Napló, 1967. szeptember (Veszprém, 23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-16 / 219. szám
6 m HAP £ Ö '1 Drágán keveset, vagy olcsón sokat? ! Egyedülitam kedden délben az almádi Pannónia Étteremben. És ahogy nézegettem az étlapot, arra a jelentésre gondoltam, amit a Népi Ellenőrzési Bizottságnál láttam a minap: a Pannónia Étterem évi egy millió forintos deficittel üzemel. Én eddig azt hittem, hogy a vendéglátás az egyik leggazdaságosabb üzletág — a vendéglátónak persze, mert a vendégnek — ne vegyék üzletrontásnak — az almádi Pannónia nem gazdaságos. Vagy legalábbis a vendégek zömének nem gazdaságos. Nézzük csak az étlapot: szárnyas vagon leves 4,60, az újházi tyúkleves 24,80, sültcsirke 26,40, tavaszi sertésszelet 21,80, bácskai rizseshús 15,80, hagymás rostélyos 18,20 forint. Ugyanez zenével 15 százalékkal több. Ezek a szolidabb ételek, mert például a Pannónia bőségtál T0 forint És ez szabott ár, első osztályon. Az árfelelős nem kalkulálhatja sem olcsóbban, sem drágábban. Ezt viszont a napidíjasok, meg a családdal üdülők nem eszik, mert akkor idő előtt üres lenne a pénztárca. család csak a Egy háromtagú mindennapi ebédért tíz nap alatt körülbelül 1500 forintot fizetne. Hasonlóan magasak az italárak is, így már érthető, hogy a hatalmas, elegáns, luxusétterem — amelyet több milliós költséggel építettek három évvel ezelőtt — ráfizetéses. A Pannóniához közeli Hattyú vendéglőben viszont nem lehet leülni, állandóan zsúfolt Igaz, nem fényes étterem, de olcsó árai csábítók. Egy adag hagymás rostélyos például 11,30, bácskai rizseshús 10,20, tavaszi sertésszelet 17,70 forint. Harmadosztály, de 6,8 forinttal olcsóbb, és az adag nem kisebb. A kérdés önmagától adódik: melyik étterem a gazdaságosabb? Drágán adni kevesebbnek, vagy olcsón adni többnek? ! Az adatokat 1------------------------------- vizs gálva kiderül: júniusban, júliusban és augusztusban a Pannónia forgalma 3 millió 10 ezer forint volt, az év első öt hónapjában csak 360 ezer forint. A terasszal és a két éttermi résszel a Pannónia 600 személyes. A téli hónapokban 75—50 ezer forint a forgalom, pedig idény után másodosztályú áron üzemel a Pannónia is. Ugyanakkor a télen foglalkoztatott alkalmazottak munkabére havi ötvenezer forint, a fűtés, világítás és egyéb rezsi mellett A harmadosztályú Hattyú Étterem forgalma a három nyári hónapban egy és negyed millió forint volt, az első öt hónap alatt 750 ezer forint A Hattyú 290 személyes, az étteremben száz, a kerthelyiségben 190 vendég fér el egyszerre. Nyáron 26, télen 21 alkalmazottat foglalkoztatnak. A harmadosztályú vendéglő várható évi forgalma 3 millió forint lesz a Pannónia pedig négy milliónál valamivel kevesebb. A fenti adatokból könnyen ki lehet számolni, hogy melyik étterem a gazdaságosabb. A forgalom érzékenyen érinti az alkalmazottakat is A Pannónia pincérei a három nyári hónapban 2500—2800, az év többi hónapjában pedig 7—800 forintot keresnek. A Hattyú felszolgálóinak havi átlagkeresete 1400 forint szemben a Pannónia 1200 forintos átlagával, de télen sem kevesebb 1100 forintnál. A Pannónia és a Hattyú Étterem azonos környezetben, hasonló tényezőkkel üzemel. Szezonális üigetek. A vendégek túlnyomó többsége mindkét helyen az üdülők és hétvégi kirándulóik. Csak a külsőben és az árakban van nagy különbség. Az első osztályú Pannónia éj, modern, impozáns, a harmadosztályú Hattyú pedig régi étterem, de olcsó. A tapasztalat az, hogy a tömeg az utóbbit igényli, az olcsóbb étkezési lehetőséget, ami gazdaságosabb a vállalatnak is. A Hungária M1M3 és Éttermi Vállalat azonban ragaszkodik az első osztályú árakhoz, éppen az üzletek szezonális jellege miatt. Tulajdonképpen ez azt a szándékot jelenti: három hónap alattt benézni az egész évi hasznot, mert az éttermek télen is nyitva tartanak, meglehetősen magas létszámmal, bár a létszámot lényegesen csökkentik. A Pannóniában a nyári 105 ember 30—35-en dolgoznak, helyette a munkát 8—10 alkalmazottal kényelmesen el tudnák végezni. Télen tehát 