Napló, 1969. október (Veszprém, 25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

fts Mubar, 1969. október 1.. A „polgári" lakókért Ma délután megindulnak a teherautók. Ma, munkaidő után, és holnap — vasárnap — egész nap 10 ,,tanuló”­teherautó fát hord a vasútról a TÜZÉP-hez. Ideje, hiszen a me­gyeszékhely lakói nehezen jutnak tüzelőhöz mostanában, a TÜZÉP szállítási gondokkal küzd, nem tudja „utánatölteni” telepeit, mert nincs fuvar. Az AKÖV teherautók szá­zai többszázfelé szaladnak, őszi csúcsforga­lom van, azt se tudják sokszor eldönteni, kinek a dolgát végezzék hamarabb, mert minden sürgős és minden egyszerre kellene, így aztán — bármennyire is sürgős minden­kinek, október közepén a tüzelő , a TÜZÉP hol kap fuvart, hol nem. De ma délután, meg holnap 10 teherautó 200 vagon tűzifát behord a telepekre. Mert a TÜZÉP tegnapelőtt a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetéséhez fordult segít­ségért szorult helyzetében. Nem kellett ér­veket felsorakoztatni a kérés mellé, a dolog „katonásan” intéződött. A tűzifa kell, mond­ták az MHSZ-nél, ha mi tudunk segíteni a „polgári” lakosság ellátásában természetesen segítünk. Inkább a megyei MHSZ titkár ér­velt. ..Kötelességünk” — mondta —, „hiszen ■ az állam, vagyis a polgári lakosság összes­sége áldozatokat vállal értünk anyagiakban, hogyne vállalnánk ilyen apróságot, ha vala­mit viszonozhatunk. Az „apróság” szinte percek alatt befeje­zett tény volt: Vállalják, elvtársak? Vállal­juk. Ennyi volt az egész. Társadalmi munka, egy kicsit meghosszabbítjuk a hetet, ott víkendezünk a volán mellett ezen a héten, de bent lesz az a 200 vagon fa, ami a „pol­gári” lakosságnak kell. A gépjárműiskola vezetői, oktatói, szerelői fuvarosnak állnak ezen a víkenden. A segítség jól jön a veszprémieknek. Tü­zelőellátásunk gondja az idén úgyis súlyo­sabb egy kicsit a megszokottnál, az idő meg fenyeget: egyszercsak betoppan a hideg. Az­tán majd, ha a meleget ropogó fahasábok égni kezdenek a kályhákban, talán sokan ar­ra gondolnak: volt gy szombat-vasárnap, amikor néhány ember a pihenését, szabadide­jét áldozta ezért az időben jött melegért. Az a 10 T-betűvel ellátott teherautó akkor már megint a sorkötelesek kiképzését szolgálja majd. De ma, meg holnap megteszi dolgát a „polgári” lakókért. Munkásnak lenni: hivatás Az ifjúság honvédelmi neveléséről, az ifjúmunkás parlamentek tapasztalatairól tárgyalt a KISZ megyei bizottsága Tegnap két kérdés szere­pelt a KISZ megyei bizottsá­ga ülésének napirendjén: az ifjúság honvédelmi előkép­zése és nevelése, illetve a megyei és az országos ifjú­munkás parlamentek tevé­kenységéről szóló beszámoló. Az ülésen megjelent­ Kovács Gyula, a megyei pártbizott­ság titkára, Páricska Zoltán, a KISZ KB osztályvezetője, a megye társadalmi és ál­lami szervezeteinek képvise­lői is. Rostási József, a megyei KISZ-bizottság első titkára számolt be az ifjúság honvé­delmi előképzéséről és a honvédelmi nevelés felada­tairól. Beszámolójában utalt arra, hogy az ifjúsági szö­vetség nevelőmunkájának szerves része a fiatalok hon­védelmi nevelése, hazánk és a szocialista világrendszer védelméért érzett felelősség­­tudatának fejlesztése.