Napló, 1970. február (Veszprém, 26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-21 / 44. szám

Bsolt 1970. február 21. A Központi Statisztikai Hivatal Veszprém megyei Igazgatóságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról) sat (3,5 százalék) meghalad­ta, s a megyék közötti sor­rendben az ötödik helyen á­lll Tovább nőtt a foglalkozta­tottság: 1969-ben a főbb ter­melő ágazatokban mintegy 4,5 százalékkal többen dol­goztak, mint egy évvel eze­lőtt A létszámnövekedés a közúti közlekedésben (10), a kereskedelemben (9) és az építőiparban (7 százalék) volt a legnagyobb. A foglalkoz­tatottak száma az iparban az előző évinél mérsékeltebben, 4 százalékkal nőtt. 1969-ben megélénkült a munkaerőfor­­galom. A munkahelyváltoz­tatások zöme a dolgozók kez­deményezésére következett be. A lakosság szocialista szek­torból származó pénzbevéte­le — a MNB Veszprém me­gyei Igazgatósága adatai sze­rint — 1969-ben tovább emelkedett, de a növekedés üteme az előző évihez képest mérséklődött. A bérből és fizetésből élők szocialista szektorból eredő bevételei 9, e paraszti készpénzbevételek viszont — jóval kisebb mér­tékben — 3 százalékkal emelkedtek. A személyi jövedelmeken kívül emelkedett a társadal­mi juttatások (táppénz, gyógyszerszolgáltatás stb.) összege is. A gyermekgondo­zási segély összege jelentős mértékben (80 százalékkal) meghaladta az 1968. évit. A vásárlások a pénzbevé­teleknél kisebb mértékben emelkedtek, így tovább nőtt a lakosság pénztartaléka. A takarékbetét-állomány 18 százalékkal magasabb volt az 1968. évinél, és 1969 év vé­gén meghaladta az 1,1 milli­árd forintot. A kiskereskedelmi forga­lom 1969-ben 9 százalékkal nőtt, ezen belül a falusi la­kosság vásárlásait lebonyo­lító szövetkezeti kiskereske­delem forgalma 11 százalék­kal emelkedett. Az életszínvonal emelkedé­sét mutatja a fogyasztás szerkezetének változása. A III. ötéves tervidőszak eddig eltelt négy évében az élelmi­szerfogyasztás aránya foko­zatosan csökkent, az iparcik­keké pedig nőtt. A legdina­mikusabban a tartós fogyasz­tási cikkek forgalma nőtt, ezzel szemben a ruházati cikkek forgalma viszonylag lassan emelkedett. 1969-ben nehézséget okozott, hogy a ruházati kereskedelem nem tudta követni a lakosság igényeit, és főleg az alacsony jövedelmű rétegek által ke­resett olcsóbb termékek hi­ányoztak (flanell-méteráruk, kártolt konfekció stb). A múlt év folyamán tovább bő­vült az árualap az építőanya­gokból, ennek ellenére nem tudta a kereskedelem a la­kosság igényeit folyamatosan kielégíteni tetőfedő anyagok­ból és szerelvén­yárukból. Az év második felétől, pedig ál­landó jellegű volt a cemet­­es betonáru hiány. A fogyasztói árak 1969. fo­lyamán időszakonként és árufőcsoportonként külön­bözőképpen változtak. Az alapvető élelmiszercikkek ára nem változott: az edény­­cikkek (burgonya, zöldség, gyümölcs stb)­ ára az év el­ső felében lényegesen ma­gasabb, a második felében pedig alacsonyabb volt. Az iparcikkek közül a ruházati és a vegyes iparcikkek ára emelkedett. Tíz év alatt , 19000 új lakás A megyénkben 1969-ben 2 955­ lakás épült, 1 százalék­kal több mint egy évvel eze­lőtt. Az új lakásoknak mint­egy 2/3 részét magánerőből építették. A népszámlálás előzetes adatai szerint a­ megye lakásállománya 1970. január 1-én 122 ezer volt, 19 ezerrel (19 száza­lékkal) több a 10 évvel ko­rábbinál A lakásszaporulat , üteme tekintetében a megye — Ko­márom, Pest és Fejér megye