Napló, 1969. február (Veszprém, 25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-25 / 46. szám

- 2 -------- Nixon Londonba repült A királyi palotában pom­pázatos külsőségek között zajlott le az az ebéd, ame­lyet Baudouin király a Brüsszelben tartózkodó Ni­xon tiszteletére adott. Az ebé­den 101 vendég vett részt. Kora délután az elnök visszatért szállodájába, ahol Nixon és Jean Rey, a Közös Piac végrehajtó bizottságá­nak elnöke a végrehajtó bi­zottság más tagjai társaságá­ban rövid megbeszélést foly­tatott. Az amerikai elnök hétfőn délután, magyar idő szerint 17.05 órakor különrepülőgé­­pén Brüsszelből Londonba indult. Richard Nixon, az Egye­sült Államok elnöke hétfőn 17.50 órakor megérkezett Londonba, ahol szerda reg­gelig tartózkodik hivatalos látogatáson. A repülőtéren II. Erzsébet angol királynő nevében Lord Cobbald, a kormány nevében pedig Ha­rold Wilson miniszterelnök fogadta. Az ünnepélyes fo­gadtatás után Nixon gépko­csiba szállt, s Chequersbe, a brit miniszterelnök vidéki rezidenciájába indult. Che­­quersben a két kormányfő nyomban hozzákezdett a tár­gyalásokhoz. A világpolitika eseményeiből Nixon a NATO fővárosában Élénk diplomáciai tevékenység Nyugat-Berlin körül Li Piao lesz Mao Ce-tung utóda ? Bár a Közel- és a Távol-Keleten sincs csend, a közvéle­mény figyelmének középpontjában ezekben az órákban mégis Európa áll. Ennek két oka van: 1. Nixon körútja kontinensünk nyugati részén. 2. A Nyugat-Berlin körül felröppent új hírek. Az Egyesült Államok 36. elnöke alig egy hónappal hivata­los beiktatása után elindult nyolcnapos európai útjára. Bár hi­vatalosan ő másképpen indokolta, aligha véletlen, hogy útja első állomásául azt a Belgiumot választotta, amely a francia kitessékelés után otthont adott az Atlanti Szövetségnek. Nixon brüsszeli látogatásának második napját jórészt a NATO főhadi­szállásán töltötte Rogers külügyminiszter és más tanácsadói, valamint Manlio Broschio NATO főtitkár és annak munkatársai körében. Az elnöki körút menetrendje tökéletesen beleillik a Nixon féle koncepcióról legalábbis pillanatnyilag alkotható képbe. Nem vitás, hogy az új elnök tisztában van azzal a külpolitikai csődtömeggel, amelyet elődje hagyott rá és minden jel szerint két fázisban próbál valamit tenni. Először is szeretné megerő­síteni a meglehetősen zilált állapotban levő atlanti tábort és ehhez nem habozik felhasználni a csehszlovák fejleményekkel kapcsolatos nyugati aggályokat sem. Másodszor — állítása sze­rint — szeretne párbeszédbe kezdeni a szovjet vezetőkkel. En­nek a koncepciónak a jegyében szinte természetes, hogy ezt a találkozási szándékát Nixon éppen a NATO székházban tartott beszéde során hangoztatta. Csak a tettek dönthetik el, mennyi ebből a találkozási szándékból az enyhülésre irányuló őszinte óhaj, és mennyi az elnöki tevékenység kezdősebességéhez szükséges propagandisz­­tikus elem. Nixon többek között az NSZK-t is meglátogatja és ennek során Nyugat-Berlint is felkeresi. Ez mindenképpen negatív gesztus, de lehetséges, hogy mire sor kerül rá, a nyugatberlini „kiállás” jellege is módosul kissé. Arról van szó, hogy Dane­ Lius, a Nyugatberlini Szocialista Egységpárt elnöke kijelentette: ha nem tartanák a nyugatnémet elnökválasztást Nyugat-Ber­liniben, ez lehetővé tenne az NDK kormányával olyan tárgya­lásokat, amelyek eredményeképpen a nyugatberlini polgárok — esetleg már húsvétkor — tömegesen átléphetnék az NDK fő­városának határát. A NSZEP központi lapja, a berlini Neues Deutschland, teljes terjedelmében helyt adott Danelius nyilat­kozatának, amelyet nyugati körökben a legnagyobb figyelem­mel elemeznek. Annál is inkább, mint — mint a találkozó után kiadott közleményből kitűnik — Klesinger kancellár és Carapkin bonni szovjet nagykövet vasárnapi megbeszélésén is „szó esett a ha­tárátlépési