Napló, 1969. november (Veszprém, 25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

Hazaérkezett Losonczi Pál Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke pénteken befe­jezte iráni látogatását. A teheráni Mehrabad re­pülőtéren búcsúztatására megjelent Mohammad Reza Pahlavi sah, irán uralkodója, Shams hercegnő, az uralko­dó húga, Hoveida miniszter­elnök, Imami, a szenátus el­nökei, a Magyar Népköztár­saság teheráni nagykövete és felesége, valamint a diplo­máciai képviseletek tagjai és a magyar kolónia képviselői. Elhangzott a két ország him­nusza, majd Losonczi Pál el­lépett a felsorakozott dísz­század előtt. Az iráni uralko­dó a lépcsőig kísérte a magyar elnököt, majd rövid búcsúz­kodás után a MALÉV külön­­gépe a levegőbe emelkedett. A határig az iráni légierő va­dászgépei szolgáltatták a dísz­kíséretet. Losonczi Pál, a kíséretében volt személyiségekkel — Tí­már Mátyással, a min­iszter­­tanács elnökhelyettesével, dr. Házi Vencel külügyminiszter­­helyettessel, Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszter­­helyettessel és Molnár János művelődésügyi miniszterhe­lyettessel — együtt pénteken délután a MALÉV különre­­pülőgépével hazaérkezett Bu­dapestre. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fock Jenő, a minisztertanács elnö­ke, Kisházi Ödön, az elnöki tanács helyettes elnöke, Fe­hér Lajos, a minisztertanács elnökhelyettese és más hiva­talos személyiségek. Indiai és iráni hivatalos látogatás után hazaérkezett Lo­­sonczi Pál és kísérete. Képünkön: az Elnöki Tanács elnö­két Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke köszönti a Feri­hegyi repülőtéren. Havazás előtt­­ az utakról Tegnap délelőtt az ÉDÁSZ Veszprémi Üzletigazgatóságá­nak kultúrtermében a KPM Közúti Igazgatóságának kez­deményezésére „hóértekez­letet” tartottak. A megbe­szélésen jelen volt Tátray István, az MSZMP Veszprém megyei Bizottsága ipari osz­tályának munkatársa, Zsiga Kiss Endre, a KPM Közúti Főosztályának Veszprém me­gyei területi főmérnöke, meg­jelentek a rendőrség, a taná­csi szervek és a megye válla­­lalatainak képviselői. A megnyitó után Boros Ti­­bor, a műszaki osztály veze­tője ismertette a felkészülés jelenlegi állapotát és a meg­oldandó feladatokat. A tél so­rán 4 700 tonna ipari sót szórhatnak szét a utak síkos­ságának megszüntetésére. Ez­zel a legfőbb útvonalakon 396 kilométer hosszúságban biz­tosíthatják a megfelelő út­viszonyokat. 204 kilométer hosszú úthálózatot szintén naponta végigjárnak az őrjá­ratos gépkocsik. Itt salak­szórással szüntetik meg az utak síkosságát, s a 62 ezer folyóméter hófogórács kihe­lyezésére megtették az intéz­kedéseket. Megtörtént az igények fel­mérésével a megye 1900 kilo­méter úthálózatát tisztántar­­tó, 48 hóeltakarító gép elosz­tása is az útmesterségek kö­zött A későbbiekben megbe­szélték a KPM Közúti Igaz­gatósága, a rendőrség és a vállalatok közötti együttmű­ködés lehetőségeit. Az autó­­közlekedési vállalat URH há­lózatával és egyéb hírközlő berendezéseivel segít, hogy a KPM ügyelete­tes tájékoztatást mindig hon­kapjon az utak állapotáról. Egyes vál­lalatok saját hóeltakarító jár­műveikkel veszik fel a küz­delmet a hóval. A termelő­­szövetkezetek és a gépjavító állomások szükség esetén hó­ekékkel felszerelt erőgépeik­­kel szintén segítenek. Világ proletárjai egyesüljetek ! _____ Szombat, 1969. november 22. Ara 80 fillér XXV. évfolyam — 271 szám Növekszik megyénkben a háza vetésterülete Egy-egy fontosabb munka elvégzése után, újabb előtt időről időre összeülnek, ki­cserélik tapasztalataikat, a