­­ Tapasztalataink és fel­méréseink szerint a fiatalok jelentős része komolyan érdeklődik a ka­tonai, haditechnikai kérdé­sek iránt. Nagy sikere van a politikai tájékoztatóknak, sokan te­kintik meg a honvédelmi ki­állításokat. A KISZ által szervezett rendezvények nagy része alkalmas a honvédel­mi nevelés segítésére. A gé­­zaházi találkozó, a pápai Ko­marov hét, a Balatonfüreden rendezett országjáró diákok II. országos találkozója, a hagyományos sümegi fegyve­res erők napja, s még lehetne folytatni a felsorolást, amely bizonyítja: az elmúlt két­ év­ben sikerült előbbre lépnünk e téren is. Az általános iskolások hon­védelmi nevelésében egyre nagyobb szerepet kapnak a fegyveres testületek: ott vannak a harci játékok, számháborúk lebonyolítá­­sán. Lovászpatonán a pá­pai járási munkásőrök se­gítségével „úttörő munkás­őr” rajok működnek. A tavalyi iskolai tanévben az iskolások egy részénél be­vezették a honvédelmi alap­ismereteit, oktatását, ennek sikere érdekében az úttörő és KISZ szervezetek is so­kat tettek. A balatonalmádi II. számú iskola országos fel­hívást adott közre a honvé­delmi ismeretek és a lövészet ■jobb elsajátítása érdekében. Nehézséget okoz több he­lyen a technikai felszerelé­sek hiánya. A megyei tanács és az MHSZ a lehetőségeket figyelembe véve igyekszik segítséget nyújtani a legjob­ban rászorulóknak. Az MHSZ modern eszközei, klubjai, érdekes és értékes foglalkozásai nagy hatást gyakorolnak az ifjúságra, a honvédelmi nevelés eredmé­nyességére. Igen jelentős munkaforma az Ifjú Gárda. Kiképzésük meghatározott terv szerint folyik. A jövő­ben azonban több gondot kell fordítani a dolgozó fia­talok szervezésére, bevoná­sára. Hozzászólásában Kovács Gyula elmondotta, hogy me­gyénkben nagyon jók a ta­pasztalatok: a néphadsereg­be bevonult fiatalok meg­állják helyüket Kérte a KISZ megyebizottságot, hogy az Hiúság honvédelmi ne­velését tekintse a további­akban is kiemelten fontos feladatnak, s bátran vegye igénybe az ifjúsági szövetség az állami és társadalmi szervezetek se­gítségét. A másik napirendi pont előadója Györkös Imre, a megyei KISZ bizottság tit­kára volt. Az ifjúmunkás parlamentek jelentősége el­sősorban abban van, hogy előtérbe kerülnek a dolgo­zó fiatalok problémái, s olyan fórumokra jut el ja­vaslatuk, sok kezdeményezé­sük, ahol segítik azok meg­valósítását. Az országos ta­nácskozást megelőzően me­gyénkben négy nagyüzemi és két városi ifjúmunkás parla­mentet rendeztek. Ezeken kitűnt, hogy az ifjúsággal foglalkozó határozatok meg­ismerésének és feldolgozásá­nak legeredményesebb mód­ja az ilyen ifjúsági fórum, siiunkásifjúságunk nyíltan és őszintén mondta el véle­ményét. A szenvedélyes vi­ta, a megfontolt és mega­lapozott véleménynyilvání­tás nagyon hasznos volt. De egyben felmerült az az igény is, hogy a jövőben több ilyen fórumot kell biztosíta­ni, legalább évente egyszer olyan lehetőséget kell terem­teni, hogy elemzőbben fog­lalkozzanak a KISZ-bizott­­ságok az üzemi fiatalok hely­zetével. A parlamentek több­ségén ott voltak az üzemek vezetői is, a megyei pártbi­zottság és az SZMT vezető munkatársai, s a felvetett problémák nagy részében a fiatalok azonos álláspontot foglaltak el. Az ifi'''m­unkás parlamen­tek fontos tapasztalata: egy­re erősödik az a közfelfogás, amely méltó társadalmi rendszerünkhöz. Ma munkásnak lenni azt jelenti, hogy a fiatal szép hivatást