Napló, 1969. december (Veszprém, 25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-03 / 280. szám
4 A jogról mindenkinek 4. A házastársak jogai és kötelességei Ki viselje otthon a kalapot? — erről gyakran támad vita a férj és feleség között, amelybe olykor-olykor beleszól az anyós, vagy a sógornő is, elsorolván, hogy az ő idejükben ez így meg így volt. Pedig leginkább azoknak van igazuk, akik azt mondják: a házasságon belül úgy lesz minden tovább, ahogyan az első időben bevezették. A törvény abba nem szól bele, hogy otthon mi hogyan legyen. Azt viszont előírja, hogy a férjnek és a feleséghez min denhez egyforma joga van. A házastársi hűséget és egymás kölcsönös támogatását is előírja a törvény. Nemkülönben azt is, hogy a közös lakást egyetértésben kell megválasztaniuk. A névhasználatnál a törvény a sokszázados magyar gyakorlatból indul ki: nálunk az asszonyok általában — más országoktól, népektől eltérően — férjük nevét viselik, hozzátéve a ,,-né” toldást. Van lehetőség arra, hogy a házasságkötés után is megtartsa leánykori nevét a feleség — de ezt előre be kell jelentenie a házasságot megkötő anyakönyvezetőnél. Az özvegységre jutott asszonynak is joga van ahhoz, hogy ismét felvegye leánykori nevét. Elvált asszony tovább viselheti férje nevét, ha azt addig is viselte, nem vált rá érdemtelenné, és a válást kimondó bíróság feljogosítja a névviselésre. Jó házasságban, békés családi életben ritkán vagy sohasem esik szó arról, hogy „ez az enyém, ez a tied”. A törvény azonban mindenféle esetre gondol, s ezért előírja, hogy a „a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek.” Azt a régi — és sok országban ma is meglévő — szokást, hogy a férj vagy feleség elkülöníti vagyonát, a szocialista magyar jog nem ismeri, így tehát a házastársak minden szerzeménye közös, függetlenül attól, hogy az egyik fél akár sokkal többet is keres, mint a másik. A közös vagyont mindkét házastárs használhatja és kezelheti. Ebből a közösből kell fedezni azokat a költségeket is, amelyek az ugyancsak közös szerzemények — például az együtt vásárolt gépkocsi, családi ház, telek — fenntartásával és kezelésével járnak. (A vásárlást kell tehát jól meggondolni és egymással megbeszélni, mert a később felmerülő költségeket közösen kell viselni.) Mégsem minden vagyontárgy közös. A házastársak különvagyonához tartoznak a családjogi törvény szerint azok a vagyontárgyak, amelyek már a házasságkötés előtt is megvoltak. (A lakásért, autóért „érdekházasságra” vállalkozók tehát csalódnak: a házasság megkötése előtt a másik házastárs birtokában volt vagyontárgyak nem válnak közös tulajdonná). Ugyancsak a különvagyonhoz tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket az egyik fél valamilyen kitüntetése alkalmából kapott és azok is, amelyeket örökölt vagy amelyeket személy szerint neki ajándékoztak. Ha pedig az így kapott vagy öröklött tárgyakat eladja, becseréli — az ellenértékkél hozzá került vagyontárgyak is megmaradnak különvagyonként. A közös vagyonból kell fedezni a háztartás költségeit. Ha ez — bármiben okból — nem volna elegendő, a költségekhez a házastársak különvagyonukból is kötelesek hozzájárulni. Ugyancsak köteles a férj vagy a feleség önhibáján kívül rászoruló, különélő házastársát különvagyonából is eltartani. Ha a házasság mégsem bizonyult jónak , az esetek többségében válás a vége. Ez pedig egész sor vagyonjogi kérdést szokott felvetni. „A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség véget ér és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását” — szögezi le a