Napló, 1970. február (Veszprém, 26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
Bsolt 1970. február 21. A Központi Statisztikai Hivatal Veszprém megyei Igazgatóságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról) sat (3,5 százalék) meghaladta, s a megyék közötti sorrendben az ötödik helyen álll Tovább nőtt a foglalkoztatottság: 1969-ben a főbb termelő ágazatokban mintegy 4,5 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel ezelőtt A létszámnövekedés a közúti közlekedésben (10), a kereskedelemben (9) és az építőiparban (7 százalék) volt a legnagyobb. A foglalkoztatottak száma az iparban az előző évinél mérsékeltebben, 4 százalékkal nőtt. 1969-ben megélénkült a munkaerőforgalom. A munkahelyváltoztatások zöme a dolgozók kezdeményezésére következett be. A lakosság szocialista szektorból származó pénzbevétele — a MNB Veszprém megyei Igazgatósága adatai szerint — 1969-ben tovább emelkedett, de a növekedés üteme az előző évihez képest mérséklődött. A bérből és fizetésből élők szocialista szektorból eredő bevételei 9, e paraszti készpénzbevételek viszont — jóval kisebb mértékben — 3 százalékkal emelkedtek. A személyi jövedelmeken kívül emelkedett a társadalmi juttatások (táppénz, gyógyszerszolgáltatás stb.) összege is. A gyermekgondozási segély összege jelentős mértékben (80 százalékkal) meghaladta az 1968. évit. A vásárlások a pénzbevételeknél kisebb mértékben emelkedtek, így tovább nőtt a lakosság pénztartaléka. A takarékbetét-állomány 18 százalékkal magasabb volt az 1968. évinél, és 1969 év végén meghaladta az 1,1 milliárd forintot. A kiskereskedelmi forgalom 1969-ben 9 százalékkal nőtt, ezen belül a falusi lakosság vásárlásait lebonyolító szövetkezeti kiskereskedelem forgalma 11 százalékkal emelkedett. Az életszínvonal emelkedését mutatja a fogyasztás szerkezetének változása. A III. ötéves tervidőszak eddig eltelt négy évében az élelmiszerfogyasztás aránya fokozatosan csökkent, az iparcikkeké pedig nőtt. A legdinamikusabban a tartós fogyasztási cikkek forgalma nőtt, ezzel szemben a ruházati cikkek forgalma viszonylag lassan emelkedett. 1969-ben nehézséget okozott, hogy a ruházati kereskedelem nem tudta követni a lakosság igényeit, és főleg az alacsony jövedelmű rétegek által keresett olcsóbb termékek hiányoztak (flanell-méteráruk, kártolt konfekció stb). A múlt év folyamán tovább bővült az árualap az építőanyagokból, ennek ellenére nem tudta a kereskedelem a lakosság igényeit folyamatosan kielégíteni tetőfedő anyagokból és szerelvényárukból. Az év második felétől, pedig állandó jellegű volt a cemetes betonáru hiány. A fogyasztói árak 1969. folyamán időszakonként és árufőcsoportonként különbözőképpen változtak. Az alapvető élelmiszercikkek ára nem változott: az edénycikkek (burgonya, zöldség, gyümölcs stb) ára az év első felében lényegesen magasabb, a második felében pedig alacsonyabb volt. Az iparcikkek közül a ruházati és a vegyes iparcikkek ára emelkedett. Tíz év alatt , 19000 új lakás A megyénkben 1969-ben 2 955 lakás épült, 1 százalékkal több mint egy évvel ezelőtt. Az új lakásoknak mintegy 2/3 részét magánerőből építették. A népszámlálás előzetes adatai szerint a megye lakásállománya 1970. január 1-én 122 ezer volt, 19 ezerrel (19 százalékkal) több a 10 évvel korábbinál A lakásszaporulat , üteme tekintetében a megye — Komárom, Pest és Fejér megye