Napló, 1970. szeptember (Veszprém, 26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-18 / 219. szám

■R VpHH VM| m * W M W * I M j «Sp Si Wm B j Í&JH HBl jgHB —^ «Hpi _,.,,, |BH|PEE m I itßm. '.IE |H AmUM Uh HüHtoääH'^Si TM w jfl E »A T ilwi _____i^UmT ________________ ^^fl^SZM^ESZPRÉf^lEGYE^IZOTTSáG^^^EGYE^flHáC^flPJ^^ Tovább szilárdult a törvényesség a tanácsok tevékenységében Napirenden: hatósági tevékenység és a szocialista törvényesség, a megye szövetkezeteinek munkája, a NEB munkaterve Ülést tartott a Veszprém megyei tanács Tegnap délelőtt tartotta soron következő ülését Veszp­rém megye tanácsa. Az ülé­sen megjelent Bartolák Mi­hály, a SZÖVOSZ elnökhe­lyettese. A megyei tanácsta­gok Boros Jenőt választották meg az ülés elnökének. A Veszprém megyei ta­nácsszervek hatósági tevé­kenysége, a szocialista törvé­nyesség helyzete szerepelt először napirenden, dr. Har­dy Zoltán, a megyei tanács vb titkára írásos előterjesz­tésében. Új kapcsolat az állampolgárokkal A már 20 éve fennálló és bevált tanácsi rendszerünk lehetővé tette, hogy a ható­ságok és az állampolgárok között olyan új kapcsolat ala­kuljon ki, amelyben az ér­dekelt állampolgár is aktív résztvevője lett a hatósági el­járásnak. Erre a kapcsolatra jellemző, hogy tanácsszer­veink a megyében tavaly megközelítőleg 600 ezer írás­beli intézkedést igénylő ügy­gyel foglalkoztak. Ennek a fele olyan természetű volt, amelyben döntő határozatot, vagy más okiratot kellett ki­adniuk. A tanácsi dolgozók felké­szültsége az utóbbi időszak­ban sokat javult. Ez megmu­tatkozik az iskolai végzett­ségben, a szakmai és politi­kai felkészültségben. A járá­si, városi vb vezetők 60 szá­zaléka egyetemet, főiskolát végzett (az országos átlag 53 —55 százalék) a középisko­lával, vagy ennél magasabb végzettséggel rendelkező községi vb vezetők száma 5 százalékkal meghaladja az országos átlagot. A fentieket is figyelembe­­véve, joggal állapította meg a tanácsülés, hogy a tanácsi dolgozók nagy többsége al­kalmas feladatának ellátásá­ra. Erős hivatali szervezet Megállapítható az éves vizsgálatok, a tapasztalatok alapján, hogy megyénkben tovább szilárdul a szocialis­ta törvényesség, fokozódik az ügyintézés szakszerűsége a hatósági munkában. A na­gyobb önállóság, a hatáskö­rök leadása is­ elősegítette ezt. A megyei tanács az év elején nyolc községet, taná­csi körzetet nyilvánított nagy­községgé. Ezeken a helyeken mintegy 110 új hatósági ügy­fajta eldöntése került a hi­vatali szervek hatáskörébe. Ezenkívül a megyei tanács végrehajtó bizottsága több községi tanács részére bizto­sított fontos hatásköröket. Ennek eredményeként jelen­leg a megye községeinek 11 százalékában az építési, 13 százalékában a munkaügyi, 20 százalékában a kereske­delmi és 21 százalékában az ipari ügyek intézése már helyben történik. A beszámoló megállapítot­ta: jelenleg Veszprém me­gyében a községi államigaz­gatási munkát mindössze 122 községi tanácsapparátusban intézik. Az összevonásokkal nemcsak az anyagi eszközök koncentrációja jött létre, ha­nem kialakult olyan — lét­számában is erős — hivatali szervezet, ami lehetővé teszi a szakosított ügyintézés meg­teremtését. A vitában felszólalt Szabó Gyula, dr. Lóczi László, Ba­csó János, Süle Sándor, dr. Péntek Károly, Müller Fe­renc. A hozzászólók — mun­kájuk során szerzett tapasz­talataik alapján — alátá­masztották a­­beszámolóban is hangsúlyozott, fejlődő, az igé­nyeknek és feladatoknak mindjobban megfelelő ható­sági tevékenységet. alatt 127 millió forintra emelkedett a betétállomány. A lakásszövetkezetek ma még igen kis egységek, nincs függetlenített alkalmazottjuk