Napló, 1970. május (Veszprém, 26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
IrishA*1 1976 május 3®. Pultig érő közgazdaság . Egy diszkrét színű, ölesó kardigánt szeretnék a férjemnek. Három eladó lány ugrik egyszerre, s már válogathat is a kedves vevő. Az eladó nem a lányok hajadonságát jelenti, hanem a szakmájukat. Ez itt, a veszprémi Kossuth utcában, a „Mariska néni boltja”. (Most ismét magyarázkodnom kell, mert hiába írnám, hogy a Veditex Kossuth utcai, 12. számú divatáru üzletében vagyok. Úgy ismerik csak Veszprémben és környékén. Egy hivatalos megbeszélésen említették, hogy a VEDITEX Ruházati Vállalat szocialista brigádjai és a versenymozgalomban résztvevő boltok dolgozói vállalták: a lehetőségek szerint arra törekszenek, hogy az árakat ne emeljék, sőt a lehető legolcsóbban adják el a ruhát. Dicsérendő a szándék, de teljesíthető-e a vállalás? Hogyan tud beleszólni az árak alakításába egy szocialista brigád, egy bolt kollektívája? — Nálunk olyan a mechanizmus, hogy a jól dolgozó, jó forgalmú boltok önállóságot kapnak: maguk vásárolhatnak, felkutathatják az árut — tájékoztat Dévényi Mária. — Mi is megkaptuk ezt a jogot, és arra törekszünk, hogy olcsón vásárolhagy a Mariska néni boltja.) A bolt és az itt dolgozó négyszeres szocialista brigád vezetője Dévényi Mária. Kicsi az üzlet, kicsi és sötét a raktár is. Alig akarom hinni, hogy a havi átlagforgalom itt félmillió forint. — Jó a forgási sebesség — mondja Mariska néni. A forgási sebesség, ez a bűvös kör a kereskedőknél. Minél gyorsabban eladni és újra pótolni az eladott árut. A gyakorlatban: ugyananynyi befektetett pénzzel növelhető a haszonjunk, mert ekkor olcsón tudunk eladni is... Ez eddig a hivatalos megfogalmazás. Az újságírót szinte óhatatlanul ezzel „etetik” minden beszélgetés, tájékozódás kezdetén. Ahogyan felenged a légkör, úgy kerülünk közelebb a napi gondokhoz, a lényeghez. A raktár — inkább raktáracska — egyetlen székén hellyel kínál a boltvezető. (A raktár kicsiségét azért hangsúlyozom, mert még jobban bizonyítja a brigád eredményeit. Dehát ez van — és a pulton, polcokon nem lehet bemutatni az öszszes kapható árut, többsége a raktárban van. Sokat kell szaladgálni az eladóknak a félmillió forintért, ki-be hordani egy-egy pulóvert, kardigánt ... Holnap felutazok Pestre, szétnézni. — Tessék, Mariska néni. — Persze, van amit hiába hajszolok. Nem gyártják. Most például olcsó pamutáru nincs, pedig keresik a fiatalok is. Vettem helyettesítőnek kártolt gyapjút. Konkurrencia, vezetés, dolgozók — Állandóan szélesedik, fejlődik a konkurrencia a megyében. Nehéz dolgunk van, bár nem félünk, ha megértik törekvéseinket a brigádok, a bolti dolgozók, és segítenek — mondja az igazgató. És segítenek, mint az Dévényi Mária szavaiból kiderül. — Jó brigád ez a mienk. Az egyik ebben tűnik ki, a másik abban, de mind tudja a feladatát. Hatvanegyben nyertük el először a szocialista címet, most már negyedszer érdemeltük ki.Kaptam jutalmat, mint brigádvezető, de azt mondtam: mindenki egyformán dolgozott, mindenki egyformán kapjon belőle. Ez nem az enyém, hanem a mienk. Meg mindegyiket jobban is szeretem, minthogy megsértődjön vagy szomorkodjon. Én már ötvenhat éves vagyok, lassan kifelé lépek, emlékezzenek: a Mariska néni ezt így csinálta...) De úgy van itt, hogy ha új áru jön, nem várjuk meg a kirakatrendezőt sem — hátha csak két hét múlva jön — hanem kirakjuk mi. Hadd lássák. Udvariasság? Arról nálunk nem is kell beszélni. Mert