Napló, 1967. szeptember (Veszprém, 23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-17 / 220. szám
r HY) Jj 1660000 traktor Világ Proletdival> egyesüljetek ! XXiI. évfolyam 220. szám VASÁRNAP 1967. szeptember 17. Ara 80 fillérNAPLÓ A I. BUJANOV ELŐADÁSA „A szovjet tudomány és technika ötven éve” kiállítás alkalmából hazánkba érkezett szovjet tudósok előadássorozata keretében szombaton délelőtt Békéscsabán A. Bujanov, a műszaki tudományok kandidátusa ismertette a szovjet mezőgazdaság gépesítésének történetét és a további fejlesztés irányait. Vázolta azt a rohamos fejlődést, amelynek eredményeként a Szovjetunióban 1966 végére a traktorállomány 1 660 000, a gabonabetakarító kombájn-park 531 000 darabra nőtt, és pedig az idén már 552 féle géppel dolgozik a szovjet mezőgazdaság. A tervezett további fejlődésre jellemző — mondotta A. I. Bujanov, — hogy 1970-ben az iparnak 70 százalékkal több mezőgazdasági gépet kell gyártania, mint amennyit 1960-ban gyártott és most már elérkezett a minőségi fejlesztés időszaka is. Szükségessé vált a mezőgazdasági gépek automatizálása, ami pedig nem könnyű feladat. Hiszen ezek a gépek az évnek csak egy részében dolgoznak, és akkor is állandó rázást, ütődéseket, nagy felgyorsulásokat kell elviselniük, s alig védhetők meg a rozsdától. Utalt végül az előadó KGST-országok közti műszaki-tudományos együttműködés jelentőségére, ami nagymértékben járul hozzá a mezőgazdasági technika fejlődéséhez. Jelenleg a Szovjetunió 25 féle mezőgazdasági gépet szállít a KGST-országokba és 17 féle gépet vesz át tőlük. A KGST-országok egészséges együttműködése különösen jelentős most, amikor világméretű versengés folyik a szocialista és a kapitalista országok között a gazdasági és műszaki haladás terén — fejezte be előadását A. I Bujanov. Több, mint egymilliárd forintos költséggel épül az új alumínium formaöntőde Jövő hónap végére készítik el a csehszlovák tervezők a teljes ajánlatot • Többszörösére bővíthető a legtöbb üzemrész — Földgáz, vagy az inotai erőmű szolgáltassa az energiát? Az országgyűlés ülésszakán korábban elhangzott interpelláció nyomán a múlt év végén úgy döntött az Országos Tervhivatal, hogy a régebben Székesfehérvárra tervezett Alumíniumöntvény és Dugattyúgyárat Várpalotára, az Inotai Alumíniumkohó szomszédságába kell telepíteni. Az egész népgazdaság szempontjából jelentős beruházás előkészítésére, lebonyolítására már évekkel ezelőtt létesítményirodát szerveztek Székesfehérvárott, mint ott elmondták munkástársunk kérdésére, a hatalmas gyár körvonalai most vannak csak kibontakozóban. Mivel hazánkban ilyen korszerű öntöde nincs meg a kellő tervezésére szakmai tapasztalat, hiányzanak a szakemberek, ezért a nagy hazai, sőt hasonló munkákban külföldi tapasztalatokkal is bíró csehszlovák tervezőktől kértek ajánlatot a tervezés elvégzésére, a teljes gyártási eljárás kidolgozására, s a gépek többségének szállítására. Korábban már készültek előtervek Székesfehérvárra, de részint a helyszín változása, részint a dugattyúgyár későbbi felépítése miatt a munkát újból kezdték és a jövő hónap végére teszik meg teljes ajánlatukat a külföldi tervezők. A beruházási cél alapján természetesen már most is képet lehet kapni e vállalkozás hasznosságáról, méreteiről. Mint ismeretes, a hazai alumíniumipar a magyar— szovjet, illetve a magyar— lengyel alumíniumegyezményyek alapján évről évre nagyobb ezüsttel” mennyiségű „magyar fog rendelkezni, aminek gazdaságos feldolgozására, hasznosítására fokozatosan fel kell készülni. Míg a nyers alumíniumtömb tonnájáért a világpiacon 400 dollárnál alig valamivel adnak többet, a különböző öntvények viszont ennek háromnégyszeresét érik, rendkívül kifizetődő a korszerű hazai könnyűfémöntés megvalósítása. Az előzetes elképzelések szerint Inotán évi 5000 tonna homoköntvényt (bonyolult, kis darabszámban készülő öntvények), 1000 tonna kokillaöntvényt (nagyobb széria, nagyobb szilárdságú öntvények), 2200 tonna présöntvényt (nagy széria, hőkezelés nélkül) kell az első időszakban gyártani, de mindegyik üzemet úgy tervezik, hogy az később a többszörösére bővíthető, az igényeknek megfelelően. Bár a beruházást még nem hagyta jóvá a Minisztertanács, annyi remélhető, hogy az első üzem (homoköntőde) 1972 végén, az utolsó pedig (présöntőde) két évvel később kezdené el a termelést. Természetesen ezek az adatok egyrészt az igények módosulása, másrészt a külföldi partner javaslatai, s a később megkötendő