után — az országban a 4. he­lyen áll. A megye egyészségügyi ellá­tottsága az év folyamán fej­lődött. A kórházi ágyak szá­ma 3, a rendelőintézeti szak­orvosi órák­ száma 5 száza­lékkal nőtt. Az óvodába beíratott gyer­mekek száma 1969. év vé­gén megközelítette a 7 800-at. Egy év alatt az óvodai férő­helyek száma 4, az óvodás gyermekelé és ugyanakkor 7 százalékkal nőtt. Az 1969/70. tanévre a me­gye általános iskoláiba 53 300 tanuló iratkozott be, 6 szá­zalékkal kevesebb, mint az előző tanévben. Jelentősen csökkent az első osztályosok száma. A középiskolák nappali ta­gozatán 8 100 fő tanul, 2 szá­zalékkal több, mint egy év­vel korábban. Az 1969/70. tanévben is csökkent az általános gim­náziumban, és nőtt a szak­­középiskolákban tanulók aránya. A megyénkben működő felsőfokú oktatási intézmé­nyek összes hallgatóinak száma meghaladja az 1 600 főt. Ebből a nappali tagoza­ton tanulók aránya az 1969/ 70 tanév elején 74 százalék volt. 1969-ben a mozilátogatások száma (több mint 2,9 millió) az előző évihez képest növe­kedett A rádió-előfizetők száma a megyében 1969. év végén meghaladta a 92,7 ez­ret, ugyanezen időpontban a televízió-előfizetők száma 62 400 volt. Egy év alatt a tel­-­­ nő-előfizetők­ száma 14 százalékkal emelkedett. Vizsgáznak a tsz-ek „tüzes" emberei „Mi a feladat tűz esetén? Beszéljen a tűzvizsgálatról, a tűz keletkezési okairól, a kár­értékek megállapításáról, a hatósági bizonyítványról és a jegyzőkönyv-kivonatról." Aki csütörtök délután ki­húzta ezt a tételt, és félre­ült a vizsgázók asztalához, bólint egyet maga­ magának. Nem lehet tudni, azt jelen­ti-e, hogy ezt a tételt várta, vagy hogy éppen ezt nem. Közben a vizsgabizottság előtt valaki felel már, Kint a folyosón izgatott emberek. Olyan ez a vizsga, mintha valamiféle egyete­men lennénk, pedig a süme­gi turistaszállóban vagyunk. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek tűzrendészet elő­adóinak vizsgáján, a hathe­tes tanfolyam végén. Deli Gyula tűzoltó száza­dos a megyei tűzrendészeti parancsnokság képviselője, a tanfolyam szervezője, egyik vizsgateremből a másikba megy, nehéz megállítani egy­két szó erejéig is, talán job­ban izgul, mint a hallgatók. — Már volt egy ilyen tan­folyamunk, 39-en végeztek, közülük is hatan kiváló, és 31-en jó eredménnyel. Re­mélem, hogy ez a nagyobb, 83 főnyi tanfolyam még jobb eredményeket ér el. — Mi a célja ennek az új­szerű tanfolyamnak? — Az, hogy a termelőszö­vetkezetek tűzrendészeti elő­adói hivatalosan megszerez­zék a „tűzrendész” képesí­tést, és ezzel alkalmassá vál­janak akár a függetlenített tűzrendész munkakörére is. — Ilyen még eddig nem volt a megyében. — Másutt sem. Az ügy fontosságára való tekintettel a megyei tanács biztosította a költségeket, és hat héten ke­resztül itt laktak az embe­rek. Ez lehetővé tette, hogy állandóan az anyaggal fog­lalkozzanak, a megyei tűz­rendészeti parancsnokság szakelőadói témánként­­ kon­zultáltak velük a szakiroda­­lomról, amelyet később majd a munkájukhoz is fel tudnak használni. Minden téma be­fejeztével írásbeli felmérő dolgozatot írtunk, összesen tizenegyet. A Belügyminisztérium Tűz­rendészeti Országos Parancs­nokságának képviselője or­szágos szempontból is köve­tendő kezdeményezésnek tartja a tanfolyamot. — Nagyon fontos dologban lépnek előre ezzel Veszprém megyében. A mezőgazdaság szinte évszázadok óta a leg­tűzveszélyesebb területek egyike. Ennek szakszerű tűz­védelmét megszervezni nem könnyű. Ha el tudjuk érni, hogy minden termelőszövet­kezetben lesz legalább egy szakképzett tűzrendészünk, biztos vagyok benne, hogy a tűzesetek száma rohamosan csökkenni fog.