gabonát és vásárló vállalat és a nagyobb termelőszövetke­zetek vezetői. A tegnapi Veszprémben tartott mun­kaértekezleten­­ jelen vol­tak a tsz-szövetségek, a me­gyei tanács és a gabona­tröszt képviselői is — a ga­bonafelvásárlás, az átvétel, a raktározás és általában az együttműködés tapasztala­tait elemezték. Az idén mintegy kétezer vagonnal több kenyérgabo­nát értékesítettek megyénk termelőszövetkezetei, mint egy évvel korábban. A ter­mesztés, a betakarítás gépe­sítése egyre teljesebb, vi­szont a raktározás az elmúlt évek alatt alig változott, a gabonafelvásárló vállalat kis teljesítményű szárító beren­dezésekkel rendelkezik, a termelőszövetkezetek több­sége is felkészületlen. Az elégtelen szárító kapacitás nagy gondot okozhat, ha aratáskor csapadékos az idő­járás, de most a kukorica betakarítása idején is alapo­san „feladja a leckét”. A tanácskozás résztvevői­nek egyöntetű állásfoglalá­sa: a termelő gazdaságok­nak és a gabona felvásárló vállalatnak is arra kell fel­készülnie, hogy a keny­ér­és a takarmánygabona ter­mesztésben elért hozamok állandósulnak, sőt emelked­nek, ennek megfelelően betakarítás idejét rövidíteni a kell. tartósan berendezkedni a megtermett értékek men­­­nyiségi és minőségi meg­óvására. Az idén gazdag kukorica­­termést takarítanak be a gazdaságok. A takarmány­­keverékek egyik legfonto­sabb alapanyaga a kukori­ca. Éppen ezért a gazdasá­gok és a vállalat jól felfo­gott érdeke, hogy a termést — ha kell, szükségtárolók felhasználásával — a lehető legkisebb veszteséggel tárol­ják. Az őszi vetés tapasztalatai egyébként­ azt bizonyítják, hogy a búza vetésterülete tovább növekedett,­ és egyre nagyobb a „kemény”, a ki­váló sütőipari értékkel ren­delkező búza aránya. A fiatalok bizonyították hazánk iránti hűségüket KISZ küldöttértekezlet Zircen Tegnap Zircen került sor az első járási KISZ vezetőség­választó küldött­értekezletre. Az elnökségben helyet foglalt Udvarhelyi Ödön, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Semsei György, a járási párt­­bizottság első titkára, Planéta János, a járási tanács vb el­nöke, Pintér István, a KISZ KB munkatársa és Wolford Sándor, a megyei KISZ-bi­­zottság titkára. Zlati István, a járási KISZ- bizottság titkára beszámoló­jában értékelte az elmúlt két év eredményeit, foglalkozott a közelmúltban lezajlott alap­szervezeti választásokkal, az ifjúságot érintő legfontosabb kérdésekkel. — A KISZ-tagok és a szer­vezeten kívüli fiatalok is bi­zonyították szocialista hazánk iránti hűségüket az elmúlt két év során is — mondotta Zlati István. — Ez a két év bő­velkedett eseményekben, me­lyekre ifjúságunk is reagált. Aggodalommal figyeltük és figyeltük a vietnami nép el­leni amerikai agressziót, anyagi és erkölcsi támogatá­sukkal segítettük az igazsá­gos háborút folytató vietnami népet. A szolidaritási akciók eredményeire joggal lehetünk büszkék, hiszen ezekben járá­sunk kitett magáért. Az előadó, ezután arról be­szélt, hogy­ — mint köztudott — általában az ifjúság rend­­kívül fogékony az új iránt. Megmutatkozott ez az új gaz­daságirányítási rendszer be­vezetésekor is. Fiataljaink be­csülettel helytállnak a mun­kában, s lényegében egyértel­műen támogatják gazdasági életünk új tendenciáit. A KISZ-szervezetek és az üzemek egyre javuló kapcso­lata a drei járásban is fontos tényező. Példaként említette meg a titkár a dudari bányát, ahol megállapodásban rögzí­tették az üzem és az alapszer­vezetek kapcsolatf­ormáit. Az elmúlt két évben a kü­lönböző akciók, vetélkedők, versenyek is hozzájárultak a fiatalok szocialista