engedélyekről, illetve az elnökválasztás színhelyé­nek megváltoztatásáról”. E­zok megtisztogatását tűzték­­ ki jelszóul, hanem — figye­lemreméltó módon — Mao Ce-tung-nak ezt az instruk­cióját: „A forradalmi sorok­­ban mindenkinek törődnie­­ kell a másikkal, szeretni és­­ segíteni kell a másikat”. Diadalmenet Daccá­ban Vasárnap Daccában hatal­mas diadalmenetre került sor Mudzsubur Rahman, az Avami liga vezetőjének sza­­badonbocsátása alkalmából A rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre: öt sebesültet a diákok segítségével kórházba szállították. Mudzsubur Rah­man két évig volt bebörtö­nözve azzal a váddal hogy összeesküvést szervezett, melynek célja Kelet-Pakisz­­tán kiszakítása és politikai önállósítása volt. Ali Bhutto, volt külügymi­niszter Daccában tett egyna­pos látogatása alkalmából bejelentette, nem kíván részt venni az 1970-es elnökválasz­tásban, ha azon egy kelet-pa­kisztáni jelölt is indul, Újabb offranxira várható ? A dél-vietnami katonai helyzetet vasárnap és hétfőn egyaránt fokozott harci te­vékenység jellemezte. A par­tizán-alakulatok egy ame­rikai katonai szóvivő szerint, több mint 150 célpontot tá­madtak rakétákkal és akna­vetőkkel. Az amerikaiak je­lentős veszteségeket szen­vedtek emberéletben. Saját beismerésük szerint is a kez­deményezést a szabadsághar­cosok tartják kezükben. Francia jegyzék Angliához Az AFP hírügynökség ille­tékes körökre hivatkozva je­lenti, hogy a francia kor­mány hétfőn tiltakozó jegy­zéket juttatott el Nagy-Bri­­tannia kormányához. Az em­lített jegyzékben Franciaor­szág szót emel az ellen, hogy Tö­m­eggy­y­ű­l­és Calcuttában Több mint egymillió fák­lya fényénél tartotta meg va­sárnap Calcuttában a győzel­mes baloldali egységfront el­ső választás utáni tömeggyű­lését Megfigyelők utalnak arra, hogy a szovjet kor­mányküldöttség 1955-ös láto­gatása óta még nem gyűlt össze ilyen tömeg a bengáli főváros szívében. A gyűlést azon a helyen tartották meg ahol 15 hónappal ezelőtt a rendőrség megverte az egy­ségfront vezetőit az akkori és most újra hatalomra ke­rült kormány tagjait, a gyű­lés­ vezérszónoka Adzsoj Mu­­kerdzsi, az ismét hivatalba került főminiszter, a haladó polgári Bangla kongresszus vezetője Volt Az új kormányban a „bal­oldali” kommunista pártnak kilenc kabinet-posztja lesz, beleértve a belügyminiszté­riumot az Indiai Kommunis­ta Pártnak és a Bangla kong­resszusnak négy-négy, míg a ,,Forward Block”-nak három összesen 32 tagú lesz az új bengáli kormány, az egység­front valamennyi pártjának juttatnak miniszteri tárcát. A kínai párt­kongresszus előkészületei A kínai pártkongresszus előkészületei folytatódtak az elmúlt napokban, a kong­resszusi küldöttek kiválasz­tásában mindenekelőtt az a szempont érvényesül, hogy a jelölt milyen mértékben híve Mao elnök proletár irányvo­nalának. A hírek szerint Lin Piao honvédelmi miniszter személyében Mao utódját is előre kijelölte. Ugyanakkor valószínűnek tartják, hogy a kongresszus összetételében olyan struktú­rát akarnak tükrözni, amely­ben az úgynevezett munkás­paraszt jelöltek arányszáma meghaladná a hadsereg kép­viselőinek részvételi arányát. A pártkongresszus küszö­bén már nem az osztályső­ Észak-Írországban, amely a közelmúltban számos vallási­­társadalmi zavargás színhelye volt, megtartották az általá­nos választásokat. Képünkön: Terence O’Neill, Észak-íror­­■zág miniszterelnöke a Balío mordona-i iskolában leadja sza­vazatát I. Satunovszkij: Cull ezredes kudarca — Kémregény — 3 MÉREG AZ ÖVBEN A rossz előérzet már akkor hatalmába kerítette Priedi­­tiszt, amikor egy évvel ezelőtt átlépte a szovjet határt. Az első lépéseket úgy tette meg lett­ földön, mintha szakadék szélén járna. Elásta rádióját. Csak azt tartotta magánál, ami az övé­be volt varrva, a legfontosabbakat. Címeket, a kódot, a