Napló, 1967. október (Veszprém, 23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-19 / 247. szám

­fi Műszaki könyvkiállítás a VVE könyvtárában Hazánkban évente három­ezer könyv jelenik meg, eb­ből közel 350 a műszaki és rokon tárgyú kiadványokból. A hetedik országos műszaki könyvnapok alkalmából az utóbbiak ez évi terméséből, újdonságaiból rendezett ki­állítás nyílt tegnap délután a Veszprémi Vegyipari Egye­tem könyvtárában. Dr. Déry Márta tanszékvezető egyete­mi tanár bevezető szavai u­tán dr. Kováts Zoltán, a könyvtár igazgatója tartott előadást A szakirodalmi el­látottság helyzete hazánkban a kémiai és a vele kapcsola­tos szakterületeken címmel. »Egy amerikai folyóirat cikkírója szerint a világon megjelenő tudományos folyó­iratok száma 35 ezer, s ezek közül a kémiával foglalkozók száma a 11 ezret is megha­ladja ... Csak a legszüksé­gesebb közlemények elolva­sása is száz kutató teljes egy­évi munkaidejét venné igény­be Rendkívüli jelentősége van tehát a szervezett, gyors mű­szaki információnak, s ebben a különböző tájékoztató szol­gálatok mellett nagy feladat hárul a Műszaki Könyvkia­dóra és az Állami Könyvter­jesztő Vállalatra. A két vál­lalat képviselői a kiállítást követően ankéton találkoz­tak egyetemi oktatókkal, ku­tató mérnökökkel, hogy meg­beszéljék a hazai műszaki könyvkiadás tapasztalatait. Az örök tűz városában 2. oldal 4. oldal Mindig készenlétben 3. oldal Mindenki * IV /a| „e osegit i.n 3. oldal Egy útlevél története 3. oldal Olvasóink, levelezőink triók Láttuk, hallottuk... 5. oldal Világ proletárjai, egyesüljetek ! XXI. évfolyam 247. szám CSÜTÖRTÖK 1967. október 19. Ára 10 fillér NAPLÓ Ks MSZMP VESZPRÉM KOTI VsZSU­LABA ÉS A NEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott a megyei tanács vb Ülést tartott tegnap délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülés napirendjén két, az 1967 október 26-án megtartandó megyei tanácsülés elé kerülő anyag: „A Deve­­cseri Járási Tanács jelentése az irányító tevékenység ellá­tásáról” és „A megye szociálpolitikai helyzete” című beszá­moló megvitatása szerepelt. Piackutatás és tervkészítés a Keszthelyi Erdőgazdaságban A Keszthelyi Erdőgazda­ságban befejeződött az 1966— 1967-es gazdasági év. A szak­emberek összegezték az ered­ményeket, melyek szerint 693 hektárt erdősítettek újra, és csaknem százezer köbméter fát termeltek ki. A fakiter­melést tíz százalékban már új, úgynevezett hosszúszállás módszerrel végezték el, amely jelentősen növelte a termelé­kenységet. A házilag kidolgo­zott új eljárás lényege, hogy a gazdaság szakemberei olyan szerkezetet konstruáltak, amelynek segítségével emberi munka nélkül az erdőből a feldolgozó helyre tudják szállítani a faóriásokat is. Eddig a helyszínen darabol­ták fel a szálfát. Az új mód­szerrel köbméterenként 35 forintot takarítanak meg, s emellett minimálisra csök­kentik a külterjes munkát. Az új módszer hatására bekövetkezett nagyobb ter­melői kapacitást azonban, nem tudták kihasználni. A múlt évi tervet ugyanis még a hagyományos tervmutatós módszerrel készítették, s a kereslet mértéke fafélesé­genként csak az értékesítés­kor derült ki, így történhe­tett, hogy 20 ezer köbméter tűzifa még most is eladatla­nul áll. A tavalyi tapasztalatokból okulva most az új gazdasá­gi mechanizmus szellemének megfelelően készítették el a következő évi tervet. Az őszi hónapokban csaknem az egész ország érdekelt válla­lataival, intézeteivel tanács­koztak. Az üzleti megbeszé­lések azt bizonyították, hogy a Balatonfelvidék és a Ba­kony fái iránt rendkívüli az érdeklődés az Alföldön és a Dunántúlon egyaránt. Külö­nösen a kiváló ipari fa és a bútorléc iránt érdeklődnek. A két faféleségből négyszer annyit igényelnek, mint a múlt évben. A megrendelé­seket összegezve, a terveket 122 ezer köbméter fa kiter­melésére készítették el, ami meghaladja a gazdaság min­denkori évi termelését. Halálos áldozatokat követelt az orkán Európában A legújabb jelentések sze­rint eddig tizenegy halálos áldozatot követelt az a hatal­mas erejű szélvihar, amely kedden söpört végig Nyugat- és Észak-Európán. A