törvény. A közös vagyonból az elvált házastársakat egyenlő rész illeti meg. Ami viszont a lakást illeti , ott a bíróság Sok mindent mérlegel a döntésnél így elsősorban azt, hogy kinél maradnak a gyerekek, ki lesz ezután a volt közös lakója, stb. Ilyenkor általában sok a vita, s éppen azért kell a válni akaró házastársaknak a bírósághoz fordulniuk, amely az összes körülmények figyelembevételével hozza meg döntését. Várkony Endre NAPLÓ •z üvegek napja 71 irányban Bensőséges ünnepség színhelye volt az MSZMP tihanyi székháza, a községi tanács vendégül látta a község idősebb lakóit. A hangulatos műsor után még táncra is perdültek az ünnepeltek s fehér asztal mellett emlékeztek fiatal éveikre. Csábrády János Tihany Bahomszentkirályon is az öregeket ünnepelték és úgyszintén köszöntötték az idősebbeket Pakonyoszlopos is az elmúlt napokban. A hagyományos ünnepségeken mintegy 736 résztvevőt látott vendégül a termelőszövetkezet és a községi tömegszervezetek vezetősége. Az ünnepi köszöntők elhangzása után jó hangulatban tárgyalták meg a még mindig „ifjú" öregek eltöltött éveik eseményeit. Huszár Zoltán Bakonyoszlop Hol a fekete...? November közepén beadtam javításra (sarkalásra) gumitalpú cipőmet Keszthelyen a cipész ktsz-be. Hozzá kell tennem, hogy a cipő fekete bőrű és talpú volt. Igen, volt, mert amikor kézhez kaptam, jobban mondva, kétnapi hordás után, színét vesztette. Az eső ugyanis leáztatta az új sarokról a festéket, amivel bekenték, és fehéren virított. Amikor reklamáltam emiatt, a ktsz dolgozói megígérték, ha kapnak fekete gumisarkot, megjavítják a cipőmet, de az most hiánycikk!.. Lehet, hogy igazuk van — én azonban mégsem várok, két házzal lejjebb egy magánkisiparosnál megsarkaltatom cipőmet fekete gumival. Ott ugyanis nem hiánycikk a fekete sarokgumi. Marton Jenő Keszthely Szerda, 1969. december 3. Miért késlekednek? A képen látható kapubejáró Pápán, a Kuruc utca 2 számú házon található, s szégyene a környéknek. És életveszélyes is, mert a tok kidőféssel fenyeget. Az ajtót pedig nem lehet becsukni, nincs rajta zár és kilincs. Így télen, szeles időben egyebet sem hallani a környéken, mint ajtócsapkodást, mert a szél „játékszere” az ajtó. A városgazdálkodási vállalatnál pedig csak ígérnek, ha reklamálunk és csodálkoznak! Azt mondják. .. Már ki van adva a munka ... legyenek türelemmel.. . megcsinálják.” Az ajtót is olyan gyorsan kívánják megcsinálni, mint a vízóra zárófedelét?... A házban lakó egyik asszonynak kellett beleesnie az aknába, hogy a korhadt fedőlapot végre kicseréljék! Pedig nem egyszer jelentettük meg időben a hibát. Ennek a késedelmes munkának két hét betegszabadság volt az „ára”. Hasonlóan késve javították meg a pincében a csőrepedést is. Akkor láttak csak munkához, amikor már elázott a lakók tüzelője. Hogy miért akadozik Pápán a városgazdálkodási vállalathoz bejelentett lakópanaszok kivizsgálása és a javítások elvégzése, nem tudjuk. Azt viszont tudjuk, hogy a panaszbejelentéseket félvállról kezelik. Vikker Lajos Pápa, Kuruc u. 2. sz. Miért csak egyeseknek...? A Gyár és Gépszerelő Vállalat dolgozói vagyunk, és az Ajkai Timföldgyár- és Alumíniumkohó bővítését, illetve az Új gyárrész szerelését végezzük. A családtól távol élünk már évek óta, szeretjük szakmánkat, s ezért szívesen vállaltuk a vándoréletet. Ezért külön megkapjuk a különélési díjat,a naponta 19 forintot és az étkezési hozzájárulást. S természetesen naponta szeretnénk főtt és meleg ételt fogyasztani. Ez részben meg is van, mert az üzemélelmezési vállalat timföldgyári étkezdéjében kapunk ebédet. De