Napló, 1970. szeptember (Veszprém, 26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

Szovjet pártmunkás küldöttség érkezett hazánkba Az MSZMP KB meghívá­sára szovjet pártmunkás­­küldöttség érkezett Buda­pestre F. D. Kulakovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárának vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára és Bá­lint József, a KB osztályve­zetője fogadta. Jelen volt A. M. Szor­okin, a szovjet nagy­­követség ideiglenes ügyvivő­je. Budapestre érkezett az NDK kulturálisügyi minisztere Ilku Pál művelődésügyi miniszter meghívására szer­dán délelőtt Budapestre ér­kezett. Klaus Gysi, a Német Demokratikus Köztársaság kulturálisügyi minisztere. Fo­gadására a Ferihegyi repülő­téren megjelent dr. Orbán László, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, dr. Si­­mó Jenő, művelődésügyi mi­niszterhelyettes, Böjti János külügyminiszter helyettes, to­vábbá a Művelődésügyi Mi­nisztérium több vezető be­osztású munkatársa. Ugyan­csak ott voltak a fogadtatás­nál — Heinz Knobbe ideigle­nes ügyvivővel az élen — a Német Demokratikus Köz­társaság magyarországi nagy­­követségének képviselői. Itt­­tartózkodása során Klaus Gysi találkozik a magyar kulturális élet vezetőivel, megbeszéléseket folytat ha­­zánk és az NDK kulturális kapcsolatainak továbbfejlesz­téséről és felkeres különböző kulturális intézményeket. Elutazott New York­ba az ENSZ-közgyűlésen résztvevő magyar küldöttség első csoportja Az ENSZ-közgyűlés 25. ülés­szakán résztvevő magyar küldöttség első csoportja Rácz Pál külügyminiszterhelyettes vezetésével szerdán New Yorkba utazott. Búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Böjti János kül­ügyminiszterhelyettes. Világ profesárfél­é filmutreter: f 11 MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZON­SJSB­ES A MEGYEI JANGCS IOPJ0 Csütörtök, 1970 szeptember 17. Ara­dO fillér XXVI. évfolyam — 218. szám ni fogó program megyénk vízrendezésére, a talajjavításra és talajvédelemre Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap délelőtti ülésén a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága más napirendi pon­tok mellett (mégpedig: a zir­ci járás megszüntetésére vo­natkozó összefoglaló záróje­lentés, tájékoztató a megye cigány lakosságának helyze­téről; vegyes ügyek) — meg­tárgyalta a megye vízgazdál­kodásának helyzetét és hatá­­rozatilag elfogadta a melio­rációs (talajjavítási, talajvé­delmi, vízrendezési) felada­tok középtávú programját, irányelveit. Az előterjesztés — amely­nek összeállításában a megyei tanács­ok érdekelt osztályain kívül részt vettek; a Vízügyi Igazgatóság Szakaszmérnök­sége, a vízi társulatok, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézete; s amelyet Kriska János, az MTVE mezőgazda­­sági és élelmezésügyi osz­tályvezetője terjesztett elő — megyénk igen változatos ter­mészetföldrajzi adottságai­ból indul ki. Megyénknek domborzati viszonyai is igen változatosak (Kisalföld, Ba­kony, Balaton-felvidék), ég­hajlata is az, és szélsőséges vízjárású kis vízfolyások, patakok sű­rűn szabdalják át terüle­tét. Mindezek következtében az eróziós károk tekintetében megyénk országos viszony­latban a második helyen áll: területének majdnem fele (ennek pedig több mint fele erősen­) erodált, az erózió által kárt szenvedett, illetve szenved. Védekezni itt csak nagy áldozatokkal, össze­hangoltan, komplex módon lehet. (Például a nemrég szabályozott Marcal egyes szakaszain máris nagy meny­­nyiséggű iszap található, mert a vízrendezés nem j£rt együtt a mögöttes vízgyűjtő területen kellő talajvéde­lemmel. De a talajjavítás sem szakítható ki a felada­tok komplexumából. Művelt területeinknek mintegy fele savanyú kémhatású.