20—25 ember felesleges, a törzsgárdát azonban a vállalatnál is meg kell tartani, a szezon-munkaerő nagy gondot jelent A tényekhez ragaszkodva említsük meg: a vállalat almádi, füredi és tihanyi egységeiben az idén nyáron hétszáznegyvenen dolgoztak, télre 360-an maradnak. A létszám negyven százalékkal, a termelés és a forgalom viszont kilencven százalékkal csökken — erősen romlanak a gazdasági mutatók, a vállalat végsősoron ráfizetéssel dolgozik. A vendég mindebből azt veszi észre — és az érdekli csak, — hogy az árak magasak a vállalat éttermeiben. Még a másodosztályú áron üzemelő önkiszolgáló étteremben is 18 forint például egy csikósborda, és 16,20 egy sertésflecken. A vendég mindezt olcsóbban megkapja jónéhány másodosztályú, hagyományos étteremben, felszolgálással. Igaz, hogy ezek a magas árak nagyjából világszínvonalon vannak, viszont jóval a hazai átlagszínvonal felett. A vendégnek pedig joga van választani, s választ is. A deficitet eddig az állam fizette, a vállalatnak tulajdonképpen nem volt kára. De mi lesz az új gazdasági mechanizmusban a vállalattal? Várhatóan növekszik a kezdeményező szellem, növekszik a konkurrencia a parton, több olcsóbb vendéglő nyílik. Az idén is tapasztaltuk már ezt a földművesszövetkezetek és termelőszövetkezetek részéről. Gondolnunk ■-------------------------------- kell az idegenforgalom minőségi és mennyiségi változására is. Az eddigieknél is jobban bizonyította az idei év, hogy a jövő a tömegturizmusé. Kevés milliomos jön ma hozzánuk, mert kevés van belőlük nyuggáton is, de sokkal több munkás és kishivatalnok. A Balaton-partból nem tudunk és ne is akarjunk csupán luxus üdülőhelyet faragni, annál is inkább, mert nekünk is ez a legkedvesebb üdülőhelyünk. Mindeddig sajátos és nem utolsó vonzása volt az is, hogy itt jól lehet élni, jól és olcsón lehet enni. Kár lenne ezt a hírünket elrontani. Legyen osztályon felüli, meg első osztályú szórakozóhely is, de kevesebb és az árához mérten i produkáljon, hiszen ez is hozzátartozik a világszínvonalhoz, viszont több legyen az olcsó étterem, mert ez is világszínvonal. Kirkas József , I AZ ÉM ÉPÍTŐIPARI GÉPESÍTŐ VÁLLALAT KERES öthónapos beiskolázásra 18-tól 42 éves korhatárig, változó munkahellyel toronydaru kezelői munkakörbe vasipari, elektromos ipari alapszakmával vagy könnyűgépkezelői jogosítvánnyal rendelkező, 8 általános vagy ennél magasabb végzettségű munkaerőkér A tanfolyam időtartama alatt a bérezés a fennálló jogszabályok szerint történik. Jelentkezés írásban, önéletrajz melléklettel, az alábbi címen: ÉM Építőipari Gépesítő Vállalat Budapest, XX sor Marx K. a. 251. ( fill) Kései kirándulók a tihanyi apátsági templom előtt Régi krímik megyénkben A XVIII. század közbiztonságát meglehetősen ingataggá tette többek közt meglehetősen sok rabságból a kiszökött elítélt, mindenfelé kóborló gyanús akiknek körözvényeit személy, sűrűn közölte Veszprém vármegye hivatalos lapja, a Currens. „Leírása némely elszökött gonosztevőnek, akik is ezen Nemes Veszprém vármegye fogságából elszöktek ..”, ezután következett a lista. A s híresebb körözöttnek három neve is volt: — „Leírása azon híres s megrögzött Hollósy Márton másként Csorba Martii vagy Sebestyén József nevezetű gyilkos rabló útonálló személynek, aki kőszöshegyi születésű (Somogy m.), aki Veszprém vármegye fogságába kísérvén, Devecser körül elugrott, mezétláb, vassal együtt”. — Igaz, hogy a nevezetes gyilkos rablót hamarosan elfogták, de utóbb a veszprémi fogdából, kiásván a tömlöcöt, 1797 június 21-re virradóra nyolcadmagával elszökött. De nem sokáig élvezhette szabadságát, mert azon istentelen Csorba Martzi más cimborás társával összeveszett, egymás ellen baltára keltek, s Martzit cimborája agyonvágta. A veszprémi tömlöcöt mindenesetre nem őrizhették kellőképpen, mert sok rab kiszökött, a körözvények legalább is emellett szólanak. Nagyon sok volt a szökött katona is. 1798-ban például egyetlen listán 330 nevet találhatunk, s köztük több a Balaton környékéről származott. A