­rom évtizede önkéntes tűzol­tó parancsnok. — örültem ennek a tanfo­lyamnak. Sok hasznosítható tudnivalót adott mindenki­nek. Az ember a tsz-ben el­lenőriz, oktat, gépeket vizs­gál felül,, ehhez sok szakis­meret kell. Nem azért mon­dom, mert én az vagyok, de kell a tűzrendész a tsz-be: öt éve nálunk egy szalma­szál érték sem ment veszen­dőbe. Deli százados rábólint: — Ez a tanfolyam is csak akkor hoz eredményt, ha mindenütt foglalkoztatják is új, szakképzett embereinket. Megtettük, amit megtehet­tünk: mostantól a megye ter­melőszövetkezeteinek 98 szá­zalékában szakképzett tűz­rendész van. Este az első vizsganap „titka” is kiderül: a 37 vizs­gázó közül 12 kiváló és 18 jó eredménnyel fejezte be a tanfolyamot. (sztankay) A szóbeli vizsga a vége fe­lé közeledik. Egyre többen latolgatják az eredményt. Ez azonban még titok. Tóth Mi­hály számára is, aki pedig nem „kezdő”, mert öt éve a kővágóörsi tsz függetlenített tűzrendésze és balesetvédel­mi megbízottja, csaknem há­ NaPLÓ Bátor­­ védnökséggel Az ősszel hasznos kezdeményezést valósítottak meg a veszprémi Szigeti József Faárugyár Ifjú Gárda szocialista brigád tagjai. Négy új szék gyártása felett védnökséget vállaltak. A kivitelezési gondokat önállóan oldották meg, így az új termékek hamarabb kerülhettek a kereskedelem­be, mintha kisebb-nagyobb módosítások miatt végigjárták volna a hivatalos utat. Ennél is nagyobb jelentősége van a minőség javulásának. A kezdeményezés követőkre talált. Több brigád csat­lakozott a mozgalomhoz, s hamarosan újabb nyolc, külön­böző típusú bútor készül így a veszprémi faárugyárban. ­ A napokban készült el a Veszprém megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság összefoglaló jelentése, az 1969-ben lezaj­lott vizsgálatokról. E vizsgálatok különös jelentőségét az adta, hogy 1968 óta központi és elsőrendű feladata a népi ellenőrzésnek az új gazdaság­irányítási rendszer folyama­tos figyelemmel kísérése, tapasztalatainak összegezése. E tapasztalatokról kértünk nyilatkozatot Németh Istvántól, a Veszprém megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökétől. NAPLÓ: Mely területekre ter­jedtek ki a legátfogóbb vizs­gálatok? ■NEMETH ISTVÁN: 1969-ben végzett legátfogóbb vizs­gálataink felsorolása is azt mutatja, hogy azokat a terü­leteket igyekeztünk elsősor­ban felmérni, amelyek a gaz­daságirányítás rendszere foly­tán a legexponáltabbak let­tek, ahol a legtöbb ellentmon­dás volt. Széleskörű vizsgála­tot végeztünk például az ál­lóeszköz gazdálkodás és fej­lesztési alapok felhasználása, a termelékenység alakulására ható különböző tényezők, az építőipar, a szállítás, a 44 órás munkahét bevezetése és az anyagmozgatás területén. Ezek voltak 1969 gazdálkodá­sának kulcskérdései.­­ A vizsgálatok megállapí­tásait természetesen nem le­het röviden összefoglalni, ez­ért inkább csak kiragadok néhányat ezek közül: összes­ségében arra a következtetés­re jutottunk, hogy az új gaz­daságirányítási rendszer me­gyénkben is hatékonynak bi­zonyult, a közgazdasági sza­bályzók révén a vállalatok gazdálkodása a népgazdasági érdekeknek megfelelően ala­kult, a népgazdaság általános egyensúlyi helyzete biztosí­tott.