Napló, 1970. március (Veszprém, 26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

Egy boldogtalan ember boldog napjai Tegnap este a Veszprémi Petőfi Színház Magyarországon először bemutatta Alekszej Arbuzov: Egy boldogtalan em­ber boldog napjai című kétrészes színpadi példázatát. A képen Vennes Emmy és Dobák Lajos. Képriportunk az 5. oldalon. Fotó: Péterfay Világ profetérjei egyesüljetek! . ..IK­mTM............­............................. * Wm Szombat, 1970. március 28. Ara­tO fillér XXVI. évfolyam — 74. szám A társadalomtudományi kutatások segítsék a világnézeti nevelést Megkezdődött az elméleti ülésszak Tegnap megkezdődött az MSZMP Veszprém megyei Bizottsága Oktatási Igazga­tóságának elméleti üléssza­ka, amelyet Lenin születé­sének 100. évfordulója és ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából ren­deztek. Az MSZMP Központi Bi­zottsága agit.­prop. osztályá­nak képviseletében dr. Bence László vett részt az üléssza­kon.­­ Kovács Gyula, a megyei pártbizottság titkára megnyi­tójában méltatta a megyei el­méleti ülésszak jelentőségét, megrendezésének céljáról a következőket mondotta: " A Központi Bizottság tudománypolitikai irányel­vei arra hívják fel a fi­gyelmünket, hogy a társada­lomtudományok területén is mindig a legidőszerűbb kér­dések kutatására kell fordí­tani erőinket. Különösen in­dokolt ez megyénkben, ahol sem társadalomtudományi kutatóintézet, sem olyan egyetemi kar nincs, amely a társadalomtudományok vala­melyik területén végezné ku­tatásait. Veszprém megyében társadalomtudományi kuta­tásokat pártmunkások, egye­temi, esti egyetemi, pártisko­­lai oktatók végeznek napi munkájuk mellett. Két tár­sadalomtudományi ágazatban mégis értünk el szép sikere­ket: a történettudomány és a szociológia terén. A párt ideológiai és propaganda munkájának az a hivatása, hogy a szocializmus teljes felépítésével kapcsolatos gazdasági, politikai és ideo­lógiai feladatok megoldását segítse. A fejlődés szükség­letei megkövetelik, hogy a társadalomtudományi kuta­tások a nevelő, világnézetet formáló és a propaganda munkában hasznosítható kér­désekkel foglalkozzanak. Ar­ra van szükség, hogy az új tudományos eredményeket a gyakorlati pártmunkában, a politikai oktatásban, a társa­dalmi és tömegszervezetek tudatformáló tevékenységé­ben, és az iskolai nevelő­munkában felhasználják. * Beszédének befejező részé­ben Kovács Gyula hangoz­tatta: — Azt várjuk a most kez­dődő elméleti ülésszaktól, hogy hasznos információkat, jó tapasztalatokat adjon a megyei pártbizottságnak tu­datformáló tevékenységéhez. Kovács Gyula után első­ként Kovács László, az MSZMP Veszprém megyei Bizottsága oktatási igazgató­ságának tanszékvezető tanára tartotta meg előadását: „A lenini eszmék világméretű hatása a társadalmi haladás­ra. A szocialista építés lenini alapelveinek érvényesülése hazánkban." Ezt követően Dancs Józsefnek, az oktatási igazgatóság tanszékvezető tanárának „Lenin: a szocia­lizmusba való átmenetről és a szocialista gazdaság meg­szervezéséről” című előadá­sa hangzott el. Az elméleti ülésszak Vin­­cze Lászlónak, az oktatási igazgatóság tanárának az elő­adásával folytatódott, amely­nek címe: „Veszprém megye mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteinek 10 éves gazda­sági fejlődése, a foglalkozta­tás összefüggéseinek tükré­ben.” Délután került sor Horváth Ottónénak, az oktatási igaz­gatóság igazgatóhelyettes tanszékvezető tanárának „If­júságunk a világnézeti fejlő­dés útján’’ című előadására. Ehhez kapcsolódott László Józsefnek, a TIT megyei tit­kárának „Vallási aktivitás és magatartás” című korreferá­tuma. Az elméleti ülésszak szom­baton délelőtt folytatja mun­káját. . A község felszabadulását ünnepelte a város Katonai díszelgés Tapolcán • Fáklyás felvonulás Sümegen Ünnepre ébredt tegnap reg­gel Tapolca. A felszabadulás 25.