Napló, 1969. június (Veszprém, 25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-22 / 142. szám
— 2 — A kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélése (Folytatás az első oldalról) Egyes áruféleségek időszakonkénti hiányában a szabályozások nem kellő összhangja is közrejátszik. Ezért az ellátás javítása érdekében indokolt egyes szabályozások felülvizsgálata és módosítása. A megbeszélés résztvevői kifejtették véleményüket az árszínvonal alakulásáról. Az árszínvonal ebben az évben a múlt év azonos időszakához képest némileg emelkedett. Főleg az idényélelmiszerek, ezen belül is a zöldség-gyümölcs árának növekedése miatt. A dolgozók többségének jövedelemnövekedése elérte, vagy meghaladta az árszínvonal emelkedését. Az 1969-es és a korábbi évek árszínvonalának emelkedése azonban csökkentette — bár nem számottevően — a nyugdíjak reálértékét, a SZOT főtitkára javasolta, hogy a nyugdíjak reálértékének megóvása érdekében a kormány tegyen a továbbiakban megfelelő intézkedéseket. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a kedvező időjárás hatására megnőtt a zöldség- és gyümölcsfelhozatal s ezzel együtt megkezdődött az árak csökkenése, ami a legtöbb zöldség- és gyümölcsfajtánál már elérte a múlt évi árszintet. A további felhozataltól várható, hogy a zöldség- és gyümölcsárak a tavalyi árszínt alá csökkennek. A kormány korábbi határozata alapján sor kerül további forgalmiadó-kulcs módosításokra, ennek következtében néhány ruházati cikk ára csökken. A megbeszélésen szó esett egyes uzógazdasági ágazatokban lévő béraránytalanságokról. Egyetértés volt abban, hogy az egészségügyi és felsőoktatási intézmények egyes kategóriáinál szükséges intézkedések lehetőségét az illetékes szervek vizsgálják meg. A kormány és a SZOT vezetői megállapították: káros és egészségtelen jelenség, hogy több iparvállalat munkaerőszerzés érdekében az újonnan felvett dolgozók részére kedvezőbb bérezést biztosít, mint az azonos munkakörben dolgozó törzsgárda tagoknak. Ezért felhívják a gazdasági és szakszervezeti szerveket, hogy maguk is lépjenek fel a törzsgárda érdekei hatékonyabb védelmében és jogait a kollektív szerződésben is biztosítsák. A SZOT vezetői felhívták a figyelmet arra a tarthatatlan helyzetre, hogy tsz-ek, több, főleg budapesti iparvállalattal munkavállalási szerződést kötöttek és a gyári munkások közül toborzott fiktív tsz-tagoknak az átlagosnál magasabb bért fizetve végeztetik el azt a munkát, amire szerződtek. Ez a helyenként tapasztalható gyakorlat ellenkezik jogrendünkkel, nem javít érdemben a gyár munkaerő-problémáján és rontja a szövetkezetek tekintélyét. A kormány és SZOT hathatós intézkedéseket tesz az ilyen jogellenes gyakorlat felszámolására. A tárgyalások során szóba kerültek a következő ötéves terv munkálatai, a főbb elképzelések. A szakszervezetek részt vesznek a dolgozók élet- ésmunkakörülményeivel összefüggő témák kidolgozásában. Egyetértés volt abban, hogy a negyedik ötéves tervvel kapcsolatos elképzeléseket a Szakszervezetek Országos Tanácsa és elnöksége megvitatja, hogy a kormány a javaslatok figyelembevételével alakíthassa ki állásfoglalását. A kormány vezetői ez úton is felhívják a különböző szintű gazdasági irányító szerveket, hogy az üzemi demokrácia adta lehetőségeket felhasználva, vonják be a szakszervezeteket és a dolgozókat e kérdések megtárgyalásába. A továbbiakban a szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán elhangzottak kerültek megbeszélésre. Egyetértés volt abban