­­ A vállalatok termékeik korszerűsítésére törekedtek, a termelés strukturális átalakí­tásának üteme azonban las­sú. Ebben elsősorban az ját­szik közre, hogy a műszaki fejlesztés színvonala nem ki­elégítő, több beruházás meg­valósítása elhúzódik.­­ A termelékenység alaku­lásának kérdésére nem térek ki, hiszen a probléma ismert. Mégis utalok rá, hiszen ez a legnagyobb gondunk. NAPLÓ: Voltak-e vizsgálata­iknak az országos tendenciá­tól eltérő, sajátosan Veszprém megyére jellemző megállapí­tásai? NÉMETH ISTVÁN: A megye iparának helyzete ter­mészetesen szorosan össze­függ az ország iparának hely­zetével, a tendenciák azono­sak. Vannak viszont a megye helyzetéből adódó sajátos problémák. Hogy csak egy példát említsek: nálunk ki­élezettebb a munkaerőhely­zet, ennek következménye, hogy itt nagyobb gondok van­nak például a túlórák meg­növekedésében, mint máshol. A szénbányászatra háruló vá­ratlan feladatok megyénkben azt eredményezték, hogy a bányák vasárnapi műszako­kat állítottak be, túlórával biztosították a termelés növe­lését . Az országostól eltérő megyei tendencia például az, is, hogy bérből élők készpénz­­bevételének emelkedése meg­haladja a paraszti jellegű készpénzbevételek emelkedé­sét. Fel kell figyelnünk arra is, hogy a vállalatok óvatos bérfejlesztési politikájának következtében a szocialista iparban foglalkoztatottak át­lagkeresete az év első há­romnegyedében csak 0,2 szá­zalékkal nőtt. Közismerten kiélezettebb a megyében a beruházási piac f­eszültsége, a szolgáltatások, a kereskedel­mi beruházások kérdése, s az ország ipari fejlődésétől el­marad a helyi ipar fejlődése.­­ Más oldalról igen kedve­ző vonása megyénk iparának a vegyipar, bauxitbányászat, timföld- és alumíniumgyár­tás igen nagyarányú fejlődé­se. NAPLÓ: Joggal adódik a kér­dés, a népi ellenőrzés emlí­tett feltáró jellegű vizsgálatai­nak milyen gyakorlati hasz­na van? Mi a „következmé­nyük” a rendkívül sok ener­giát és időt igénylő, elemző gazdasági vizsgálatoknak? NÉMETH ISTVÁN: E vizsgálatokat eleve „diagnosz­tikai” célokkal végezzük. Az új gazdaságirányítás rendsze­rében a népi ellenőrzés az egyetlen átfogó, a népgazda­ság minden ágába betekintést nyerő ellenőrző szerv. A je­lenségek feltárásának haszna egyrészt az irányító szervek tájékoztatása, másrészt azt tapasztaltuk, hogy az ipari üzemek is nagyon szívesen vették, segítették munkánkat, s felhasználták munkánk eredményét. Más kérdés ter­mészetesen, hogy a feltárt hiányosságok kiküszöbölése egyáltalán lehetséges-e? Vizs­gáltuk például a Pápai Tex­tilgyár és az Elekthermax gyártmányfejlesztésének helyzetét. Javaslataink meg­valósítása ilyen vizsgálatok esetében azonban hosszabb idő kérdése, s csak az anya­gi lehetőségek függvényében végezhető el.­­ Több gondot okoz vi­szont a termelőszövetkezetek­ben tartott vizsgálatok ered­ményessége. Javaslatainkat a szövetkezet választott szervei elé kell vinnünk, s ha például valamelyik szövetkezeti ve­zető munkamódszerét kifogá­soljuk, a munkaköri kapcso­latok miatt esetenként nehéz elfogadtatni megállapításain­kat. Sokszor nehéz azonos ál­láspontot kialakítani a kü­lönböző tanácsi szervekkel is, mert a hatóságok gyakran úgy vélik: akkor tesznek jó szolgálatot a tsz-eknek, ha karbatett kézzel nézik a szö­vetkezet működését, és a ne­gatívumokat sem igyekeznek megszüntetni, mondván: „nem akarunk beleszólni a gazdálkodásukba”. Az ipari üzemekkel ellentétben a me­zőgazdaságban gyakran „ül­döztetésnek” veszik a népi el­lenőrök tevékenykedését. E helytelen szem­lélet kialakulá­sában szerepe van a Termelő­­szövetkezetek Országos Ta­nácsa állásfoglalásának is. Meglehetősen sok nézetelté­résünk van a tsz-ekkel és a tanácsokkal a különböző ál­lami támogatások felhaszná­lását illetően.