Napló, 1967. szeptember (Veszprém, 23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-17 / 220. szám

r H­Y) Jj 1660000 traktor Világ Proletdiv­al> egyesüljetek ! XXiI. évfolyam 220. szám VASÁRNAP 1967. szeptember 17. Ara 80 fillérNAPLÓ A­ I. BUJANOV ELŐADÁSA „A szovjet tudomány és technika ötven éve” kiállítás alkalmából hazánkba érke­zett szovjet tudósok előadás­­sorozata keretében szombaton délelőtt Békéscsabán A. Bujanov, a műszaki tudomá­­­­nyok kandidátusa ismertette a szovjet mezőgazdaság gé­pesítésének történetét és a további fejlesztés irányait. Vázolta azt a rohamos fej­lődést, amelynek eredménye­ként a Szovjetunióban 1966 végére a traktorállomány 1 660 000, a gabonabetakarí­tó kombájn-park 531 000 darabra nőtt, és pedig az idén már 552 féle géppel dolgozik a szovjet mezőgaz­daság. A tervezett további fejlődésre jellemző — mon­dotta A. I. Bujanov, — hogy 1970-ben az iparnak 70 szá­zalékkal több mezőgazdasá­gi gépet kell gyártania, mint amennyit 1960-ban gyártott és most már elérkezett a minőségi fejlesztés időszaka is. Szükségessé vált a mező­­gazdasági gépek automatizá­lása, ami pedig nem könnyű feladat. Hiszen ezek a gépek az évnek csak egy részében dolgoznak, és akkor is állan­dó rázást, ütődéseket, nagy felgyorsulásokat kell elvisel­niük, s alig védhetők meg a rozsdától. Utalt végül az előadó KGST-országok közti műsza­­­ki-tudományos együttműkö­dés jelentőségére, ami nagy­mértékben járul hozzá a me­zőgazdasági technika fejlő­déséhez. Jelenleg a Szovjet­unió 25 féle mezőgazdasági gépet szállít a KGST-orszá­­gokba és 17 féle gépet vesz át tőlük. A KGST-országok egészséges együttműködése különösen jelentős most, amikor világméretű versen­gés folyik a szocialista és a kapitalista országok között a gazdasági és műszaki hala­dás terén — fejezte be elő­adását A. I Bujanov. Több, mint egymilliárd forintos költséggel épül az új alumínium formaöntőde Jövő hónap végére készítik el a csehszlovák tervezők a teljes ajánlatot • Többszörösére bővíthető a legtöbb üzemrész — Földgáz, vagy az inotai erőmű szolgáltassa az energiát? Az országgyűlés ülésszakán korábban elhangzott inter­pelláció nyomán a múlt év végén úgy döntött az Orszá­gos Tervhivatal, hogy a ré­gebben Székesfehérvárra ter­vezett Alumíniumöntvény és Dugattyúgyárat Várpalotára, az Inotai Alumíniumkohó szomszédságába kell telepí­teni. Az egész népgazdaság szempontjából jelentős beru­házás előkészítésére, lebo­nyolítására már évekkel ez­előtt létesítmény­irodát szer­veztek Székesfehérvárott, mint ott elmondták munká­s­társunk kérdésére, a hatal­mas gyár körvonalai most vannak csak kibontakozóban. Mivel hazánkban ilyen kor­szerű öntöde nincs meg a kellő tervezésére szakmai tapasztalat, hiányzanak a szakemberek, ezért a nagy hazai, sőt hasonló munkák­ban külföldi tapasztalatokkal is bíró csehszlovák tervezők­től kértek ajánlatot a terve­zés elvégzésére, a teljes gyár­tási eljárás kidolgozására, s a gépek többségének szállítá­sára. Korábban már készül­tek előtervek Székesfehér­várra, de részint a helyszín változása, részint a dugattyú­gyár későbbi felépítése miatt a munkát újból kezdték és a jövő hónap végére teszik meg teljes ajánlatukat a külföldi tervezők. A beruházási cél alapján természetesen már most is képet lehet kapni e vállalko­zás hasznosságáról, méretei­ről. Mint ismeretes, a hazai alumíniumipar a magyar— szovjet, illetve a magyar— lengyel alumíniumegyezmé­­nyyek alapján évről évre na­gyobb