­ évfordulóját köszöntő já­rási székhelyen az ünnepi eseménysorozat a Batsányi János Művelődési Központ­ban kezdődött, ahol ünnepé­lyes keretek között dr. Ha­lász István, a városi tanács vb titkára megnyitotta a „Ta­polca negyedszázados­ fejlő­dése” című fényképkiállítást. A kiállítás tablóin a haj­dani község lakói lemérhet­ték: a romos, kenyörtelen in­dulástól napjaink épülő Ta­polcájáig hosszú, nehéz utat kellett megtenniük, s ha más nem, ez a fejlődés is jogossá tette a község városi rangra emelését. Ezt hangsúlyozta többek között Lendvai József, a vá­rosi pártbizottság első titkára is, az MSZMP városi bizott­sága, a városi tanács, a KISZ városi bizottsága és a Haza­fias Népfront városi bizottsá­ga által a művelődési köz­pontban rendezett ünnepi ülésen. A jubileumi ülésen, melyen részt vettek az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szov­jet alakulatok képviselői is, az elnökségben foglalt helyet Tóth István, a megyei párt­­bizottság titkára, valamint a város valamennyi politikai-, társadalmi- és gazdasági ve­zetője is. A magyar és szov­jet himnusz elhangzása után dr. Halász István mondott megnyitót, majd ezután ke­rült sor az ünnepi beszédre. Lendvai József a hősi harc­ról és a harc áldozatairól be­szélt, kegyelettel emlékezett a Tapolcáért folyó harcokban elesett 38 szovjet tisztre, s a hősi halált halt 268 tiszthe­lyettesre, sorállományú ka­tonára. • — A hősök halála nem volt hiábavaló — mondotta. — Szabadságunkért áldozták életüket, s Tapolca 1945 már­cius 27-e óta eltelt 25 éve bi­zonyítja: élni tudtunk sza­badságunkkal. — Ezután a szónok áttért annak a gazda­sági fejlődésnek a méltatásá­ra, melyet a város szinte napról napra mutatott az évek során. Kiemelte a Ba­konyi Bauxitbánya Vállalat Tapolcára költözésének je­lentőségét, ami hatalmas lé­pést jelentett a városiasodás­ban, az ipari és kommunális­ fejlődésben. Az ünnepi beszéd után a városi tanács vb titkára Végh Ferencnek és Fejes Lajosnak átadta az Elnöki Tanács által adományozott kormánykitün­tetéseket. Mindketten a Mun­ka Érdemrend bronz fokoza­tát kapták. Ezután­ a város fiataljai, az úttörők és a KISZ-esek köszöntötték az ülés résztvevőit, majd az In­­ternacionálé elhangzása után a résztvevők a Szabadság térre vonultak megtekinteni a felszabadulási jubileum al­kalmából rendezett katonai díszelgést. A felvonulási téren, mely körül felsorakozott szinte va­lamennyi lakója a városnak, Tóth Ferenc alezredes kö­szöntötte a felsorakozott dísz­századot. A díszalakulat, melyben ott voltak a mun­kásőrség képviselői is, az ün­nepi köszöntő után díszlépés­ben vonult el a tribün előtt, majd a honvédségi fúvósze­nekar térzenéje zárta a dí­­szelgést. Tegnap délután a városi pártbizottság tanácstermében Tapolca vezetői fogadást ad­tak. Az esti órákban a Bauxit Étteremben került sor a ta­polcai jubileumi vetélkedő döntőjére.­­ Ugyancsak tegnap, a késő délutáni órákban kezdődött Sü­megen az az ünnepség, me­lyen a község régi és új lakói ünnepelték együtt a község felszabadulásának 25. évfor­dulóját. A községi művelődé­si otthonban megrendezett ünnepségen Simon Ferenc vb-elnök mondott ünnepi be­szédet, melyben visszaidézte azokat az örömmel és gon­dokkal teli napokat, melyek Sümegnek a felszabadulást, s a mai élet alapját jelentették. Az ünnepi beszéd után átad­ta hat sümegi lakosnak a „Veszprém megyéért” emlék­érmet, majd kultúrműsorral szórakoztatták az ünnepség résztvevőit. Este fáklyás fel­vonulást