néha szeretnénk igénybe venni az üzemben létrehozott „alakart” étkezdét, s kívánságunknak megfelelően választani az ételféleségekből. Ezt azonban nem tehetjük, mert munkaruhás dolgozó ide be nem teheti a lábát. Sajnos, arra nincs lehetőségünk, hogy a rövid ebédidő alatt utcai ruhát öltsünk. Jó lenne, ha az illetékesek találnának megoldást e kivételezés megszüntetésére, hogy a fizikai dolgozók is fogyaszthassák az irodai dolgozókkal együtt az „etakart" ételeket. Gyár és Gépszerelő Vállalat Munkahelyi Bizottsága Ajka ~ A KÚT*ét cimle Alel , itt Pécsely nemespécsely és Nagypécselyy községek egyesítéséből keletkezett 1941 december 20-án. Az előbbinek 451, az utóbbinak 325 lakosa volt. A két község majdnem összeépült, a két részt ma is csak néhány foghíjas telek választja el egymástól. Az Árpádházi királyok uralkodása idején egy Pechul nevű helység létezett a Balaton félvidéke szép medencéjében. Legkorábban 1082-ben tűntel a veszprémi egyház birtokaként. Későbbi középkori birtokosai: a veszpémi és az óbudai káptalan, a veszprémi Szent Katalin domonkos apácakolostor és a tihanyi apátság A XIV század derekán több részre szakadt a község Feltűnt Nagypésely, Kispécsely és Felsöpécsely Nagypécsely az 1222. évi hamis oklevélben szerepelt először. Kis- (más néven Alsó-) Pécsely 1358-ban keletkezett, míg Felső- (később Nemes-) Pécsely 1511-ben fordul először elő. Az egyes településeken számos birtokos osztozkodott, sokszor folyt pereskedés közöttük. Kevés adat maradt az utókorra a XV. századból. A későbbi századok adatai is szegényesek, jórészt csak az adóösszeírásokból lehet következtetni sorsának alakulására. A XVI. századi adóösszeírások szerint a birtokosok száma ebben az időben csökkent: 1531- 34-ben Kispécselyén a veszprémi káptalannak 19 adózó és 12 nem adózó jobbágyát, a tihanyi apátságnak pedig hat adózó és 5 nem adózó jobbágyát írták össze. Felsőpécselyen (a későbbi Nemespécselyen) a veszprémi káptalan 15 adózó és 21 nem adózó jobbágya, Nemespécselyen (Naghpecel) a tihanyi apátságnak 10 adózó és 15 nem adózó jobbágya élt. E falurészek a XVI—XVII században is léteztek. Kispécsely később elnéptelenedett: a kisnemesi birtokosok Nemespécselyen, a káptalani jobbágyok Nagypécselyen telepedtek le Nemespécsely lakói a török hódoltság alatt is helyükön maradtak. 1715-ben curiális (nemesi) helységként tüntették fel, kiváltsága csak 1848-ban szűnt meg. Nagypécsely a török megszállás alatt elnéptelenedett Földesura a hódoltság után az óbudai prépost volt. Később a Tanulmányi Alap, majd a pesti papnövelde birtoka lett. Mindkét község Zala megyéhez, a balatonfüredi járáshoz tartozott. Nemespécsely határa 2164, Nagypécselyé 1313 hold volt 1937-ben. Előbbiben 103, utóbbiban 77 lakóházat számoltak A körjegyzőség Nemespécselyen székelt. Külön bírája, elöljárósága és képviselőtestülete volt mindkét községnek. Ma — 1969 decemberében — Pécsely 688 lelkes község a veszprémi járásban. Közös községi tanácsához tartozik 1966 október 1. óta Vászoly, 1969 július 1-től pedig Dörgicse és Kisdörgicse is. Vászolyon és Dörgicsén kirendeltséget tartanak fenn. A lakosság többsége a helyi Rákóczi termelőszövetkezetben dolgozik. Az első termelőcsoport 1951-ben alakult meg Klára-pusztán, Melza György földbirtokos egykori birtokán. Az 1950-es évek elején egy 1-es típusú zsecs is alakult a községben; 1956-ban mindegyik feloszlott. A mezőgazdaság szocialista átszervezése évében — 1959-ben — három termelőszövetkezetet alapítottak a pécselyiek. A nagypécselyi részen létrejött a Rákóczi tsz, a nemespécselyin a Petőfi tsz, Klárapusztán pedig az Új Tavasz termelőszövetkezet. A három szövetkezet 1961 január 1-én egyesült Rákóczi néven A közös gazdaság területe 1937 hold, taglétszáma 184 fő. Fő művelési ága a szőlő: jelenleg 110 holdjuk van. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarhatenyésztést, a növénytermesztésben a kalászosok termesztését szórónimázzák. Tavaly 51 forintot ért egy munkaegység. Pécsely sokat fejlődött a felszabadulás óta Új kultúrházat, körzeti orvosi rendelőt és orvosmtést, új iskolát, szolgálati lakásokat, autóbuszvárókat, pártházat, járdát és porta tanított utat építettek többek között. Naponta 15 autóbuszjárat halad át a községen. Legközelebbi vasútállomása hat kilométerre, Aszófőn van. Jelenleg 75 televíziót, 162 rádiót és 22 személygépkocsit tartanak számon. Öttantermes körzeti iskolájában 124 gyerek tanul, s a vászolyi és a dörgicsei felsőtagozatosok is ide járnak. Körzeti orvosa : ifj. Jóssa Tivadar, írói nevén Bodosi György költő. Í vmely külterületi Klára-puszta ■ * és Zádor-dűlő 33 lakossal. Idegenforgalmi érdekesség a három kilométerre fekvő Zádorvár, mely 1370—1374 között épült s valószínüleg már a XV század elején el-pusztult A vár területén és közvetlen közelében paticsot, pattintott kőeszközöket és vonaldíszes cserepet találtak. E várat — a vásonykői várurak ősi joga alapján — gróf Zichy István kapta a királytól 1652-ben Desertum Pusztavár néven Nemesbüki András következik pénteken. PÉNZESGYŐR Mikor javítják meg a tévénket? Elromlott a televíziónk november 5-én. Azonnal telefonáltunk a GELKA keszthelyi kirendeltségének, s kértük, javítsák meg. A hívásra november 12-én meg is jelentek a szerelők otthonunkban, de nem csinálták meg a készüléket. Azt mondták, hogy nincs hozzá alkatrészük. Azt ígérték, hogy a következő héten ismét jönnek és kicserélik a hibás alkatrészt. Nem jöttek! Azóta is néma a tévénk. Valamit nem értek: az újságok és a televízió miért reklámozzák a GELKA pontos és precíz szolgáltatását? A reklám helyett inkább törődne jobban a GELKA az alkatrészek beszerzésével, hogy ne kelljen az előfizetőknek heteket, hónapokat várniuk. Kertapoly Pál Monoszló, Hegyi u. 7. Labb egészségügyi állomások Tanácskozás négyezer Vöröskereszt tag tevékenységéről A veszprémi járásban 65 Vöröskereszt helyi szervezet működik és 4160 tagot mozgósítanak a szociális és egészségügyi feladatokra. A napokban tanácskoztak a helyi szervezetek titkárai és a soron következő feladatok szerepeltek napirenden. A legfontosabb ezekben a naokban a hosszú, téli falusi esték megfelelő kitöltése, hasznosítása az egyén és a közösség érdekében. Vöröskereszt helyi szervezetek elsősegély nyújtó, házi betegápoló és aktivista tanfolautókat rendeznek a község kin. Célul tűzték ki, hogy a téli hónapokban a meglevő egészségügyi állomásokat fejlesztik, ellenőrzik és kiegészítik a felszereléseket, ezenkívül újabb állomásokkal biztosítják a gyors és hatékony segélynyújtást az üzemeknél, vállalatoknál. Ezekben a napokban a Vöröskereszt helyi szervezetek titkárai a veszprémi járásban taggyűléseken ismertetik a feladatokat. A járási tanácskozáson harminc, a Vöröskereszt munkában kitűnt aktivistának könyvjutalmat nyújtottak át. Fotó: Péterfay Utolsó óráit éli Zalahalápon a Bogyai uraság rozzant cselédháza a hatalmas, soképületes major szélén. A két cselédlakásos, szabadkéményes, zsúptetős épületet rövidesen lebontják, hogy jövőre helyén építsék fel a zalahalápi postát. A több, mint szó■sztendős ház utóda modern teledonközponttal felszerelt hivatal lesz a kőbányájáról híres községben