szélvi­har sebessége helyenként el­érte az óránkénti 130—140 kilométert is, s útját leszakí­tott háztetők, összedőlt ké­mények és templomtornyok, beomlott falak jelezték. Nyugat-Németországban Ol­­denburgban egy tízéves kis­fiút, Hamburgban egy öreg­embert sújtott agyon a ki­dőlt fal. A Balti-tengeren egy nyugatnémet halászhajó el­süllyedt, de négyfőnyi le­génységét egy másik hajó ki­mentette. A tengeren bajba­jutott hajók állandó segély­kérő jeleket sugároztak. Sok utasszállító gőzös a többmé­teres hullámok miatt nem tud befutni a kikötőbe, s a nyílt tengeren hányódva várja a vihar csillapodását. Dániában a szélroham ki­­siklatott egy személyvonatot. Valamennyi dán repülőtéren fel- és leszállási tilalmat ren­deltek el Ugyancsak súlyos károkat okozott az orkán Svédország­ban, Belgiumban és Hollan­diában is. Amsterdamban és Hágában a kidülő fák parko­ló gépkocsikat lapítottak pa­lacsintává. A közép-hollan­diai Velopban a szél által gyökerestől kicsavart fa egy óvoda játszóterére dőlt és agyonsújtott egy négyéves kisfiút. V * .) / / i * A A Venus-4 szovjet űrállomás leszállt a Vénusz bolygóra A Venus—4 szovjet auto­matikus űrállomás szerdán hajnalban a világon elsőként simán leszállt a Vénusz boly­gó felületére és adatokat szolgáltatott a bolygó légkö­réről. A Venus—4 a második koz­mikus sebességgel jutott be a Vénusz bolygó légkörébe szerdán, moszkvai idő sze­rint reggel hét óra 34 perc­kor. Az űrállomásról levált egy tudományos laboratóri­um, amely aerodinamikai le­fékeződés és ejtőernyőrend­szer működésbe lépése ered­ményeképpen ereszkedett le a Vénusz felszínére. Az űrállomás körülbelül 350 millió kilométert tett meg, míg eljutott az égitest­re. Négyhónapos útja során sok érdekes adatot szolgál­tatott a világűr fizikai tulaj­donságairól. A Vénuszra érve az űrál­lomás műszerei megállapítot­ták, hogy a bolygónak nincs számottevő mágneses meze­je, a bolygót nem veszi körül sugárzási övezet. A műszerek gyenge hidrogén burkot je­leztek. A Vénusz bolygó pályájá­nak befejező, leereszkedési szakaszán az űrállomás mű­szereinek mérési adatai sze­rint a légkör hőmérséklete 40 fok Celsius és 280 fok Celsius között, a légköri nyo­más 1—15 atmoszféra között ingadozott. A mérések azt mutatták, hogy a légkör majdnem teljesen széndioxid­ból áll, oxigén- és vízgőz tartalma körülbelül másfél százalék. Nitrogénnek észre­vehető nyomai nem voltak tapasztalhatók. A műszerek 25 kilométeres pályaszakaszon végeztek ál­landó méréseket és másfél órán át továbbították a Föld­re a Vénusz légkörének ada-4­,a4 + Az adatok feldolgozása fo­lyik és közzétételükre sor kerül majd. MANCHESTER A Manchester közelében lévő Jodrell Bank-i Csillag­­vizsgáló Intézet, amelyet a szovjet tudósok felkértek, hogy kísérje figyelemmel a Venus—4 szovjet űrrakéta jelzéseit, — megfigyeléseiből azt a következtetést vonta le, hogy az űrrakéta szerdán a kora reggeli órákban le­szállt a Vénuszon. Sir Bernard Lovell az ob­szervatórium igazgatója az eseményt óriásinak és cso­dálatosnak nevezte. Hozzá­tette, hogy a jelzések a Vé­nusz felszínéről érkeznek, s úgy látszik, hogy a szovjet tudósok elsőnek tudják meg, milyen is a bolygó felszíne. (Folytatás a 2. oldalon) EMLÉKEZÉS ... (Fotó: Orbán József) A berlini Marxizmus-Leniniznus Intézet küldöttségének látogatása Veszprémben Az MSZMP Párttörténeti Intézetének meghívására ha­zánkban tartózkodó dr. Lo­thar Berthold, a berlini Marxizmus-Leninizmus In­tézet igazgatója, s munkatár­sai , dr. Günther Hertz­schansky és Frédi Sumpf teg­nap délelőtt Veszprémbe lá­togattak Vass Henrik elv­társnak, a Párttörténeti In­tézet igaz°atójának a kísére­tében. A német vendégek a megyei pártbizottság székhá­zában beszélgetést folytattak a megyei pártbizottság ve­zetőivel, majd délután tájé­kozódó látogatást tettek Ta­polcán. Az Októberi Forradalom tiszteletére Erejükhöz méltó vállalás 120 ezer forint anyagmegtakarítás — gyárszépítés társadalmi munkában — Tízezer forint jutalom a legjobbaknak A jubileumi évforduló tisz­teletére szóló munkaverseny felhívást már januárban közzétették a Veszprém me­gyei