rendeztek és meg­koszorúzták a felszabadulá­sunkért elesett szovjet kato­nák emlékművét. A koszorú­zás után a pártbizottság és a tanács vezetői fogadást adtak a sümegi kommunista párt alapító tagjainak és a felsza­badulás utáni nehéz időszak politikai harcosainak, mun­katársainak tiszteletére. A révfülöpi úttörők közsé­gük és iskolájuk történetének megírásával készültek a fel­­szabadulás ünnepére. A do­kumentumokat — mintegy üzenetet a jövő úttörőinek — tegnap, a jubileum napján az iskola udvarán felállított em­lékkő alá helyezték. Tegnap emlékfákat is ültettek a pajtá­sok a Balaton-parton levő emlékoszlop köré. Az oszlo­pon jubileumi márványtáblát avattak fel. A helytörténeti gyűjtőszobában emlékkiállí­tás nyílt. • „Előszezon” közúton és vasúton Az ünnepi forgalom már tegnap este megkezdődött megyénkben. A MÁV Szom­bathelyről és a Déli pálya­udvarról az esti órákban mentesítő gyorsvonatpárt in­dított a zavartalan közleke­dés biztosítása érdekében. A kora délutáni órákban is mentesítőt biztosítottak a „törzsvonat” mellé, amely Celldömölkről szállította ha­za, elsősorban az építőipari munkásokat Székesfehérvár­ra, Budapestre. Ma, mint a MÁV Szombathelyi Igazga­tóságán elmondották vala­­(Folytatás a 2. oldalon) An hét az erdőtelepítésről A Veszprém megyei faültetők az ország legjobbjai közö. Évente annyi termőföld esik az erózió áldozatául, amelyen 8—10 millió mázsa búza is megteremne — ez a meghökkentő megállapítás tegnap, a veszprémi Járási Tanácson tartott, a fásítás, erdőtelepítés dolgait tárgyaló megbeszélésen hangzott el. Ha csak a talajvédelem len­ne a fásítás haszna, akkor is érdemes, nagy munka, de többről van szó. A tanácskozáson — amely az idei fásítási programot körvonalazta — Fekete Gyu­la, a MÉM erdőrendezési fő­osztályának helyettes vezető­je értékelte az eddig végzett munkát. Elmondotta, hogy az utóbbi 20 év alatt 340 ezer hektár erdőt telepítettek az országban. Ebből Veszp­rém megye — pedig fában gazdag — több mint 8 ezer hektárt. Az előadó külön is elismeréssel szólt a Veszp­rém és Várpalota körüli ko­­párosok betelepítéséről, a Balaton-felvidék fásításáról, és a badacsonyi hegy sebhe­lyeinek eltüntetéséről. Beje­lentette: megyénk ifjúsága — KISZ-esek, úttörők, — ta­valy és tavaly előtt is olyan kiemelkedő munkát végzett, hogy (végső összesítés nél­kül) a legjobbak között a helye. Termelőszövetkezeti erdő­­felelősök, tanácsi és erdőmű­velő szakemberek cserélték ki tapasztalataikat, beszélték meg, mit kell az idén ten­niük. Az állam évente 300— 400 millió forinttal támogat­ja a nagy, országos progra­mot, de a fásítás nem egy­szerűen gazdasági feladat, társadalmi mozgalom. Az előadó és a vitában részt ve­vők is új vonásként értékel­ték a termelőszövetkezetek mind tudatosabb erdőműve­lését, tervszerűbb telepítését. Arra van szükség, hogy az idén a korábbinál is többen vegyenek részt a munkában; a fiatalok részvételére foko­zottan­­számítanak. A jelen levő egyik KISZ-vezető erre megjegyezte: készséggel vál­lalják a maguk részét. Gon­dot jelent, hogy nincs ele­gendő szaporítóanyag, szűkös a választék. A Keszthelyi Er­dőgazdaság igazgatója beje­lentette: amennyiben a ter­melőszövetkezetek igényel­nek tőlük szaporítóanyagot, készek azok előállítására. A program további részé­ben megjutalmazták a fásí­tásban, erdőtelepítésben ki­magasló munkát végzett szakembereket — köztük jó­­néhány termelőszövetkezeti erdészt — majd Berger Bé­la, a Veszprémi Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak, elnökhelyettese mondott összegező zárszót. A tanácskozás résztvevői végezetül megtekintették ,„A fa és az ember’’ című színes filmet.

Next