után — az országban a 4. helyen áll. A megye egyészségügyi ellátottsága az év folyamán fejlődött. A kórházi ágyak száma 3, a rendelőintézeti szakorvosi órák száma 5 százalékkal nőtt. Az óvodába beíratott gyermekek száma 1969. év végén megközelítette a 7 800-at. Egy év alatt az óvodai férőhelyek száma 4, az óvodás gyermekelé és ugyanakkor 7 százalékkal nőtt. Az 1969/70. tanévre a megye általános iskoláiba 53 300 tanuló iratkozott be, 6 százalékkal kevesebb, mint az előző tanévben. Jelentősen csökkent az első osztályosok száma. A középiskolák nappali tagozatán 8 100 fő tanul, 2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az 1969/70. tanévben is csökkent az általános gimnáziumban, és nőtt a szakközépiskolákban tanulók aránya. A megyénkben működő felsőfokú oktatási intézmények összes hallgatóinak száma meghaladja az 1 600 főt. Ebből a nappali tagozaton tanulók aránya az 1969/ 70 tanév elején 74 százalék volt. 1969-ben a mozilátogatások száma (több mint 2,9 millió) az előző évihez képest növekedett A rádió-előfizetők száma a megyében 1969. év végén meghaladta a 92,7 ezret, ugyanezen időpontban a televízió-előfizetők száma 62 400 volt. Egy év alatt a tel- nő-előfizetők száma 14 százalékkal emelkedett. Vizsgáznak a tsz-ek „tüzes" emberei „Mi a feladat tűz esetén? Beszéljen a tűzvizsgálatról, a tűz keletkezési okairól, a kárértékek megállapításáról, a hatósági bizonyítványról és a jegyzőkönyv-kivonatról." Aki csütörtök délután kihúzta ezt a tételt, és félreült a vizsgázók asztalához, bólint egyet maga magának. Nem lehet tudni, azt jelenti-e, hogy ezt a tételt várta, vagy hogy éppen ezt nem. Közben a vizsgabizottság előtt valaki felel már, Kint a folyosón izgatott emberek. Olyan ez a vizsga, mintha valamiféle egyetemen lennénk, pedig a sümegi turistaszállóban vagyunk. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tűzrendészet előadóinak vizsgáján, a hathetes tanfolyam végén. Deli Gyula tűzoltó százados a megyei tűzrendészeti parancsnokság képviselője, a tanfolyam szervezője, egyik vizsgateremből a másikba megy, nehéz megállítani egykét szó erejéig is, talán jobban izgul, mint a hallgatók. — Már volt egy ilyen tanfolyamunk, 39-en végeztek, közülük is hatan kiváló, és 31-en jó eredménnyel. Remélem, hogy ez a nagyobb, 83 főnyi tanfolyam még jobb eredményeket ér el. — Mi a célja ennek az újszerű tanfolyamnak? — Az, hogy a termelőszövetkezetek tűzrendészeti előadói hivatalosan megszerezzék a „tűzrendész” képesítést, és ezzel alkalmassá váljanak akár a függetlenített tűzrendész munkakörére is. — Ilyen még eddig nem volt a megyében. — Másutt sem. Az ügy fontosságára való tekintettel a megyei tanács biztosította a költségeket, és hat héten keresztül itt laktak az emberek. Ez lehetővé tette, hogy állandóan az anyaggal foglalkozzanak, a megyei tűzrendészeti parancsnokság szakelőadói témánként konzultáltak velük a szakirodalomról, amelyet később majd a munkájukhoz is fel tudnak használni. Minden téma befejeztével írásbeli felmérő dolgozatot írtunk, összesen tizenegyet. A Belügyminisztérium Tűzrendészeti Országos Parancsnokságának képviselője országos szempontból is követendő kezdeményezésnek tartja a tanfolyamot. — Nagyon fontos dologban lépnek előre ezzel Veszprém megyében. A mezőgazdaság szinte évszázadok óta a legtűzveszélyesebb területek egyike. Ennek szakszerű tűzvédelmét