiből a vásáron háromszáz­­ezer párat kötöttek le az NDK importőrei. Az őszi vásár közvetlen zá­rását követő órákban még nem állnak rendelkezésre a teljes adatok, de mintegy 50 millió rubelre tehető az ed­digi lipcsei üzletkötések ér­téke. A lipcsei vásáron írták alá a két ország belkereskedel­mének vezetői a közvetlen vá­lasztékcserére vonatkozó szer­ződést, amelynek értelmében 1968-ban 12,5 millió rubel ér­tékű közszükségleti cikket cserél a két ország. Előszüret: hat-nyolc vagon csemegeszőlő Háromszázötvenezer forint bevétel egy évvel korábban a tervezettnél Néhány éven át „egyoldalú” volt a balatonkenesei terme­lőszövetkezet gazdálkodása. A jövedelem túlnyomó szét a baromfitenyésztés, ré­a ,,tojásgyártás” adta. A na­gyobb biztonságra törekvés jegyében 1963—64-ben 100 hold csemegeszőlőt telepítet­tek. Ha termőre fordul nagyértékű telepítés, két láb­a al áll a gazdaság. Nemcsak új ágazatot jelent a szőlő­­termesztés, hanem tetemes bevételt és a szövetkezet tag­jainak munkalehetőséget is. A gondosan ápolt szőlő, az 1963-as telepítésű, az idén már — egy évvel korábban a tervezettnél — termést ad. Eddig mintegy negyedmillió forintot fizetett vissza és még százezer forint bevételre szá­mítanak. A szüret végéig hat-nyolc vagon kiváló mi­nőségű csemegeszőlőt ad kenesei szövetkezet a közfo­­­gyasztásnak. Jövőre 50 hold 1969-ben már mind a száz hold ontja a termést. Az idén újabb 36 hold cse­megeszőlőt telepítenek. Ez­zel 136 holdra alakul a gaz­daság ültetvénye. A csemegeszőlő ,,fogadása” hűtőt és tárolót igényel. A tervek szerint jövő őszre, amikor az első telepítés hiva­talosan is termőre fordul, készen lesz a 25 vagonos hű­tő­tároló, így formálódik ki véglegesen a biztonságos ter­melés keretében a szőlőter­mesztés biztonsága, védett­sége. Magyarországra szakosítja a KGST a mezőgazdasági laboratóriumok gyártását 1970-ig 34 félét exportálunk Vasárnap este az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár KGM pavilonjában fontos tárgyalások kezdődtek a Labor Műszeripari Művek vezetői és A. M. Artjusin kandidátus, a Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériu­mának kemizálási főosztály­­vezetője között a komplett mezőgazdasági laboratóriu­mok választékának bővítésé­ről, illetve a gyártás és a Szovjetunióba irányuló ex­portszállítások növeléséről. A Labor Műszeripari Mű­vek és a Szovjetunió illetékes szakemberei között 1966 ta­vaszán kezdődtek a tárgyalá­sok komplett mag- és takar­mányvizsgáló laboratóriumok gyártásáról, illetve exportjá­ról, s a magyar vállalat még a múlt év végéig 30 komplett magvizsgáló és 15 komplett takarmányvizsgáló laborató­riumot adott át a szovjet megrendelőknek. Ez évben a gyártás és az export ütemét meggyorsították, s december végéig folyamatosan 300 mag­vizsgáló, 70 takarmány­vizs­gáló komplett­mot szállítanak. laboratóriu­A mostani tárgyalások főleg a mezőgaz­dasági laboratórium cikklis­tájának bővítését, a gyártás és az export további gyorsítá­sát célozzák. A tervek sze­rint 1970-ig 34 féle komplett mezőgazdasági laboratóriu­mot szállítanak a Szovjet­uniónak, a jelenleginél több­szörös mennyiségben. Ezt a nagyarányú fejlesztést a KGST tárgyalások során nemrégiben egy fontos meg­állapodással támasztották alá, amely szerint a mezőgazda­­sági komplett laboratóriu­mok gyártását Magyarország­ra profilírozzák. A kiállítás megtekintése után A. M. Artjusin, az MTI munkatársának adott nyilat­kozatában elmondotta, hogy a bemutatott laboratóriumok nemcsak kiváló minőségük­kel, megbízható, célszerű mű­ködésükkel, hanem évről év­re javuló korszerűsödő for­mai kivitelükkel is világszín­vonalat képviselnek. A köl­csönösen hasznos együttmű­ködést most tovább szélesí­tik, hogy minél előbb kiala­kítsák a 34 féle mezőgazda­­sági komplett laboratórium végleges terveit. A 151. tudósítás: „Támasz és talpkő: a zeneiskola“ Tíz éves fennállását jubileumi díszközgyűlésen ünnepelte Veszprém Város Ének- és