Napló, 1967. november (Veszprém, 23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-22 / 276. szám
C 3*5 *iteg proletárjai, egyesüljetek | ■ xxiii. VA | VflF szerda f%3l Rp fl jjj B Ara 60 fillér | Jf MML J|l|| JllLjf AZ MSZMP VESZPRÉM HEGYEB BIZOTTSÁGA V? Eredményes a termelőszövetkezetek állami támogatásának devecseri járási módszere Januárban lesz két éve, hogy a devecseri járásban bevezették a termelőszövetkezetek árkiegészítéses állami támogatásának rendszerét. Az idei tapasztalatokat értékelte tegnapi ülésén a járási párt-végrehajtó bizottság. A tanácskozás munkájában részt vett — a végrehajtó bizottság tagjai mellett — Szabó Kálmán, a megyei pártbizottság ttikára, dr. Bodolfán János, a megyei tanács vb elnöke, Dobson Ferenc, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Pallós László a Pénzügyminisztérium, dr. Németi László a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselője, Somos János, a Nemzeti Bank megyei igazgatója, megjelent a Termelőszövetkezetek Marcalmenti Területi Szövetségének és több más szerv, intézmény képviselője. A végrehajtó bizottság a termelés ösztönzését, a gazdaságok megerősödését, pénzügyi stabilitását elősegítő, a tagság érdekeltségét felkeltő állami támogatási formát az idei tapasztalatok alapján is eredményesnek, hasznosnak ítélte. Voltaképpen három nagy kérdést rendez a Gazdasági Bizottság új határozata, amelyet a vállalati műszaki fejlesztési alap felhasználásáról, valamint a műszaki kutatást végző szervek finanszírozásáról és anyagi ösztönzéséről hozott. Eddig a vállalatok a náluk képzett műszaki fejlesztési alapnál nagyobb összegeket gyakorlatilag nem fordíthatták műszaki fejlesztésre, s ha kevesebbet költöttek, a maradványt át kellett vinniük a következő évre, vagyis a megtakarítást nem számolhatták el nyereségként. Az új szabályozás ezzel szemben csak az alsó határt köti meg, tehát a maradványt továbbra is át kell vinni, de a műszaki fejlesztési alapot, mint „felső határt” árbevételeik terhére a vállalatok átléphetik. E rendelkezés célja az, hogy a vállalatok ne áldozzák fel a jövőt a jelen nagyobb nyeresége kedvéért, viszont a későbbi nyereség növeléséért belátásuk és lehetőségeik szerint költhessenek a műszaki fejlesztésre. Abban a tekintetben, hogy mit lehet elszámolni a műszaki fejlesztési alap terhére, a határozat nem hozott érdemleges változást. Új rendelkezés viszont, hogy egy-egy vállalat műszaki fejlesztési alapjából a felügyeleti szervek semmit sem vonhatnak el, azért, hogy más — kisebb, esetleg elégtelen műszaki fejlesztési alappal rendelkező — vállalatnak adják át. Rendelkezik a határozat a központi műszaki fejlesztési hozzájárulásról is. Ennek célja, hogy az állam számára lehetővé tegye olyan kutatások és fejlesztő munkák finanszírozását, amelyekben a vállalatok közvetlenül nem érdekeltek, vagy amelyeknek költségeit nem vállalják, esetleg a túl nagy kockázat miatt. Ezekkel az összegekkel tehát a távlati fejlesztési célok megvalósítását kell elősegíteni, mindig a leggazdaságosabb módon, akár külföldi találmányok, eljárások megvásárlásával is. Gyökeresen megváltoztatja a határozat a műszaki kutatást végző szervek munkájának finanszírozási rendszerét. Az ipari kutatóintézetek a jövőben általában vállalatszerűen működnek, költségeiket árbevételeikből fedezik, sőt nyereségre is törekszenek. Más vállalatoktól eltérően azonban nem fizetnek eszközlekötési