megszervezni nem könnyű. Ha el tudjuk érni, hogy minden termelőszövetkezetben lesz legalább egy szakképzett tűzrendészünk, biztos vagyok benne, hogy a tűzesetek száma rohamosan csökkenni fog.rom évtizede önkéntes tűzoltó parancsnok. — örültem ennek a tanfolyamnak. Sok hasznosítható tudnivalót adott mindenkinek. Az ember a tsz-ben ellenőriz, oktat, gépeket vizsgál felül,, ehhez sok szakismeret kell. Nem azért mondom, mert én az vagyok, de kell a tűzrendész a tsz-be: öt éve nálunk egy szalmaszál érték sem ment veszendőbe. Deli százados rábólint: — Ez a tanfolyam is csak akkor hoz eredményt, ha mindenütt foglalkoztatják is új, szakképzett embereinket. Megtettük, amit megtehettünk: mostantól a megye termelőszövetkezeteinek 98 százalékában szakképzett tűzrendész van. Este az első vizsganap „titka” is kiderül: a 37 vizsgázó közül 12 kiváló és 18 jó eredménnyel fejezte be a tanfolyamot. (sztankay) A szóbeli vizsga a vége felé közeledik. Egyre többen latolgatják az eredményt. Ez azonban még titok. Tóth Mihály számára is, aki pedig nem „kezdő”, mert öt éve a kővágóörsi tsz függetlenített tűzrendésze és balesetvédelmi megbízottja, csaknem há NaPLÓ Bátor védnökséggel Az ősszel hasznos kezdeményezést valósítottak meg a veszprémi Szigeti József Faárugyár Ifjú Gárda szocialista brigád tagjai. Négy új szék gyártása felett védnökséget vállaltak. A kivitelezési gondokat önállóan oldották meg, így az új termékek hamarabb kerülhettek a kereskedelembe, mintha kisebb-nagyobb módosítások miatt végigjárták volna a hivatalos utat. Ennél is nagyobb jelentősége van a minőség javulásának. A kezdeményezés követőkre talált. Több brigád csatlakozott a mozgalomhoz, s hamarosan újabb nyolc, különböző típusú bútor készül így a veszprémi faárugyárban. A napokban készült el a Veszprém megyei Népi Ellenőrzési Bizottság összefoglaló jelentése, az 1969-ben lezajlott vizsgálatokról. E vizsgálatok különös jelentőségét az adta, hogy 1968 óta központi és elsőrendű feladata a népi ellenőrzésnek az új gazdaságirányítási rendszer folyamatos figyelemmel kísérése, tapasztalatainak összegezése. E tapasztalatokról kértünk nyilatkozatot Németh Istvántól, a Veszprém megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökétől. NAPLÓ: Mely területekre terjedtek ki a legátfogóbb vizsgálatok? ■NEMETH ISTVÁN: 1969-ben végzett legátfogóbb vizsgálataink felsorolása is azt mutatja, hogy azokat a területeket igyekeztünk elsősorban felmérni, amelyek a gazdaságirányítás rendszere folytán a legexponáltabbak lettek, ahol a legtöbb ellentmondás volt. Széleskörű vizsgálatot végeztünk például az állóeszköz gazdálkodás és fejlesztési alapok felhasználása, a termelékenység alakulására ható különböző tényezők, az építőipar, a szállítás, a 44 órás munkahét bevezetése és az anyagmozgatás területén. Ezek voltak 1969 gazdálkodásának kulcskérdései. A vizsgálatok megállapításait természetesen nem lehet röviden összefoglalni, ezért inkább csak kiragadok néhányat ezek közül: összességében arra a következtetésre jutottunk, hogy az új gazdaságirányítási rendszer megyénkben is hatékonynak bizonyult, a közgazdasági szabályzók révén a vállalatok gazdálkodása a népgazdasági érdekeknek megfelelően alakult, a népgazdaság általános egyensúlyi helyzete biztosított. A vállalatok termékeik korszerűsítésére törekedtek, a termelés strukturális átalakításának