ezüsttel” mennyiségű „magyar fog rendelkezni, aminek gazdaságos feldolgo­zására, hasznosítására foko­zatosan fel kell készülni. Míg a nyers alumíniumtömb ton­nájáért a világpiacon 400 dollárnál alig valamivel ad­nak többet, a különböző önt­vények viszont ennek három­négyszeresét érik, rendkívül kifizetődő a korszerű hazai könnyűfémöntés megvalósí­tása. Az előzetes elképzelések szerint Inotán évi 5000 tonna homoköntvényt (bonyolult, kis darabszámban készülő öntvények), 1000 tonna ko­­killaöntvényt (nagyobb szé­ria, nagyobb szilárdságú önt­vények), 2200 tonna présönt­vényt (nagy széria, hőkezelés nélkül) kell az első időszak­ban gyártani, de mindegyik üzemet úgy tervezik, hogy az később a többszörösére bő­víthető, az igényeknek meg­felelően. Bár a beruházást még nem hagyta jóvá a Mi­nisztertanács, annyi remél­hető, hogy az első üzem (ho­­moköntőde) 1972 végén, az utolsó pedig (présöntőde) k­ét évvel később kezdené el a termelést. Természetesen ezek az adatok egyrészt az igé­nyek módosulása, másrészt a külföldi partner javaslatai, s a később megkötendő szállí­tási szerződés alapján még változhatnak. A várhatóan több mint 1 milliárd forintos beruházási költséggel épülő új gyár mintegy 2200—2600 munkás­nak biztosít majd foglalkoz­tatást, s ezen belül mintegy 1200 fő a szakmunkásigény, a magas felkészültséget megkí­vánó üzemekben. Sajnos, hogy várhatóan jóval keve­sebb, mint 500 nőt tudnak csak foglalkoztatni majd az új gyárban, s ez az enyhítés helyett talán inkább növelni fogja fiatal szocialista váro­sunk ilyen irányú gondjait. Természetesen egy ilyen ha­talmas új üzem számos kise­gítő műhellyel, üzemmel együtt épül, s a biztonságos termeléshez egy új város­részt, számos lakást is kell majd építeni az elkövetkező időszakban Várpalotán. Az előkészítésnek ebben az időszakában még számos részletkérdés bizonytalan, így például jelenleg folyik a vita, hogy földgázzal, vagy az inotai erőmű segítségével biztosítsák a termeléshez szükséges energiát. A cseh­szlovák ajánlatok megérke­zése, majd a szerződések alá­írása nyomán ezek a vitás kérdések rendeződnek, s el­kezdődhet ismét egy, az egész népgazdaság szempontjából jelentős gyáróriás építése. ^ I­r­v­n­r / V7azdaságosság és világszínvonal­­ a kutatómunkában A Veszprém megyei képviselőcsoport kihelyezett ülése a MÁFKI-ban Szombaton reggel szokat­lan értekezletre gyülekeztek Veszprém megye országgyű­lési képviselői: a Magyar Ás­ványolaj és Földgáz Kísérle­ti Intézet tanácskozó termé­ben tartották a képviselő­cso­port soron következő ülé­sét. A képviselőket dr. Fre­und Mihály akadémikus, az intézet igazgatója, dr. Csikós Rezső, az intézet igazgató­­helyettese fogadta és megje­lent a tanácskozáson dr. Maj­áik Ferenc, a Nehézvegyipa­ri Kutató Intézet igazgatója, valamint Horváth János, a megyei pártbizottság ipari osztályvezetője. A kihelyezett képviselő­­csoport ülés egyik célkitűzé­se az volt, hogy a résztvevők megismerkedjenek a MÁFKI- ban folyó munkával, s hogy ezen keresztül bepillantást nyerjenek a megyében foly­tatott tudományos és kutató tevékenységbe. Dr. Freund Mihály akadé­mikus megnyitójában, a­­ [UNK]kép­viselők üdvözlése után nagy vonalakban ismertette az 1948-ban alapított intézet csaknem két évtizedes fejlő­désének történetét és beszá­molt a kutatómunka anyagi és kulturális eredményeiről. Megemlítette, hogy a MÁFKI tapasztalatcsere jellegű tudo­mányos kapcsolatot épített ki öt világrész hasonló profilú