választ, és szép perspektívát jelent a szó igazi értelmében. Persze van még tennivaló e téren is. A pályairányítás, a munkáspályák bemutatása nem mindig megoldott és színvonalas, javítani kell te­hát a fiataloknak nyújtott pályaválasztási tanácsadást. Az úgynevezett népszerűtlen szakmák esetében különösen fontos ez. Például az építő­ipari szakmunkás alatt ma még a legtöbben kőművest értenek, jóllehet legalább 30—40 féle szakma tartozik ide. Nagyon sok olyan tapasz­talatot is eredményezett az ifjúsági parlamentek sora, melyek már most segíthe­tik az üzemi demokrácia erősödését, a fiatalok jobb megbecsülését. A közelmúltban megtartott országos tanácskozáson me­gyénket 9 küldött képviselte. Küldötteink beszámoltak a megyei előzményekről is, és kicserélték elképzeléseiket az ország különböző részei­ből érkezett fiatalokkal. Fel­hívással fordult az ország valamennyi ifjúmunkásához a II. országos ifjúmunkás parlament. A felhívás lénye­ge: a munkásosztály legifjabb nemzedéke alaposan ké­szüljön fel jövendő társa­dalmi hivatására. A KISZ megyebizottság végül felhívással fordult me­gyénk fiataljaihoz melyben hazánk felszabadulásának 25. évfordulója méltó megünnep­lését várja a tagságtól. A fel­hívást később részletesen is ismertetni fogják a külön­böző KISZ-fórumokon. NAPLÓ 3 - 300 tonnával több papír (Fotó: Péterfay Endre) Szöveg: S. Nagy Sándor Munkában az új, három késes gyorsvágógép, amely a nehéz fizikai munkát szünteti meg A füzfőiek válasza —138 féle termék Export: Nyugatra és Keletre Az Országos Papíripari Vállalat fűzfői gyáregységé­nek dolgozói nem késleked­tek a válasszal. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa felhívására elhatároz­ták: hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulóját jobb munkával ünnepük. Felaján­lásuk szerint a különféle lehe­tőségek jobb kihasználásával 300 tonna papírral termelnek többet, s a IV. negyedévben egy százalékkal növelik a termelési értéket. A fogyasz­tók igényeinek jobb kielégí­tésére fokozzák a minőséget, tehát több papírt készítenek. A papírfeldolgozó üzem, ahová első útunk vezetett még viszonylag fiatal, alig ötéves, de máris szép sikerekkel di­csekedhet. _ — Gyártmányainkat szerte a világon ismerik — mondja Bátor István üzemvezető, aki már több mint 40 éve dolgo­zik a szakmában. — A feldol­gozó azért létesült, hogy a pa­pírt ne szállítsuk Budapestre. Annak idején 67 féle termék készítését vettük át. — Most milyen a válasz­ték? — Nagy. Csak a negyedik negyedévben 138 féle termé­ket készítünk. Ezek nagy ré­szét már mi fejlesztettük ki. Nem egy-két ezres, hanem többmilliós tételekről van szó. Például csak a franciák ren­delése 11,5 millió darab. Sok az exportmegrende­lés? — Igen. Nemcsak a hazai nyomdák és vásárlók szeretik a fűzfői papírt, illetve készít­ményeinket, hanem a külföl­diek is. Lassan már az a baj, hogy a gyár kicsi és a rende­lőket nem tudjuk ellátni. Kalauzunk, Birkás Hubert, a spirálüzem­ vezetője egy hatalmas csomagra mutat Ötvenezer darab vörös fedelű, aranybetűs brigádnapló várja a vagonbarakást. Az NDK- nak készítették, csakúgy mint a másik két halom gyárt­mányt, a 80 ezer regisztere­­zett könyvet és a 800 ezer ra­gasztott zsebkönyvet.