­ Máig is — főleg a harma­dik ötéves tervben — sok­minden történt a vízfolyások rendezése és a talaj védelme, az erózió, a talaj pusztulá­sának meggátlása érdekében. Említettük például a Marcal szabályozását, amely ebben az évben a felső szakaszon is befejeződik, a tsz-ek évente 3—4 ezer holdnyi ké­miai talajjavítást végeztek. A legnagyobb jelentőségű a Városlőd—Kislőd—Úrkút— Padragkút térségében 26 ezer holdon 15 millió forin­tért megvalósított komplex meliorációs munka volt. Köz­tudomású, hogy a Zala csak­nem teljes hordalékát a keszthelyi öbölben rakja le; ennek megmentésére re­konstrukciós terv készült s a munka is megkezdődött. Keszthely, Alsópáhok, Sár­mellék, Zalavár környékén hatalmas lápterületet tettek művelhetővé (igaz, mint a vb-ülés vitájában megje­gyezték, s mint ezzel lapunk is többször foglalkozott, itt az „i”-ről a pont még hiányzik.) A végrehajtó bizottság ál­tal tegnap elfogadott, irány­elv jellegű középtávú prog­ram — mely­­ szervesen il­leszkedik a kimunkálás alatt levő negyedik ötéves terv­be­n minimálisan mintegy 60 millió forint értékű talaj­javítással, 50 milliós talaj­védelemmel és ugyanekko­ra értékű vízrendezéssel (együttvéve tehát 160 millió forint értékű munkával) szá­mol. Mintegy 20 ezer holdnyi talajjavítás szerepel a prog­ramban, ebből 5 ezer a ter­vezett balatoniéi öntöző­­rendszer területén. A talaj­védelem meredek lejtőkön erdőtelepítést, a talaj gyep­pel való megkötését, a Ba­­laton-parton teraszos műve­lés elterjesztését, stb. jelen­ti A vízrendezési munkála­tokat főleg a Marcal, Gyön­gyös és a Gaja vízgyűjtő te­rületére összpontosítják. E témához kapcsolódik az öntözéses gazdálkodás fej­lesztése megyénkben. Tsz­eink szétszórtan mint­egy 15 ezer holdat öntöznek jelenleg .A jövőben a Marcal mentén további 1—2 ezer holdon válik lehetővé öntö­zés. A legnagyobb jelentőségű azonban az említett bala­­tonfai öntözőrendszer lesz, amelyről már többször hírt adtunk lapunkban. Balatonkenese térségében a Veszprémi Állami Gazdaság és öt termelőszövetkezet kö­zös vállalkozása lesz ez; öt öntözőfürtből fog állni; 12 ezer holdra terjed ki a Ba­laton és egy majdani berhi­­dai víztározó vizének fel­­használásával. Két ötéves tervet vesz igénybe megva­lósítása; a most következő negyedik ötéves tervben az öt öntözőfürt közül csak az első, esetleg még a második készül el. Előadás a belga egészségügyről A képzőművészeti és a ze­nei program után tegnap közegészségügyi téma szere­pelt a veszprémi belga kul­turális napok napirendjén. Az érdeklődő egészségügyi szakemberek délelőtt a KÖ­JÁL előadótermében gyűltek össze, hogy meghallgassák dr. Van Mechelen professzor­nak, a Belga Királyi Akadé­mia tagjának, előadását. Dr. Van Mechelen profesz­­szor előbb részletesen ismer­tette hallgatóival