tessék csak elképzelni, hogy ilyen kardigán — mutatja — csak Veszprémben öt boltban van és nincs kötve a vevő ... Egyetlen dolgot említ maliciózusan: — Csak lenne egy szép boltunk, hogy megmutathatnánk, mit tudunk igazán. Birkás József Az árak és a brigád A vevő kedvére . Nekünk az a legfőbb dolgunk, hogy a vevő kedvére tegyünk, szép csomagot adjunk a kezébe. És ehhez hozzátartozik az ár is, nem is végső soron. No már most, figyelni kell az árat, mert előfordul, hogy ugyanaz a minőség és fazon drágább a Dunántúlon, mint Pesten. Mondok egy példát: a pesti RÖVIKÖT ugyanazt a pulóvert hetven forinttal olcsóbban adta, mint a pécsi nagyker. Ha nem ismertem volna az árakat, rábeszélt volna a pécsi instruktor, hogy tőlük vegyek, drágábban. Így viszont hetven forinttal olcsóbban kapta a vevő is ... — Vagy itt van most a műszál divatkendő. Negyvenkét forint volt az eredeti ára, de mi huszonöt húszért adjuk. Viszik, mint a cukrot. Lealkudtuk a pesti nagykertnél, sikerült belőle nagy mennyiséget is szerezni. Aztán az import harisnyatartó: száztíz forintos eredeti ár helyett hatvannyolcért tudtuk adni. Egyetlen darab sem maradt a kétezerből... Önállóan beszerezni Azt mondja a VEDITEX igazgatója, Németh László. — Sokat gondolkodtunk azon, mit is jelent ez a mostanában divatos szó: társadalmi elvárás, és hogy a gyakorlatban mit tudunk tenni érte. Azt hiszem, a társadalmi elvárás: minél több áru, minél nagyobb választék, a lehető legolcsóbban. Elhatároztuk: a lehető legalacsonyabban tartjuk az árakat azoknál a ruházati cikkeknél, amelyek elsősorban a kisjövedelmű rétegeket érintik. Ezen túl a gyerekruha és a tömegcikkek áraival nem akarunk a Centrumtól eltérni. Persze, ez nemcsak rajtunk múlik, hanem a termelőkön is, de alkudunk. Azt vesszük és adjuk, ami jó és olcsó. Ebben sokat segíthetnek az önállóan beszerző üzletek is... Dévényi Mária boltvezető hozzáfűzi: — Mi állandóan figyelünk, hogyan lehet egyegy jó vételt, jó alkalmat elcsípni. Meg hozzátartozik a jó kapcsolat is. Tizenöt év óta minden nagykereskedelmi vállalatnál van egy-két jó ismerősöm, akik szólnak, ha új áru van, és szívesen el is teszik, amíg érte megyek. Utána kell járni, el kell kapni, sokat kell „nyüzsögni”. Meg nem kell félni a „központosoktól”. Hányszor megyek én be a vállalathoz. — NAPLÓ. Tapasztalatcsere Szovjet vendégek a Fűzfői Papírgyárban Tegnap délelőtt szovjet kereskedelmi szakemberek keresték fel a Fűzfői Papírgyárat. Kralevecz elvtárs az EXPORTLES külkereskedelmi vállalat és V. P. Golubev elvtárs, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviseletének mérnöke elmondotta, hogy igen sok jót hallottak a gyárról és termékeiről s az eddigi kereskedelmi kapcsolatot szeretnék tovább erősíteni. A jelenlegi látogatás célja a rotációs és írópapír témákkal kapcsolatos szakmai tapasztalatcsere. A vendégek Fáy András igazgató tájékoztatója után megtekintették a papírgyártást és a feldolgozó üzemeket. Új gépek a Bakony Műveknek A veszprémi Bakony Művek a VÁZ program hiánytalan teljesítéséhez több új gépet vásárol külföldről. Ezek szállítására már megtörtént a szerződéskötés és a gépek elindultak rendeltetési helyükre, Veszprémbe Az új gépek közül az egyiket, az ablaktörlő forgórész kollektor automata ponthegesztőt a gyártó cég a BNV-n is kiállította a svájci pavilonban. A rendelő kérésére csütörtökön a helyszínen mintadarabokat is hegesztett vele, a másik gép, az NDK- ban vásárolt magasfrekvenciás félautomata