tudományos viszonylatban köreivel, hazai pedig számos nagytudású szakembert ne­velt A széleskörű kutató­munka anyagi eredményeiről szólva elmondotta, hogy nem egy üzemet terveztek már az intézet által kikísérlete­zett különböző gyártási eljá­rások megvalósítására; ko­moly megtakarítás jelentke­zik népgazdasági szinten kü­lönböző import anyagok ha­zaival történő helyettesítésé­nek kikísérletezéséből, és olyan gyártástechnológiai ku­tatás is folyik, amely iránt jelenleg 12 világcég érdeklő­dik. A képviselők a megnyitó után kérdéseket tettek fel a venyéglátóknak. Dr. Podogán János megyei tanácselnök felvetette, hogy a kutatóinté­zetek helyzete a gazdaság­­irányítás reformjának beve­zetésével várhatóan változni fog, s e téma fölött élénk vi­ta alakult. A kutatóintéze­teknek a jövőben új igények­kel kell számolniuk, a vál­lalati igények irányába toló­dik el az arány, lényeges szerepet kap az eddig is in­tenzíven folytatott informá­ció­gyűjtés és piackutatás. A kutatóintézeteknek az eddi­gieknél többet kell foglalkoz­niuk a közvetlen fejlesztési szükségletek kielégítésével, ugyanakkor arra is vigyázni­uk kell, hogy a perspektivi­­kus kutatás ne kerüljön hát­rányos helyzetbe. Ki kell ala­kítani a helyes arányokat, hogy a gazdaságosságra való törekvés ne tolja a prakti­­cizmus irányába a kutató­munkát, s hogy világszínvo­nalon tudják tartani tovább­ra is a kutató tevékenysé­get. Az értékes és tanulságos eszmecsere után a vendég­látók végig kalauzolták a ku­tatóintézeten a megye or­szággyűlési képviselőit. képviselőcsoport a laborató­­­riumokban megismerkedett a legérdekesebb méréstechni­kai műveletekkel, tanúja volt néhány különleges kí­sérletnek is. Visszatérve a tanácskozó terembe összegezte dr. Bodogán János a képviselők ta­pasztalatait és ígéretet tett nevükben, hogy az intézet munkáját a jövőben is támo­gatni fogják. Végezetül ér­tékes munkájukhoz további sikereket kívánt Második napirendi pont­ként Hegyi Jánosné, a képvi­selőcsoport elnöke ismertette a közeljövőben sorra kerülő országgyűlési ülésszakra tör­ténő felkészülés tennivalóit Az elmúlt ülésszak rövid ér­tékelésének keretében közöl­te a képviselőkkel, hogy a parlamentben elhangzott fel­szólalások nyomán a Minisz­tertanács milyen határozato­kat hozott. Megemlítette Csizmadia Béla városfejlesztésével Várpalota és Hor­váth Kálmán tsz-é­rtékesítés­­sel kapcsolatos hozzászólásá­ra tett intézkedéseket. Vége­zetül ismertette a következő országgyűlési ülésszak napi­rendjeit. A képviselők ezután meg­vitatták a felkészülés tenni­valóit, majd Papp Lajos zár­szavával végetért a képvise­lőcsoport ülése. Képviselők csoportja a MÁFKI egyik laboratóriumában (Fotó: Szabó) Péter János vezeti a magyar ENSZ-kü­ldöttséget A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa jóváhagyta az ENSZ-közgyűlés XXII. ülés­szakán résztvevő magyar küldöttség össze­tételét. A küldöttség vezetője Péter János külügyminiszter, tagjai: Mód Péter, a kül­ügyminiszter első helyettese, Csatorday Ká­roly nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője, Beck János nagy­követ, Bakonyi-Sebestyén Endre nagykövet, hazánk állandó képviselője az ENSZ genfi irodája mellett és Lőrincz Tamás főosztály­­vezető. A küldöttség tagjainak első csoportja Péter János külügyminiszter vezetésével szombaton reggel elutazott New Yorkba. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Mód Péter, a külügyminiszter el­ső helyettese, Szilágyi Béla külügyminiszter­helyettes és a Külügyminisztérium több ve­zető munkatársa. Nemzetközi kollokvium gazdasági kapcso­ltokról A Kulturális Kapcsolatok intézete a Carnegie alapítt­­vány a Békéért elnevezésű szervvel együttműködve szep­­ember 10—14 között Buda­­pesten nemzetközi kollokviu­mot rendez a gazdasági in­tegráció kérdéséről és a ke­let-nyugati kapcsolatokról. A kollokviumon különbe ő keleti, illetve nyugati orszá­­gokból — Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Chi­le Egyesült Államok, Fran­ciaország, Ghána, Jugoszlá­via, Lengyelország, Magyar­­ország, Nagy-Britannia, Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Német Szövetségi Köz­társaság, Svédország, Szov­jetunió — mintegy 10 egye­temi, gazdasági és üzleti kö­rökhöz tartozó magasrangú személyiség vett részt. a Vöröskereszt a háború ellen a A napokban érkezett haza Vöröskereszt Társaságok Ligájá­nak hágai Kormányzótanácsa­üléséről Rostás István, a Magyar Vöröske­reszt főtitkára. A Magyar Távirati Iroda munkatársai­nak elmondta: " Jóllehet, a Vöröskereszt nem politikai szervezet, a mintegy kéthetes ülésszak központi témája a háborús veszély és annak elhárítása, a béke védelme volt. Ezt a kérdést a határozatban kormányzótanács ajánlotta az egyes országok vöröskeresztes szervezeteinek megtárgyalás­ra. — Napirenden szerepelt a természeti csapástól sújtott lakosság segélyezése, az eh­­­hez szükséges anyagi eszkö­zök előteremtése is. A gyar­­mati sorból nemrég felsza­badult fejlődő országok leg­­többjében ma még — termé­szeti csapások és háborús konfliktusok nélkül is — ne­héz az élet, emberek milliói ellátatlanok és éheznek, be­tegség esetén nélkülözik az orvosi segítséget és a gyógy­szert. Magyar részről java­soltuk, hogy megfelelő nyelv­tudás­sal bíró magyar orvo­sokat is vegyenek igénybe a fejlődő országok részére tör­ténő segítségnyújtásban.­­ A kormányzótanács hozzászólás nélkül vette tu­domásul a kínai Vöröske­reszt bejelentését, hogy nem vesz részt a kormányzóta­nács 29. ülésszakán, nem ma­rad tagja a végrehajtó bi­zottságnak és nem fogadja el magára nézve kötelezőnek az ülésszak határozatait. Említésre méltó eseménye volt a tanácskozásnak az is, hogy az arab országok kép­viselőinek javaslatára az arab nyelveit a kapitalista orszá­gok képviselőinek ellenkező­je ellenére felvették a nem­zetközi Vöröskereszt hivatal­­os nyelvei közé. Készülődés a Fegyveres Erők Napjára Országszerte megkezdődtek a Fegyveres Erők Napjának előkészületei. Az idei meg­emlékezések programjában munkás, paraszt, katonata­lálkozók, laktanyalátogatá­sok, ifjúsági nagygyűlések és egyéb érdekes események szerepelnek. Szeptember 28-án este Erded Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára a rádió­ban és a televízióban köszön­ti a fegyveres erőket. 29-én délelőtt koszorúzási ünnep­ség lesz a Hősök terén. Egerben ezúttal leplezik le Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását, a Végvári harco­sok című szoborkompázi­ áót. Pákozdon kétnapos találkozót rendeznek katonák és sorkö­telesek részvételével. Nógrád megyében zajlik le a munkás és katonakórusok seregszem­léje. Nagykanizsán a KISZ Központi Bizottsága, Zala megyei bizottsága és a Hon­védelmi Minisztérium ren­dezésében ifjúsági nagygyű­lés lesz. Az ország elsőnek felszabadult községében, Battonyán a KISZ Békés megyei Bizottsága békeme­netet rendez, s erre meghív­ják az ideiglenesen hazánk­­ban állomásozó szovjet csa­patok komszomolisítáit is.

Next