is, hogy a javaslatok alapján szükséges a szocialista brigádok erkölcsi-anyagi elismerésének fokozása. Megkezdte munkáját a nemzetközi béke-találkozó IS Siind Rezsim „választási“ sikere A béke- világtalálkozó megnyitója Szombaton a berlini Sporthalléban megkezdte munkáját a nemzetközi Béke-Világtalálkozó. A Béke-Világtalálkozó korunk legfontosabb kérdéseit — a vietnami helyzetet, az európai béke és biztonság, a leszerelés kérdéseit, a közel-keleti helyzetet, a gyarmati rendszer és a neokolonializmus elleni harcnak, valamint a népek nemzeti függetlenségének kérdéseit vitatja meg. A négynapos nagy nemzetközi béketalálkozót R. K Khadilkar, az indiai parlament alsóházának elnökhelyettese nyitotta meg. Khadilkar megnyitó szavai után Albert Norden, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja Walter Ulbrichtnak, az NSZEP első titkárának, az NDK Államtanácsa elnökének a kongresszushoz intézett üzenetét olvasta fel. Leohyid Brezsnyev és Alekszej Kosztain táviratban üdvözölte a Berlinben szombaton megnyíló Béke-Világtalálkozó részvevőit. A rhodésiai választási eredmény Az úgynevezett ,,népszavazás” meghozta a kívánt eredményt a rhodesiai fehér telepes-rendszer számára. A kiválasztottak szavazatai feljogosítják Smith rhodesiai miniszterelnököt az alkotmány módosítására és a köztársaság kikiáltására. A pénteken éjfélig beérkezett adatok szerint, a rhodesiai köztársaságra szavazott a szavazásra jogosultak 81,9 százaléka, míg az alkotmánymódosítás mellett 75,19 százalék foglalt állást. NAPLÓ Vasárnap, 1969. június Ä8. Egy héta világpoltikában Az egységtörekvések sikere Moszkvában — A közel-keleti válság A dél-vietnami ideiglenes kormány nemzetközi sikere Nixon kitart a „kölcsönösség“ elve mellett — Beiktatták a francia elnököt Az elmúlt hét ismét a moszkvai nemzetközi tanácskozás jegyében telt el, de ezenkívül sok más figyelemre méltó esemény követte egymást a világpolitikában. A dél-angliai Eastbourne-ban lezajlott a szocialista internacionálé 11. kongresszusa; több nyugatnémet és nyugatberlini személyiség — köztük Klaus Schütz nyugat-berlini polgármestere tett látogatást Lengyelországban; Helsinkiben megtartották a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 6. kongresszusát; az angol kormány elejtette a sztrájkellenes törvényjavaslatot; a Biztonsági Tanács napirendre tűzte a rhodésiai kérdést; Rockefeller New York-i kormányzó folytatta latin-amerikai „ténymegállapító” körútját. Moszkvában véget ért a kommunista és munkáspártok nagy nemzetközi tanácskozása. A hetvenöt testvérpárt túlnyomó többsége magáévá tette és aláírta a tanácskozás fő dokumentumát, amely mélyreható elemzést ad a nemzetközi viszonyokról és a kommunista mozgalom helyzetéről, s ezen túlmenően megfogalmazza az imperializmus elleni harc programját. Az értekezlet egyhangúlag elfogadta azt a kezdeményezést, hogy hívják össze az antiimperialista erők világkongresszusát. Kádár János elvtárs joggal állapította meg, hogy a moszkvai tanácskozás történelmi jelentőségű esemény volt, amely új, hatalmas fegyvert adott a kommunisták, a haladó erők kezébe. A tanácskozás munkáját az az egyértelmű felismerés hatotta át, hogy a jelenlegi bonyolult és ellentmondásos helyzetben mindennél fontosabb a kommunista pártok akcióegysége, az imperializmus elleni közös harc, az antiimerialista erők összefogása. A felszólalók elítélték a kínai vezetők egységbontó politikáját, amely a kommunista és antiimperialista erők tömörítésének legfőbb akadálya, s amely