Zenekara Vasárnap délután a megyei tanács dísztermébe hirdetett jubileumi közgyűlését a Jan­­kovics Lajos Művelődési Házban rendezte meg Veszp­rémi Város Ének- és Zene­kara. Megjelent a közgyűlé­sen Kovács János, a városi tanács vb elnökhelyettese; Kapor Károly, a megyei ta­nács vb művelődési osztályá­nak vezetője; Bajczy Gyula, a megyei pártbizottság mun­­katársa, csaknem teljes szám­ban a Csermák Antal Zene­iskola tantestülete és a meg­hívott vendégek. Az ének és zenekar fellé­pésével „hangulatosított” köz­gyűlés résztvevői érdeklődés­sel hallgatták meg Zámbó István művészeti vezető, Liszt-díjas karnagy beszámo­lóját, aki a nemrég elhunyt Kodály Zoltánra emlékezve és hivatkozva emlékeztetett a tíz évvel ezelőtti indulásra, az 1956 szeptember 25-i ala­kuló közgyűlésre. Zámbó István ja „a honnan is beszámoló­indultunk el?” kérdésre adott választ, sikereket idézett: dalostalál­­kozók, önálló koncertek, ha­zai és külföldi fesztiválok si­kereit, amelyek a vegyeskar és a zenekar tevékenységéhez egyaránt fűződnek. Az ug­rásszerű fejlődést a követke­ző szavakkal jellemezte: — Mind az énekkar, mind a zenekar fejlődésében 1961 táján ugrásszerű volt a fej­lődés; így vált szükségszerű­vé, hogy mindkét együttes­ részleg önállóan működjék. Zenekarunk fejlődése elvá­laszthatatlan a zeneiskolák fejlesztésétől: minél több és jobb hangszeres muzsikus ke­rül a megyébe, Veszprémbe, annál komplettebbé válhat a zenekar. A tagok egyébként a Pápáról, Ajkáról, Várpalotá­ról, Keszthelyről bejáró kol­légák is. A tíz év alatt külö­nösen a zenekar tett sokat ifjúságunk zenei neveléséért; azért, hogy a jót, az értéke­set meg tudja különböztetni a selejttől. Megemlékezett Zámbó Ist­ván azokról a sikerekről, ami­kor muzsikusaink Európa-hí­­rű művészekkel együtt hang­versenyeztek; kritikákat idé­zett a szakemberek elismerő nyilatkozataiból. A „Kiváló együttes’’ fim után minden korábbi sikert 1965, az arezzói hármas győ­zelem éve tetőz be; a deb­receni fesztiválon az arany­koszorús és diplomás kiváló együttes nemzetközi szinten is aranydiplomát kap; a ze­neakadémiai hangversenyek során az a megtisztelés éri a kórust, hogy Kodály Zol­tán tanácsadásra méltatja. — Minden produkció pilla­­natnyi állapot — hangsú­lyozta Zámbó István — az elhangzás után meg is szű­nik annak realitása. Ezzel a neves kórus kar­nagya arra célzott, hogy a fejlődés a most lezajlott EUROPA CANTAT után is csak állomás, amelyet újabb­nak kell követnie. A fejlődés érdekében el kell érni, hogy a szimfonikus zenekar a félhivatásos szintig eljusson; az énekkarban a nagyobb­ arányú tagtoborzás sikerrel járjon; az új, az 1967—68-as népművelési év­ad a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. évfordu­lója jegyében alakuljon ki. * A beszámoló után az aján­dékok kiosztása már a má­sodik évtized sikeres kezde­tére ösztönzött; arra, hogy a Veszprém megyei zenekultúra legjobb ének- és segítői élükön a zeneiskolával to­vábbra is segítsenek. A leg­kiválóbbak — Szilvásy Lász­ló, Emes László, Tar Kálmán, Lechner László, dr. Pap Sán­dor, Bélafi László, Hoppál Endre és Német Judit — pél­­dáját mások is kövessék. Az erkölcsi és anyagi tá­mogatást ének­ és zenekultú­ránk irányítói a városi és megyei pártbizottságnak, a városi tanácsnak is megkö­szönik. Derű, indokolt optimizmus kísérte a belgiumi beszámo­lót is. Eloszlottak a kételyek. A legkiváncsiabbak megtud­hatták, hogy Európa­ színpadán énekkarunk nem ver­senyzett, ott azon kívül, hogy a beérkezett kórusok jó hír­­nevüket öregbítsék — egyéb tét nem volt! Énekeltek a mieink is, napi nyolc órát* még sportteljesítménynek is sokat. Jövőre „Zingwoche”­­formájában Veszprémben is­­­métlődik meg a namur­i kép. Még csak annyit, hogy Veszprém Város Ének­ és Zenekara a Naplónak is üd­vözletet küld. A muzsikusok és dalosok köszönik — nyil­vántartják — hogy eddig 150 alkalomkor írtunk róluk Ea tehát a százötvenegyedik. CSERHÁT JÓZSEF 7­rr

Next