tudatának fejlesztéséhez. A politikai ok­tatás új és új formái segítet­tek abban, hogy a fiatalok vi­lágnézeti nevelése erőtelje­sen folyik­, s az eredmények szemmel láthatók. A fiatal­ság körében egyre népszerűbb a materialista világnézet. Ja­vult a fiatalok művelődési és szórakozási lehetősége, s szép eredményeket értek el a zirci járásban az érdekképviselet terén is. A KISZ KB ezzel kapcsolatos „Állásfoglalás”-át közös párt—KISZ vb-ülése­­ken tárgyalták meg, s a kia­lakított álláspont alapján ha­tározták meg a tennivalókat. Ennek értelmében az illeté­kes alapszervezetek megálla­podást kötöttek több gazdasá­gi és társadalmi intézmén­­nyel, ami a vártnál is kedve­zőbben befolyásolta az ifjúsá­gi szövetség és a vállalatok kapcsolatát. Befejezésül az elkövetke­zendő időszak fontos tenniva­lóira hívta fel a figyelmet az előadó. A beszámolót élénk vita követte, melynek során több kiegészítés is elhangzott. Ezután került sor az új járá­si KISZ-bizottság és a pénz­ügyi ellenőrző bizottság tag­jainak megválasztására. A je­lölő bizottság által javasolt személyek megkapták a kül­döttek szavazatát. Első ülését megtartva, megválasztotta bizottság a vb tagjait, vala­a­mint a járási titkárt Zlaty István személyében. Ülést tartott a Baranya megyei pb, az MTI és a SZOT Az MSZMP Baranya me­gyei bizottsága november 20-án ülést tartott, amelyen Rápai Gyulát, a megyei párt­­bizottság első titkárát érde­mei elismerésével — más, fontos megbízatása miatt — felmentette tisztsége és pártbizottsági tagság alól, s a Egri Gyulát választotta meg az MSZMP Baranya megyei bizottsága első titkárának. Az ülésen részt vett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP po­litikai bizottságának tagja, a központi bizottság titkára. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos taná­csa november 21-én ülést tar­tott, amelyen Egri Gyulát — érdemei elismerésével — fel­mentette elnöki funkciójából és az MTI országos tanácsa elnökségének tagsága alól. Az MTI országos tanácsa elnöké­vé dr. Beckl Sándort válasz­totta meg. ★ Gáspár Sándornak, az MSZMP politikai bizottságá­nak tagjának, a SZOT főtitká­rának elnökletével csütörtö­kön ülést tartott a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa. Az ülésen Timmer József, a SZOT titkára beszámolt a Szakszervezeti Világszövet­ség VII. kongresszusának ta­pasztalatairól. Az­­ országos tanács dr. Beckl Sándort , a Magyar Testnevelési és Sportszövet­ség országos tanácsának elnö­kévé történt megválasztása miatt, érdemei elismerésével — felmentette a SZOT elnök­ségi tagsága és titkári funk­ciója alól. Nyolcvanezer forintot biztosított a süme­gi vár parkosítására és fásítására a Bako­nyi Intéző Bizottság. A községi tanács jól sáfárkodik a jelentős összeggel. A kertészeti tervet az idegenforgalmi céloknak megfele­lően, helyesen megvalósítják. A társadalmi munkát sem nélkülöző parkosítás, fásítás alkalmával különféle, a vár és környezete jellegének megfelelő növényeket ültetnek el. Nehéz munkával (például a földet úgy hordják fel a hegyre, hogy termőtalajt biz­tosítsanak a növények számára) teszik széppé az amúgyis­ vonzó sümegi várat. Az őszön megkezdett fásítást a tavasszal, fo­kozott ütemben folytatják. Képünkön: Messziről gyönyörű látványt nyújt az érke­zőnek a vár. Fotó :Péterfay Érveket a kézekbe Közeledik az időszak, amikor számot kell adnunk választóink­nak: a tanácsi ciklus alatt mit valósítottunk meg a jelölőgyűlé­seken elhangzott kérésekből, ja­vaslatokból — így indokolták a beszámoló szükségességét a teg­napi tanácsülésen