szállítási szerződés alapján még változhatnak. A várhatóan több mint 1 milliárd forintos beruházási költséggel épülő új gyár mintegy 2200—2600 munkásnak biztosít majd foglalkoztatást, s ezen belül mintegy 1200 fő a szakmunkásigény, a magas felkészültséget megkívánó üzemekben. Sajnos, hogy várhatóan jóval kevesebb, mint 500 nőt tudnak csak foglalkoztatni majd az új gyárban, s ez az enyhítés helyett talán inkább növelni fogja fiatal szocialista városunk ilyen irányú gondjait. Természetesen egy ilyen hatalmas új üzem számos kisegítő műhellyel, üzemmel együtt épül, s a biztonságos termeléshez egy új városrészt, számos lakást is kell majd építeni az elkövetkező időszakban Várpalotán. Az előkészítésnek ebben az időszakában még számos részletkérdés bizonytalan, így például jelenleg folyik a vita, hogy földgázzal, vagy az inotai erőmű segítségével biztosítsák a termeléshez szükséges energiát. A csehszlovák ajánlatok megérkezése, majd a szerződések aláírása nyomán ezek a vitás kérdések rendeződnek, s elkezdődhet ismét egy, az egész népgazdaság szempontjából jelentős gyáróriás építése. ^ Irvnr / V7azdaságosság és világszínvonal a kutatómunkában A Veszprém megyei képviselőcsoport kihelyezett ülése a MÁFKI-ban Szombaton reggel szokatlan értekezletre gyülekeztek Veszprém megye országgyűlési képviselői: a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet tanácskozó termében tartották a képviselőcsoport soron következő ülését. A képviselőket dr. Freund Mihály akadémikus, az intézet igazgatója, dr. Csikós Rezső, az intézet igazgatóhelyettese fogadta és megjelent a tanácskozáson dr. Majáik Ferenc, a Nehézvegyipari Kutató Intézet igazgatója, valamint Horváth János, a megyei pártbizottság ipari osztályvezetője. A kihelyezett képviselőcsoport ülés egyik célkitűzése az volt, hogy a résztvevők megismerkedjenek a MÁFKI- ban folyó munkával, s hogy ezen keresztül bepillantást nyerjenek a megyében folytatott tudományos és kutató tevékenységbe. Dr. Freund Mihály akadémikus megnyitójában, a [UNK]képviselők üdvözlése után nagy vonalakban ismertette az 1948-ban alapított intézet csaknem két évtizedes fejlődésének történetét és beszámolt a kutatómunka anyagi és kulturális eredményeiről. Megemlítette, hogy a MÁFKI tapasztalatcsere jellegű tudományos kapcsolatot épített ki öt világrész hasonló profilú tudományos viszonylatban köreivel, hazai pedig számos nagytudású szakembert nevelt A széleskörű kutatómunka anyagi eredményeiről szólva elmondotta, hogy nem egy üzemet terveztek már az intézet által kikísérletezett különböző gyártási eljárások megvalósítására; komoly megtakarítás jelentkezik népgazdasági szinten különböző import anyagok hazaival történő helyettesítésének kikísérletezéséből, és olyan gyártástechnológiai kutatás is folyik, amely iránt jelenleg 12 világcég érdeklődik. A képviselők a megnyitó után kérdéseket tettek fel a venyéglátóknak. Dr. Podogán János megyei tanácselnök felvetette, hogy a kutatóintézetek helyzete a gazdaságirányítás reformjának bevezetésével várhatóan változni fog, s e téma fölött élénk vita alakult. A kutatóintézeteknek a jövőben új igényekkel kell számolniuk, a vállalati igények irányába tolódik el az arány, lényeges szerepet kap az eddig is intenzíven folytatott információgyűjtés és piackutatás. A kutatóintézeteknek az eddigieknél többet kell foglalkozniuk a közvetlen fejlesztési szükségletek kielégítésével, ugyanakkor arra is vigyázniuk kell, hogy a perspektivikus kutatás ne kerüljön hátrányos helyzetbe. Ki kell alakítani a helyes arányokat, hogy a gazdaságosságra való törekvés ne tolja a prakticizmus irányába a kutatómunkát, s hogy világszínvonalon tudják tartani továbbra is a kutató tevékenységet. Az értékes és tanulságos eszmecsere után a vendéglátók végig kalauzolták a kutatóintézeten a megye országgyűlési képviselőit. képviselőcsoport a laboratóriumokban megismerkedett a legérdekesebb méréstechnikai műveletekkel, tanúja volt néhány különleges kísérletnek is. Visszatérve a tanácskozó terembe összegezte dr. Bodogán János a képviselők tapasztalatait és ígéretet tett nevükben, hogy az intézet munkáját a jövőben is támogatni fogják. Végezetül értékes munkájukhoz további sikereket kívánt Második napirendi pontként Hegyi Jánosné, a képviselőcsoport elnöke ismertette a közeljövőben sorra kerülő országgyűlési ülésszakra történő felkészülés tennivalóit Az elmúlt ülésszak rövid értékelésének keretében közölte a