betyárság virágkorát a XIX. században találjuk, s a század második felének romantikája emelte irodalmi rangra a betyárt, de a betyárság nyomait megtaláljuk már a XVIII. század végén is. Veszprém vármegye 1795. évi egyik Currens számának a Ló- és marhatolvajokkal foglalkozó passzusa állapította meg a következőket: — „A számos tapasztalások bizonyítják azt, hogy a tolvajlások és lopások nagyobb részére a népesebb Helységek Pásztorai, a kóborló s úgynevezett Betyárok, s amint ő magok magokat is nevezni szokták, jó Szegény Legények ... által szoktak elkövettetni és gyakoroltatni, azon okból ezekre való különös vigyázat kívántatik.” — Ugyancsak itt olvashattuk a továbbiakban az alábbi reális megállapítást: — „Igaz ugyan, hogy mentül nagyobb tolvaj a Pásztor, a gondviselése alá bízott sereg annál nagyobb bátorságban vagyon, mert tolvajtársaival egyet értvén, nem a maga seregébül, hanem másokébül lopogat.” A betyárok javarésze tehát a pásztorokból került ki. a pásztor szabadabb, függetlennek látszó életmódja valahogy már eleve megadta a pszichológiai alapot a kötött társadalomtól való teljes elszakadáshoz. Nemcsak szökött katonákat, tömlőcből megugrott haramiákat, szerte kóborló szegénylegényeket, betyárokat köröztek de egyéb, a falvakban tevékenykedő babonás személyeket is. Régi néphit, hogy rostaforgatással a hozzáértő személy meg tud aa mutatni az eltűnt holmi tartózkodási helyét, vagy ráolvasással, bűvös szavak mondásával betegségeket gyógyítani, bizonyos helyzetekben segíteni tud. Effajta adatokat ügyes néprajzi kutató még napjainkban is összegyűjt a vidéken, pedig a hatóságok már a XVIII. században felléptek a bűbájosok, babonáskodók ellen és keményen megbüntették. A Veszprém meisgyei 1797. évi Currens egyik számában olvasom: . ..Tapasztaltaiban az, hogy némelly Bűbájos s varázsló szemelitek, elhitetvén a köznéppel haszontalan tselekedeteiket, majd rosta fordításokkal, majd reáolvasásokkal azoknak hol jövendőt, hol szerentsét, sőt némelly elveszett javaiknak megtéréttéseket is színlelni bátorkodnak, melly vétkes tselekedetek minthogy úgy is haszon nélkül valók és tsak a tsalásra czélzók legyenek, kemény büntetés alatt parantsoltatik, hogy senki az illyetén varásolást elkövetni ne bátorkodgyék, mert ha valaki legkisebben tapasztaltatik, úgy fog járni, mint a napokban bizonyos Vörösberényi Tormási Panna nevezetű Asszony járt, aki is a rosta fordéításért Veszprémben is tizenkét és ugyan Vörösberényben is annyi korbátsokat kapott. Sőt azok is, akik valakit illyetén ösztönözni fognak, varásolásra hasonlóképen a büntetést el nem kerülik Dehát mindennek a főszereplői és részesei a nép gyermekei voltak, a szegény falusi társadalom tagjai, akár a szökött katona, akár a betyár, akár a bűbájos, rostaforgató vagy ráolvasó asszony volt a főszereplő. A krimi lajstromba azonban — ha más ügyek miatt is — bekerültek a gróf urak is. Például: — „Gróf Csáky Imre úr minek utána számos adósságokban magát keverte, hogy azokból mentül előbb és jobban kimenekedhessék, javainak gondviselését a grófnéjának által adván ... stb. Vigyázzon tehát ki-ki, hogy a megírt Gróf úrnak Grófnéja híre nélkül pénzt ne kölcsönözzön, nehogy azt elrejtse.” — Hasonlót olvashatunk ugyanitt Gróf Berényi Bálintról (1800-ban). Dr. Vajkai Aurél A Sobri-család Vas megyében, 1848-ban (Vahot Imre után) A propán-butángáz kezelésénél fontos a használati utasítás betartása. Robbanás még így is előfordulhat. A HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁS kiterjed robbanási károkra és anyagi védelmet nyújt oly esetekben is, amikor a robbanás mások lakásában (pl. a szomszédban) okoz kárt ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Szombat, KHK, szeptember St Vállalatok, figyelem! AZ AJKAI TIMFÖLDGYÁR ÉS ALUMÍNIUMKOHÓ SKODA D 500-AS BAGGERHEZ komplett körforgó mechanizmust keres megvételre Ajánlatokat kérjük Timföldgyár és Alumíniumkohélit Ajka, Anyag- és Áruforgalmi Osztály címre küldeni * TELEFON: AJKA 14, 184-ES MELLÉK: (1361 |