a magyarpo­­lányi községi tanács vezetői. De hivatkozhattak arra is, hogy há­rom esztendő telt el a választá­sok óta: olyan évek, amelyekből kettő az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésére és célkitű­zéseinek valóra váltására esett. A tanácsi munkában is éreztette ez kedvező hatását, és ahol jól sáfárkodtak a lehetőségekkel, ott most nagyobb, a lakosság érde­keit jobban szolgáló eredmé­nyekről számolhatnak be. A második félévi tanácstagi beszámolók­ra­ decemberben ke­rül sor. Nem mindegy, hogyan készülnek fel és állnak a válasz­tópolgárok elé a tanácstagok. A „kémény”­ és a „kerítés”-prob­­lémák lekerültek a napirendről. A választópolgárok arra kíván­a­csiak, hogy a község vezetői és falu legfelső államhatalmi szerve — a tanács — valóban a legfontosabb és a közösség élet­­körülményeit­­ javító feladatokra használta-e fel a rendelkezésére bocsátott pénzt? Három év alatt sok minden történt a községekben. S el­mondhatjuk nemcsak a feladat­­ok és az igények nőttek — gya­rapodtak a lehetőségek is. Egy­­egy községben a fejlesztés gond­ja nem csupán a tanács vállain nyugszik. A fogyasztási szövet­kezetek, vállalatok és társadal­mi szervek is hogy a falu lakói felsorakoznak, modernebb, városiasabb körülmények között éljenek. Érthető, ha a sokféle és sok­oldalú fejlesztés és fejlődés ös­­­szegezése túlnő a tanácstag lehe­tőségén, erején. Ezért helyes —­ mint a magyarpolányi példa is bizonyítja — ha a községi ta­nács az egész falura, körzetre ki­dolgozza, összegyűjti a fejlődést bizonyító tényeket. Ezt úgy fo­galmazták meg Magyarpolány­­ban tegnap, hogy ... „érveket adunk a tanácstagok kezébe”. Olyan érveket, amikkel kézzel­­foghatóan bizonyítják: nem tét­lenkedett a tanács az utóbbi há­rom esztendőben. Egy-egy választókörzet gond­ja, javaslata, kérése — ezt ta­pasztalatok mutatják — ma már nagyobb közösséget, sokszor az egész falut érdeklik és érintik. A járdaépítés, üzletnyitás, de akár egy világítólámpa elhelyezése is túlnő tíz-húsz lakóház polgárai­nak igényein. Éppen ezért az előrelépést a falu méreteiben kell vizsgálni. Ez ad­ hű és pontos képet arról, hogy a tanács, mint kollektív testület eleget tett-e a három év előtti megbízatásnak. Nem mindegy tehát, milyen érveket adunk a tanácstagok ke­zébe. Megint csak a magyarpo­lányi példát említjük, és a teg­napi tanácsülés határozatára hi­vatkozunk: a részletes, tények­kel teletűzdelt beszámolót írás­ban megkapják a tanácstagok. Kiegészítve azt saját vélemé­nyükkel, tapasztalataikkal már bátran odaállhatnak a választók elé a decemberi beszámolók al­kalmával. Gárdonyi Béla Vöröskeresztes értekezlet A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége pénte­ken Gegesi Kiss Pál akadé­mikus elnöklésével ülést tartott a Vöröskereszt szék­házában. Megtárgyalták Vöröskereszt jövő évi mun­a­kájának irányelveit és gya­korlati munkatervét. A be­vezető előadást Rostás Ist­ván főtitkár tartotta- A megyei KISZ VB ülé­se A KISZ megyei végrehaj­tó bizottsága tegnap Rostási József első titkár vezetésé­vel ülést tartott. Az ülésen megjelent Imre Miklós, az MSZMP megyei bizottságá­nak munkatársa, és Tóth Lajos, a KISZ KB kikül­döttje. Első napirendi pontként a vb. megtárgyalta a megye felsőoktatási intézményein folyó KISZ-munkát, foglal­kozott az egyetemi, főisko­lai KISZ-alapszervezetek helyzetével. A beszámolókat Kovács Kristóf, a VVE és Palkovics Miklós, a keszthe­lyi agrártudományi főiskola KISZ-titkárai készítették. Részt vett a megbeszélésen mindkét intézmény pártve­­zetőségének megbízottja is.

Next