rá­dióadások menetrendjét, a mérget, felszerelést a titkosítás­hoz, másfélezer rubelt és a Petrisz Janovics Prieditisz név­re szóló hamis papírokat. Pénz is volt nála tehát, de nem mert betérni a falvak­ba, mert félt a lebukástól. A Rigáig vezető úton — egy hé­tig tartott — csak sárgarépán és céklán élt. Prieditisz makacsul kitartott amellett, hogy nővérénél száll meg, jóllehet főnökei kategorikusan megtiltották, hogy rokonainál mutatkozzék. Nem mert elmenni a Cull által adott címekre. Félt az ismeretlen emberektől, fáradt volt és összetört. Az utcán játszó kisgyermekekben is kémelhárító­­kat látott Érdemes lett volna megtennie ezt a nehéz utat. erdőkön, mocsarakon át­ bujkálnia a katonák elöl, nyers zöldségen élnie, ha mindjárt az elején lebukik? Félt az emberektől és nem hitt nekik. Senkinek. Ezért bújt el nővérénél, Rigától a határszéli ligetig vezető utat ahol a rádiót el­rejtette, azóta tizenkét alkalommal tette meg Prieditisz. Minden hónap tizennyolcadik napján kiásta a vevőt az öreg nyárfa alól és meghallgatta a kémközpont adását. Végülis­ elhatározta, hogy hazahozza a rádió adó-vevőt az erdőből. Ez természetesen kockázattal jár, de nem ve­szélyesebb-e minden alkalommal az erdőben dolgozni? A ház pincéjében, egy­ több évtizede ott heverő és már szétesett dívány mögött készített rejtekhelyét. Kényelme­sebb és veszélytelenebb lesz itt tartani a rádiót. Hiszen Mil­­dának is föltűnhet, hogy egyetlen tizennyolcadikára virradó éjszaka sem alszik ott’-­­n ... A döntés kétségtelenül logikus volt, s ő megkérte Cullt, hogy az adásokat tegyék át a nappali órákra. De vajon lesz-e valami haszna ennek? ... Már egy éve, hogy leveleket küld a központnak és hallgatja a válaszukat az éterben. Majd egy éve, hogy Prieditisz első jelentését elküldte az óceánon túlra. Kivárta, míg Milda munkába megy, majd övéből elővett egy titkosírás-tablettát és egy fényképnega­­tívot. A képen csendes tengeri táj látszott Phieditisz na­­gyítóját közel vezette a lemezhez. A hullámok között egy­szeriben láthatóvá váltak a betűk: a cím, amelyre a kém­­központnak írt leveleit kellett küldenie. Elővett egy ív papírt, golyóstollat, s hozzáfogott a le­vélíráshoz. Egy bizonyos Annát igyekezett rávenni arra, hogy térjen vissza hazájába. Az ilyen és ehhez hasonló tar­talmú levelek az amerikai instruktorok szerint kitűnően megfelelnek a célnak. Prieditisz ezek után a tablettát egy pohár forró vízbe dobta, majd kihúzótollal felkavarta az oldatot és a sorok közé a következőket írta: „Szerencsésen eljutottam Rigába. Bejelentkeztem, sen­ki nem gyanakszik rám. „Imanttal”, és ,.Borisszál” nincs kapcsolatom. Küldjetek pénzt, enélkül nem tudom meg­kezdeni a munkámat” Cull bizonyára meglepődik azon, hogy ilyen hamar nyakára hágott a pénznek. De azt mégsem vallhatja be, hogy ijedtében még a határszéli erdőben elszórta a kapott bankjegyeket. A levelet néhány percig a gőzölgő teáskanna fölé tar­totta, hogy a titkos szöveg láthatatlanná váljék majd be­tette egy könyvbe s nehezékül ráhelyezte a vasalót. A bo­rítékra, a feladó helyére egy lakáscserét hirdető nő nevét irta ki az újságból. Tizennyolcadikára virradó éjjel Prieditisz ismét a rá­dió mellett ült. Az adás pontosan a megjelölt időben kez­dődött. Prieditisz feljegyezte a rádióüzenetben közölt szám­­oszlopot majd elrejtette a berendezést. „Gratulálunk szerencsés megérkezéséhez. Kezdje meg a feladat végrehajtását A haza hálás lesz önnek” — hang­zott az üzenet. Néhány nap múlva, alig hogy lábát betette a lakásba, a társbérlőnő előperdült a szobájából. A nőt Prieditisz ki nem állhatta. Kiváncsi volt és beszédes természetű. A társbérlőnő titokzatoskodva mosolygott: — Petrisz Janovics, levele van. No nem, nem adom csak úgy oda Mit kapok érte? Prieditisz ijedten nézett a nőre. Nincs ebben valami