A gondok ellensúlyozására a MESZÖV anyagi támogatás­sal sietett a lakásszövetkeze­tek megsegítésére. Dinamikusan fejlődő áruforgalom A továbbiakban a megyei tanács megtárgyalta a MÉ­SZÖV és a KISZÖV tájékoz­tatóját, a tagszövetkezetek tevékenységéről, Levitusz Károly és Patkós Albert elő­terjesztése alapján. A megye 24 fogyasztási, 19 takarék és 30 lakásszövetke­zete egyre jobban igyekszik beilleszkedni a gazdaságirá­nyítási reform által megsza­bott új feltételek közé. Me­gyénk 230 községében kizá­rólag szövetkezeti kereske­delem található, és itt él a lakosság több mint 50 száza­léka. Ezenkívül Pápán, Ta­polcán, Ajkán és Keszthe­lyen kapcsolódnak be a vá­rosi lakosság igényeinek mi­nél szélesebb körű kielégíté­sébe. Tavaly a fogyasztási szövetkezetek 1,3 milliárd forint forgalmat bonyolítot­tak le. Az áruforgalomra a dinamikus fejlődés jellemző. A szövetkezetek számára nagy feladatot jelentett az utóbbi években a rugalmas árrendszer alkalmazásának megszervezése, az önálló ár­politika kialakítása. A leg­több helyen jól használták ki üzletpolitikai céljaik megva­lósításához a kockázati alap nyújtotta lehetőségeket. A takarékszövetkezetek él­vezik a lakosság bizalmát. Mutatja ezt, hogy a tavalyi 108 millióról az idén fél év Készül a csillaghajó, az új Stár, a hajóépítő műhelyben. A műszaki fejlesztési terv sze­rint ez évben három új Stár típusú hajót építenek. (Képes riportunk a 3. oldalon.) A cél: még szorosabb kapcsolat A KISZÖV beszámolója arról tájékoztatta a megyei tanácstagokat, hogy rendsze­res és hatékony segítséget kapnak a kisipari szövet­kezetek a különböző szintű tanácsoktól. Érezték ezt az utóbbi időszak egyik fontos munkája, az alapszabályok elkészítése során, a községi, városi, járási tanácsok vég­rehajtó bizottságai évenként és visszatérően, beszámoltat­ják a kisz-eket tevékenysé­gükről. „Szükségesnek tart­juk, hogy a tanácsok és a kisipari szövetkezetek, vala­mint a KISZÖV között, az eddiginél még szorosabb együttműködés, munkakap­csolat alakuljon ki” — hang­súlyozta a tájékoztató. A kisipari szövetkezetek az utóbbi másfél évben 546 mil­lió forint értéket állítottak elő. Az idén tovább növeke­dett az árutermelés, csök­kent az építőipari tevékeny­ség, míg a lakosságnak nyúj­tott javító-szolgáltató munka nagyjából a tavalyihoz ha­sonló szinten volt. Érdemes idézni a beszámo­lóból a szövetkezetek terveit, a IV. ötéves tervidőszakban. A 6100 dolgozót foglalkozta­tó ktsz-ek 5 év alatt 2,5 mil­liárd forint értéket termel­nek, ami 800 millió forintos emelkedésnek felel meg. A napirend vitájában fel­szólalt dr. Pálffy Károly, Gémes Károlyné, Fábián Im­révé, Vizer Imre, Hock Ist­vánná. A hozzászólásokban egyrészt elismerték a szövet­­­­kezetek ja­vuló tevékenysé­gét, fejlődését, másrészt az egyes körzetekben tapasztal­ható, sokszor bosszantó és érthetetlen hiányosságokra hívták fel a MÉSZÖV, a KI­SZÖV vezetőinek figyelmét. Hozzászólt a témához Bar­tolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is. Hangsú­lyozta: központi feladat a la­kosság ellátásának fokozása és ennek megfelelően kell ki­alakítanunk hálózatfejlesztési programunkat a következő években. Beszélt a tanácsok és a szövetkezetek viszonyá­ról, kapcsolatáról, felhívta a figyelmet a fokozott felügye­letre, ellenőrzésre és kiemel­te: a tanácsok kérjék számon az ellátást, a szolgáltatást. A megyei tanács ülése ez­után a harmadik napirendi pontként — elfogadta és jó­váhagyta a Veszprém megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkatervét, Németh István NEB-elnök előterjesztése alapján. Ősz a balatonfüredi Tagore sétányon. (Fotó: Borbás) Kádár János fogadta Jan Markot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Jan Markot, a CSKP Központi Bizottságának tagját, csehszlovák külügyminisztert. A lá­­togatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, Vince József, hazánk prágai nagykövete és Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete. A szívélyes légkörben lezajlott találkozó során a két pártot külcsönösen érdeklő kérdésekről folytattak eszme­cserét. Befejeződtek a belga kulturális napok Veszprémben Három napon át kísérte élénk érdeklődés Veszprém­ben a belga kulturális napok programját. A limburgi tar-­ tomány küldöttsége is ismer­kedett közben megyénkkel, hiszen veszprémi tartózkodá­sukon kívül Herendre és a Balaton-partra, Badacsonyba is ellátogattak vendégeink, s látogatásaik során biztató is­meretségi, baráti szálak ala­kultak ki a limburgiak és a Veszprém megyeiek között.. A tegnapi, utolsó napi program legérdekesebb pont­ja dr. J. Weyns múzeumigaz­gató előadása volt az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban. Weyns igazgató a belgiumi folklórról­ és népművészetről tartott előadást, kiemelve, hogy a népművészet Bel­giumban erős hatással volt a modern belga képzőművészet stílusának kialakulására. Limburgi vendégeink jóleső érzéssel utaztak el Veszp­rémből. Ösztöndíj szakmunkástanulóknak Mit javasol a KISZ ? Megoldják a téli gondokat Az MHD balatonfüredi gyáregysége, a megye más üzemeihez hasonlóan, súlyos létszámhiánnyal küzd. Az egyre növekvő feladatokat csak akkor teljesítheti, ha a jövőben elegendő és jól kép­­zett szakmunkása lesz. Ezért nagy gondot fordít az után­pótlás nevelésére. A fűzfői 303-as szakmunkásképző in­tézetben jelenleg 220 első­­másod- és harmadéves tanu­ló igyekszik elsajátítani a ha­jóépítéssel kapcsolatos he­gesztő, szerkezeti lakatos, festő, asztalos, esztergályos és műanyag hajóépítő szakmá­kat. Ezeknek a fiataloknak a politikai nevelését a párt­­szervezet a gyáregység KISZ csúcsvezetőségére bízta is­merve gondjaikat, feladatai­kat, a csúcsvezetőség tegnap délután megvitatta a szak­munkásképzés helyzetét, a feltételek biztosítását, a ten­nivalókat. A vitában a gyár­egység politikai és gazdasági szervezeteinek képviselői, valamint a község­s KISZ vb küldöttei is részt vettek. A csúcsvezetőség határozat­át javasolta a gyáregység gaz­dasági vezetőségének, hogy Balatonfüreden, a Percel Mór utcai kollégiumban biztosít­son a jelenleginél kultúrát­­abb körülményeket a fiata­loknak. A tél beálltával bé­relje ki a füredi turistaszál­­lót, s a jelenleg Tihanyban lakó tanulókat itt helyezze el. A csúcs­vezetőség megbízta Frick Attila KISZ-nevelőta­­nárt, hogy ellenőrizze és irá­nyítsa a tanulóotthonok mű­ködését, szervezzenek a fia­taloknak szabadidős progra­mokat. A szakmunkásképző intézet állítson be megfele­lő, hivatásos nevelőt az ott­honokba. A csúcsvezetőség felkérte a gyáregység alap-, szervezeteit, hogy készülje­nek fel, és a hegesztő tan­műhely gyorsabb felépítését társadalmi munkával is se­gítsék. Határozatában ki­mondta, hogy hatékonyab­ban kell foglalkozni a hajó­gyári ösztöndíjas tanulókkal. Jelenleg 26 az ösztöndíjasok száma, de a mostani első éve­sek közül a hegesztőkkel, a hajószerkezeti lakatosokkal és a műanyaghajó-építőkk­el is javasolják az ösztöndíjas szerződések megkötését Szá­mukra a KISZ-vezetőkkel özös összejöveteleket, prog­ramokat szerveznek, hogy a megfelelő ifjúsági vezető utánpótlásról is idejekorán gondoskodhassanak. Felkér­ték a gyáregység vezetőségét, hogy a kollégiumban a fia­talok részére biztosítson kü­lön klub- és tanulószobát.

Next