járulékot, és különbség lesz a bérszorzó és a nyereségadó tekintetében is. Az utóbbinak az a célja, hogy aránylag kicsi nyereség is megteremtse a kutatóintézet anyagi érdekeltségét, s az intézetek ne törekedjenek túl nagy nyereség elérésére. A kutatási árakat ugyanis a Gazdasági Bizottság a megfelelő alacsony színvonalon kívánja tartatni. Ezenkívül ezek az intézetek az amortizáció teljes összegét visszatarthatják, eltekintve az ingatlanok amortizációjától. Saját kezdeményezésből is végezhetnek kutatásokat, s ezek támogatására adókedvezményt kaphatnak. * A költségvetési rendszerben gazdálkodó kutatóhelyek — például a Magyar Tudományos Akadémia intézetei és az egyetemi, főiskolai tanszékek — tekintetében a felügyeleti szervnek meg kell vizsgálnia, melyiknél lehet részben vagy egészben áttérni az intézet finanszírozása helyett az egyes kutatások finanszírozására. Ezek az intézmények is vállalkozhatnak kutatási megrendelések teljesítésére, amikor is a megbízóval szabadon állapodhatnak meg az anyagi feltételekben, lehetővé téve a kutatók anyagi érdekeltségének meghatározott mértékű növekedését. (. INTÉZ) A műszaki fejlesztés anyagi alapjairól A Gazdasági Bizottság határozata Kádár János fogadta Ausztria nagykövetét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden bemutatkozó látogatáson fogadta dr. Kurt Enderst, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövetét. Az ember győz Zobákon A társüzemek megközelítően pótolják a tűzzel küzdő Zobák-akna termeléskiesését A komlói Zobák-aknán, a bányászok és a tűz egyhetes harcában, lassan az emberek kerekednek felül, a bánya második szintjén 24 órája áll a gát, amelyet előzőleg több alkalommal semmisített meg a sorozatos metángáz robbanás. A védekezés kedden az első , szintre összpontosult, hogy itt is elzárják a levegőtől a begyulladt bányarészt. A zobáki bányászok, mint üzemük négyévi működése alatt már több alkalommal, most is áldozatkészségükről adtak tanúbizonyságot. Több mint félezer méter mélységben, nagy melegben, helyenként 18 kilós légzőkészülékkel felszerelve végzik veszélyes, nehéz munkájukat. A lehetőségekhez képest folytatják a termelést is. A tűzzel nem fenyegetett munkahelyekről a legutóbbi napon 100 vagon feketeszenet küldtek a felszínre. Ez napi tervüknek mindössze a fele. Tekintettel arra, hogy a mecseki feketeszénre nagy szükség van, segítenek a pécsi és komlói társüzemek. A tűz keletkezése óta 2,8 százalékkal növelték napi teljesítményüket. A hónap hátralévő időszakában úgy szervezik a munkát, hogy napi 70 vagonnyi tablettel megközelítőleg pótolják a zobákiak termeléskiesését. Megállapították az angol font új, magyarországi árfolyamát A pénzváltóhelyek, az utazási irodák és egyéb érdekeltek kedden megkapták a Nemzeti Banktól a leértékelt angol font új árfolyamát, így a hétfői szünet után ismét megkezdődött a font váltása, vétele és eladása. Az angol font vételi árfolyama az eddigi 32,62 forintról 29,97, középárfolyama 32,87-ről 28,18, eladási árfolyama pedig 33,12-ről 28,39 forintra csökkent. A turistaforgalomban az említett összegekhez továbbra is száz százalék pótlékot számítanak. Sorra érkeznek a jelentések a Magyar Nemzeti Bankhoz több más ország pénzének devalválásáról is, az értékcsökkenés mértéke azonban nem mindenütt azonos az angol fontéval. A dán korona értéke körülbelül 8,5, míg az új-zélandi fonté 20 százalékkal