a belga egészségügy szervezeti fel­építését, majd statisztikai adatokkal illusztrálva beszélt az egyes fertőző betegségek­kel kapcsolatos belgiumi ta­pasztalatokról és az ellenük való védekezés módszereiről Egy érdekes közbeszólás hangzott el az előadás alatt, a Veszprémben tartózkodó limburgi küldöttség vezetője megjegyezte, hogy a belga bíróságok szigorúan meg­­büntetik azokat a szülőket, akik a kötelezően előírt vé­dőoltásokra nem viszik el gyermekeiket. Belgiumban egyébként a Védőoltások többségét csak javasolják, kevesebbet tesznek kötelező­vé, mint nálunk. A belga kulturális napok mai, utolsó napi programjá­i­­■an délelőtt egy filmvetítő s­zerepel. A Vörös Október ■ Filmszínházb­an mutatják be a Monsieur Hawarden című romantikus belga filmet. Es­te az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban dr. J. Weym múzeumigazgató tart előadást a belga népművészetről. Hidat építenek Gyarmat és Vaszar között a Közép-Dunán­túli Vízügyi Igazgatóság munkásai. A csatornán átívelő kishíd alapozását a napokban fejezik be, s még a tél beállta előtt ráemelik a vasszerkezetet. (Fotó: Borbász Épül a szerelőműhely (Fotó: Péterfay) Mint a légtornászok, olyan ügyesen kúsznak a vastraverzek tetején, mentőövvel a derekukon a Budapesti Könnyűipari Szerelő és Épületkarbantartó Vállalat Tapolcára küldött dolgozói. A várostól néhányszáz méternyire, a műút mentén egy 75 méter hosszú szerelőműhelyt építenek a tapolcai Szentgyörgyhegyi Termelőszövetkezet részére. Két hét múl­va már megkezdődhet a kőművesmunka is, hogy a műhely a kívánt határidőre tető alatt legyen. Metróépítési konferencia Balaton­fü­reden Balatonfüreden, a SZOT szanatórium nagytermében szerdán 350 szakember rész­vételével megkezdődött a nemzetközi metróépítési kon­ferencia. Rödönyi Károly közleke­dés- és postaügyi miniszter­­helyettes, a Közlekedéstudo­mányi Egyesület elnöke meg­nyitó beszédében méltatta a konferencia jelentőségét, amely annak ellenére, hogy ezekben a napokban Tokió­ban is hasonló témájú nem­zetközi konferenciát tarta­nak, nagy érdeklődést váltott ki. A budapesti metró és a hazai szakemberek elismeré­sének bizonyítéka, hogy a magyar konferenciára 22 év­------------------------------------------------------­szágból érkeztek tudósok, ku­tatók, tervező és gyakorlati szakemberek. A konferencián résztvevő 350 hazai és külföldi szak­ember megvitatja a közleke­dés és a gyorsvasutak össz­hangjának kérdéseit, a met­rófejlesztés perspektíváit, to­vábbá az egyéb alagútépítési, szerkezet­tervezési és kivite­lezési módszereket. A konferencia tapasztala­tait szakembereink felhasz­nálják majd a budapesti metró újabb vonalának épí­tésénél is. A konferencia első napján három szekcióban tíz előadás hangzott el. „Egyetemünkre jellemző az előremutató kezdeményezés" Tanévnyitó a Veszprémi Vegyipari Egyetemen A Veszprémi Vegyi­pari Egyetemen tegnap tartották az idei tanévnyitó ünnepsé­get. Dr. Nemecz Ernő, rek­torhelyettes köszöntötte a megjelent vendégeket, köz­tük Szabó Lászlónét, a váro­si pártbizottság első titkárát, Rostosi Józsefet, a megyei KISZ-bizottság első titkárát dr. Weber Ottót, a Művelő­désügyi Minisztérium kikül­döttjét, Kovács Jánost, a vá­rosi tanács vb elnökhelyet­tesét, valamint dr. Bélák Sándort, a Keszthelyi Agrár­­tudományi Egyetem rektorát. Tanévnyitó ünnepi beszé­det dr. Káldi Pál, a veszp­rémi egyetem rektora mon­dott. Bevezetésként arról be­szélt, hogy az egyetemnek a múlt tanévben is nehéz fel­adatokat kellett megoldania, de kemény munkát igénylő tanév előtt áll most is.