­­ Ugyanilyen­ volumenű szállítmányt gyártunk a Szov­jetunió és Csehszlovákia meg­rendelésére is. Amsterdamba 200 ezer darab extra, külön­leges zsebkönyvet küldtünk. A mintakollekció alapján folynak a tárgyalások külön­féle famentes termékek szál­lításáról az NSZK-val, de küldtünk mintákat Abesszí­nia, Ghána, Líbia, Libanon és számos közelkeleti ország ér­deklődésére is, csakúgy mint a szocialista országok közül Lengyelországnak és Románi­ának. A jövő héten, Czimmer Lászlóné a papíripari válla­lat értékesítési főosztályának vezetője egy küldöttség élén az NDK ba utazik az 1970 évi kereskedelmi szerződések megtárgyalására. — Rendelés tehát lesz. De hogyan elégítik ki? — Amilyen tempóban nő az export, olyan ütemben szer­zünk be új gépeket. Most is új vágó, hajtogató és cérna­­fűző gépeket szereltünk be. Ezzel növeljük a kapacitást. De a legfontosabb mégsem rajtunk múlik, hanem a gyár­tó üzemen, mert most a famen­tes papírt keresik a legjob­ban. S a vevőnek a pénzéért azt kell kapnia, amit kíván. Mi a termékfeldolgozás minő­ségét javítjuk, mert ez vi­szont a mi asztalunk". A gyártó üzem dolgozói sem késlekednek: már foly­nak a kísérletek a „Kőrös” nyomópapír előállítására és az új füzetek mintapéldányai­nak készítésére, amelyeknek sor­zatgyártása rövidesen megkezdődhet. Sorozatban ragasztják az új termékek fedeleit a spirálüzem női brigádjai A termelékenység növelését az új gépek biztosítják. A hajtogatógép csaknem automatikusan végzi a feladatot Kombájnok szedik el cukorrépát Morzsolt kukorica a szárítóba • Sertéskombinát épül Alapozzák a 200-as tehénistállót - Három falu 6000 holdja Több újdonságról számol­tak be a veszprémvarsányi Jó­barátság Termelőszövetkezet­ben. Egyik büszkeségük a két, csehszlovák gyártmányú cukorrépa betakarító gép. Az egyik levágja a répa koro­náját és a géppel haladó pót­kocsiba rakja. A másik kisze­di a földből, tisztítja és ugyan­csak gyűjti a répát. Ebben az évben 130 holdon termelt cu­korrépát a közös gazdaság és holdanként átlagosan 200 mázsát takarítanak be. Az már a termelőszövetke­zet szakembereinek ügyessé­gét dicséri, hogy egy kombájnt átalakítottak kukorica betakarítására. A kombájn nemcsak „begyűj­ti” a termést, hanem lemor­zsolja a kukoricát, aprítja a szárat és tiszta táblát hagy maga mögött. A kombájntól elszállított morzsolt kukorica a termelőszövetkezet modern szárítójába kerül, ahol kiváló minőségben tárolhatják az állatállomány számára. Nemcsak jó minőségű ta­karmányt, hanem korszerű épületeket is kap a közös állatállomány. Már alapozzák a 200 férőhelyes tehénistállót. Négy sorban helyezik el ben­ne az állatokat és nem hi­ányzik a felszerelésből a gépi fejés, az etetőút sem. A veszprémvarsányi hízómar­hák kilencven százalékban exportra kerülnek. A bakonyi állatok legnagyobb felvásár­lója Olaszország. Csütörtökön helyszíni bejá­ráson beszélték meg a Laziban építendő hatalmas sertéskom­­binát építését. Úgy tervezik, hogy a mintegy húszmillió forintos beruhá­zással létesülő sertéstelep építését jövőre megkezdik és két éven belül befejezik. Jelenleg több helyen is gon­doznak sertést a három falut magában foglaló és hatezer holdon gazdálkodó termelő­­sz'-'­etkezetben. Ez, a sertés­kombinát felépítése után meg­szűnik, és a közös gazdaság évente nagy mennyiségben biztosít húst közfogyasztásra.

Next