edzőberendezés már megérkezett Veszprémbe. De május 19-én már „átlépte a határt”" a központi kulcsos kapcsolós sifkkozó és kódoló gépsor is, amelyet olasz cégtől rendeltek. Svédországból a közeljövőben várnak egy ugyancsak automata csúcsnélküli köszörűgépet. A felsorolt korszerű gépek és a hozzátartozó műszerek értéke együttesen mintegy 15 millió forint. Ramóna és társai a könnyűipari pavilonban Pápai anyag a FEDOSZ budapesti boltjaiban • Mit mér a szikométer ? Dobozolt sonka és badacsonyi csipkeszörp A könnyűipari pavilon a vásár egyik leglátogatottabb pavilonja, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen a magyar konfekció-, cipő-, bőr- és textilipar szebbnél szebb termékeket vonultat fel az idei vásáron. A díjak jórésze is ide került, s az sem lett volna meglepő, ha a cipőipar ötletdíjat kap az érdekes „élő’’ cipőbemutatóért. A manökenek, akik csak deréktól lefelé látszanak, divatosnál divatosabb cipőket mutatnak be, a nagy érdeklődést kiváltó cipőbemutató mellett azonban jut a figyelemből a szemközt lévő textilkiállításnak, köztük a Pápai Textilgyárnak. Mint Tóth Ernő piackutató elmondotta, 22 terméket mutat be a pápai gyár, különböző szintetikus alapanyagú férfi iganyagokat, kockás sportinganyagokat, s a mai divatnak megfelelő női blúzanyagokat. Jackson, Samzon, Renáta, Simi, Ramóna és még számtalan elnevezésű márka kelti fel az érdeklődést. Bár az idei kiállításon kirívó újdonsággal nem jelentkezett a Pápai Textilgyár, a 120/2 cort'-ott polio '■ tartalm.) férfi inganyag elismerést aratott a bel- és külföldi vevők körében egyaránt. A FEDOSZ már a vásár előtt is jelentős tételt vásárolt ebből az anyagból, s a budapesti boltokban már kapható is. Három tagú személyzet teljesít szolgálatot a Pápai Textilgyár tárgyalójában, ahol a vásár ideje alatt már egyeztették a belkereskedelem jövő évi igényeit, míg a külkereskedelem 1972-re jelezte rendeléseit. A Pápai Textilgyár idei és jövő évi exportkapacitása ugyanis már szinte teljesen foglalt. A NIM pavilonjában, a MÁFKI bemutató vitrinje előtt találkoztunk dr. Csikós Rezsővel, az intézet igazgatójával, aki a bemutatott 13 termék közül elsősorban a tercier karbonsavakra hívta fel a figyelmet, a jövő vegyiparának legfontosabb alapanyagára. Az intézet kicsiny, de rendkívül tartalmas bemutatóval szerepel a vásáron. Kizárólag új termékeket hoztak el, közöttük azt az olajadalékot is, amelynek ipari feldolgozása a fűzfői Nitrokémia gyártmányában nagy díjat nyert. A MÁFKI két munkatársa is rendelkezésére áll — az úgynevezett szóró propaganda anyagok mellett — az érdeklődőknek, kereskedelmi és műszaki információkkal. Trexler Jánosné és Légrádi Elemér elmondották a MÁFKI igazgatójának — éppen a találkozásunkkor —, hogy nagy figyelmet kelt a szikométer prototípusa, amely az olaj „öregedését” méri. Eddig ugyanis bizonyos kilométerek megtétele után automatikusan cserélték a Diesel üzemű gépjárműveknél az olajat. Az ügyes műszer pontosan kimutatja, hogy valóban „megöregedett-e” az olaj. A prototípust jelenleg a Veszprémi Állami Gazdaságnál, és a debreceni AKÖV telepén próbálják ki a gyakorlatban is. Az idei BNV-n, ha nem is önállóan, de egy-egy külkereskedelmi vállalat vagy tröszt keretén belül megyénk mezőgazdasága, élelmiszeripara is képviselteti magát, a Pápai Húsipari Vállalat a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat bemutató pavilonjában a dobozolt sonka készítményeit és exportra kerülő húsféleségeit mutatja