­­ Egyetemünkre jellemző az előremutató kezdeménye­zések vállalása — hangoztat­ta dr. Káldi Pál. — Egyete­mi életünk évek óta dinami­kus mozgásban van. Vállal­nunk kell és mi vállaljuk­­: a tudományos és technikai forradalom, valamint a ma­gyar népgazdaság igényeihez igazodó ütemet, a korszerű felsőoktatás ránk háruló fel­adatait. A továbbiakban részlete­sen elemezte többek között azokat az eredményeket, amelyeket az egyetem az el­múlt tanév során ért el.­­ A nappali tagozaton 678 hallgató tanult és 3,34- es tanulmányi átlagered­ményt sikerült elérniök. A múlt tanévben sok új felada­tot oldottak meg az egyetem vezetése és oktatói. Új szer­vezeti és működési szabály­zatot vezettünk be, de új volt a tanulmányi és vizsgasza­bályzat, valamint az ösztön­­díjrendszer is. Ezek beveze­tésének eddigi tapasztalatai jók. Külön feladatként je­lentkezett oktató-nevelő munkánkban a többfokozatú vegyészmérnökképzés és a keszthelyi egyetemmel közö­sen az agrár­kémikus képzés beindítása. Mindkét reform­lépés népgazdaságunk igé­nyeinek figyelembevételével történt. Befejezésül szólt az egye­temen folyó kutatómunka hatékonyságának fokozása érdekében tett intézkedések­ről,­ és a hátrányos helyzetű tanulókkal való rendszeres foglalkozás követelményei­ről. Értékelte tudományos diákkörök munkáját. Közü­lük is kiemelte a marxizmus­­leninizmus tanszék mellett működő diákkör eredmé­nyeit, akiknek egyik dolgoza­ta az elmúlt tanév során megrendezett IX. országos tudományos diákköri konfe­rencián elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia nagydíját. Az ünnepi beszéd után k­ed­ves aktusra került sor a veszprémi tanévnyitón. A ta­valyi tanévben végzett évfo­lyam szeniorjai elhelyezték az évfolyamukat szimbolizáló szalagot az egyetem zászló­ján. Ezután következett a 158 magyar és 17 külföldi el­sőéves hallgató eskütétele. A 175 veszprémi vegyész és az 50 keszthelyi agrárkémikus elsőévest dr. Káldi Pál rek­tor fogadta kézfogásával egyetemi hallga­tó,'1'­. A tanévnyitó ünnepség be­­fejezéseként kitüntették az elmúlt tanév legjobb KISZ- munkásait és átadták az Egyetem Kupát a tavalyi sportversenyeken legjobban szereplő harmadik évfolyam­nak. A 45-öst is át­adták ELINDULTAK AZ EXPORTHAJÓK Ismét mozgalmas nap volt kedden az MHD balatonfü­redi gyáregységében. A meg­rendelőt képviselő Germani­scher Lloyd regisztere, a vizsgálatok elvégzése után átvette a 45-ös számú, ugyan­csak egyiptomi rendelésre készített toló-vontató hajót A már elkészült és elszállí­tásra várakozó hajók közül délután hat egyiptomi elin­dult rendeltetési helyére. Szerda délelőtt érkeztek Sió­fokra, s onnan, a csatorna feltöltése után úsznak Brai­­lába, majd a Fekete-, illetve a Földközi-tenderen át a Ní­­lusra. Ezek a 900 tonnás fo­lyami hajók foszfát, cement, kő és folyékony áru szállítá­sára alkalmasak, s a rendelő igényének megfelelően He­­luán és Asszuán között tel­jesítenek szolgálatot

Next