óhatatlanul az imperializmus malmára hajtja a vizet. Csődöt mondtak a rosszhiszemű burzsoá próféciák: Moszkvában győzedelmeskedett az internacionalizmus, az egységtörekvések szelleme. Viszonylag rövid idő telt el azóta, hogy a népképviseleti kongresszuson kikiáltották a Dél-Vietnami Köztársaságot, s máris több, mint húsz ország ismerte el a DVK ideiglenes forradalmi kormányát. Ez a gyors nemzetközi siker kétségtelenül azt bizonyítja, hogy a dél-vietnami nép szabadságáért és függetlenségéért küzd A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Kádár János vezetésével részt vett a kommunista és munkáspártok tanácskozásán, visszaérkezett Budapestre. Képünkön: a Nyugati pályaudvaron Kádár János, F. J. Tibtov és Aczél György (MTI fotó : Vigovszki Ferenc felvétele)dő nemzeti felszabadítási front vitathatatlan nemzetközi tekintélyre tett szert, s ideiglenes kormányának megalakításával csupán betetőzte a politikai és katonai győzelmek hosszú sorát. Érthető, ha a világ közvéleménye felfokozott figyelemmel és várakozással tekint Párizs, vagyis az ott ülésező vietnami négyes konferencia felé. Binh aszszony, a DVK külügyminisztere a legutóbbi megbeszélésen kijelentette: kormánya mindent megtesz azért, hogy a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front tíz pontja alapján eljussanak a probléléma békés politikai megoldásához. Ezzel szemben Nixon amerikai elnök csütörtöki sajtóértekezletén ismét felmelegítette a „kölcsönösség” képtelen elvét, vagyis az amerikai csapatok visszavonását ismét Hanoi úgynevezett válaszlépésétől tette függővé. Nixon a sajtóértekezleten közölte, hogy — a szövetségesekkel folytatott előzetes megbeszélések után — augusztusban megkezdődhetnek a stratégiai leszerelési tárgyalások a Szovjetunióval. A tárgyalási szándék értékét csökkenti azonban az a bejelentése, hogy nem hajlandó elhalasztani a legújabb stratégiai nukleáris fegyverek kipróbálását. Bár a szenátus tagjainak, fele ellenzi a Safeguard rakétaelhárító rendszer kiépítését, Nixon ezúttal ismét védelmébe vette a népszerűtlen programot. Beiktatták hivatalába Georges Pompidou-t. Franciaország új köztársasági elnökét, aki a múlt vasárnap a választásra jogosultak 37 százalékának szavazataival hét évre De Gaulle tábornok, utóda lett az Elysée palotában.. Miután Couve de Murville, De Gaulle utolsó miniszterelnöke lemondott, Pompidou Jacques Chaban Delmas-t nevezte ki miniszterelnökké és megbízta az új kormány megalakításával. Pompidou súlyos gazdasági, pénzügyi és szociális problémákat örökölt elődjétől. Helyzetét nagyban meghatározza, s egyben meg is nehezíti az a tény, hogy győzelmét csupán a választópolgárok egyharmadának köszönheti, a gaulleisták, a giscardisták, a centristák _, és részben a szélsőjobboldal öszszefogásának. Egyelőre nyitott kérdés, hogy támogatói miben biztosítanak neki szabad kezet, s miben kényszerítik engedményekre, kompromisszumokra. Annyi azonban bizonyos, hogy a tényleges politikai választásba kirekesztett baloldali milliók a maguk módján és lehetőségeik szerint igyekeznek majd „beleszólni” a De Gaulle nélküli gaulleizmus belpolitikájába. Várható, hogy az új elnök külpolitikai irányvonalának kialakításakor nem hagyhatja figyelmen kívül azoknak az atlantista köröknek a véleményét, amelyek az elnöki székbe segítették. Az iránt persze nem lehet kétség, hogy Pompidou a koalíciós egyezkedések útvesztőiben is megmarad a francia monopoltőke kipróbált emberének. Egyiptomi értékelés szerint Gromiko szovjet külügyminiszter