csökkent. Természetesen ennek megfelelően módosul az említett valuták magyarországi árfolyama is. WELLINGTON Az új-zélandi miniszterelnök kedden bejelentette, hogy kormánya 19,45 százalékkal devalválta az új-zélandi dollárt. PÁRIZS Franciaországban arra számítanak, hogy távol maradnak Franciaországból a turisták, akik a külföldi turisták 25—30 százalékát alkották. A Figaro szerint a font és ezt követően a spanyol peseta devalválása miatt a nyugati országok nehéz ténynek néznek elébe. „Az önelégültség időszaka Franciaországban és az európai közösség más országaiban, úgy látszik, véget ér majd." Az angol újságok vastag szalagcímekben adák hírül az utóbbi évek legnagyobb érdeklődést kiváltó gazdasági hírét, a font leértékelését. A londoniak az intézkedés bejelentését követő reggel izgatottan tanulmányozták a leértékeléssel kapcsolatos kommentárokat. A kép Wilson miniszterelnöki hivatala, a híres Downing Street 10. előtt készült A font leértékelésének nemzetközi visszhangja Johnson elnök hétfőn este a kormány másfél órás ülésén kijelentette, hogy a brit kormánynak a font devalválásáról hozott döntése sürgetővé teszi az Egyesült Államok számára az adók emelését és a kormány kiadásainak csökkentését. Hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak szembe kell néznie a gazdasági kihívással és minden tőle telhetőt meg kell tennie a dollár stabilitásáért. „A hétvége eseményei után most az egész világ Amerikára tekint’’ — jelentette ki Johnson elnök. A New York-i értéktőzsde a júniusi közel-keleti válság óta a legnagyobb árfolyamcsökkenéssel válaszolt a font devalválására és az amerikai kormánynak a kamatláb emelését elrendelő döntésére. Különösen a brit érdekeltségek, valamint a takarékpénztári és hitelintézmények részvényeinek árfolyama esett. Az arany árfolyama viszont, amint azt várni lehetett, számottevően emelkedett. Európai óriás Mélyítik az ikeraknát — A mélység 350 méter — Miért van szükség a szivattyúparkra? —Évi 600000 tonna bauxitot termel majd a „Halimba III.“ Európa legnagyobb bauxitbányájának beruházási programján dolgoznak a Bányászati Aknamélyítő Vállalat halimbai körzeti üzemvezetőségének dolgozói. Az új bánya — ahogy a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnál hívják, „Hasimba III” — 600 ezer tonna bauxitot ad majd évenként. 1966 októberében kezdték meg a feltárást. Nagy átmérőjű ikeraknát mélyítettek; a légakna öt és fél méter, a szállítóakna pedig öt méter átmérőjű. A teljes befejezés után az aknák mélysége eléri a 350 métert. Egyelőre 250 méterig jutottak és megkezdték a szintes feltáró vágatok hajtását. Havonta 25- 30 métert haladnak. Ebben a mélységben percenként 7- 800 liter víz eltávolításáról kell gondoskodni. A mélyítés során a közeljövőben olyan rétegeket érnek el, ahol percenként négy-ötezer liter vízre számítanak. Ennek a hatalmas mennyiségnek a kiszivattyúzására nagyteljesítményű szivattyúparkot kell kiépíteni. A Hasimba III. egyik segédaknájából már az idén mintegy 10 ezer tonna bauxitot termelnek. Jövőre a megtermelt mennyiség eléri a 100 ezer tonnát, s a későbbiek során fokozatosan fut fel a kibányászott menynyiség a tervezett 600 ezertonnára. Képünkön: a felszínen cak néhány épület jelzi a ,,Haimba Ill”-nak — Európa leendő legnagyobb bauxitbányájának telephelyét. A Bányászati Aknamélyítő Vállaat 120 dolgozója szorgalmasan dolgozik a nagyarányú beruházási program végrehajtásán.