üteme azonban lassú. Ebben elsősorban az játszik közre, hogy a műszaki fejlesztés színvonala nem kielégítő, több beruházás megvalósítása elhúzódik. A termelékenység alakulásának kérdésére nem térek ki, hiszen a probléma ismert. Mégis utalok rá, hiszen ez a legnagyobb gondunk. NAPLÓ: Voltak-e vizsgálataiknak az országos tendenciától eltérő, sajátosan Veszprém megyére jellemző megállapításai? NÉMETH ISTVÁN: A megye iparának helyzete természetesen szorosan összefügg az ország iparának helyzetével, a tendenciák azonosak. Vannak viszont a megye helyzetéből adódó sajátos problémák. Hogy csak egy példát említsek: nálunk kiélezettebb a munkaerőhelyzet, ennek következménye, hogy itt nagyobb gondok vannak például a túlórák megnövekedésében, mint máshol. A szénbányászatra háruló váratlan feladatok megyénkben azt eredményezték, hogy a bányák vasárnapi műszakokat állítottak be, túlórával biztosították a termelés növelését . Az országostól eltérő megyei tendencia például az, is, hogy bérből élők készpénzbevételének emelkedése meghaladja a paraszti jellegű készpénzbevételek emelkedését. Fel kell figyelnünk arra is, hogy a vállalatok óvatos bérfejlesztési politikájának következtében a szocialista iparban foglalkoztatottak átlagkeresete az év első háromnegyedében csak 0,2 százalékkal nőtt. Közismerten kiélezettebb a megyében a beruházási piac feszültsége, a szolgáltatások, a kereskedelmi beruházások kérdése, s az ország ipari fejlődésétől elmarad a helyi ipar fejlődése. Más oldalról igen kedvező vonása megyénk iparának a vegyipar, bauxitbányászat, timföld- és alumíniumgyártás igen nagyarányú fejlődése. NAPLÓ: Joggal adódik a kérdés, a népi ellenőrzés említett feltáró jellegű vizsgálatainak milyen gyakorlati haszna van? Mi a „következményük” a rendkívül sok energiát és időt igénylő, elemző gazdasági vizsgálatoknak? NÉMETH ISTVÁN: E vizsgálatokat eleve „diagnosztikai” célokkal végezzük. Az új gazdaságirányítás rendszerében a népi ellenőrzés az egyetlen átfogó, a népgazdaság minden ágába betekintést nyerő ellenőrző szerv. A jelenségek feltárásának haszna egyrészt az irányító szervek tájékoztatása, másrészt azt tapasztaltuk, hogy az ipari üzemek is nagyon szívesen vették, segítették munkánkat, s felhasználták munkánk eredményét. Más kérdés természetesen, hogy a feltárt hiányosságok kiküszöbölése egyáltalán lehetséges-e? Vizsgáltuk például a Pápai Textilgyár és az Elekthermax gyártmányfejlesztésének helyzetét. Javaslataink megvalósítása ilyen vizsgálatok esetében azonban hosszabb idő kérdése, s csak az anyagi lehetőségek függvényében végezhető el. Több gondot okoz viszont a termelőszövetkezetekben tartott vizsgálatok eredményessége. Javaslatainkat a szövetkezet választott szervei elé kell vinnünk, s ha például valamelyik szövetkezeti vezető munkamódszerét kifogásoljuk, a munkaköri kapcsolatok miatt esetenként nehéz elfogadtatni megállapításainkat. Sokszor nehéz azonos álláspontot kialakítani a különböző tanácsi szervekkel is, mert a hatóságok gyakran úgy vélik: akkor tesznek jó szolgálatot a tsz-eknek, ha karbatett kézzel nézik a szövetkezet működését, és a negatívumokat sem igyekeznek megszüntetni, mondván: „nem akarunk beleszólni a gazdálkodásukba”. Az ipari üzemekkel ellentétben a mezőgazdaságban gyakran „üldöztetésnek” veszik a népi ellenőrök tevékenykedését. E helytelen szemlélet