képviselőkkel, hogy a parlamentben elhangzott felszólalások nyomán a Minisztertanács milyen határozatokat hozott. Megemlítette Csizmadia Béla városfejlesztésével Várpalota és Horváth Kálmán tsz-értékesítéssel kapcsolatos hozzászólására tett intézkedéseket. Végezetül ismertette a következő országgyűlési ülésszak napirendjeit. A képviselők ezután megvitatták a felkészülés tennivalóit, majd Papp Lajos zárszavával végetért a képviselőcsoport ülése. Képviselők csoportja a MÁFKI egyik laboratóriumában (Fotó: Szabó) Péter János vezeti a magyar ENSZ-küldöttséget A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa jóváhagyta az ENSZ-közgyűlés XXII. ülésszakán résztvevő magyar küldöttség összetételét. A küldöttség vezetője Péter János külügyminiszter, tagjai: Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Csatorday Károly nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője, Beck János nagykövet, Bakonyi-Sebestyén Endre nagykövet, hazánk állandó képviselője az ENSZ genfi irodája mellett és Lőrincz Tamás főosztályvezető. A küldöttség tagjainak első csoportja Péter János külügyminiszter vezetésével szombaton reggel elutazott New Yorkba. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Nemzetközi kollokvium gazdasági kapcsoltokról A Kulturális Kapcsolatok intézete a Carnegie alapíttvány a Békéért elnevezésű szervvel együttműködve szepember 10—14 között Budapesten nemzetközi kollokviumot rendez a gazdasági integráció kérdéséről és a kelet-nyugati kapcsolatokról. A kollokviumon különbe ő keleti, illetve nyugati országokból — Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Chile Egyesült Államok, Franciaország, Ghána, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Svédország, Szovjetunió — mintegy 10 egyetemi, gazdasági és üzleti körökhöz tartozó magasrangú személyiség vett részt. a Vöröskereszt a háború ellen a A napokban érkezett haza Vöröskereszt Társaságok Ligájának hágai Kormányzótanácsaüléséről Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára. A Magyar Távirati Iroda munkatársainak elmondta: " Jóllehet, a Vöröskereszt nem politikai szervezet, a mintegy kéthetes ülésszak központi témája a háborús veszély és annak elhárítása, a béke védelme volt. Ezt a kérdést a határozatban kormányzótanács ajánlotta az egyes országok vöröskeresztes szervezeteinek megtárgyalásra. — Napirenden szerepelt a természeti csapástól sújtott lakosság segélyezése, az ehhez szükséges anyagi eszközök előteremtése is. A gyarmati sorból nemrég felszabadult fejlődő országok legtöbbjében ma még — természeti csapások és háborús konfliktusok nélkül is — nehéz az élet, emberek milliói ellátatlanok és éheznek, betegség esetén nélkülözik az orvosi segítséget és a gyógyszert. Magyar részről javasoltuk, hogy megfelelő nyelvtudással bíró magyar orvosokat is vegyenek igénybe a fejlődő országok részére történő segítségnyújtásban. A kormányzótanács hozzászólás nélkül vette tudomásul a kínai Vöröskereszt bejelentését, hogy nem vesz részt a kormányzótanács 29. ülésszakán, nem marad tagja a végrehajtó bizottságnak és nem fogadja el magára nézve kötelezőnek az ülésszak határozatait. Említésre méltó eseménye volt a tanácskozásnak az is, hogy az arab országok képviselőinek javaslatára az arab nyelveit a kapitalista országok képviselőinek ellenkezője ellenére felvették a nemzetközi Vöröskereszt hivatalos nyelvei közé. Készülődés a Fegyveres Erők Napjára Országszerte megkezdődtek a Fegyveres Erők Napjának előkészületei. Az idei megemlékezések programjában munkás, paraszt, katonatalálkozók, laktanyalátogatások, ifjúsági nagygyűlések és egyéb érdekes események szerepelnek. Szeptember 28-án este Erded Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a rádióban és a televízióban köszönti a fegyveres erőket. 29-én délelőtt koszorúzási ünnepség lesz a Hősök terén. Egerben ezúttal leplezik le Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását, a Végvári harcosok című szoborkompázi áót. Pákozdon kétnapos találkozót rendeznek katonák és sorkötelesek részvételével. Nógrád megyében zajlik le a munkás és katonakórusok seregszemléje. Nagykanizsán a KISZ Központi Bizottsága, Zala megyei bizottsága és a Honvédelmi Minisztérium rendezésében ifjúsági nagygyűlés lesz. Az ország elsőnek felszabadult községében, Battonyán a KISZ Békés megyei Bizottsága békemenetet rendez, s erre meghívják az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok komszomolisítáit is.