Vasipari és Szolgáltató Vállalatnál. A felhívás ha­tására megkétszereződött a szocialista címért küzdők száma. Vállalásukban a se­­lejtcsökkentésre, az újítások, ésszerűsítések bevezetésére, valamint az anyagtakarékos­ságra tettek felajánlást. Emellett minden brigádszer­ződésben szerepel a szocialis­ta életmódra, valamint a na­gyobb politikai felkészültség­re való nevelés. A versenybe a vállalat va­lamennyi üzeme bekapcso­lódott, s ez évben már a dolgozók közel 40 százalé­ka tagja lett a szocialista, vagy a kitüntető címért még csak küzdő brigádok­nak. 1967-ben a vasipari és szol­gáltató vállalatnál 8 brigád küzd a szocialista cím elnye­réséért. Ezek közül 4 első íz­­ben, 2 másodszor, 1—1 pedig harmadszor, illetve negyed­szer harcol a címért. Termé­szetesen jelentős különbség van a szocialista brigádok vállalásai között. A többszö­rös szocialista brigádok fel­ajánlásai átgondoltabbak, célszerűbbek, ami gazdasági eredményeikben is megmu­tatkozik. A vállalat öntödéje kü­lönösen jól teljesítette eddig előirányzott tervét. A 109 százalékos tervteljesítéshez nagymértékben hozzájárul­tak az itt dolgozó szocialista brigádok jubileumi verseny­felajánlásai. Elég ha csak egy példát említünk. Célul tűzték ki a brigádok a foko­zottabb anyagtakarékosságot. Nem tettek ugyan forintban is kifejezhető vállalást, mégis a takarékosság eredménye­ként több mint 120 ezer forint haszonhoz juttatták a vállalatot. Az újítók is kitettek ma­gukért az évforduló tisztele­tére. Az aránylag kis üzem­ben félév alatt a bevezetett újításokból származó haszon közel 50 ezer forint volt A brigádok vállalták többek kö­zött az üdülő kerítésének tár­sadalmi munkában történő elkészítését, amihez mint­egy 200 társadalmi munka­órát terveztek. Ugyanakkor komoly és szép feladat vár a szocialista brigádokra a 2. sz. telep átköltöztetésénél az 1-es telepre, ahol szebbé, ott­honosabbá kívánják tenni a munkahelyet. A Veszprém megyei Vas­ipari Szolgáltató Vállalat dolgozóinak felajánlásai nem hivalkodóak, de ere­jükhöz méltóak. Kisebb, apróbb többletmun­kák ezek, amelyek azonban jelentősen előbbre segítik a vállalat munkáját. S, hogy az erkölcsi elismerés mellett az anyagi megbecsülés se ma­radjon el mint a múlt év­ben most is közel 10 ezer fo­rint jutalmat osztanak majd ki a legjobbak között. (andrássy) A TAPOLCAI MÁV FŰTŐHÁZ KOMMUNISTÁI HATÁROZATÁRA E­mlékmű, ü­­nnepi gyorsvonat az 50. évforduló tiszteltére Hétfőn taggyűlést tartottak a tapolcai MÁV fűtőház pártalapszervezetének tagjai. Ezen elhatározták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tisz­teletére vöröskő emlékművet emelnek a fű­tőhöz melletti parkosított területen, ott, ahol az a tapolcai csomópontról Budapest, illetve Keszthely irányába induló (vagy onnan ér­kező) vonatok utasainak leginkább szemébe tűnik. A határozatot máris tett, gyors intéz­kedés követte. Az emlékműhöz faragható vöröskövet a pálkövei bányából az Uzsai Kőbánya Vállalat dolgozói ajánlották fel, az ajkai alumíniumkohászok pedig megfelelő alumíniumtömböt adnak, amelyből az em­lékműre örök­tűz tartó kandeláber készül. Az emlékművet — amelynek oldalában már­ványtábla hirdeti Október dicsőségét — a terv szerint november 6-án avatják fel ün­nepélyes keretek között; a tüzet a kandelá­berhez egy, a városban megszervezendő sta­féta hozza. Ott lesznek az ünnepségen azok a vasutas dolgozók is, akiknek egyébként e napon a szolgálati rend, illetve beosztás sze­rint szabadnapjuk lenne. Ugyanezen a napon ünnepi vonatként, fel­díszítve indítják útnak Budapestre a 210- as számú, 16 óra 15 perckor induló, az új M­ 36-os Diesel-mozdony (a tapolcai fűtőház büszkesége) által vontatott gyorsvonatot is. A tapolcai fűtőház dolgozói azonban nem­csak ünnepélyes külsőségekkel róják le tiszteletüket a szocialista forradalom iránt, hanem elsősorban jó munkájukkal. Felaján­lásukhoz híven, az 1967-es év eddig eltelt részében időarányosan magasan felette van­nak az élüzem szintnek minden gazdasági mutató teljesítését (fajlagos önköltség, gaz­daságos mozdony felhasználás, szénmegtaka­­rítás stb.) tekintve.

Next