Kairóban folytatott megbeszélései nagyban elősegítik a közel-keleti helyzet tisztázását, a tárgyalási pozíciók kikristályosodását. Az Al Ahram főszerkesztője szerint Gromiko kairói látogatása véget vetett egy arabellenes lélektani kampánynak, amelynek az volt a célja, hogy megzavarja a Szovjetunió és az arab népek baráti viszonyát S miközben a diplomáciai erőfeszítések a közel-keleti rendezés útját egyengetik, az izraeli légierő ismételten heves támadásokat intézett Jordánia ellen, s a Szuezi-csatorna mentén is egymást követték a többórás tűzpárbajok. Izrael a fegyverek nyelvén juttatja kifejezésre, hogy továbbra is diktálni szeretné a békefeltételeket. Bócz Sándor A Párizs közelében lévő Mont Valérien-ben, ahol a hitleristák francia ellenállókat végeztek ki, rendezték meg a hivatalos ünnepséget, mellyel De Gaulle 1940 június 18-i híres londoni rádióbeszédéről emlékeztek meg. A képen középen Couve de Murville jelenlegi miniszterelnök, jobbján Chaban Delmas, a nemzetgyűlés elnöke, baloldalt pedig Pompidou, az új köztársasági elnök (Telefoto — AP—MTI—KS) Az Egyesült Államokban elkezdődött a feszültségekkel és társadalmi robbanásokkal terhes „hosszú, forró nyár”. A Michigan Egyetem tüntető diáksága ellen felvonul a mintegy 300 tagú, állig felfegyverzett rendőri különítmény (Telefoto — AP—MTI—KS) Az angliai Castle Cary mellett kisiklott egy hétvégi expressvonat. A szerencsétlenségnek 58 sebesültje van (Telefoto — AP—MTI—KS) Június 22 tanulsága 1941. június 22-én hajnalban a hitleri hadsereg hatalmas tüzérségi és légi előkészítés után betört a Szovjetunió területére. A fasiszták Anglia és Franciaország ellen 135 hadosztállyal, 2 000 tankkal, 3 500 repülővel támadtak, de a Szovjetunió nyugati határain már 181 hadosztályt, 3 700 tankot és 4 950 repülőgépet állítottak csatasorba, öt fél millió embert összpontosítottak, hogy a Barbarossa-terv szerint villámháborúban leigázzák a szocializmus nagy országát . Már 1941 végén Moszkva alatt csődöt mondott a fasiszták villámháborús terve és a sztálingrádi győzelem végképp bizonyította: a Szovjetunió az a döntő erő, amely alkalmas arra, hogy megsemmisítse a hitleri Sereget, megmentse az emberiséget a fasizmus borzalmaitól. A kommunista és munkáspártok most véget ért moszkvai tanácskozásán elfogadott fő dokumentum világosan rámutat: „Az imperializmus szülötte a fasizmus , a politikai terror és a haláltáborok rendszere ... Megfékezni az agresszort, megmenteni az emberiséget az imperializmustól -na küldetés jutott a munkásosztály, s minden imperialistaellenes erő osztályrészéül, amely a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért harcol.” A szovjet diplomácia a két világháború között lankadatlanul szorgalmazta az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtését. Most, amikor az NSZK- ban ismét barnaingesek masíroznak és még a hivatalos állami politika sem hajlandó a fennálló határok elismerését, a Szovjetunió és a többi szocialista ország ismét felemelte a szavát. A Varsói Szerződés tagállamainak budapesti értekezlete felhívással fordult Európa népeihez: tartsanak biztonsági konferenciát, teremtsék meg kontinensünk stabil, megbonthatatlan békéjét. 1941. június 22 nagy tanulsága, hogy a gyalázatos rablóháború döbbentette csak rá népeket, hogy megengedhetetlen bűntetlenül szemlélni az imperializmus mesterkedéseit. Június 22 figyelmezteti az emberiséget: ne engedje elhatalmaskodni az esztelenség és a gyűlölet prófétáit, fékezze meg a háborús gyújtogatókat.