csapda? — Levél, nekem? — kérdezte meglepetten. Prieditisz valóban nem tudta elképzelni, ki írhatott neki. — Igen, magának. Moszkvából. Anderszon polgártárs­tól Tessék, itt a feladó neve a borítékon. Prieditisz megrántotta a vállát: — Valami tévedés lesz. Ilyen nevű embert én nem is­merek. Az asszony hirtelen elkedvetlenedett. — Akárhogy is, itt van. — nyújtotta át a levelet. — Látom, úgysem kapok érte semmit. (Folytatjuk) NAPLÓ angol diplomácia és a sajtó felhasználta azt a jelentést, amelyet Christopher Soames párizsi brit nagykövet készít­­ett február 4-én De Gaulle államfővel folytatott megbe­széléséről. Ezt a feljegyzést — han­goztatják illetékes francia körökben — „amely elferdíti a köztársasági elnök szavait’■ semmilyen formában sem hi­telesítette az elnök titkársága vagy a külügyminisztérium Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke megérkezett európai körútjának első állomására, Brüsszelbe. A belga főváros repülőte­rén Bouduin belga király fogadta. A képen balról-jobbra: Paul Strage, a belga szenátus elnöke, Alfred Bertrand tájékoztatásügyi miniszter, Bouduin király és Nixon elnök. Waller (Jlbricht levele Az NDK-ban hétfőn kivo­natosan nyilvánosságra hoz­ták annak a levélnek a tar­talmát, amelyet a Német Szocialista Egységpárt Politi­kai Bizottsága nevében Wal­ter Ulbricht, a párt KB első titkára Willy Brandt-hoz, a Német Szociáldemokrata Párt elnökéhez intézett. A levél hangoztatja: ameny­­nyiben nem kerülne sor a nyugatnémet elnökválasztás nyugat-berlini megrendezé­sére, a nyugat-berlini szená­tus ennek fejében az NDK kormányához fordulhatna, hogy 1969 húsvétjára bizto­sítson határátlépési enged­ményeket Nyugat-Berlin la­kosai számára az NDK fő­városának meglátogatására Az NDK kormánya kész egy ilyen kívánság pozitív mér­legelésére. KeM, 1989. február 7. Júniusban béke-világtalálk­ozót rendeznek Hazaérkezett Berlinből a júniusban sorra kerülő bé­­­­ke világtalálkozó előkészítő­­ bizottságának üléséről a ma­gyar delegáció, amelynek ve­zetője Pethő Tibor, az Orszá­gos Béketanács alelnöke nyi­latkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának.­­ Húsz nemzetközi szerve­zet képviselői, 29 ország nem­­­zeti szervezeteinek küldöttei és más tekintélyes személyi­­s­­égek vettek részt tanácsko­­­­záson, akiknek közös törek­­s­z­ésük a béke. Az ülés célja ■az­ volt, hogy összehívja és megszervezze valamennyi bé­keerő világtalálkozóját, ame­lyet június 21-e és 24-e kö­zött Berlinben tartanak.­­ A legkülönfélébb poli­tikai és vallási nézetek kép­viselői ültek ezúttal a tár­gyalóasztalnál. A részvevők felhívással fordultak valamennyi nem­zeti és nemzetközi szervezet­hez, hogy közösen készítsék elő a béke világtalálkozót Egyidejűleg meghatározták a nagy jelentőségűnek ígérkező esemény napirendjét is és úgy döntöttek, hogy öt főté­mával. Vietnammal, az euró­pai biztonsággal, a Közel- Kelettel, a kolonializmus, neokolonizmus és nemzeti függetlenség kérdéscsoportjá­val, valamint a leszereléssel foglalkoznak a világtalálko­zó bizottságaiban.­­ A berlini béke világta­lálkozó abban az értelemben is teljesen „nyílt” tanácsko­zás lesz, hogy munkájkban részt vehet valamennyi nem­zeti és nemzetközi szervezet és minden személyiség, amely, illetve aki közre akar működni az emberiség kö­zös nagy céljának elérésé­ben, a háború elhárításában, a szilárd és tartós béke meg­teremtésében. Ez tükröződik az előkészítő bizottság és a Szervező bizottság összetéte­lében is.­­ A berlini béke világta­lálkozóra a nemzetközi béke­mozgalom 20. évfordulójának esztendejében kerül sor. Ez természetesen növeli rangját és jelentőségét. Az is hozzá­járul ünnepélyességéhez, hogy ülésein osztják majd ki a Joliot Curie és Lambrakisz díjakat, amelyekkel a béké­ért végzett kimagasló tevé­kenységet jutalmazzák.

Next