kialakulásában szerepe van a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa állásfoglalásának is. Meglehetősen sok nézeteltérésünk van a tsz-ekkel és a tanácsokkal a különböző állami támogatások felhasználását illetően. A fent elmondottak természetesen nem vonatkoznak azokra az esetekre, mikor valamilyen bűncselekmény történik, s bűnvádi feljelentést teszünk. NAPLÓ: Van a büntető törvénykönyvnek két, gazdasági bűncselekménnyel kapcsolatos passzusa: a hanyag gazdálkodás és a hűtlen kezelés. Ilyen esetekben viszont bünető eljárás csak elvétve indul. Minden bizonnyal nem azért, mert hűtlen kezelésre, vagy hanyag gazdálkodásra nem, akadna példa. Nincsenek-e a népi ellenőrzésnek különleges feladatai ezen a téren? NÉMETH ISTVÁN: Feltétlenül így van. A közvagyon védelmében újszerű feladataink vannak. Munkánkat azonban e tekintetben ugyanaz akadályozza, ami az igazságügyi szervekét. A felelősség nagyon nehezen bontható le személyekre, a felelősség mértéke nehezen állapítható meg. Mondok egy példát: Zalaszántón alkalmatlan területre nyárfát telepítettek, amit később 90 százalékban ki kellett szántani. A kár 500 ezer forint. A nyárfa telepítésének eldöntésében és végrehajtásában azonban számos szerv részt vett; a bank, a tanács, az ültetvénytervező vállalat és a termelőszövetkezet. Nehéz megállapítani a sok szerv közül ki a felelős, egyáltalán felelős-e valaki, s az milyen mértékben? A döntést hozók sok esetben már nagyon nehezen találhatók meg, az idő múlása összemossa az előzményeket. NAPLÓ: A népi ellenőrzés munkájának jelentős része a lakosság bejelentéseiből adódik. Milyen jellegű bejelentések érkeznek a NER-hez? NÉMETH ISTVÁN: Több mint 300 bejelentés érkezett, ez az 1968-ashoz képest némi emelkedést mutat. A bejelentések több mint kétharmada közérdekű. A legtöbb kifogás a kereskedelemmel kapcsolatban érkezett, és sokan kifogásolják a vendéglátóiparban előforduló túlszámlázásokat. A bejelentéseknél kedvezőtlen jelenség, hogy emelkedett a névtelen bejelentések aránya, annak ellenére, hogy ezek közül csak a fontosabbakat vizsgáljuk ki. NAPLÓ: Ez az emelkedés tendenciaszerű-e vagy véletlen jelenség? Meg lehet-e találni az okot. NÉMETH ISTVÁN: Tavaly 20 százalékkal érkezett több névtelen bejelentés, mint egy évvel korábban, s ezt nem lehet véletlennek minősíteni. Az okot azonban nehéz lenne megmondani. NAPLÓ: Nem a közélettel kapcsolatosak a névtelen bejelentések? NÉMETH ISTVÁN: Nem, teljesen vegyes jellegűek. NAPLÓ: Végül szeretnénk megkérdezni, milyen nagyobb vizsgálatokat tervez a megyei NEB 1970-ben? NÉMETH ISTVÁN: Gazdasági vizsgálataink természetesen ismét szoros kapcsolatban lesznek az új mechanizmussal. Vizsgáljuk például a fogyasztási cikkek és építőanyagok minőségét, illetve a minőség és az ár összefüggését, a tanácsok költségvetési bevételeinek felhasználását, a termelőszövetkezetek egymás közötti és a vállalatokkal létesített kapcsolatát és az alkalmazotti létszám alakulását. Érdekesnek ígérkezik megyénkben az építőipari vállalatok belső munkaszervezettségét feltáró, és a lakásárak alakulását elemző vizsgálat. Ellenőrizni fogjuk a mostani szezonvégi kiárusítást, a munkásszállások helyzetét, a vadgazdálkodást és a reprezentációs keretek rendeltetésszerű felhasználását. Eötvös Pál Nyilatkozik a megyei NEB elnöke. Vizsgálatokról, bejelentésekről, intézkedésekről