be. Ugyanitt a pavilonban láthatók a badacsonyi borpalackozó különlegességei, valamint badacsonyi csipkeszörp. (andrássyi) A MÁFKI kizárólag újdonságokat hozott a vásárra. Poliészter alapanyagú termékek a Pápai Textilgyár „kirakatában”. Export sonkák,export borok. (Fotó: Péterfay) Jegyzet ! Kiből lehet tudós R égóta feszítő ellentmondása volt tudományos közéletünknek, hogy tudományos fokozatot (kandidátusi, tudományok doktora) csak erre a célra írott értekezéssel, vagy öt évnél nem régebben megjelent könyvvel lehetett megpályázni. Jogszabályok határolták mereven körül a tudományos tevékenységnek azokat a formáit, amelyek ilyen szempontból értékelhetők voltak. Társadalmi termelésünk, a termelés irányításának mindennapos gyakorlata, szocialista fejlődésünk jelen szakaszában naponta igényel azonban olyan tudományos tevékenységet, amely a társadalom számára igen hasznos és tudományos értéke sem kisebb a tanulmányokban, könyvekben leírt elméleteknél Ezek az eredmények nem fogalmazódnak összefüggő értekezéssé, legtöbbször nem is fogalmazhatók meg, mégis igen nagy mértékben gazdagítják népünket, előrelendítik társadalmi fejlődésünket. Tudományos közéletünknek ezt az ellentmondását oldotta fel az Elnöki Tanácsnak a tudományos minősítésekről és fokozatokról az elmúlt napokban megjelent új rendelete. Az új jogszabály szerint tudományos fokozat azoknak adományozható, akik a szocialista társadalom építése érdekében a társadalmi haladásért rendszeres és eredményes tudományos tevékenységet fejtenek ki. De a jövőben nemcsak értekezésekért, tanulmányokért adható tudományos fokozat, hanem egy-egy kimagaslóan jól sikerült építményért, berendezésért, termelési eszközért, termékért, kinemesített növény- és állatfajtákért, új technológiáért, gyógymódért, társadalmilag hasznos, illetve igazgatási vagy közgazdasági koncepcióért. Az intézkedés szemmel láthatóan kiszélesítette a tudományos minősítések körét, kiterjesztette az eddig gyakorlati tevékenységnek számító és a szorosan vett „tudománytól” távol esőnek ítélt termelésre, közéleti tevékenységre, gazdasági irányításra, stb. Nem jelenti-e vajon mindez a tudományos színvonal felhígulását? Nem lesz-e az új rendszernek káros, visszahúzó hatása a tudományos kutató, elemző munkára? És egyáltalán tudományos munkának minősíthető-e egy épület megtervezése, egy törvénytervezet elkészítése, stb. Már eddig is sokat módosult a „klasszikusan” értelmezett tudományosság. Hiszen nem kisebb mértékben kell felismerni a természet új törvényszerűségeit például egy teljesen új termék, növény vagy állatfajta előállításánál, egy új és hatásos gyógymód kikísérletezésénél, mint elvont elméletek felállításánál. A tudományok társadalmi hasznosságának mind sürgetőbb igénye, közvetlen termelőerővé válásuk ésszerűsége állított fel korunkban olyan követelményeket, hogy megváltoztassuk a tudományos munka eddigi kategorizálását, értékrendjét, színvonal megőrzésére, sőt lényeges fokozására az Elnöki Tanácsnak ugyanez a rendelete tesz intézkedéseket. Kimondja ugyanis, hogy tudományos fokozat csak korszerű, jelentős új, tudományos eredményt tartalmazó alkotásért adományozható. Tudományos fokozattal bíró személyeknek kötelességévé teszi a jövőben, hogy állandó tudományos kutató munkát folytassanak, egész munkásságukkal támogassák szocialista társadalmunk építését, működjenek közre a tudományos utánpótlás nevelésében, újabb és újabb tudósgenerációk elindításában. Kovács József RA