­­ A fent elmondottak ter­mészetesen nem vonatkoznak azokra az esetekre, mikor valamilyen bűncselekmény történik, s bűnvádi feljelen­tést teszünk. NAPLÓ: Van a büntető tör­vénykönyvnek két, gazdasági bűncselekménnyel kapcsola­tos passzusa: a hanyag gaz­dálkodás és a hűtlen keze­lés. Ilyen esetekben viszont bünető eljárás csak elvétve indul. Minden bizonnyal nem azért, mert hűtlen kezelésre, vagy hanyag gazdálkodásra nem, akadna példa. Nincse­nek-e a népi ellenőrzésnek különleges feladatai ezen a téren? NÉMETH ISTVÁN: Fel­tétlenül így van. A közva­gyon védelmében újszerű fel­adataink vannak. Munkánkat azonban e tekintetben ugyan­az akadályozza, ami az igaz­ságügyi szervekét. A felelős­ség nagyon nehezen bontható le személyekre, a felelősség mértéke nehezen állapítható meg. Mondok egy példát: Za­­laszántón alkalmatlan terü­letre nyárfát telepítettek, amit később 90 százalékban ki kellett szántani. A kár 500 ezer forint. A nyárfa telepí­tésének eldöntésében és vég­rehajtásában azonban számos szerv részt vett; a bank, a ta­nács, az ültetvénytervező vál­lalat és a termelőszövetkezet. Nehéz megállapítani a sok szerv közül ki a felelős, egyál­talán felelős-e valaki, s az milyen mértékben? A döntést hozók sok esetben már na­gyon nehezen találhatók meg, az idő múlása összemossa az előzményeket. NAPLÓ: A népi ellenőrzés munkájának jelentős része a lakosság bejelentéseiből adó­dik. Milyen jellegű bejelen­tések érkeznek a NER-hez? NÉMETH ISTVÁN: Több mint 300 bejelentés érkezett, ez az 1968-ashoz képest némi emelkedést mutat. A bejelen­tések több mint kétharmada közérdekű. A legtöbb kifogás a kereskedelemmel kapcso­latban érkezett, és sokan ki­fogásolják a vendéglátóipar­ban előforduló túlszámlázáso­kat.­­ A bejelentéseknél ked­vezőtlen jelenség, hogy emel­­kedett a névtelen bejelenté­sek aránya, annak ellenére, hogy ezek közül csak a fon­tosabbakat vizsgáljuk ki. NAPLÓ: Ez az emelkedés ten­denciaszerű-e vagy véletlen jelenség? Meg lehet-e találni az okot. NÉMETH ISTVÁN: Ta­valy 20 százalékkal érkezett több névtelen bejelentés, mint egy évvel korábban, s ezt nem lehet véletlennek minősíteni. Az okot azonban nehéz lenne megmondani. NAPLÓ: Nem a közélettel kapcsolatosak a névtelen be­jelentések? NÉMETH ISTVÁN: Nem, teljesen vegyes jellegűek. NAPLÓ: Végül szeretnénk megkérdezni, milyen nagyobb vizsgálatokat tervez a megyei NEB 1970-ben? NÉMETH ISTVÁN: Gaz­dasági vizsgálataink termé­szetesen ismét szoros kapcso­latban lesznek az új mecha­nizmussal. Vizsgáljuk például a fogyasztási cikkek és építő­anyagok minőségét, illetve a minőség és az ár összefüggé­sét, a tanácsok költségvetési bevételeinek felhasználását, a termelőszövetkezetek egymás közötti és a vállalatokkal lé­tesített kapcsolatát és az al­kalmazotti létszám alakulá­sát. Érdekesnek ígérkezik me­gyénkben az építőipari vál­lalatok belső munkaszerve­zettségét feltáró, és a lakás­árak alakulását elemző vizs­gálat. Ellenőrizni fogjuk a mostani szezonvégi kiárusí­tást, a munkásszállások hely­zetét, a vadgazdálkodást és a reprezentációs keretek ren­deltetésszerű felhasználását. Eötvös Pál Nyilatkozik a megyei NEB elnöke. Vizsgálatokról, bejelentésekről, intézkedésekről

Next